Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-04 / 207. szám

Nem késik többé az avasi toronyóra Az augusztus 19-től mű­ködő avasi harangláb óra­szerkezetében bizonyos mű­szaki hibák jelentkeztek. A Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat Lendület szo­cialista brigádja által terve­zett mechanikus vezérlőszer­kezetet menet közben javít­ják ki. Előfordul, hogy a harangláb zenélőszerkezete megelőzi az óra mutatóját, de rövidesen sikerül szinkronba hozni a két vezérlőszerke­zetet. Van már esernyöjavétó Miskolcon Nemrégiben megírtuk, hogy a Bőröndös Ktsz az állandó alkatrészhiány miatt nem tudta javításra felvállalni az esernyőket, ezért ezt a szol­gáltató részlegét megszün­tette. A KlOSZ-tól most kap­tuk a választ: a város nem marad esernyőjavító nélkül. A Széchenyi utca 64. szám alatt egy maszek esernyő­javítóüzlet kezdte meg a működését. Csak azt jó lenne tudni, hogy ő honnan szerzi majd be a hiányzó alkatré­szeket? Tíz nap a moszkvai kiállításon Nyilatkozik a vevő Hal korlátlan mennyiségben A miskolci vásárcsarnok­ban és szaküzletben újra le­het kapni halat korlátlan mennyiségben. Az árvízi helyzet miatt sokáig hiányzó pontyok, törpeharcsák, csu­kák és keszegek folyamato­san érkeznek a környező ha­lastavakból. Emellett a Hal­értékesítő Vállalat nagy vá­lasztékot biztosít a tengeri halfajtákból is.­Mint előző riportomban említettem. több szovjet szakemberrel is beszélgethet­tem, akik számára — első­sorban a DIGÉP-nek a szov­jet piacon értékesített ter­mékei jóvoltából — nem volt ismeretlen Miskolc neve. Az egyik legérdekesebb véleményt D. Zvarkovszk’j, a SZTANKOIMPORT Kül­kereskedelmi Vállalat iroda­vezetője fogalmazta meg a DIGÉP kábelgépeiről. — Figyelemmel kísérjük a legjobb európai kábelgép- gyártó üzemek tevékenysé­gét — mondotta. — Ez alól a Diósgyőri Gépgyár sem ki­vétel, amellyel az elmúlt évek során szoros kapcsola­tot alakítottunk ki, több száz gépe dolgozik már üzeme­inkben. Meggyőződésem, hogy a gyár gépei, berende­zései jelenleg a legjobbak Európában. Jobbak az álta­lunk egyébként sokra be­csült nyugatnémet, olasz és egyéb gyártmányú gépeknél is. A Diósgyőrben készült sodrógépekből a jövőben is örömmel vásárolunk. A beszélgetésnél jelen volt Gácsi Miklós, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója is, de Zvarkovszkij irodavezető hangsúlyozta, hogy amit mondott, nem udvariassági gesztusból tette, hanem egy újságírónak adott tárgyilagos nyilatkozatot, A KGM második szakmai napján Szercovszkijjal, a TECHNOPROMIMPORT Külkereskedelmi Vállalat el- nöhelyettesével találkoztam. Ö a Diósgyőrből származó gyümölcstárolókról mondott véleményt. — Eddig összesen 29 komplett hűtőtárolót vásá­roltunk. Ezekből azonban Magnószalag Párizsból _ _ | ■ . g _ , rr dokumentum A Rudé Právo nemrég há­rom folytatásban közölte egy Párizsból küldött magneto­fonszalag tartalmát, amely­ből kitűnik, hogy 1968-ban valóban veszélyes terveket szőttek a szocializmus meg­döntésére Csehszlovákiában. A magnctofonszalagról az úgynevezett megújhodási fo­lyamat több ismert szószóló­jának hangja hallatszik, s megtudhatjuk: hogyan akar­ták megdönteni a munkás- osztály hatalmát az ország­ban. A csehszlovák televízió ugyancsak részletesen foglal­kozott a magnószalagon sze­replő személyek terveivel. A megdöbbentő dokumen­tum főszereplője Václáv Cerny egyetemi tanár, aki körül ott sürgött-forgott J. Procházka, V. Havel, A. Kli­ment, I. Svitak, O. Wichterle stb. Tehát írók, filozófusok, tudósok is tanácskoztak ar­ról, hogy milyen módszerek­kel kell megszervezni az or­szágban az antikommunista frontot. A Rudé Právo meg­állapítja: ellenforradalmi terveikbe beleszőtték a dub- ceki opportunista pártveze­tés politikáját is. Dubcekke' csak addig számoltak, amíg szereplése hasznos volt a re­akció számára. A magnósza­lagról hangzik el az auten­tikus Cerny-megállapítás: ..Ne feledjétek, Dubceknek bizonyos mértékig velünk kell dolgoznia, ha ő is nyerni akar. Ebben a kormányban van egy elképzelés, miszerint a milíciát a hadügyminiszté­rium a hadsereg alá ren­delné, s akkor már meg sem moccanhatnak!" A professzor társaságában szó esett arról is, hogy amint felbomlik a hadsereg, a biz­tonság és a hivatali appará­tus, szabad az út... Megismerhetjük J. Pro­cházka, volt KB-póttag véle­ményét is a szocializmusról. Cerny professzor megkér­dezte tőle: „Procházka úr, milyen szocializmusra gon­dol ön?” Válaszában a meg­kérdezett azt felelte, hogy ő gondol ugyan valamiféle szo­cializmusra, de olyanra, amelyben több lenne a masaryki eszme, mint Marx Károly gondolatai. St. Oborsky, a Rudé Právo ismert kommentátora megál­lapítja: „Ezeket az embere­ket egyedül a szocialista rendszer és a kommunista párt elleni gyűlölet tartotta össze... El akarták feled­tetni a cseh és a szlovák néppel a müncheni döntést, hallani sem akartak arról, hogy egy közismert francia politikus tervezett látogatása során szó essék róla. Nyugati szomszédunkhoz, az NSZK- hoz a nyugatnémet revansis- ták követeléseinek szellemé­ben akartak hidat verni.” Jan Procházka például úgy beszélt, mintha a német megszállás alatt nem történt volna semmi, elítélő véle­mény nélkül, csak éppen megemlítette a fasiszták rémtetteit. Cerny professzor és társa­ságának tervei kudarcba ful­ladtak. Augusztus 21-e meg­hiúsította, hogy Csehszlová­kiát visszakormányozzák a tőkés világba. A sportegyesület neve: Akarat Verseny a gyógyulásért — építési nehézségek miatt — még csupán egy üzemel. A többit a közeljövőben he­lyezzük üzembe. A már mű­ködő egyről csali jót mond­hatok, s meggyőződésem, hogy a többivel sem lesz baj. Mivel az épületek elké­szítése lefékezi a hűtötáro- lók üzembe helyezését, a jö­vőben valószínűleg csak pa­nelelemes hűtőtárolókat fo­gunk vásárolni. Ezekre meg­van az igény. Az eddig vá­sároltak óriási területeket látnak el, de még többre lenne szükségünk. A Diós­győri Gépgyárat jó termé­keiről ismerem. Magyaror­szágon már jártam, Miskol­con sajnos még nem.. Őszin­tén remélem, hogy hamaro­san eljuthatok önökhöz "Is. ’ Polunyin, a vállalat másik vezetője elmondotta, hogy a rendelőktől még nem érke­zett kifogás a diósgyőri hűtő- tárolókra. Még több más érdekes nyilatkozatot is feljegyez­tem. Közülük hadd említsem meg Rugyenov szovjet mi­niszterét, amelyet az egyik sajtótájékoztatón adott ne­künk, magyar újságíróknak gazdasági reformunkról. El­mondotta, hogy nagyon sok­ra értékelik gazdaságirányí­tási rendszerünk eddigi ered­ményeit, s meggyőződésük, hogy a továbbiakban is sike­resen fogjuk megvalósítani szép elképzeléseinket... Amikor elutaztam Moszk­vába, néhány érdekes meg­bízatást is kaptam. Így ke­rültem a Moszkvai Rádió magyar adásának szerkesz­tőségébe. NYIKES IMRE (Következik: A rádió és a tv szerkesztőségében.) Füst, kátrányszag, a bitu­menkazánok lendkerekének zaja. A Szentpéteri kapui kórház Ortopéd Rehabilitá­ciójának épülete teleszívja magát velük. Pórusai az ab­lakok. Mögöttük figyelő sze­mek kísérik a rehabilitációs parkban serénykedő munká­sok minden mozdulatát. A fortyogó massza a simítójuk alá terül. Délre már ott ra­gyog egy kosárlabdapályá- nyi területen fekete tükre. Még érintetlen ... Néhány beteg térül-fordul körülötte önhajtós háromkerekű kocsi­ján. Az újságíró is óvja, s balról kerüli a munkásokhoz mentében. Köszön, elnézi, hogyan dolgoznak, majd megkérdi, tudják-e, mit csi­nálnak. „Pályát” — így a válasz. „Kinek?” — „Hát...” — elbizanytalanodnak, aztán egyikük megjegyzi: „Talán a betegeknek.” Az ízületi megbetegedések nagy része foglalkozási be­tegség. Borsodban különösen gyakori a bányászok között. A Szentpéteri kapui kórház mozgásszervi sérültekkel fog­lalkozó osztálya az elmúlt évtizedben mind sikereseb­ben gyógykezeli a gerincsé- sültek, a gyermekbénultak és a súlyos ízületi bántal- makban szenvedők bajait. Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Ortopéd Társaság vándorgyűlése és a Gyógytor­nász Szakcsoport I. országos Telefonfülke a Shell benzinkútnál A Miskolci Postaigazgató­ság távközlési üzeme nyilvá­nos telefonfülkét állított fel az új Shell üzemanyagöltő állomás mellett. A távbeszélő állomást szeptember végére kötik be a telefonhálózatba. A közeljövőben még a Wes­selényi, Kiss Ernő és a Nagy- váthy, Gyár utca keresztező­désében helyeznek el új nyilvános távbeszélő állomá­sokat. Elkészült a legmélyebb kút Befejeződött a lovászi olajmezőn a legmélyebb ma­gyarországi olajkutató fúrás. Valamivel több mint egy év alatt 5400 méter mélyre ha­toltak a föld gyomrába. A nagy mélységű kút lefúrása műszaki és tudományos si­kernek számít. A Kárpát­medencében hasonló mély­ségű kutat még nem fúrtak. vándorgyűlése Miskolcot vá­lasztotta az október 8—9— 10-i szakmai tanácskozás színhelyéül. Természetesen az ablak mögötti figyelők nem a ván­dorgyűlésre kíváncsiak. Az orvosok, gyógytornászok ta­lálkozója tapasztalatcsere jel­legű, s gyakorlati haszna csak évek múlva érik be. Az itt kezelés alatt állók az al­kalmat lesik: háromkerekű kocsijaikkal mikor vehetik birtokba az új pályát, hogy pattanó labdákkal ostromol­ják a fölfüggesztett kosara­kat. Szabályos méretű pá­lyán, szabályos palánkok kö­zött folytak már eddig is az edzések... de nem ilyen ta­lajon! A sport és a gyermekbé­nulás, gerincsérülés, ampu­tálás következtében korláto­zott mozgásúvá vált emberek számára létkérdés a célszerű, rendszeres mozgás. Nemcsak a mozgásképes izomcsopor­tok, végtagok, de a bénult részek tomáztatása is. Az utóbbi években hazánkban egyre inkább felismerik a sportolás kedvező pszicholó­giai, fiziológiai hatását a re­habilitációs munkában, s igyekeznek alkalmat terem­teni rá. Miskolcon sportegyesület alakult Akarat néven, a gyógykezeltek részére. A, vándorgyűlés ideje alatt, an­nak programjaként rendezi meg első spartakiádját az egyesület, a kórház nagybar- cai Rehabilitációs Intézete területén. Atlétikában (gerelyvetés, diszkoszvetés, gránátdobás. 100 méteres terepjárás), ko­csiügyességi számokban, ko­sárlabdában versenyeznek a betegek. A 12—20 éves gyer­mekbénultak házi lovasbe­mutatóval rukkolnak elő. A spartakiádon több mint száz gyógykezelt vesz részt. A szervező gyógytornászok és tanárok agilisak és aggó­dok. Sok minden múlik a si­keren ... A betegek életét tekintve. Egyelőre anyagi gondokkal küszködnek. Pénz kellene sportruházatra, dí­jakra. Ma még csak egy a biztos: az ígéret! Coubertine mondta az olimpiai játékokról, hogy nem a győzelem, a részvétéi a fontos. A sportvetélkedő­kön szereplő betegek eseté­ben ez a következőképpen módosítható: a részvétel egyenlő a győzelemmel. NY. SZ. ASZÓDY JÁNOS A kriminalisztika kalandos története A halál oka: fulladás Július 8-án megtalálták a kis Graeme iskolatáskáját. Freeman, a nyomozást ve­zető detektív Dél-Ausztráliá­ból külön erre a célra hoza­tott rendőrkutyákkal kétszáz nyomozót küldött ki, hogy átkutassák a környéket, ahol a táskára bukkantak. Heli­kopterek köröztek állandóan a vidék fölött; július 11-én megtalálták a gyermek sap­káját és esőkabátját. Tíz nappal Graeme Thorne eltű­nése után a helyzet éppen olyan zavaros volt, mint az első napon. A Thorne házas­pár szinte el sem mozdult a telefon mellől, várta, mikor szólal meg a fenyegető hang, amely egyetlen reményük maradt. A hang azonban nem jelentkezett. A „kid­napping”-esetek szakértőinek véleménye szerint az ilyen­szerű aljas bűntettek sza­bályainak megfelelően a gyermeknek már régóta ha­lottnak kellett lennie. A fel- tételezés sajnos beigazoló­dott. Augusztus 16-án két, vele körülbelül egykorú gyermek találta meg a fiúcs­ka tetemét egy üres telken, Bondytól tíz mérföldnyire. A gyermek iskolai egyenru­háját viselte. Az orvosok megállapították, hogy halá­lának oka: fulladás. A hír rendkívüli felhábo­rodást váltott ki az ausztrá­liai közvéleményben. Heves támadások érték a rendőrsé­get, ezrek vádolták tehetet­lenséggel. amiért nem tudta megakadályozni a kis Grae­me meggyilkolását. Ausztrá­liában ez volt az első „kidd- napping”. A rendőrségen kí­vül nagy katonai egységek kutatták végig az üres telke­ket, parkokat. várostájat. Mégsem tudták megakadá­lyozni a gálád gyilkosságot. A sydneyi Scientific In­vestigation Bureau szakértői megvizsgálták a kis áldozat ruháit és a pokrócot, amely­be a holttestet burkolták. Napokon át, méterről méter­re haladva átkutatták a he­lyet, ahol a hullát megtalál­ták. Az első mikronyomok elemzése ismeretlen növény­ből eredő részecskéket ho­zott napvilágra. Ugyanilyen mikroszkopikus maradvá­nyokat találtak a takarónak azon a részén, amely a holt­test hátát fedte. Ekkor von­ták be a kutatásba Neville Hewlett White professzort, a sydneyi egyetem tanárát, valamint több orvost, bota­nikust, textil-szakértőt, por­vizsgálatban gyakorlott kri- minalistát. Nemsokára vala­mennyien tisztában voltak azzal, hogy a figyelmet a növényrészecskékre kell össz­pontosítani. Milyen növény parányai kerültek a gyermek ruha­darabjaira? — nos, erre a kérdésre rendkívül nehéz volt választ találni. A szak­értők hosszas vizsgálódások után megállapították; hogy egy igen ritka ciprusfajtáról, a Savara-ciprusról van szó. A rendőrség parancsot ka­pott, kutassa végig Sydney egész területét és jelezze, ha valahol felfedezi e ritka nö­vényt. A szeptember 20-án megkezdett kutatás csak a hónap végén járt eredmény­nyel. A Morre Streeten, egy kis családi ház kertjében, a garázsbejárat két oldalán Sa- vara-ciprusokat találtak. A kérdéses házban röviddel az­előtt még Stephen Leslie Bradley lakott a családjával. Ettől kezdve a nyomozás új lendületet kapott. (A. befejező rész következik) + A látogatók érdeklődéssel szemlélik az LKM megmun­kált, dekoratív környezetbe helyezett forgattyús tengelyét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom