Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-24 / 224. szám

Munka és család Csokoládégyári asszonyok között A terem hőmérséklete most már elviselhető, nyáron meg el kell viselni. Az ostyasütő­ről 3—4 másodpercenként kapkodják le az asszonyok, lányok a még forró süte­ményt. Vízi Ferencné 1963 óta dolgozik a Szerencsi Cso­koládégyár diósgyőri üzemé­ben, három műszakban. Jobb kezében kis falap. Az előtte halomba rakott ostyák szélét sorjázza ezzel. A gép diktál Nyolc óra alatt 5800 darab a norma — negyedórás étke­zési szünettel. A gép diktál­ja mozdulatait, talán még lé­legzete ritmusát is. Négy gyermeke van, ebből már csak kettő él otthon. Elvált asszony. A válás után jött el dolgozni. Először 1100—1200 forintért. Megérte? — kér­dem. „Nem volt más válasz­tásom.” Most 1700 körül ke­res. Ha ideje van, reggel még unokáját is óvodába szállít­ja. „Az óvodák, bölcsődék hétkor vagy ritkább esetben hatkor nyitnak. Nálunk a reggeli műszak 6-kor kezdő­dik. A lányom is itt dolgo­zik. Segítem, mikor tudom.” Os*vaváoó A kisuum, megfent lapok itt nyerik el bolti méretüket. A két gép éppen „száraz pa- rányt” vág. A veszélyes és ésszerűtlen gépkonstrukciók­nak már a látása is felhábo­rító. Sárkány Sandorné csak­nem nyolc éve dolgozik raj­ta. Két, időnként három mű­szakban, 1600 forintért. — Milyen lehetősége van a továbbfejlődéshez, önképzés­hez? — Semmilyen.. A vállalat­nak nem szakmunkásra, ha­nem segéd- és betanított munkásokra van szüksége. — Ha lehetőség kínálko­zott volna, képezte volna ma­gát? — Egyedülálló nő vagyok, egy fiam. van. Ha itt az üzemben, munkaidőben mó­dot adtak volna rá, minden­képpen. — Van itt olyan valaki, aki tovább tanul? — nézek szét. Egy szemüveges kis­lányra mutat. Kőházi Mária, edelényi. A közgazdasági technikum esti tagozatának harmadéves hallgatója. — Hogyan tudja ezt két műszak mellett végezni? — A művezetőnőm jóindu­latával: iskolanapokon jöhe­tek délelőtt. De egy egész műszak nem számíthat a művezető jóindulatára! Formázó — Ahonnan elmenekültek a férfiak — így mutatták be a csokoládéformázó Kol- mann-gépet. Váradi Gézáné határozott mozdulatokkal sze­di le, s rakja fel a nyolc­kilós formákat a hengerre. Öt perc alatt húszat, egy óra alatt 19 mázsát, nyolc óra alatt 15 tonnát mozgat meg. Háromműszakos. Szeret gép­Tűzoltókészülékek javítása, cseréje Negyedévenként három és fél, négyezer darab külön­böző tűzoltókészüléket ellen­őriznek, javítanak a Miskolci Tűzoltókészülék Karbantartó és Javító Ktsz dolgozói a vá­ros különböző üzemeiben, in­tézményeinél. Az egyes tüz- oltókészülékeket ötévenként cserélni is kell, s ezt a mun­kát is a ktsz végzi. Egy-egy évben mintegy 1500 készülék cseréjére kerül sor. Legnehe­zebb az ÉMÁSZ poroltó ké­szülékeinek cseréje, mivel ezek súlya nemegyszer eléri az 50 kilogrammot is. nél dolgozni. Keresete 1800— 1900 forint. Két gyermeke van, s furcsa módon a dél­utáni műszaktól fél a legjob­ban ... — Ilyenkor alig találkoz- hatom velük — mondja. Panaszok Nagy a fluktuáció. Nemré­gen éppen egy szocialista brigádvezető hagyta itt az 1700 forintos állását és cse­rélte fel egy, 1200 forintos egyműszakossal. A táppénzes állomány 10 százalék alá soha nem esik. Főként ideg- és izületi panaszokkal for­dulnak orvoshoz. Mindezek a problémák csak fokozottabb gépesítéssel, automatizálással oldhatók meg. Sajnos, nagyobb beru­házásokra jelenleg az élelmi­szeriparnak nincs pénze. Kell, hogy legyen! Ezen az úton előbb-utóbb munkaerő­problémái lesznek, ugyanak­kor a nők ilyen alkalmazása össztársadalmi károk forrá­sává válik. „... egy-egy kis család sor­sa ... az összetartozók kap­csolata az asszonyokon mú­lik” — nyilatkozta nemrégen Németh László, a híres író. Erről pedig éppen az alapok­nál — a munkahelyeken fe­ledkezhetnek meg a legke­vésbé. (nyakas) Vizsgálják a vasát! síneket A MÁV anyagvizsgálati főnöksége a hibás síneket rendszeresen megküldi vizs­gálatra a Lenin Kohászati Művek anyagvizsgálati labo­ratóriumának. A vizsgálatok sok segítséget adnak a síntö­rések okának megállapításá­hoz is. Az anyagvizsgálati ered­mények nagy adathalmaza közti törvényszerűségek fel­tárásához a matematikai sta­tisztika módszerét használ­ják. E rendszerező munka első lépéseként gépi adatfel­dolgozással 3000 darab sín szakítópróba-adatait dolgoz­ták fel a korrelációs viszony megállapítására. • • afr Már a megnyitást követő pár óra alatt több százan keresték fel tegnap az SZMT- székház előcsarnokában megrendezett fehér­nemű és kötöttáru kiállítást. A RÖVIKÖT, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Válla­lat és az ország hat legnagyobb fehérnemű- és kötöttáru gyára valóban azt mutatta be, amit a plakátokon ígértek: a legdivatosabb, legújabb kollekcióikat. Találkozhattunk a Habselyem Kötöttárugyár külföldön is mél­tán közkedvelt, a legdivatosabb színekben készült női hálóingeivel, hálógarnitúráival, a Női Fehérnemű Gyár pedig bemutatta a nylon és a habselyem jó tulajdonságait ötvö­ző nylprint anyagból varrt pizsamákat, baby- dollokat. Az elkövetkező évek nagy slágeré­nek ígérkezik a Budapesti Finomkötöttárv Gyár formatartó nylon jersey ruhája. Nem feledkeztek meg a férfiakról sem, számunk­ra a népszerű Krisztina-anyagból készült, elöl végig hímzett alkalmi ingeket mutattak be. Sokan megcsodálták a Harisnyagyár kol­lekcióját, végre itthon is találkoztunk a ki­csit talán feltűnő, de mindenképpen nagyon divatos, oldalt mintázott, vékonyszálú haris­nyákkal, a szivárvány minden színében pompázó vastag téli harisnyákkal. Ha másért nem is, a látványért kétségtelenül érdemes megnézni az SZMT-székház előcsarnokában levő kiállítást. Sokkal többről ugyanis egye­lőre nem lehet szó, maguk a kereskedelmi vállalatok képviselői is úgy nyilatkoznak, hogy az itt bemutatott termékek nagy része legfeljebb „színezi’’ majd a választékot, ma­gyarán kevés és ritkán lesz belőlük. Ment­ségükre legyen mondva, nem rajtuk múlik, a gyárak — hatalmas exportkötelezettségük miatt — az itt bemutatott termékekből ren­delt mennyiség tizedrészét tudják szállítani. Persze ezek után meggondolandó, hogy az álomszép hálóingek, pulóverek, harisnyák fölé miért nem azt írták: Az itt látható áruk megvásárolhatók — külföldön. Már csak azért is, mert kifüggesztettek egy táblát, amin épp az ellenkezője olvasható: Az itt látható áruk megvásárolhatók a Royal Di­vatházban. A kiállítás értékéből ez persze semmit nem von le legfeljebb, az értelmé­ből ... (pusztai—szathmáry) A% egyik raktár, a másik táncterem Milyen legyen a modern lakás? \ lakáskultúra baráti körének alakuló összejövetele Első, alakuló összejövetelét tartotta tegnap este az Ady Endre Művelődési Házban a lakáskultúra baráti köre. Dufala József belső építész­nek, az ÉSZAKTERV mun­katársának a lakás lu akciói ról, a természettel való kap­csolatáról és a berendezés néhány gyakorlati problémá­járól tartott előadása méltár váltott ki nagy érdeklődé«' majd szenvedélyes vitát. A baráti kör tagjai több ségükben bérházakban élnek, vagy éppenséggel házgyári lakásra várnak, így érthető, ha a beszélgetés központi té­mája a modern panelekből épített lakás lett. A házgyári lakások külső képe, vagyis maga az épület az esetek többségében nincs összhang­ban a belső berendezéssel — állapította meg az előadó — és ennek nem pusztán ízlés­beli okai vannak. Igen sok­szor szóba került a bútor­ellátás és az az enyhén szól­va visszás helyzet, hogy a házak tervezői, építői és a bútorok készítői semmilyen kapcsolatban nincsenek egy­mással. A bútoripar egysze­rűen nem tudja, milyen la­kásokban használják majd termékeit, így aztán vagy egy bútorraktár benyomását kel­tik az otthonok, vagy éppen­séggel konganak az üresség­től. A hallgatók is felvetet­ték, hogy mindmáig hiányoz­nak a lakásberendezéshez nagy segítséget adó „építő­elemek”, a szobamérethez al­kalmazkodó polcszekrény- egységek, kis méretű dárabok. A baráti kör tagjai legkö­zelebb a Lakáskultúra című folyóirat egyik munkatársá­val találkoznak a művelődé­si házban. Öntevékenység játékossá^ A tanévnyitó után néhány héttel, szeptember 25-én délután immár hagyományos szezonnyitón körülbelül 300 gyerek vesz 5 órakor a Molnár Béla Dttöröbáz is megnyitja kapuit. Az részt. Ez alkalommal hirdetik ki az augusztusi pályázat ered­ményét (a magyar úttörőmozgalom szervezeti életének külön­böző mozzanatait kellett a pályázóknak prózában vagy vers­ben megörökíteniük), megemlékeznek a néphadsereg napjáról és természetesen felavatják az új játékokat, köztük a most kapott terepasztalt, illetve kisvasutat. Az évadnyitó jó atkái­mul szolgál arra, hogy az úttörőház tevékenységéről — a csaknem másfél száz szakköri tag évi munkájáról s ezzel együtt az intézmény sajátos feladatairól is szóljunk. Az úttörőház munkáját irányítani, az általános iskolás korú gyerekek százait hasznosan foglalkoztatni — úgy. hogy közben egy pillanatig sem feledkezzünk meg életkori sajá­tosságukról — nem könnyű dolog. A munkatervet olvasva, két szó ragadta meg a figyelmem: öntevékenység, játékos­ság. Mottóul akár minden szakköri szoba bejárata fölé is kifüggeszthetnék. Két évtized sok jó és kevésbé jó gyakor­lata után végre (az öntevékenység és a játékosság ezt je­lenti) megvan bennünk az igény, hogy gyermekeinknek az egyáltalán nem könnyű tanítási órák után, és a napközi ott­honok -kényszerű zártságát feledtetve, néhány vidám, játé­kos órát is nyújtsunk. Természetesen, nem arról van szó, hogy az iskolák nem törekednek erre. De az úttörőház még­sem iskola. A szakkörvezetők itt nem tanárok — legalábbis abban az értelemben nem, ahogy az iskolában megszokták őket a gyerekek — hanem munkatársak, játszótársak. Azzá kell, hogy váljanak. A közös játék — játékos foglalkozás — emberformáló ereje közismert. És ha a „játékvezető” mon­datai nem a katedráról hangzanak el. a feladatok pedig nem házifeladat-ízűek, akkor valóban betölti ez az ifjúsági intéz­mény feladatát. Nem kétséges, hogy mi, felnőttek mindig jót akarunk gyermekeinknek. De vajon jól akarjuk a jót? Az úttörő- mozgalom a család és az iskola kereteinél is nagyobb lehe­tőséget biztosít az öntevékenységnek. Bízni a gyermekek al­kotó fantáziájában, okosan, tapintatosan irányítani kezdemé­nyező készségüket, elismerni elért eredményeiket, őszintén szólni hibájukról, s felhasználni a gyermek-közösségek for­máló, alakító erejét az egyének nevelésében —, ezt várjuk az úttörőháztól, s az intézményen belül minden szakkörtől. A célt, bizonyos szakmai ismeretek megfelelő fokon való el­sajátítását (bábozás, filmezés, fotózás, fa- vagy fémmegmun­kálás stb.) hosszú hónapok vagy évek munkájával érjük el. Ez alatt az idő alatt számos lehetőségünk nyílik, hogy meg­ismerjük a gyerekeket — kinek-kinek egyéniségét, képessé­geit — és a szakmai ismereteken túl világnézeti, erkölcsi arculatukat is formáljuk. Az úttörőházban dolgozó pedagó­gusok és más szakembereik jól tudják, de szezon kezdetén talán nem árt megismételni: az úttörőházban végzendő mun­ka nem csupán túlóra; lelkiismeretes vezetőket kívánó, em­berformáló tevékenység. GYARMATI BÉLA Az ÉMÁSZ dolgozóinak észrevétele Munkában a panasziroda Havonta 60—80-an fordul­nak szóban vagy írásban a vasasszakszervezet panasziro­dájához, amely az új gazda­ságirányítási rendszer beve­zetése, 1968 eleje óta műkö­dik. Legtöbben a legváltozato­sabb munkajogi kérdésekben keresik fel a panaszirodát. Az Egyesült Izzó fénycső- műhelyéből a mértéktelen túlóráztatásra, az Észak-ma­gyarországi Áramszolgáltató^ Vállalattól a műszakiak túl­óradíjának ki nem fizetéséről panaszkodnak. A szakszerve­zet közbenjárására az emlí­tett vállalatoknál felülvizs­gálták és csökkentették a túlórafelhasználást, illetve kifizették a túlóradíjakat. Nem bizonyult viszont jogos­nak az öntödei Vállalat fém­csiszolóinak és öntvénytisz­títóinak panasza, amelyben a veszélyességi pótlék megvo­nását kifogásolták. Sokan az üzem rossz lég­körére, feletteseik durvasá­gaira panaszkodnak. Ilyen esetekre a panasziroda fel­hívja a vállalati szakszerve­zeti szervek figyelmét, ily módon kapott fegyelmit az egyik gyár- és gépszerelő vállalat egyik művezetője, akit további panaszok miatt le is váltottak. A szakszer­vezet most megvizsgálja a bejelentéseket, panaszokat a vállalatnál utólag nem torol­ták-e meg. Miskolci horgas& a válogatottban Ismét megrendezik azt a nemzetközi horgászversenyt, amely a „Béke és Barátság” nevet viseli. A „legnagyobb halért” vetélkedőt egy Vár­nától 25 kilométerre fekvő víztároló partján bonyolítják le. A versenyen hét szocia­lista ország képviselteti ma­gát. A Magyar Országos Hor­gász Szövetség öttagú cso­portja szombaton indul a bulgáriai versenyre. A hazai csapat versenyzői között ott lesz Doncsó Béla miskolci horgász is. Komposzt a nagyváros hulladékából A szakemberek kiszámí­tották: a milliós lakosú vá­rosokból évente fél millió köbméter szemetet és külön­böző házi hulladékot horda­nak ki. Könnyen elképzel­hetjük, hogy mennyire ne­héz problémát jelent ennek a feldolgozása, s milyen óri­ási szemétlerakó telepekre van szükség. A leningrádi szakemberek munkába állítottak egy nagy­mértékben gépesített szemét­feldolgozó üzemet. A sze­métből mágnes segítségével vonják ki a fémtárgyakat, amelyeket aztán beolvaszta­nak. A fennmaradó szeme­tet osztályozzák, felaprítják és nedves levegővel meg­munkálják. Feldolgozás után ez a tö­meg az óriási katlanokban kitűnő trágyává — kompaszt- tá alakul át.

Next

/
Oldalképek
Tartalom