Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-28 / 227. szám

Közgazdászunk írja Hunka- és bérformák A termelés műszaki felsze­reltségének növekedése egy­re nagyobb mértékben meg­követeli a műszaki-gazdasági számításokon nyugvó munka- normák alkalmazását. Ter­mészetesen nem minden munkaterületen lehet és cél­szerű ilyen nagy munkaigé­nyességgel megállapítható munkanormát alkalmazni. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a kevésbé pontos nor­mafajták — mint a becslé­sen vagy a statisztikai ada­tokon nyugvó norma — al­kalmazása nem célszerű. Életünk és a jós Lengyelországban már 15 éve működik az Autóstop Társadalmi Bizottság. Kiszá­mították, hogy a legutóbbi 12 évben csaknem félmillió em­ber vette igénybe az autó­stopot. Az idén 35 ezer autóstop-igazolványt adtak ki. Az előző évekhez hason­lóan az autóstop-igazolvá­nyok tulajdonosai biztosítva vannak közlekedési baleset HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: A Magyar Rádió és Te­levízió népi zenekara játszik. — 13.40: Válaszolunk hallgatóink­nak! — 13.55: Édes anyanyel­vűnk. — 14.00: Országos Baitók műveltségi verseny. A kérdések ismertetése. — 14.15: Saint­Saens: Az állatok farsangja. — 14.40: Sáncalja. Nagy István re­génye folytatásokban. X. rész. — 15.10: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 15.45: Liszt-dalok. — 16.00: A világ- gazdaság hírei. — 16.05: A bu­dapesti nemzetközi zenei verse­nyekről jelentjük. I. rész. — 16.35: „A Hold vére.” — 16.51: Vincze Imre—Gál Zsuzsa: Má­jusi zászlók. Kantáta. — 17.20: Edith Piaf zenés életregény . TT. rész. — 13.02: A húszas stúdió Nógrád megyében. — 19.35: „Fegyyert, s vitézt éneklek . . .” 22.15: Jegyzet. — 22.25: Szja- toszlav Richter felvételeiből. — 22.52: A modern filozófia prob­lémái. — 23.07: Nóták. - 0.10: Verdi: Macbeth. Jelenet. Petőfi rádió: 12.25: Kabalevsz- kij: ITT. zongoraverseny. — 12.45: Utolérték már a várost? Riport. — 13.03: Országos Bartók mű­veltségi verseny. A kérdések is­mertetése. — 13.10: Weber: B- ciúr klarinétötös. — 14.00: Ket­tőtől hatig... — 13.10: Közkí­vánatra. — 19.03: Leánynevek és slágerek. VT!. — 19.24: Rádió­egyetem. Euklideszi-e a lér? — 19.35: A Londoni Szimfonikusok hangversenye a Budapesti Zenei Heteken. — ?n.25: Üi könyvek. (Tsm.) — ?0.28: VP- ghirü kar­mesterek lemezeiből. — 21.50: Rádió szr’-'-'degyetem. — 21.55: Néod elmekor. — ?2..°0: Mire*1 le Mathieu és Charles ' znavuor énekel. — 23.15: A hét clöadó­Az utóbbi években eléggé visszaszorult a normázott munkaterület. A munkanor­mák veszítettek jelentőségük­ből, ami a teljesítmény-ösz­tönzés csökkenéséhez veze­tett. A munkanormák teljesíté­sére és túlteljesítésére a töb­bi között a bérezésen keresz­tül tudunk hatást gyakorolni. Az alkalmazásra kerülő bér- forma meghatározásánál azonban a meglevő munka­normák nem hagyhatók fi­gyelmen kívül. A mennyiségre ösztönző ellen. A Lengyel Egyetemis­ták Szövetsége és az iskolák turistaházaiban az igazol­vány felmutatója kedvezmé­nyes áron kaphat szállást. Az igazolványok után be­folyó pénzeszközök egy ré­szét a korábbi gyakorlat sze­rint az autóstop-mozgalom­ban legnagyobb aktivitást ta­núsító gépkocsivezetők jutal­mazására fordítják. művésze Hans Schmidt — Is­serstedt. (Ism.) — 23.30: Ha­bicht: Változatok egy Muszorgsz- kij-témára. URH: 18.10: Tánczenei koktél, (ísm.) — 18.55: Angol társalgás középhaladóknak. — 19.10: Jár­dányi Pál: Vörösmarty-szimfó- nia. — 19.43: 25 év... Gazda­ságtörténet — gazdasági straté­gia. XV. rész. — 19.53: A dzsessz kedvelőinek. — 20.18: Mitridate, Pontus király — Mozart ope­rája. Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — Polgári védelmi kiállítás nyílt Miskolcon. — A csanyiki KISZ-vezetöképző fejlesztéséről. — Kórusmuzsika. — Nők a Hü- tőházban. — Magatartás, ízlés, közvélemény . .. — Megyei sport- eredmények. — Slágerkoktél. Filmszínházak: Béke (fi, hn6, 8) : Szép magyar komédia (színes magyar). — Kossuth (í3): Különös űr (színes csehszlovák) ; (f5, f7): Kaleidoszkóp (színes angol- amerikai). — Fáklya (5, 7): Nem­sokára itt a tavasz (magyarul beszélő szovjet). — Petőfi (f5. 17): Dr. Holst fantasztikus esete (magyarul beszélő dán). — Tán­csics (f5, fi): Banditák hálójá­ban (színes angol). — Szikív (5, 7): Lány az országúiról (szi- nes angol—amerikai). — Ság- vári (fő, hn7): Lány az ország­úiról (színes angol—amerikai). — Tapolcai kertmozi (f8): My fair lady I—ti. (színes amerikai). — Népkerti szabadtéri (í>: Zorba, bérformák (például a telje­sítménybér) alkalmazása ese­tén az ösztönzés ereje szem­pontjából igen lényeges a normák pontossága és telje­síthetősége. A munkanormák és a célszerűen alkalmazható bérformák közötti összefüg­gés igen szoros, ezek azonban nagymértékben függnek a gyártás tömegszerűségétől. Kis tömegszerűség esetén nem lenne helyes műszaki normákat kidolgozni, mert a kevésbé pontos (becsült vagy statisztikai) normák is kellő alapot adnak a megfelelő bérforma kiválasztásához. Ilyen normák alkalmazása esetén a degresszív bérforma érvényesítése mutatkozik he­lyesnek. Ezt indokolja az, hogy a kisebb pontosságú normák a könnyebb teljesí­tés, illetve túlteljesítés lehe­tőségét hordják magukban. A degresszió mértékének a meghatározásánál azonban igen nagy gondossággal kell eljárni, mert a túlzott mér­ték jelentősen csökkentheti a teljesítmény-növelésben való érdekeltséget. A darabbérezési forma al­kalmazása olyan munkaterü­leten indokolt, ahol a telje­sítmény egyértelműen mér­hető és a dolgozónak jelen­tős befolyása van a teljesít­ményre. Ezek az egyszerű, kis felelősséggel járó mun­kák. A gépi munkáknál, ahol a minőséget a dolgozó csak részben tudja befolyásolni, a darabbért helyes alkalmazni. A nagy figyelmet, pontossá­got igénylő és felelősséget kí­vánó munkaterületeken, ahol a minőséget a dolgozó lénye­gesen befolyásolja, a sima időbér vagy bizonyos mér­tékű teljesítményhez kötött időbér alkalmazása a helyes. Ugyancsak ezt a bérformát célszerű alkalmazni a beta­nuló, kis begyakorlottsággal rendelkező dolgozók esetében. Kellő begyakorlás után azon­ban át kell térni más, ösz­tönzőbb bérformára. A vállalatoknál alkalmazott bérformák és ezek aránya nem lehet állandó. A techni­ka színvonalának növekedé­sével egyre nő a gépi munka részaránya, amely megterem­ti a pontosabb munkanorma- készítés feltételét, egyszer­smind az ilyen normák al­kalmazási körének a kiszéle­sítését is megköveteli. A különböző munka- és bérformák kombinációjával — amit mindig az adott kö­rülmények figyelembevételé­vel szabad kialakítani — a mennyiség növelésére, s a minőség javítására egyaránt lehet ösztönözni. DR. HEVESVARI IMRE a görög (magyarul beszélő gö­rög). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19 óra között): Győri Elek festőművész kiállítása. — Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ (de. 10 óra és 19 óra között): Kiállítás az Eszak-Ma- gyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat ter­mékeiből; (17 és 20 órakor); Divat­bemutató. — Herman Ottó Mú­zeum (10—18 óra között): Me­gyénk története. A Bükk élővi­lága. — Herman Ottó-emlékház (10—18 óra között): Herman Ottó élete és munkássága. — Massa- múzeum, Öjmassa, Öskohó: nyit­va egész napon át. (Megközelít­hető a 15-ös autóbusszal és a garadnai kisvasúttal.) — Görög­keleti templom (10—13 és 15—18 óra között): Miskolci görögök művészeti emlékei. — Diósgyőri vármúzeum: nyitva io—13 és 14— 13 óra között. (Megközelíthető az 1-es és 5-ös autóbusszal, vala­mint az 1-es villamossal.) KEDD Kossuth rádió; 8.20: A bánya- mester. Részletek Zeller operett­jéből. — 8.33; Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. (Tsm.) — 0.08: Nicolai: A windsori víg nők. Háromfelvonásos vígopera. — 11.23: Szép versek 1969. (Ism.) — 11.53: Polkák. Petőfi rádió: 8.05: Lakatos Vin- < e népi zenekara játszik. — 8.45: Külpolitikai figyelő. (Ism.) — 9.00: A Budapesti Honvéd­helyőrség Központi Fúvószene­kari játszik. — 0.20: Ritmustur- mix. — 10.00: A zene hullám­hosszán. — 11.45: Mikor lesz író­gép? Televízió: 8.05: rskola-tv. Orosz nyelv. — 9.00- Környezetismeret. — 11.05: Történelem, — 11.53: Osztályfőnöki óra. A munkaügyi vita A szocialista társadalomban a munkaadó és a munkavállaló jo­gainak és kötelességeinek szükségképpeni összhangja érvényesül. Dolgozónak és a vállalatnak érdekei nem ellentétesek, mert fel­adataiknak ellátásánál mindkettőjüket a szocialista társadalom tel­jes felépítése irányítja. Ezt az összhangot azonban olykor bizonyos körülmények vagy tényezők megzavarhatják. Ilyen esetekben gon­doskodik a jogszabály a dolgozó és a vállalat közötti munkaügyi vita elintézéséről. A szabályozás jellegzetessége, hogy a munkajogi viták elintézését tálnyomórészt kiveszi az igazgató egyoldalú döntése alól, a vita elbírálásánál jelentős szerepet szán a szakszervezeteknek, illetve a munkaügyi döntőbizottságoknak, ugyanakkor csak egészen szűk kör­ben ad lehetőséget arra, hogy a dolgozó munkaügyi vitájával a bí­rósághoz fordulhasson. Mi is a munkaügyi vita? Minden olyan jogvita, amely a dolgozó és a vállalat között a munkaviszonyból eredő jogokkal és kötelessé­gekkel összefüggésben felmerül. Nem tekinthető munkaügyi vitának: a) az a sérelem, amely a dolgozót úgy éri, hogy bizonyos jogosult­ság megadását vagy megtagadását a vállalat (az igazgató) diszkre­cionális jogkörében gyakorolja (pl. a dolgozo nem kap jutalmat, holott úgy gondolja, hogy az öt megilletné); b) a dolgozot a vállalat részéről alkalmazott figyelmeztetéssel ősz- •zefüggö sérelem; c) a társadalombiztosítással kapcsolatos jogvita, ideértve a nyug­díjjal és a családi pótlékkal kapcsolatos vitákat is; d) a találmánnyal és a szolgálati lakással összefüggő jogvita; e) a társadalmi bíróság döntéseivel kapcsolatos vita; f) a normával és a teljesítmény-követelménnyel kapcsolatos vita fMt. 63. § 0) bek.). DK. NOVAK ISTVÁN Tizenöt éves az ATB Lengyel autóstop a miskolciaké a szó — Fél órája várunk a tányérra! Legalább edzésként megteríthetnének! (Jármay György rajza) A vasúthoz úgyis kimennek Megértem — ha nem is értek vele egyet — a ven­déglátóipar állandó ellenke­zését: nem csökkentheti a szeszesital-fogyasztást, mert akkor nincs bevétele. De nem értem meg azt, miért kell ott is szeszes italt kiszolgál­ni, ahol annak hiánya nem apasztaná a bevételt? Példa erre a MÁV Tiszai pályaud­var, ahol reggel, már az első vonatok indulása előtt, masz- szív pálinkagőz csapja meg az utazni kényszerülő orrát. Az utasellátó már hajnalban kinyitó ablakánál szép szám­mal sorakoznak mindazok, akik éjjel nem ittak eleget és még a vonat indulása előtt akarják „pótolni” a hiányt. Pótolják is, csak azt nem ér­tem, kinek érdeke, hogy a Mit mond a Az olvasóinktól érkezett leve­lek arra engednek következ­tetni, hogy az egyes fogyasztási cikkek minőségével kapcsolat­ban a vásárlók nem elég tájéko­zottak jogaikról. Ezért a vásár­lók minőségi kifogásainak inté­zéséről rendelkező 1/194. Bk. M. számú rendelet fontosabb cikke­lyeit az alábbiakban ismertetjük. A vásárlónak csak kifogásta­lan minőségű, vagy a feltünte­tett minőségű osztálynak meg­felelő árut szabad kiszolgáltatni. Ha az árut köztudomásúan csök­kent értékű cikkek eladására kijelölt bolt hozza forgalomba, hogy a vásárló az előzetesen közölt minőségi hiba Ismereté­ben az árut tényleges értékének megfelelő áron vásárolta meg, a csökkent értéket eredménye­ző hiba, illetve az ismert mi­nőségi hiba alapján szavatossá­gi Igény érvényesítésének nincs helye. Az áru minőségi hibája miatt bejelentett kifogást a kereske­delmi szerv nem háríthatja el. Elbírálása a boltvezető feladata, pályaudvaron még jobban le- részegedjenek a már amúgy is részegek és rózsás hangu­latba jöjjenek azok, akik otthonról érkeztek a vasút­hoz? Tízet teszek egy ellen, hogy ha a pályudvaron nem árusítanának alkoholt, akkor is éppen annyian utaznának, mint így. Nem lehetne leg­alább ott megszüntetni ezt a — sajnos — egyre jövedel­mezőbb iparágat? Már csak annak a kisebbségnek a vé­delme erekében, amelynek tagjai nem isznak és nem ra­gaszkodnak hozzá, hogy az ittas többség az utasellátó jó­voltából és a MÁV engedé­lyével, kellemetlenkedjék a „józanság bűnébe” esőknek. M. L aki Miskolcon nem iszik. paragrafus? aki köteles azt a legjobb tudása szerint gondosan megvizsgálni és dönteni a kifogás megalapo­zottságáról. Ha a minőségi kifo­gás alapos, a vásárló kívánsá­gának megfelelően, az árut ki kell cserélni, vagy visszavenni, illetve a vételárat megtéríteni. Az áru visszavétele, ártérítése stb. helyett a kereskedelmi szerv jogosult az árut hibátlanra ki­cserélni, ha erre a kifogás al­kalmával azonnal lehetőség van. Minőségi hiba esetén — ideért­ve a zárt csomagolású élelmisze­reket és háztartási vegyiárukat is — kifogását a vásárló az áru szavatossági idején belül jogo­sult bejelenteni. Ha a szavatos­sági időt, vagy annak lejártát az árun nem lehet megállapíta­ni, (sokszor előfordul ilyen „rejt­vény”!) a minőségi kifogást at­tól függetlenül kell elbírálni. Közvetlenül fogyasztásra ke­rülő, illetve gyorsan romló élel­miszerek (hentesáru, sajt stb.) nyílt hibájára vonatkozó minő­ségi kifogás csak addig fogad­ható el. amíg a vásárló az árut a boltból ki nem vitte. Miért nem Rövid idő alatt népsze­rű és közkedvelt napilap lett a Déli Hírlap körünkben. Olyan közérdekű témájú cikkeket közöl, amelyek so­kak érdeklődésére tartanak számot és felhívják az illeté­kesek figyelmét a hibákra és nemtörődömségekre. Én is egy közérdekű témá­ban kérem a t. Szerkesztő­ség segítségét. Az Ernőd községből bejáró dolgozók közül körülbelül százan olyanok, akiknek a munkaideje fél 8 órakor kez­dődik. Sajnos, pontos érke­zésünk munkahelyünkre nincs biztosítva. Ezért sze­retnénk, ha a Budapest— Miskolc között közlekedő 420. sz. személyvonat, amely Ernődön 6.42 órakor halad át, az állomáson megállna úgy, mint a jelenleg érvény­ben levő menetrend előtt. Megáll ugyan a 6.53 órakor érkező személyvonat, de ez­zel sajnos, fél 8-ra nem tu­dunk a munkahelyünkre ér­áll meg? ni, és így mindennapos kel­lemetlenségünk van a késés miatt. Ilyen irányú kérésünkkel ez év augusztusában a mis­kolci MÁV Igazgatóság ille­tékes osztályához fordultunk, ahonnan nem választ, hanem szíves intézkedést kértünk. De eddig még változás nem történt. Sok bosszús bejáró nevében: Bényci Rudolfné A DH szeptember 22-i „Utcanevek — javaslatok” című cikke megragadta fi­gyelmemet. Arra gondoltam, hogy vajon lesz-e Miskolcon végre egy utca, amelyet a város szülöttjéről, Szabó Lő- rincről neveznek el. Más város, csak úgy meg­említem például Kecskemé­tet, milyen büszke szülött­Válasz cikkünkre A DH szeptember 10-i szá­mában megjelent „Nem le­hetne jobban szervezni?” című cikkel kapcsolatban az alábbiakat válaszoljuk. A Miskolc I. sz. posta­hivatalnál a déli időszak­ban két munkahely foglal­kozik egyesített felvétellel. Az egyik munkahelyen 13 órakor, a másikon 13.30 óra­kor van a szolgálatváltás. A dolgozók cgymásközti váltása 5 percnél több időt nem vesz igénybe. MAROSI FERENC Postaigazgatóság csoportvezető Gyomos járdaszegélyek Városunkban évről évre sok régi út kerül felújításra, a hozzájuk tartozó járdákkal együtt, s jócskán készülnek új utak, járdák is. A terve­zők — az előírásoknak meg­felelően — nagy előszeretet­tel alkalmaznak 50—60 ern­es. gyakran még ennél is keskenyebb, zöldsávnak szánt j árdaszegélyeket. Ha rendeltetésüknek meg­felelően ezeket a járdasze­gélyeket beültetnék fűvel vagy virággal, s ezeket gon­doznák is, senki nem szólna semmit. E keskeny járdasze­gélyek azonban gondozatla­nok maradnak, benövi azo­kat a dudva, bojtorjány. Nem lennének szebbek ezek a járdák, ha a zöldsáv­nak szánt szegélyeiket is le­betonoznák, s — miként sok más városban — beton vi­rágtégelyeket helyeznének a helyükbe? így a virágos sze­gély is érvényesülne, s a vá­roskép sem szenvedne csor­Miskolc, Wesselényi u. 42. Hol a gyújtómágnes? 1970. június 2-án költöz­tünk be a Győri kapui 2 szo­bás lakásunkba és ekkor ke­serűen tapasztaltuk, hogy mindkét szobai konvektorból a gyújtómágnes hiányzik. Mi azonnal jelentettük a házfel­ügyelőnek, majd a 4. sz. Ház- kezelőségnél. Sajnos, semmi hatásos intézkedés nem tör­tént. Ekkor Kovácsik elvtárs­hoz, az Ingatlankezelő Vál­lalat igazgatójához fordul­tunk. ö azt a választ adta, hogy az illetékeseknél az in­tézkedést megtette. De eddig semmi sem történt. Közeled­nek a hidegebb nappalok és éjszakák, szükségünk lenne a szobák fűtésére. Annál is in­kább, mivel 2 éves unokám már most is megkívánná. Özv. Okos Istvánnc Győri kapu 108. III. em. 1/a jeire: Katona Józsefre, Ko­dály Zoltánra. Még közép­iskolát is neveztek el róluk. Szeretném, ha tanácsomat nem értenék félre. Én, mint a városát szerető ember ja­vaslom, ne. csak az emléke­zetünkben, szívünkben be­csüljük. őrizzük Szabó Lő- rincet. hanem róla utcát, is­kolát elnevezni se tartózkod­junk. Sőt, azt sem tartanám lehetetlennek, hogy a város valamelyik szép terén szob­rot állítsunk neki — írja. Tarnay István Horváth Lajos u. 20, ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNÉ Szülöttünkről — utcanevet!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom