Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-26 / 226. szám
Működnek a radiátorok Egy bölcsőde kivételével Bár a meteorológusok azt ígérték, hogy a hét eleji hirtelen lehűlés után még visszatér a „vénasszonyok nyara”, a jóslat megvalósulása egyelőre késik: tegnap éjszaka Miskolcon is fagyott, s napközben sem emelkedett a hőmérséklet 15—16 fok fölé. Az évszakhoz képest hűvös idő egyúttal azt is jelenti, hogy legalább a kórházakban, óvodákban és bölcsődékben fűteni kell az előírt hőmérséklet biztosításához. A Semmelweis Kórház osztályain három napja fűtenek, s a Szentpéteri kapuban is működik a kazán. Általában az éjszakai órákban „adják rá” a gőzt, s így egész nap 22—23 fok van a kórtermekben. Egy kivételével valameny- nyi bölcsödében befűtöttek a cserépkályhákba, illetve működnek a radiátorok. A Könyves Kálmán utcai bölcsődében sajnos, pontosan ugyanaz a helyzet, mint egy évvel ezelőtt, a szövetkezeti lakások, az óvoda és a bölcsödé fűtését végző MIK központja eddig még nem adott utasítást a kazánok be- fűtésére. Mint a vezetőnő elmondta, reggel 16 fokot mértek a kiscsoportosok, a fél, másfél éves gyermekek helyiségében. Amíg a hálózat elbírja a villanymelegítőket, addig nagy nehezen ki tudják fűteni a helyiséget a megengedhető legalacsonyabb hőmérsékletre, 22 fokra. A nagyobb gyermekek termében azonban még délben is csak 18—20 fokra melegíti fel az ablakokon át beLengyel kiállítás Miskolcon Campingfelszerelésektől a rádiókig, evőeszközöktől a hangulatlámpáig sok minden megtalálható lesz a két hét múlva megnyíló lengyel külkereskedelmi kiállításon. A bemutatót a Hungexpc közvetítésével az „Universal'’ lengyel külkereskedelmi vállalat rendezi. A könnyűipari tartós fogyasztási cikkek látványos bemutatóját a Rónai Sándor Művelődési Központban tekinthetik meg majd az érdeklődők. A mindennapi használati tárgyak kiállítása október 5-én, hétfőn nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Szüretelnek Bács-Kiskunban Az ország legnagyobb ösz- szefüggő szőlőtermő vidékén, Bács-Kiskun megye együttesen csaknem százezer holdas szőlőskertjében megkezdődött a szüret. Menetét az időjárás diktálja. Még mindig csak 16—17 cukorfokos a must. Ennek ellenére — a mennyiségi veszteség megelőzésére — majdnem mindenütt szedik a szőlőt: naponta háromnégyezer szüretelő szolgálja máris a préseket. A másfél hónapig tartó szüreti csúcsidényben negyvenezer mázsa szőlőt dolgoznak fel naponta. A Hosszú - hegyi Állami Gazdaság szőlőseiben a Leánykát szedik. A máskor aranysárgára érett, mézédesre cukrosodott alföldi Leányka az idén kissé savanyítás maradt. Minőségét majd saját levéből készült sűrítménnyel javítják a gazdaságok. A Bajai Állami Gazdaság vaskúti vörös borkombinátjában pedig erjed a Kadarka. A héján érlelt vörös bornak való első „csapolására” a hét végén kerül sor. A. feldolgozót övező mintegy kétezer holdas szőlőből az óriás kádak töltésére most már a Kékfrankos érkezik. áramló napfény a levegőt. Az apróságok számára veszélyes lenne ilyen körülmények között a fürdetés, így néhány napja leállították. Az Ingatlankezelő Vállalat kiliáni központjában érdeklődtünk a Könyves Kálmán utcai óvoda és bölcsőde fűtése felől, és azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ameny- nyiben a vállalat központja utasítást ad nekik, pár óra alatt „elő tudják teremteni” a meleget. A MIK-központ azonban feltehetően a bölcsőde vezetőjének megrendelésére vár. A vezetőnő pedig az október elsejét várja, mivel őt úgy informálták, hogy rossz a kazán és addigra tudják kijavítani. Lehet, hogy egy-két napon belül valamit javul az időjárás, de lévén szeptember utolsó hete, most már mindenképpen számítani kell az óvodák, bölcsődék folyamatos fűtésére. Ezért jó lenne, ha a bölcsőde, illetve az ugyanott levő óvoda, valamint az ingatlankezelő kapcsolatot keresne egymással, s ami ennél még fontosabb, nem kellene az apróságoknak állig beburkolózva tölteni napjukat. P. É. Golgota Egy amerikai jatékgyár nemrég eredeti barkácsolókészletet hozott forgalomba az ifjú amerikai számára a „Csináld magad” sorozat keretében. A dobozban szögek varrnak, meg egy kalapács, egy kereszt, egy töviskoszo- rú és egy kis Jézus-szobrocska. A kis amerikai Sam vagy Mary ezzel a készlettel most már saját kezével feszítheti keresztre Jézust. Utcán, villamoson, stadionban, vagy éppen egy nagy ház tűzfalán egyaránt találkozunk a reklámmal. Este a Széchenyi utcán színes neoncsövek tájékoztatnak egy-egy gyár új termékéről, otthon pedig a televízióból megtudhatjuk, milyen mosóporral érdemes mosni, honnan öltözködhetünk gyorsan és olcsón, s még azt is, hova menjünk moziba. A képünkön látható érdekes reklámgömb például a DIGÉP-re hívja fel a figyelmet. A nagyvállalatok propagandaosztályain reklámszakemberek tervezik a reklámplakátokat, táblákat. Általánosabb azonban, hogy a Magyar Hirdetőtől kémek tájékoztatást a vállalatok, A megtervezés után kivitelezik, majd minőségi osztályozás alapján négyzetméterenként évi 200—400 forint bérleti díjért felállítják a kijelölt helyre a reklámtáblát. Az elkészíttetés költségeit természetesen a megrendelő fedezi. SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA Megjelentek a „pepita lemezek”. Bevallom, amikor először hallottam róluk, még bíztam bennük. És gondolom, rajtam kívül még igen sok lemezgyűjtő örült, hogy szép ta- sakban, újfajta borítókban, „egyenruhában” kapja ezentúl a magyar kislemezeket. De tegnap a kezembe vettem egy — már ránézésre sem valami biztatóan pepita — lemeztasakot, és nem volt nehéz megállapítani: talán még a fűszerboltban is szebb csomagolásban kapjuk az azonnali elfogyasztásra szánt táplálékot. Ez a „Pepita” se nem esztétikus, se nem tartós! No, de nézzük a tartalmat. A legutóbbi „Tessék választani” — rádiós táncdalbemu- tató anyagát találhatjuk a lemezeken. Lehet, hogy a korai ősz, az „elmúlás” ihlette a szerzőket? Tegnap délután 18 dalt hallgattam végig, addig bírtam. Abba kellett hagynom, mielőtt én is a teljes letargia állapotába kerülök. A téma: a szerelem. És 18-szor 3 percen keresztül nem találkoztam egyetlen biztató szóval, egyetlen boldog szerelmessel sem. Az egyik „Árván” áll; a másikmm<W® ■au»*** «$#«*«» I m «SVA mvo s f a ’ * .4 magyar olimpiai bizottság fennállásának 75. évfordulójára S bélyegből álló, IC forint névértékű sorozatot ad majd ki a Magyar Posta. Az olimpiai öt karikával ellátott bélyegek ökölvívót, kajakversenyzőt, vivőt, vízilabdázót, tornásznöt, kalapácsvetöi, birkózókat és úszót ábrázolnak. nak „Azt súgta a saér, hogy elmentél; a harmadik arról panaszkodik, hogy „Ebből sem lesz már szerelem”, aztán felszólítanak, hogy „Ne rohanj”, mert „Túl vagyok én a nehezén”, és megkérdezik, hogy „Voltál-e már ugyanúgy”, rámszólnak, hogy „Vén csavargó”, biztatnak, hogy „Esküdj bátran”, hisz nem fogom elmondani új férjednek úgysem, nálad meddig tart egy „Törékeny szerelem”. Nagybetűkkel nyomtatták minden lemezre: Tessék választani! Nem tudtam. És, hogy ne hagyjam abba a dalcímek idézését, „Kíváncsi lennék rá”, ki az, aki meghallgatva egy-egy dal elejét, ne tudná máris végigdúdolni őket. Annyira szokványos fordulatok, olyan ismerős dallamívek, hogy semmi újat nem tudunk bennük felfedezni. Éppen ezért ha netalán tudnánk is választani közülük, ebből tényleg nem lenne már szerelem! Az utolsó évnegyed Amikor a futóatléta célegyenesbe ér, finisbe kezd. összeszedi minden erejét, hogy jó eredménnyel, lehetőleg győztesként érjen a célba. Tudja, érdemes erőlködnie, hiszen sikerével az újabb versenyei alapját is lerakja: a következő versenyen több önbizalommal indulhat. Néhány nap múlva az utolsó hajrá lehetősége előtt állnak vállalataink, üzemeink is. Az utolsó negyedévtől csak egykét munkanap választ el. A győzteseknek járó érem most szebben csillog: nemcsak egy évi áldozatos munka sikerét jelentheti, hanem egy ötéves tervidőszak győzelmi ünneplésének lehetőségét is. Mit mutatnak a részeredmények ? A városi párt-végrehajtóbizottság állásfoglalása szerint az év első hónapjában mérséklődött vállalatainknál a fluktuáció, növekedett a termelékenység, javult a munkafegyelem. Az előző évhez képest 6—7 százalékkal csökkent a munkaerőmozgás (ebben az eredményben még nem érződik a kötelező munkaközvetítés hatása), átlagban 75—85 százalékra alakult a termelésfelfutás termelékenység-növekedéssel fedezett hányada. A vállalatok többsége szabályozta a munkaidőt és a munkából való kilépés rendjét, korlátozták a szabad mozgást, csökkentették a vállalaton belüli csellengést, s mindezek révén javult a fegyelmi helyzet. Egyes versenyzőkön azért a fáradás bizonyos jeleit tapasztalják a szakértők. Egyik megnyilvánulása ennek az elszaporodott túlóráztatás. (Ügy is mondhatnánk, doppingszert használnak egyesek.) A DIGÉP-ben 62, az LKM-ben 80, a MÁV Miskolci Járműjavító Üzemében 100, a Miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál 300 (!) százalékkal nőtt a túlórák felhasználása áz előző év hasonló időszakához képest. Nem mindenütt sikerül felszabadítani, „bedobni” a tartalékenergiát sem: a párt-végrehajtóbizottság szerint a legtöbb helyen még létezik a kapun belüli munkanélküliség, általában 5—20 százalékra tehető azoknak a foglalkoztatottaknak az aránya, akik a termelőüzemekből a jelenlegi termelési szint veszélyeztetése nélkül felszabadíthatok lennének __! Mindannyiunk érdeke, hogy a finis iól sikerüljön. A jó időeredmények elérését a kongresszusi verseny biztatása, lendületadása segíti. NYIKES IMRE Az első híd fából épült Korszerű utak épülnek Mongóliában Napjainkban egy ország gazdasági fejlettségének egyik fokmérője, hogy milyen állapotban van és mekkora az úthálózata. A forradalom előtti Mongóliában nem léteztek a mai fogalmaknak megfelelő utak. Az igásvon tatásnak tökéletesen megfelelt az asztalsima sztyeppe is. Ez a helyzet csak a népi hatalom megszületése után kezdett megváltozni. A fiatal köztársaság kormánya 1926- ban határozatot hozott arról, hogy a Tola folyó két partja között meg kell építeni az ország első hídját — akkoriban fából — és a fővárostól Altanbulakba vezető kavicsos utat. Azóta a Mongol Népköz- társaságban háromezer kilométer keményburkolatú utat, mintegy 22 ezer folyóméter vasbeton- és fahidat építettek a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségével. Fejlődésnek indult a főváros és a közigazgatási központok úthálózata is. Mongóliában jelenleg 19 útépítő vállalat működik, korszerű technikával felszerelve. Krokodilusiskola Néhány kilométerre Playa Ji- rontól, a Laguna del Tesoróban, a maga nemében párját ritkító intézmény — krokodilus-iskola található. Az iskola a matansasi. Las-Villias-i és havannai tartományokban összefogott 50 csúszómászóval kezdte meg működését. Az állomány ma már 12 ezerre nőtt. Az állatok bőréből igen értékes lábbeliket és díszműárukat készítenek, amelyeket nagy tételekben exportálnak. A terv szerint a védett területen a krokodilusok számát 90 ezerre akarják emelni. A Laguna del Tesoróban sok tudós dolgozik. Azt tanulmányozzák, hogyan lehetne a számos országban kipusztult csúszómászók számát hatékony tenyésztési módszerekkel megnövelni. Ifjúsági Szabadalmi Iroda legidősebb ügyiéi is teenager Az Ifjúsági Szabadalmi Irodát (a világon kevés ilyen jellegű intézmény van) Lengyelországban 1966-ban léteExportra megy a csoki Ausztrálián kívül már • majd mindenhova eljutottak a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri telepén gyártott csokoládéfigurák. Évi tizenhat vagonos exporttervüknek ez idáig a felét, mintegy nyolc vagonnyi édességet szállították le. Jelenleg a második nagy export-időszak befejezésére készülnék. A szalagokon lassan a végéhez közeledik a karácsonyt, újévet idéző csokifigurák csomagolása. sítették. Az iroda szervezőjének az volt a célja, hogy a gyermekekben és a fiatalkorúkban felkeltse az érdeklődést a technika, a műszaki gondolkodás iránt, hogy a fiatalok hozzáértően tudják elbírálni a korszerű műszaki újdonságokat. Az irodába beérkező találmányok kiválasztásánál a legfőbb figyelmet az eredetiségre és az önálló megszerkesztésre fordítják. Az elmúlt évben az irodába 200 találmányt küldtek be. Ezek közül nyolcra kiadták a szabadalmat, 28 munkát pedig érdeklődésre méltónak minősítettek. Az iroda ügyfelei között gyakran akadnak 8—10 évesek. De a „legidősebb” sem több 18 évesnél. Zenéről — fiataloknak
