Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-12 / 188. szám

+ Két tehetséges fiatalember, Kézdi Kovács Zsolt rendező és Kende János operatőr alko­tását láthatjuk csütörtöktől a Kossuth film­színházban. Az elsöfilmes rendező — akinek kisfilmjeire már eddig is felfigyeltünk — Mérsékelt égöv című alkotásában rendkívü1 izgalmas, morális problémát dolgoz fel. Nem megszokott a történet színhelye sem. As er­dei magányban egy kicsit a világ elől mene­külő hősnek újból és újból rá kell döbbennie, hogy kénytelen szembenézni önmagával. Ennek ellenére, a Mérsé­kelt égöv témája egyáltalán nem extrém tör­ténet — kisebb konfliktusokkal ugyan, de szinte valamennyien átélhetünk hasonló vál­ságokat. Az események dinamikája, sűrítése, a jó operatőri munka és a tehetséges színé­szek (Somogyvári Rudolf, Töröcsik Mari, Ko­zák András) bizonyára népszerűséget szerez­nek majd a filmnek. „...a polgárok és lakosok tetszésére játszottak” Megelőzték Kelemeneket Egyesítsük erőinket! A negyedik ötéves terv előkészítésének időszakát éljük. A terv sorián természetesen nem csupán gazdasági felada­tokat kell megoldanunk. Mint ahogy a májusban megtartott országos népművelési konferencián is elhangzott, népünk tudatformálására, kulturális színvonalának emelésére egy­re nagyobb gondot kell fordítanunk. A közművelődés leg­főbb céljait, a szocialista társadalom továbbfejlesztésének fő feladataival összefüggésben kell meghatározni. Egyszó­val : a közművelődést össztársadalmi üggyé kell tenni. Ilyen meggondolásokkal készítette el a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya, Borsod megye következő öt esztende­jének közművelődési irányelveit. A tervezet tegnap került a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága elé. Az irányelvek elemzésére ezúttal nem vállalkozhatunk. (A tanácsülésig talán nem is lenne ez helyes.) Gondolatéb­resztőül azonban, úgy érezzük, nem lesz haszontalan, ha egy borsodi sajátosságra felhívjuk a figyelmet. (Természe­tesen nem a közművelődési szakemberek figyelmét, hanem inkább a gazdasági és társadalmi vezetőket.) Ebből talán rttár sejlik, hogy közművelődésünk anyagi, tárgyi feltételeit szeretnénk érinteni. Az irányelvek megállapítják: „A közművelődés feltételei­nek fejlesztése elmaradt a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődéstől”. A kételkedőknek néhány összehasonlító adatot is közlünk. Borsodban 1955 könyv jut ezer lakosra. Az or­szágos átlag: 2145. Ugyanígy a rádió- és tévéelőfizetők szá­ma is alacsonyabb az országos szintnél. (Nálunk 128 tévé­előfizető esik ezer lakosra, míg az országos átlag 136.) A fentieken kívül még számos adat bizonyítja, hogy a dicséretes eredményeket, sokszor nagyon nehéz anyagi fel­tételek között érték el népművelőink. Különösen vonatko­zik ez a tanácsi intézményekben dolgozókra. Mert a szak- szervezeti kezelésben levő művelődési centrumok ellátottsá­ga, felszereltsége sokkal jobb. Üzemeink, ktsz-eink, termelő- szövetkezeteink igen jelentős kulturális alappal rendelkez­nek. (A borsodi termelőszövetkezetek kulturális alapja 1970- ben, több mint hétmillió forint.) Ezeket a nagy összegeket azonban még korántsem használják fel rendeltetésüknek megfelelően! (Nemegyszer előfordul, hogy az összeg 30—40 Oo-át kirándulásokra s reprezentációra költik.) Kívánatos lenne tehát a jövőben az anyagi erők koordinálása. Az üze­mi, illetve a közös fenntartású intézmények létrehozására gondolunk. Az üzemekre annál is nagyobb feladat hárul, mert a megye hetvenezer bejáró munkást tart számon, és a munkásszálláson lakók száma is meghaladja a 17 ezret. (Az irányelvek részletesen foglalkoznak ezeknek, a tömegeknek nyújtandó szellemi támogatás lehetőségeivel. Hogyan is mondtuk az imént?: össztársadalmi ügyről van szó! Nos, itt az ideje, hogy Borsodban és Miskolcon felmér­jük és egyesítsük erőinket. GYARMATI BÉLA A színészet történetével foglalkozók eddig úgy tudták, hogy hazánkban a hivatásos színjátszás az 1790-es Kele­men-féle társulat, vagy az 1792-es kolozsvári társulat meg­alakulásával kezdődött. A kolozsvári Utunk egyik utóbbi számában közzétett — hiteles dokumentumok alapján meg­írt — cikk szerint azonban hivatásos társulat már előbb is működött. Levéltári aktákból világo­san kitűnik, hogy Móricz Já­nos balett-táncos (Luftsprin- ger) korábban a szebeni gu- berniumhoz fordult a fellépé­séhez szükséges engedély le­vél kiadásáért. A fogalmazó néniét nyelvű bejegyzése sze­rint Móricz elmondta, hogy Grazból érkezett, s a hely­beli Seip színigazgatóval 8 fellépésre szerződést kötött. De a művészetét nemcsak Szebemben, hanem máshol is be akarják mutatni, s ezért engedélylevelet kér. hogy az ország bármely városában akadálytalanul működhessen. A gubernium Vájná nevű fogalmazója 1789. október 8- án állította ki német nyel­ven az engedély levelet: „Kér­vényezőnek megadjuk az en­gedélyt. hogy művészetét Ko­lozsvárt, Besztercén és Er­zsébetvárosban bemutathas­sa; nevezett a szükséges bi­zonyítvánnyal a guberniumi hivatalnál jelentkezni tarto­zik és azt a rendőrségnél mu­tassa fel. Móricz később Szatmárban is szerepelt, s az itteni fel­jegyzések a társulatát három­tagúnak említik; rajta kívül még ketten, köztük a direk­tor „hütöstársa”, Lengyel Má­ria is fellépett. A dokumentumok balett­táncosokról írnak, de ez nem zárja ki azt, hogy Móriczék kisebb komédiák előadására is vállalkoztak, mert csupán táncelőadással aligha tarthat­ta volna fenn magát a tár­sulat. A szatmári jegyző­könyv is komédia-játszó tár­saságról ír. Nyilván műsorai­kat a meglátogatott városok közönségének az igényéhez és nyelvéhez igazították. A XVIII. század végén a német színpadokon fellépő színészek egyébként sokol­dalúak voltak: táncolni, drá­mai szereoekben fellépni ép­pen úgy divat és szokás volt, mint énekelni. Móricz János is ilyen sokoldalú színész le­hetett. aki, ha kellett, tán­colt vagy komédiázott, sőt szomorújátékban is fellépett. A magyar színész külföldet bejáró társasága jól tudott alkalmazkodni nyelvben, já­tékban, műfajban a mindig változó helységek közönsé­géhez. A szatmáriak is elégedet­tek voltak a látottakkal, mert másképpen Esze Tamás, a szatmári főbíró aligha állí­totta volna ki azt a latin nyelven írott erkölcsi bizo­nyítványt. mely szerint: „tisz­tességesen viselték magokat és a polgárok és lakosok tet­szésére játszottak.” dezvenyen. A szeptemberi program legjelentősebb eseményének ígérkezik a Szabó Lörinc-est, melyre az író szülővárosába látogat Illyés Gyula is Ugyancsak szeptemberben találkoznak megyénk és vá­rosunk képzőművészei Deme László elvtárssal, a megyei pártbizottság titkárával. A zeneművészeti tagozat né­hány kiváló zeneesztéta meg­hívásával gondoskodik majd a Bartók-évforduló méltó megünnepléséről Az újság­írók minden valószínűség szerint ismert külpol'tiku- sunkat, Róbert Lászlót fo­Erre vonatkozóan néhány érdekes adat található dr. Schönwítzky Bertalan főgim­náziumi tanárnak 1896-ban megjelent „A pozsonyi kir. kath. főgimnázium története” című könyvében, amelyből gadják majd a Müvészklub- ban, hogy a legfontosabb külpolitikai kérdésekről, to­vábbá a külpolitikai újság­írás gyakorlati tudnivalóiról tájékozódjanak. A klub vezetősége — az előző évhez hasonlóan — az idén is igyekszik kellemes környezetet teremteni az egyre nagyobb létszámú tag­ság számára. A jövőben jobb lesz a klub étellel, itallal való ellátottsága, és továbbra sincs annak akadálya, hogy egy- egy szakosztály akár zárt­körű rendezvényre is igénybe vegye a helyiséget. Ki volt Vojtina Mátyás? megtudjuk, hogy Vojtina Mátyás egykor pozsonyi diák volt. Dr. Schönwítzky Berta­lan ezeket írja róla: „Iroda­lomtörténetünknek ezen fur­csa alakja az 1839—40 iskolai évben húszéves korában gimnáziumunk IV, (gramm.) osztályába járt. Mint telje­sen árva gyerek vetődött hozzánk Galíciából, ahol Trynicza (Rzessow kerület­ben) volt a születéshelye. Atyja, akit Sebestyénnek hív­tak, lengyel jobbágy (colon- nus) volt. Gyámjául 1839— 40-ben Lákota János van megnevezve.” Schönwítzky közli a negyedik osztályt végzett Vojtina osztályzatát, amelyből megállapítható, hogy „elég jól tanult”. A múlt század második te­lében az Űjvilág utcai Arany Sas vendéglőben gyakran ta­lálkoztak írók, művészek. Ide járt többek közt Jókai Mór és Tóth Kálmán költő is. Társaságukban többször megfordult az irodalmi am­bícióiról ismert Bernáth Gás­pár, Heves megyei földbir­tokos is, akit jó kedélye miatt barátai csak Gazsinak becéz­tek. A vendéglőben közismert figura volt Vojtina Mátyás, aki tulajdonképpen Bernáth Gazsinak volt amolyan tisz­tességes szolgálója, de magát írótársnak tartotta. Arany János is kedvelte az eredeti mondásairól nevezetes, szlá- vos akcentussal beszélő Vojtina Mátyást, akinek rig­musain többször mosolyog­tak. A szabadságharc Idejé­ben például ilyen lelkesbe verssorokat írt: „Egy kis ha­lál? Nem tesz semmit! Őse­inknek szintúgy volt.” A fekete kutya Máig sem értem, hogy miért tüntették el a miskolci ut­cákról a jól ismert üzleti cégéreket. Ilyen volt a főutcái fűszerbolt bejárata felett a fekete kutya, a Szabadság téri patikánál az aranyszarvas, a Me- gay-saroknál (ma villanyrendőr a népies neve) az arany­kalap. De volt kulcs, hal. sőt rák is. Ezek a cégérek nem voltak iparművészeti remekművek, de messziről, jól láthatóan jelezték egy-egy üzlet helyét, s mindenesetre jobban festettek, mint ma egy hiányos neon­reklám. Emellett meghatározott karaktert adtak a háznak, amelyet díszítettek. A szabvány-dekorációk korában talán kereskedeimi szem­pontból sem lenne érdektelen a felhasználásuk, a régi, eset­leg megmaradt cégérek kiakasztása és újak alkalmazása. S azt hiszem, Miskolc városi jellegének sem ártana, ha nem rejtenénk el emlékeit, s használható hagyományként felelevenítenénk a cégérek kitűzésének szokását SZ, KOVÁTS LAJOS Évadnyitó a Művészklubban A színházi évadnyitó napján (augusztus 17.) megnyitja kapuit a múlt esztendőben már népszerűvé vált Művész- klub. Az építő-, zene- és képzőművészek, színészek és új­ságírók szakosztálya az elmúlt hetekben elkészítette a klub első féléves munkatervit. A tavalyi évadhoz hasonlóan szá­mos országos hírű szakembert, közéletünk jelentős képvise­lőit, újságírókat, kritikusokat, rendezőket és nem utolsó­sorban politikusokat lát majd vendégül a klub egy-egy ren­Arany János a költészet elméletével is sokat foglalkozott: bírálatai és tankölteményei tele vannak rávonatkozó finom észrevételekkel és talpraesett elvekkel, „Vojtina ars poeticá­ja” című tréfás költeményében pedig — Riedl Frigyes meg­állapítása szerint, aki Arany János életművének legalaposabb ismerője volt — Horatius „Ars poetica”, valamint Boileau „lart poetique” című költeményeinek méltó párja. Ki volt az a Vojtina, akinek nevéhez fűződik tulajdonképpen Arany János ars poeticája, vagyis költészettana? éjféltől reggelig BANDITATÁMADÁS öt álarcos bandita hatolt be Quebec repülőterének postai megőrzőjébe és egymil­lió kanadai dollárt zsákmá­nyolt. 24 HALOTT A hatalmas esőzések nyo­mán lezúdúló víztömeg egy hónap alatt másodszor árasz­totta el Recife brazil nagy­várost. Az újabb természeti csapásnak 24 halálos áldo­zata van. 90 MILLIÓ LŐFEGYVER MAGÁNKÉZBEN Az FBI, amerikai nyomo­zóiroda felmérése szerint pil­lanatnyilag 90 millió lőfegy­ver van magánkézben az USA-ban. 63 millió amerikai családnak magánfegyver-rak- tárában összesen 35 millió puskát, 35 millió vadászfegy­vert és 24 millió pisztolyt őriznek. TŰZ ÜTÖTT KI AZ ÓCEÁNJÁRÓN Tűz ütött ki a Southamp- tonból Ausztráliába indult Oriana óceán járón. Fedélze­tén ezer utassal rövid út után visszatért a kikötőbe, ahol a tüzet hamarosan elol­tották. FÖLDRENGÉS Hetes erősségű földrengés rázta meg a csendes-óceáni Üj Hebridák szigetcsoportot. Károkról egyelőre nem érke­zett jelentés. HASIST TALÁLTAK Két kábítószer-kereskedőt tartóztatott le a hamburgi rendőrség. A két fiatalember­nél összesen 34 kiló hasist találtak. KÉTSZER IS MEGKÍSÉRELTE Három hét alatt kétszer kí­sérelt meg repülőgép-eltérí­tést egy amerikai katona Dél-Vietnamban. A húszéves George W. Harin Da Nangba akart repülni. A gép sze­mélyzete lefegyverezte. Ez­előtt pedig Hongkongba akart leszállni Kísérletét ak­kor is meghiúsították. Ekkor kivizsgálásra kórházba szál­lították, de onnan megszö­kött. SÜLYOS BALESET Súlyos baleset történt Eszék közelében, amikor egy sze­mélyautó összeütközött egy hűtőkocsival. A hütökocsí vezetője csak kisebb sérülé­seket szenvedett, de a sze­mélyautó hét utasa életét, vesztette. AZ UTOLSÓ IS ELHUNYT Vérkeringési zavarok kö­vetkeztében meghalt a római hatos ikrek utolsó életben maradt tagja. A hatos ikrek a múlt héten kedden születtek. Közülük szerdán négy, az ötödik két nappal később meghalt. EGYMÁSBA SZALADTAK Két autóbusz egymásba szaladt a japáni Gifu közelé­ben Az elől haladó autóbusz 59 gyermekutasa megsérült, közülük kettő súlyosan. LEESETT A 9. EMELETRŐL A franciaországi Grenoble városában egy 13 hónapos kislány kiesett a kilencedik emeletről. Sértetlenül ért föl­det egy kávéház ponyvatető- jén. ÖSSZEÜTKÖZÖTT Összeütközött két holland hajó a portugáliai Suo Vin- eent-től 15 tengeri mérföldre. A szerencsétlenségnek nincs halálos áldozata.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom