Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-05 / 182. szám
Ma kezdik a zsűrizést Népművészek vetélkedője Mezőkövesden A mezőkövesdi kultúrotthon egyik szobájában, zárt ajtók mögött őrizték a mai napig a Kiss Jankó Bori pályázatra érkezett munkákat. Az ország minden tájáról, többek között Kalocsáról, a Sárközből és természetesen Mezőkövesdről érkezett 150—200 népművészeti remek. A zsűriben — mások mellett — helyet foglalnak a Népi Iparművészeti Tanácsnak, a megyei tanács népművelési osztályának, valamint a Szövetkezetek Országos Központjának a képviselői. Az ünnepélyes eredményhirdetésre augusztus lóén kerül sor. Akkor adják át az 5 ezer forintos fődíjat, valamint a két kategória legjobbjainak a díjait. Ugyanezen a napon a művelődési ház kiállítótermében megnyílik a szeptember 10-ig tartó kiállítás, melyen a pályázatra érkezett munkákat, a hímzett térítőkét, faliszőnyegeket és alátéteket láthatják az érdeklődők. Az immár hagyományosnak mondható népművészeti seregszemle jó alkalom arra is, hogy matyóország fővárosában találkozzanak az ország minden tájáról összesereglő népművész szakkörvezetők, és sor kerül majd a honismereti szakkörvezetők tanácskozására is. Végül, de nem utolsósorban, kiállításon mutatják be a népi gyermek- játékokat, melyek közül sajnos, sok már csak bemutatókon szerepel, a gyermekek nem is ismerik. B. D. Egy kérdés, öt ráláss 3a én lennék az igazgató... Fiafalok, önmagukról A Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalatnál a dolgozók átlagos életkora alig 29 év, igen sokan tartoznak a tizen-, huszonévesek generációjába. Érthető, ha sokukat és sokszor foglalkoztatják a fiatalok gondjai, s gyakran vitatkoznak, beszélgetnek a munkahelyi problémákról, ötletekkel, javaslatokkal hozakodnak elő. A vállalat öt fiatal dolgozójának egyetlen kérdést tettünk fel: milyen intézkedéseket hozna a fiatalok érdekében, ha egy napig a vállalat igazgatója lenne? Hol tartsák a gyűléseket? Az öt fiatal válaszait nehéz egy-egy mondatban ösz- szeíoglalni, de abban mindnyájan megegyeztek: égetően szükséges lenne már egy KISZ-klub építése. Sztupák Árpád, a vállalat KISZ-titkára így válaszolt a kérdésre: — Jelenleg 50 KISZ-tag vari vállalatunknál. Ügy érezzük, jogos a kérésünk, hogy biztosítsanak számunkra egy olyan helyiséget, ahol gyűléseinket, rendezvényeinket és a politikai oktatásainkat zavartalanul megtarthatnánk. Most ugyanis az a helyzet, hogy valóban „ott- nontalanok” vagyunk, a oárt- es szakszervezeti irodát átalakítják. az ebédlőben pedig lassan már ebédelni sem lehet, mivel itt tárolják a zsákokba rakott habszivacsot. Az ebéd sem mellékes Bállá János egy új fürdőt és öltözőt építtetne. Most ugyanis a szerszámkészítő üzem száz dolgozójának mindössze hat zuhanyozója van, s nem egyszer húszán várakoznak fürdésre Juhász Valéria az üzemi ebéd minőségét kifogásolja, s ha igazgató lenne, akkor ennek megjavításáról gondoskodna. Ez a látszólag nem lényeges dolog tulajdonképr Állhatnak a motorok? Naponta 50—60 motorkerékpárt is tolnak az Arany Lehet néhány centivel nagyobb ? Tatarozzák az egyik miskolci kollégiumot. A többi között kicserélik az épület ablakait is. A tervező leveszi a méretet, elkészíti a műszaki leírást, megküldi a kivitelezőnek, s az megcsináltatja az ablakkereteket. Megjönnek az ablakkeretek, és amikor az elsőt beleillesztenék az előző keret helyébe, kiderül, hogy az hosszában-széltében több mint 20 centivel nagyobb a kivágásnál. Tatarozzák a másik miskolci kollégiumot. A többi között kicserélik az épülethez tartozó gázvezetéket. A tervező leveszi a méretet, elkészíti a műszaki leírást, megküldi a jóváhagyó szervnek, a gázműnek. Ott kiderül, hogy a terv kivitelezhetetlen, nem felel meg a gázvezetékekre vonatkozó előírásoknak. Van ezen kívül még körülbelül ezer gyerek, akiknek az elszabott ablakok és a rossz gázvezeték-tervek miatt nem, illetve csak állandó költözködés mellett tudják biztosítani a kollégiumi elhelyezését, valamint az étkeztetését. A fenti tények közötti okozati összefüggést persze nem mindenki tartja ilyen nyilvánvalónak. Sőt, elég egy fél órát eltölteni az illetékesek társaságában ahhoz, hogy a korlátlan meny- nyiségben tálalt jegyzőkönyvek, igazolások, visszaigazolások, le- és felmondások, valamint a nem «.úvésbé hatásos maJános utcában egy műhely elé. Hibás motorok ezek, melyeket szeretnének megja- víttatni: a Miskolci Villamosipari Ktsz-nél. A ktsz azonban — bár legnagyobb feladatának a lakossági javítószolgáltatást tartja — legfeljebb 10—15 motor kijavítását tudja elvállalni. Azokét, amelyekhez alkatrésszel rendelkezik. A többi motoros mehet a magánkisiparosokhoz, vagy a „fusizókhoz”. Amint hallottuk: ez már évek óta így van. Az alkatrész- ellátás, az anyagbeszerzés nehéz a ktsz-ek számára. A „maszekoknak” nem? pen mindenkit érint és min-f den dolgozót bosszant. Ki kapta meg a fémhulladék árát? A műanyagfeldolgozó vállalat KISZ-szervezete ebben az évben kétezer forintot kapott a vállalattól. A korábbi felajánlásaikért kapott összeget kiegészítették ezzel a vállalati támogatással és ebből szerveztek egy jól sikerült kirándulást. Űjabb rendezvényeikhez természetesen megint pénzre lenne szükségük, ezért hulladékgyűjtő akciót szerveztek az üzemben. Sajnos, a MÉH-nek átadott fémhulladék ellenértékét nem ők, hanem a vállalat kapta meg, s így a bizony elég mostoha körülmények között működő KlSZ-szerve- zetnek' újra anyagi gondjai vannak. Nem ez az első eset, amely azzal a tanulsággal járt, hogy a műanyagfeldolgozó vezetői nem támogatják eléggé a fiatalokat. A válaszadó huszonévesek az eddiginél nagyobb bizalmat és több segítséget adnának a fiataloknak — ha egy napra a vállalat igazgatójává neveznék ki őket. P. É. ■Jf A Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat Lendület szocialista brigádja társadalmi munkában elkészítette az avasi harangláb óraszerkezetét. A mintegy 15 ezer jorint értékű óra elektromos vezérlőberendezése a helyiipari kiállításon a VIMELUX pavilonjában tekinthető meg. Augusztus 5. után, ha az Expo—4 bezárja kapuit, az óraszerkezetet visszahelyezik a haranglábba és megkezdik a „próbaüzemeltetést”. Képünk: az óra számlapját már felszerelték. Hivatalosan augusztus 20-tól kezdenek „járni” a mutatók. (Jámbor Gyula felvétele) Fiatalok a legkisebbeknek Játszótér — társadalmi munkában A fűtőház környéki lakók régi vágya teljesült az elmúlt napokban, amikor a MÁV Vontatási Főnökség KISZ-bizottsága társadalmi munkában felépített egy játszóteret a Kinizsi utca sarkán. A fiatalok mintegy 150 ezer forint értékű munkát végeztek, de a tanács sem volt fukar: gondoskodott szállítóeszközökről, adott építőanyagot és felszerelést. A teret ünnepélyesen adták át a vasutasnapon, megjutalmazva a legjobb építőket. A gyerekeket homokozó, mászóka, hinta-palinta várja, de a közeljövőben egy pingpongasztalt is beszereznek, s megkezdik a parkosítást. Könyv a munkás- szálláson Jelenleg több mint 15 ezer kötet könyv között válogat-, hatnak a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Központi könyvtárukhoz — amely a selyemréti munkásszállóban található — a megyében kilenc letéti könyvtár tartozik. Valameny- nyit ellátták már olvasnivalóval, napilapokkal, folyóiratokkal is. Egy év alatt csupán a munkásszállóban több mint 48 ezer forintot költöttek új könyvekre. ASZÓDY JANOS A kriminalisztika kalandos története gyarázatok súlya alatt a két kollégium körüli huzavonát már-már a véletlenek sorozataként, elkerülhetetlen csapásként fogjuk fel. Csakhogy miután mindenki tisztára mosta magát, a megszokott módon hivatkozott anyag-, ember-, gép-, tervhiányra, egyetlen homályos pontja mégis marad az ügynek: mi lesz a kollégistákkal? (pusztai) SZERVIZEK, FIGYELEM! HÜTÖSZEKRÉN YEKHEZ AGGREGATOT ES MINDEN EGYÉB ALKATRÉSZT RAKTÁRRÓL SZÁLLÍT A HŰTŐGÉPGYÁR Szerette a magányt 1963 augusztusában, a Glasgow—London vasútvonalon egy gengszterbanda megtámadta a postaszerelvényt, aztán meglépett a zsákmánnyal: 2 631784 font sterlinggel. A támadást a „tizenhét vasúti kalóz” hajtotta végre meglepően rövid idő alatt, annak a tervnek az alapján, amelyet Reynolds dolgozott ki, aki — amint a sajtó a banda vezérkari főnökét jellemezte — „gazdag tapasztalattal rendelkezik a titkosszolgálat dolgaiban”. A tizenhét gonosztevő közül tizenötöt csakhamar letartóztattak, ámde az ellopott pénz 90 százaléka mindmáig sem került elő. Ez a magyarázata talán annak is, hogy a „kalózok” egyike egy évvel letartóztatása után megszökött. Charles Frederich Wilson 1964 augusztusában szökött meg a Winston Green fegy- házból, s nyomtalanul eltűnt. A szabadlábon levő rablók száma így háromra növekedett. Az Interpol, a Scotland Yard kérésére, sorompóba állította Országos Központi Irodáinak egész hálózatát. De az első jelzések csak 1966 nyarán futottak be a főtitkársághoz. A távoli Kanadában, Rigaud helység mellett felbukkant egy szakállas férfi, felesége és három lánya kíséretében. Ronald Alloway, mert így nevezte magát, visszavonultan élt magányos villájában, amelyet 42 ezer dollárért vásárolt. — Szeretem a magányt — jelentette ki, s még hozzáfűzte, hogy ingatlanüzlettel szándékszik foglalkozni, de meg kell várnia, míg Angliából megérkezik hozzá a szükséges tőke. Az Interpol kérésére a kanadai rendőrség hosszú időn át figyelemmel kísérte a „magányos szakállas ember” minden lépését. 1968 januárjában a legnagyobb titokban megérkezett Montreálba Thomas Butler, a Scotland Yard főfelügyelője, „hogy ellenőrizzen bizonyos dolgokat”. Néhány nap múlva három kanadai rendőrtiszt látogatást tett Alloway villájában, a „Mountain Ranch”- ben. Személyazonosságának megvizsgálása során kiderült, hogy illegálisan lépte át a kanadai határt. Beidézték a rendőrségre, s ott, az Inter- poltól kapott adatok alapján még aznap este megállapították, hogy Ronald Alloway ujjlenyomatai azonosak Wil- sonéival... Bruce Reynolds, a vasúti „hold-up” értelmi szerzője és szervezője sem kerülhette el sorsát. 1968 novemberében, tehát több mint öt évvel a „vállalkozás” után Butler főfelügyelő végül is rátalált és letartóztatta. A „vasutak kalóza”, amikor csuklójára csattant a bilincs, meglepő nyilatkozatot tett: „A bűn nem kifizetődő dolog. Mindazok, akik ennek ellenkezőjét állítják, tökkelütött hülyék.” 1969. január 14-én az ayles- bury-i bíróság alig kétórás tárgyalás után a bűnösségét beismerő Bruce Reynolds-t 25 évre ítélte. Most, hogy a „főnök” is lakat alá került, már csupán egy másodrangú vonatrabló van szabadon: Ronald Biggs, aki 1965 júliusában szintén megszökött a londoni Wandsworth fegy- házból. * Bűncselekmények forrása lett a gépkocsi és az is marad még hosszú ideig. Elsősorban a fiatalkorú bűnözők gyakori gépkocsilopásaira, továbbá a gépkocsi-kereskedelemben elkövethető szélhámosságokra gondolunk. Rendkívül aggasztóak a társadalom egyes, látszólag „egészséges” elemeinek, vagyis azoknak az egyéneknek a bűntettei is, akik a felelősségtől félve, cserbenhagyják elgázolt áldozatukat. A gépkocsi közvetett bűncselekmény-forrás is lehet, hiszen a lopott gépkocsikkal elkövetett „hold-up”-ök a jelenkori bűnözés immár klasszikus megnyilvánulási formái közé tartoznak. Mindezekből arra a következtetésre jutunk, hogy a gépkocsik számának gyarapodásával egyidejűleg növekedni fog az „autós bűnözés” is. Ami a gépkocsilopásokat illeti, a rendőrség kevesebbet tehet, mint maguk az autótulajdonosok, akiknek különféle, eléggé hatékony „lopásgátló” készülékek állnak rendelkezésükre. Ámde ez, hogy úgy mondjuk, csak a probléma egyik, kevésbé fontos vetülete, hiszen a gépkocsizás már puszta létezésénél fogva is súlyos teherként nehezedik a világ rendőrségeinek vállára. Az Interpol kiterjeszti működési körét az „autós bűncselekmények” megelőzésére is. 1967. május 30—június 7. között az Interpol nemzetközi előadássorozatot rendezett a gépkocsival és általában a közlekedéssel összefüggő bűn- cselekményekről. Sorrendben ez volt az Interpol második előadássorozata a közúti bűnözés kérdésében. Az Interpol központi székházában a gépkocsikról külön kartotékrendszert vezetnek. amelynek alapján nemegyszer sikerült felkutatni balesetet okozott vagy pedig fegyveres támadásokban felhasznált " •»’"»kocsikat. (Folytatjuk.)
