Déli Hírlap, 1970. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-24 / 224. szám
Munka és család Csokoládégyári asszonyok között A terem hőmérséklete most már elviselhető, nyáron meg el kell viselni. Az ostyasütőről 3—4 másodpercenként kapkodják le az asszonyok, lányok a még forró süteményt. Vízi Ferencné 1963 óta dolgozik a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri üzemében, három műszakban. Jobb kezében kis falap. Az előtte halomba rakott ostyák szélét sorjázza ezzel. A gép diktál Nyolc óra alatt 5800 darab a norma — negyedórás étkezési szünettel. A gép diktálja mozdulatait, talán még lélegzete ritmusát is. Négy gyermeke van, ebből már csak kettő él otthon. Elvált asszony. A válás után jött el dolgozni. Először 1100—1200 forintért. Megérte? — kérdem. „Nem volt más választásom.” Most 1700 körül keres. Ha ideje van, reggel még unokáját is óvodába szállítja. „Az óvodák, bölcsődék hétkor vagy ritkább esetben hatkor nyitnak. Nálunk a reggeli műszak 6-kor kezdődik. A lányom is itt dolgozik. Segítem, mikor tudom.” Os*vaváoó A kisuum, megfent lapok itt nyerik el bolti méretüket. A két gép éppen „száraz pa- rányt” vág. A veszélyes és ésszerűtlen gépkonstrukcióknak már a látása is felháborító. Sárkány Sandorné csaknem nyolc éve dolgozik rajta. Két, időnként három műszakban, 1600 forintért. — Milyen lehetősége van a továbbfejlődéshez, önképzéshez? — Semmilyen.. A vállalatnak nem szakmunkásra, hanem segéd- és betanított munkásokra van szüksége. — Ha lehetőség kínálkozott volna, képezte volna magát? — Egyedülálló nő vagyok, egy fiam. van. Ha itt az üzemben, munkaidőben módot adtak volna rá, mindenképpen. — Van itt olyan valaki, aki tovább tanul? — nézek szét. Egy szemüveges kislányra mutat. Kőházi Mária, edelényi. A közgazdasági technikum esti tagozatának harmadéves hallgatója. — Hogyan tudja ezt két műszak mellett végezni? — A művezetőnőm jóindulatával: iskolanapokon jöhetek délelőtt. De egy egész műszak nem számíthat a művezető jóindulatára! Formázó — Ahonnan elmenekültek a férfiak — így mutatták be a csokoládéformázó Kol- mann-gépet. Váradi Gézáné határozott mozdulatokkal szedi le, s rakja fel a nyolckilós formákat a hengerre. Öt perc alatt húszat, egy óra alatt 19 mázsát, nyolc óra alatt 15 tonnát mozgat meg. Háromműszakos. Szeret gépTűzoltókészülékek javítása, cseréje Negyedévenként három és fél, négyezer darab különböző tűzoltókészüléket ellenőriznek, javítanak a Miskolci Tűzoltókészülék Karbantartó és Javító Ktsz dolgozói a város különböző üzemeiben, intézményeinél. Az egyes tüz- oltókészülékeket ötévenként cserélni is kell, s ezt a munkát is a ktsz végzi. Egy-egy évben mintegy 1500 készülék cseréjére kerül sor. Legnehezebb az ÉMÁSZ poroltó készülékeinek cseréje, mivel ezek súlya nemegyszer eléri az 50 kilogrammot is. nél dolgozni. Keresete 1800— 1900 forint. Két gyermeke van, s furcsa módon a délutáni műszaktól fél a legjobban ... — Ilyenkor alig találkoz- hatom velük — mondja. Panaszok Nagy a fluktuáció. Nemrégen éppen egy szocialista brigádvezető hagyta itt az 1700 forintos állását és cserélte fel egy, 1200 forintos egyműszakossal. A táppénzes állomány 10 százalék alá soha nem esik. Főként ideg- és izületi panaszokkal fordulnak orvoshoz. Mindezek a problémák csak fokozottabb gépesítéssel, automatizálással oldhatók meg. Sajnos, nagyobb beruházásokra jelenleg az élelmiszeriparnak nincs pénze. Kell, hogy legyen! Ezen az úton előbb-utóbb munkaerőproblémái lesznek, ugyanakkor a nők ilyen alkalmazása össztársadalmi károk forrásává válik. „... egy-egy kis család sorsa ... az összetartozók kapcsolata az asszonyokon múlik” — nyilatkozta nemrégen Németh László, a híres író. Erről pedig éppen az alapoknál — a munkahelyeken feledkezhetnek meg a legkevésbé. (nyakas) Vizsgálják a vasát! síneket A MÁV anyagvizsgálati főnöksége a hibás síneket rendszeresen megküldi vizsgálatra a Lenin Kohászati Művek anyagvizsgálati laboratóriumának. A vizsgálatok sok segítséget adnak a síntörések okának megállapításához is. Az anyagvizsgálati eredmények nagy adathalmaza közti törvényszerűségek feltárásához a matematikai statisztika módszerét használják. E rendszerező munka első lépéseként gépi adatfeldolgozással 3000 darab sín szakítópróba-adatait dolgozták fel a korrelációs viszony megállapítására. • • afr Már a megnyitást követő pár óra alatt több százan keresték fel tegnap az SZMT- székház előcsarnokában megrendezett fehérnemű és kötöttáru kiállítást. A RÖVIKÖT, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat és az ország hat legnagyobb fehérnemű- és kötöttáru gyára valóban azt mutatta be, amit a plakátokon ígértek: a legdivatosabb, legújabb kollekcióikat. Találkozhattunk a Habselyem Kötöttárugyár külföldön is méltán közkedvelt, a legdivatosabb színekben készült női hálóingeivel, hálógarnitúráival, a Női Fehérnemű Gyár pedig bemutatta a nylon és a habselyem jó tulajdonságait ötvöző nylprint anyagból varrt pizsamákat, baby- dollokat. Az elkövetkező évek nagy slágerének ígérkezik a Budapesti Finomkötöttárv Gyár formatartó nylon jersey ruhája. Nem feledkeztek meg a férfiakról sem, számunkra a népszerű Krisztina-anyagból készült, elöl végig hímzett alkalmi ingeket mutattak be. Sokan megcsodálták a Harisnyagyár kollekcióját, végre itthon is találkoztunk a kicsit talán feltűnő, de mindenképpen nagyon divatos, oldalt mintázott, vékonyszálú harisnyákkal, a szivárvány minden színében pompázó vastag téli harisnyákkal. Ha másért nem is, a látványért kétségtelenül érdemes megnézni az SZMT-székház előcsarnokában levő kiállítást. Sokkal többről ugyanis egyelőre nem lehet szó, maguk a kereskedelmi vállalatok képviselői is úgy nyilatkoznak, hogy az itt bemutatott termékek nagy része legfeljebb „színezi’’ majd a választékot, magyarán kevés és ritkán lesz belőlük. Mentségükre legyen mondva, nem rajtuk múlik, a gyárak — hatalmas exportkötelezettségük miatt — az itt bemutatott termékekből rendelt mennyiség tizedrészét tudják szállítani. Persze ezek után meggondolandó, hogy az álomszép hálóingek, pulóverek, harisnyák fölé miért nem azt írták: Az itt látható áruk megvásárolhatók — külföldön. Már csak azért is, mert kifüggesztettek egy táblát, amin épp az ellenkezője olvasható: Az itt látható áruk megvásárolhatók a Royal Divatházban. A kiállítás értékéből ez persze semmit nem von le legfeljebb, az értelméből ... (pusztai—szathmáry) A% egyik raktár, a másik táncterem Milyen legyen a modern lakás? \ lakáskultúra baráti körének alakuló összejövetele Első, alakuló összejövetelét tartotta tegnap este az Ady Endre Művelődési Házban a lakáskultúra baráti köre. Dufala József belső építésznek, az ÉSZAKTERV munkatársának a lakás lu akciói ról, a természettel való kapcsolatáról és a berendezés néhány gyakorlati problémájáról tartott előadása méltár váltott ki nagy érdeklődé«' majd szenvedélyes vitát. A baráti kör tagjai több ségükben bérházakban élnek, vagy éppenséggel házgyári lakásra várnak, így érthető, ha a beszélgetés központi témája a modern panelekből épített lakás lett. A házgyári lakások külső képe, vagyis maga az épület az esetek többségében nincs összhangban a belső berendezéssel — állapította meg az előadó — és ennek nem pusztán ízlésbeli okai vannak. Igen sokszor szóba került a bútorellátás és az az enyhén szólva visszás helyzet, hogy a házak tervezői, építői és a bútorok készítői semmilyen kapcsolatban nincsenek egymással. A bútoripar egyszerűen nem tudja, milyen lakásokban használják majd termékeit, így aztán vagy egy bútorraktár benyomását keltik az otthonok, vagy éppenséggel konganak az ürességtől. A hallgatók is felvetették, hogy mindmáig hiányoznak a lakásberendezéshez nagy segítséget adó „építőelemek”, a szobamérethez alkalmazkodó polcszekrény- egységek, kis méretű dárabok. A baráti kör tagjai legközelebb a Lakáskultúra című folyóirat egyik munkatársával találkoznak a művelődési házban. Öntevékenység játékossá^ A tanévnyitó után néhány héttel, szeptember 25-én délután immár hagyományos szezonnyitón körülbelül 300 gyerek vesz 5 órakor a Molnár Béla Dttöröbáz is megnyitja kapuit. Az részt. Ez alkalommal hirdetik ki az augusztusi pályázat eredményét (a magyar úttörőmozgalom szervezeti életének különböző mozzanatait kellett a pályázóknak prózában vagy versben megörökíteniük), megemlékeznek a néphadsereg napjáról és természetesen felavatják az új játékokat, köztük a most kapott terepasztalt, illetve kisvasutat. Az évadnyitó jó atkáimul szolgál arra, hogy az úttörőház tevékenységéről — a csaknem másfél száz szakköri tag évi munkájáról s ezzel együtt az intézmény sajátos feladatairól is szóljunk. Az úttörőház munkáját irányítani, az általános iskolás korú gyerekek százait hasznosan foglalkoztatni — úgy. hogy közben egy pillanatig sem feledkezzünk meg életkori sajátosságukról — nem könnyű dolog. A munkatervet olvasva, két szó ragadta meg a figyelmem: öntevékenység, játékosság. Mottóul akár minden szakköri szoba bejárata fölé is kifüggeszthetnék. Két évtized sok jó és kevésbé jó gyakorlata után végre (az öntevékenység és a játékosság ezt jelenti) megvan bennünk az igény, hogy gyermekeinknek az egyáltalán nem könnyű tanítási órák után, és a napközi otthonok -kényszerű zártságát feledtetve, néhány vidám, játékos órát is nyújtsunk. Természetesen, nem arról van szó, hogy az iskolák nem törekednek erre. De az úttörőház mégsem iskola. A szakkörvezetők itt nem tanárok — legalábbis abban az értelemben nem, ahogy az iskolában megszokták őket a gyerekek — hanem munkatársak, játszótársak. Azzá kell, hogy váljanak. A közös játék — játékos foglalkozás — emberformáló ereje közismert. És ha a „játékvezető” mondatai nem a katedráról hangzanak el. a feladatok pedig nem házifeladat-ízűek, akkor valóban betölti ez az ifjúsági intézmény feladatát. Nem kétséges, hogy mi, felnőttek mindig jót akarunk gyermekeinknek. De vajon jól akarjuk a jót? Az úttörő- mozgalom a család és az iskola kereteinél is nagyobb lehetőséget biztosít az öntevékenységnek. Bízni a gyermekek alkotó fantáziájában, okosan, tapintatosan irányítani kezdeményező készségüket, elismerni elért eredményeiket, őszintén szólni hibájukról, s felhasználni a gyermek-közösségek formáló, alakító erejét az egyének nevelésében —, ezt várjuk az úttörőháztól, s az intézményen belül minden szakkörtől. A célt, bizonyos szakmai ismeretek megfelelő fokon való elsajátítását (bábozás, filmezés, fotózás, fa- vagy fémmegmunkálás stb.) hosszú hónapok vagy évek munkájával érjük el. Ez alatt az idő alatt számos lehetőségünk nyílik, hogy megismerjük a gyerekeket — kinek-kinek egyéniségét, képességeit — és a szakmai ismereteken túl világnézeti, erkölcsi arculatukat is formáljuk. Az úttörőházban dolgozó pedagógusok és más szakembereik jól tudják, de szezon kezdetén talán nem árt megismételni: az úttörőházban végzendő munka nem csupán túlóra; lelkiismeretes vezetőket kívánó, emberformáló tevékenység. GYARMATI BÉLA Az ÉMÁSZ dolgozóinak észrevétele Munkában a panasziroda Havonta 60—80-an fordulnak szóban vagy írásban a vasasszakszervezet panaszirodájához, amely az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése, 1968 eleje óta működik. Legtöbben a legváltozatosabb munkajogi kérdésekben keresik fel a panaszirodát. Az Egyesült Izzó fénycső- műhelyéből a mértéktelen túlóráztatásra, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató^ Vállalattól a műszakiak túlóradíjának ki nem fizetéséről panaszkodnak. A szakszervezet közbenjárására az említett vállalatoknál felülvizsgálták és csökkentették a túlórafelhasználást, illetve kifizették a túlóradíjakat. Nem bizonyult viszont jogosnak az öntödei Vállalat fémcsiszolóinak és öntvénytisztítóinak panasza, amelyben a veszélyességi pótlék megvonását kifogásolták. Sokan az üzem rossz légkörére, feletteseik durvaságaira panaszkodnak. Ilyen esetekre a panasziroda felhívja a vállalati szakszervezeti szervek figyelmét, ily módon kapott fegyelmit az egyik gyár- és gépszerelő vállalat egyik művezetője, akit további panaszok miatt le is váltottak. A szakszervezet most megvizsgálja a bejelentéseket, panaszokat a vállalatnál utólag nem torolták-e meg. Miskolci horgas& a válogatottban Ismét megrendezik azt a nemzetközi horgászversenyt, amely a „Béke és Barátság” nevet viseli. A „legnagyobb halért” vetélkedőt egy Várnától 25 kilométerre fekvő víztároló partján bonyolítják le. A versenyen hét szocialista ország képviselteti magát. A Magyar Országos Horgász Szövetség öttagú csoportja szombaton indul a bulgáriai versenyre. A hazai csapat versenyzői között ott lesz Doncsó Béla miskolci horgász is. Komposzt a nagyváros hulladékából A szakemberek kiszámították: a milliós lakosú városokból évente fél millió köbméter szemetet és különböző házi hulladékot hordanak ki. Könnyen elképzelhetjük, hogy mennyire nehéz problémát jelent ennek a feldolgozása, s milyen óriási szemétlerakó telepekre van szükség. A leningrádi szakemberek munkába állítottak egy nagymértékben gépesített szemétfeldolgozó üzemet. A szemétből mágnes segítségével vonják ki a fémtárgyakat, amelyeket aztán beolvasztanak. A fennmaradó szemetet osztályozzák, felaprítják és nedves levegővel megmunkálják. Feldolgozás után ez a tömeg az óriási katlanokban kitűnő trágyává — kompaszt- tá alakul át.
