Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-13 / 189. szám

Pénteken nyit a Dominó _ Az Észatomagyarországi Áramszolgáltató Vállalat a Tanácsház tér környékén vo_ naiszerelési munkálatokat vé­gez. Emiatt a Dominó cuk­rászdát be kellett zárni, mert még a hűtőgépeket sem tud­ták volna üzemeltetni. A Mis­kolci Vendéglátóipari Válla­lat vezetői összekötötték a kellemetlent a hasznossal: át­festetik a cukrászdát. A Do­minó — megújulva — pénte­ken fogadja újra vendégeit. Cigánybál, magyarnótaest az árvízkárosultak javára Ma este a Miskolci Ven- 1 églátói pari Vállalat cigány­bált rendez a tapolcai Kisva- liász étteremben. A magyar- pjta műsorban olyan neves művészek lépnek fel, mint Gál Gabriella, Mozsár Imre és Urbán Kati. A műsort még na este megismétlik az újon­nan megnyílt Stadion étte- ■emben. A két műsoros est belépődíjainak teljes összegét íz árvízkárosultak javára i jani ja fel a vállalat. Szeptemberben: közös árubemutató Kassán Hamarosan megkezdődhet a kishatármenti árucsere A napokban, az aratási szezon kellős közepén sürgős üze­netet közvetített a posta. A levél Csehszlovákiából érkezett. Az AGROKER szomszédos testvérvállalata olyan kombájn­alkatrészeket kért, amelyekből tartalékkészlet is bőven van az ország legtöbb termelőszövetkezetében. Cserébe a hazai hi­ánycikklistán szereplő, égetően fontos zetorgumikat ajánlottak fel. Vállalataink kapva kaptak az alkalmon, de az öröm ko­rai volt: a kezdeményezés — mint már annyiszor — ezúttal is kudarcba fulladt. Az eset kapcsán a csehszlo­vák—magyar kishatármenti árucsere csaknem két éve va­júdó problémáiról dr. Med- gyessy Bélától, a Belkeres­kedelmi Minisztérium illeté­kes főosztályvezetőjétől kér­tünk tájékoztatást. — A közvetlen árucsere témája jelenleg is az érdek­lődés középpontjában áll — mondotta dr. Medgyessy Bé­la. — Kormányaink mindkét részről támogatják a kezde­ményezéseket és a szükséges valutakeretet is rendelkezé­sünkre bocsátották. Mégis rengeteg problémával kell megbirkóznunk. A két ország eltérő gazdasági mechaniz­musa olyan árkérdések elé állította az árucsere meg­szervezésével és lebonyolítá­sával megbízott külkereske­delmi vállalatainkat, amelyek rendkívül körültekintő elem­zéseket kívánnak. Megfelelő árucikkeket kell találnunk Az egyik legalapvetőbb probléma abból ered, hogy a csehszlovák árképzési rend­szer — megfelelő előkészítés nélkül — lehetetlenné teszi az árucsere megindítását. Amíg nálunk az egyes ter­mékek előállításához nyújtott állami támogatást a külön­böző iparágazatok kapják, Csehszlovákiában az állami szubvenció mértéke cikk- elemenként változik. 300 ezer túlóra, 500 milliós visszautasítások A megye építőiparának helyzete Mkit arról tegnapi Lapszá­maikban már hírt adtunk, a megyei pártbizottság két »ztályának szervezésében íagy jelentőségű tanácsko­zást tartottak a megye építő- ?s építőanyagig ári vállalatai- iak vezetői. A tanácskozáson Losonczi László, a megyei lártbizottság osztalyvezető- lelyette.e tartott előadást a megye építő- és építőanyag- parának helyzetéről. Baj van a fegyelemmel A megye jelenlegi épitő- parának egyik legfontosabb jellemzője az építési piac fe­szültsége. Évek óta szűk az ípítőipari kapacitásunk. Nagyrészt azért, mert meg­lőtt a vállalati beruházások iránya, s az ezzel kapcso­latos feladatokhoz nem tud­lak mindenben felnőni á megye építőipari vállalatai. A kapacitás szűkösségét iga­zolja, hogy a vállalatok 1965- oen mintegy 500 millió, az idei év első felében pedig mintegy 300 millió forint ér- lékü megrendelést voltak fénytelenek visszautasítani! Ennek egyik oka a már krónikussá vált létszám- hiány. A megye építőipará­ból jelenleg is mintegy 500 produktív munkás hiányzik. A fluktuáció csökken ugyan, de még mindig 20 százalé­kos. Ez hozzájárul a munka­fegyelem lazulásához is. Sok a kieső óra, amelyeket első­sorban műszaki fejlesztéssel kellene pótolniuk a vállala­toknak. Sajnos, nem így tör­ténik. Ez évben például a megyei állami építőipar vál­lalatainál az összes bedolgo­zott órákból mintegy 300 ezer a túlóra. Egy év alatt az ösz- szes bedolgozott órák száma 12 százalékkal, a túlórák szá­ma viszont 36 százalékkal nőtt. Hiányzik az anyag ás a középvállalat Az építőipar helyzetét rontja a még mindig érez­hető anyaghiány. Másik szembetűnő észrevétel: a vál­lalatok kevés gondot fordíta­nak a műszaki fejlesztésre. Igaz, erre a jelenlegi szabály­zók sem ösztönöznek egy­értelműen, ám így is erdekes észrevétel, hogy az elmúlt két évben az építőipari vállala­tok nem vettek fel fejlesz­tési kölcsönt. Nincs minden rendben a káder- és szak­munkásképzéssel sem. Ez utóbbihoz még annyit, hogy átalakult az építőipari szak­ma: ma már a nagyobb épít­kezéseken nem a kőművesek, hanem a szerelőmunkások játsszák a fő szerepet. Nehéz­séget jelent az is, hogy* a megye területén csak nagy- és kisvállalatok tevékeny­kednek. A középvállalatok hiánya sok-sok gondot okoz. A munkát gátolja a beruhá­zások előkészítétlensége is. Még így is nőtt a termelés Az első fél év gazdasági eredményeit tanulmányozva azt tapasztalhatjuk, hogy még így is mintegy 20—22 százalékkal nőtt a termelés az előző év hasonló idejéhez viszonyítva. Az építőipar az idei első fél évben több mint 900 millió forint értékű mun­kát végzett, körülbelül 18 százalékkal többet, mint ta­valy ilyenkor. Arra azonban már fel kell figyelnünk, hogy ebből körülbelül 139 milliót a BÁÉV teljesített a ház­gyári kombinát jóvoltából. Még mindig baj van azon- jj ban a termelékenység nőve- ' kedésével. A termelésmöve- jj kedés termelékenység-növe­kedéssel fedezett hányada mindössze egy harmad, szem­ben az állami ipar 70 szá­zalékos arányával! Ny. I. Másrészt a valutaszorzóink is különböznek: mi 15 forint­tal magasabb rubel-szorzó- kulcsot használunk és így fennáll annak a veszélye, hogy — a jelenlegi rendszer szerint — egy-egy négymillió forintos nagyságrendű áru­csere alkalmával mi másfél millió forintot fizetünk rá az üzletre; vagy más esetben partnereinknek többe kerül­ne az áru előállítása, mint amit fizetni tudnánk érte. Ezért olyan cserére alkalmas , cikkeket kell találnunk, amelyek előállítási költsége — az állami támogatás mér­tékét figyelembe véve — és termelési ára is nagyjából találkozik a mi cikkünk elő­állítási költségeivel és hazai eladási árával. KONSUMEX­kirendeltség Miskolcon Az érdekelt Borsod megyei vállalatok a napokban össze­állították a cserére szánt cikkek listáit. Ezek birtoká­ban a KONSUMEX és a HUNGAROCOOP képviselői a napokban BratisLavában ta­lálkoznak a Csehszlovák IMEX, REMPO, a TRAN- SAKTA és az INTERCOOP megbízottaival, hogy kidol­gozzák az árprobléma meg­oldásának lehetséges módjait. Ez természetesen rendkívül hosszadalmas munka. Ezért tervezünk egy olyan megol­dást is, amely minden való­színűség szerint ennél sok­kal gyorsabb eredményre vezethet: az érdekelt válla­latok már az idén, szeptem­ber 21. és 25. között egy kas­sai — árubemutatóval egybe­kötött — találkozón már reá­lis képet alkothatnak maguk­nak a felkínált árukról és főleg azok árairól is. Ettől a piackutatási jellegű kiállítástól már konkrét ered­ményeket is várunk. Szeret­nénk, ha külkereskedelmi vállalataink az érdekelt bor­sodi cégek részvételével, ott, a helyszínen összeállítanák azoknak a cikkeknek a lis­táját, amelyek központi in­tézkedés nélkül is számítás­ba jöhetnek a csere szem­pontjából és ezekről a cik­kekről már el is készíthet­nék a szerződéseket. A kiállítással egyidőben a KONSUMEX — a jól be­vált szegedi és pécsi példa alapján — külön megbízottat nevezne ki a vállalat Borsod megyei ügyeinek intézésével. És az árucsere megindulását követően, később — a tervek szerint — a KONSUMEX kü­lön kirendeltséget is létesí­tene Miskolcon. I o—p . XV v. ★ Már az utolsó simításokat végzik az építők a miskolci áfész Hunyadi utcai új ABC-áruházának épületén. A 3 és fél millió forintos beruházási előreláthatólag a hónap utolsó napján adják át. Képünkön: készül a 440 négyzetméter alapterületű áruház külső mozaikburkolata. (Ágotha felx>.) A KGYV kongresszusi vállalásai Hamarabb építik át a diósgyőri 2-es kohót A Kohászati Gyárépítö Vál­lalat dolgozói elhatározták, hogy a kongresszusi verseny­ben meggyorsítják a kohók és a martinkemencék átépí­tését, ezzel segítik a beren­dezések minél teljesebb ki­használását. Az idén össze­sen 20 martinkemence átépí­tését rövidítik le 3—36 órá- vál, s az időnyereség nyomán Diósgyőrött, Özdon és a Du­nai Vasműben a tervezettnél 1500 tóhnával több acélt gyárthatnak. Első jelentős si­kerük, hogy az ózdi 6-os szá­mú kemencét 19 helyett 17 és fél nap alatt építették át, Jövőre íij telefonkönyvet adnak ki Az 1969 júliusában kiadott miskolci telefonkönyvbén több mint 10 000 telefonelő­fizető neve, lakcíme és állo­másának száma található. Azóta mintegy ezer újabb telefonállomást kötött bar a posta a hálózatba. Ez tette szükségessé, hogy jövőre új talefonkönyvet adjanak ki. Új fogtechnikai laboratórium A Fogtechnikai Vállalat négymillió forintos költség­gel korszerű laboratóriumot épített a Semmelweis kór­ház területén. Az év végére elkészülő fogtechnikai labor 70 fogtechnikusnak bizto­sít ideális munkakörülmé­nyeket Azúr a bőr alatt Hárman támasztják a strand korlátját és szemlátomást unatkoznak. A magas, szőke fiú kezefején feltűnő nagyságú betűk: ÉLET, a másikon: HALÁL. Társuk — amolyan pöszmétevirág-fejű teenager — pálmafákkal díszítette a hátát és a mellén kapaszkodó majom — nyilván elkalandozott az őserdőből — egy hajókormányt szorongat. A fiú jobb bicepszét egy indiánfőnök arca díszíti és fizimiskáját az izmok mozgása változtatja. Micsoda észkombájn készíthette ezeket a remekműveket! A technikája ugyan gyatra volt és az ötleteitől sem fulladt vízbe senki a strandon, de a festéket azt alaposan meg­keverte. Micsoda utánozhatatlan kékség, minő megszüntethetetlen délövi azúr a bőr alatt! Egy harmadik társuk csak most érkezett. Nem a lábán jött. Másfél méterről dobták, de a vízbe esett. Szárítkozásnál hajót látok a hátán, s alig tudok odább lépni a kíváncsi­ságtól. Látom, allergiás az érdeklődésemre. De hát nem tehetem ki a kilyukadásnak az oldalamat és megkérdezem: — Sporthajó vagy hadi alkalmatosság? — Rosszak a kukucskál, öregem! Ez egy óceánjáró. Önjáró, mert én viszem. Vagy még mindig nem világos? Közelebb lépnek a többiek is, az élet-halál ura és a lábon járó glóbusz egyelőre hallgat, mint én. — Nem mondom, az irtó muris, a hajó. Csónakként vettem, de megnőtt. S még mi­lyen nagy lehet! Csak 19 éves vagyok. Mit néz úgy? Velem együtt nő. Na ugye, vilá­gos? — Ruhában és sötétben nem látszik — szögezi le akkurátusán a mozgó oázis — már megpróbálkoztam többször is, hogy megsza­badulok az őserdőmtől, de nem olyan egy­szerű. Azóta magam is kidiszítettem néhány barátomat. Hogy ne irigykedjenek. Tű kell hozzá, némi éktelenül kék tinta és egy kis tűrőképesség. Néhány szisszenés, pár napos bőrgyulladás és egy életre szóló, leva- karhatatlan jelet kap a páciens. Primitív szórakozás és talán már bűn is, ha olyano­kon végzik el, akik kiskorúak és nem tudják még, mit vállalnak hevenyészett bátorságuk­ban. Megjelölik magukat egy életre, hogy mindenki lássa: pillanatnyi könnyelműségü­ket évtizedekre, a halálukig vállalják. Szégyenszemre. (nagy) s így 400 tonnával több acél gyártásának teremtették meg a feltételeit. Egész sor kohó átépítési idejét is lerövidítik. Közülük a legjelentősebb a Dunai Vas­mű 2-es számú kohójáé, mert itt a nagyolvasztó befogadó- képességét is lényegesen, 700- ról 1000 köbméterre bővítik. A kohót 84 nap helyett 65 nap alatt építették át, így 19 nappal a határidő előtt, augusztus 19-én sor kerülhet az első csapolásra. Az év ne­gyedik negyedében a Lenin Kohászati Művek 2-es kohó­jának minél gyorsabb átépí­téséért versenyeznek a válla­lat brigádjai. Több üdítő italt rendelnek Az Ital- és Vegyicikkgyártó Vállalat Partizán utcai tele­pén az idei év első felében 2707 hektoliter jaffát, 1638 hektoliter bambit és 132 hektoliter colát palackoztak. Nemrégiben megírtuk, hogy egyes reprezentatív vendég­látó helyeken az üdítő italok alacsony haszonkulcsa miatt nem tartanak jaffát, bambit és colát. A vállalat vezetője szerint a vendéglátóipar megszívlelte tanácsunkat, és most már jóval nagyobb mennyiségű üdítő italt rendel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom