Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-04 / 181. szám
Aranygyűrűsök Acélgyártók nevelője A martmacelmü hatos számú kemencéjénél találtam Mer- tusz Istvánra. Miközben az olvasztársegéd utolsókat döfött vasrúdjával a csapolónyílásba, s nagy robajjal, szikraesöt hány. va előtört a folyékony acél, ő az öntöcsarnok felőli pódium korlátjára támaszkodva, kobaltkék üvegen keresztül nézte a műveletet. Keskeny, barázdákkal teli arcát vörösre festette a láng. Később a művezetői szobában keresetlen szavakkal így beszélt önmagáról: — Édesapám bányász volt> tizenegy gyermeket nevelt. Csaknem negyven esztendeje kerültem a martinacélműbe kohásztanulónak. Miután felszabadultam, éveken át mint műszakos statisztikus, diagramvezető dolgoztam, majd acélgyártó gyakornok lettem. Már a tanulóévei alatt megszerette a forró kemencék különös világát. A diagramvezetés akkor megtisztelő irodai munkája nem elégítette ki. Minden vágya az volt, hogy önállóan ő is acélt gyárthasson. Ennek mesterségét aránylag hamar elsajátította, pedig az akkori mesterektől — szakmai féltékenységük miatt — nem sok segítséget kapott. — Első önálló acélgyártásomra mindig emlékezni fogok. Vasúti sínt kellett gyártanom, s a munkám, nem kis izgalmak közepette kitűnően, várakozáson felül sikerült. Felemelő érzéssel gondoltam arra, hogy egyszer talán én is utazom azon a sínen! Továbbra is igyekeztem jól megtanulni a szakmát, nem is volt soha különösebb problémám. 1942 tavaszáig mint acélgyártó művezető dolgoztam, s akkor a fiatal gyakornokok oktatásával bízott meg az üzemvezetés... A felszabadulás után a rekonstruált üzemben sűrűn volt elismerésben részem. Hatszor nyertem el a „szakma kiváló dolgozója” címet, háromszor miniszteri kitüntetést kaptam: a „kiváló újító” cím ezüst fokozatát, a Fazola Henrik emlékérmet és a Munkaérdemrend ezüst fokozatát... Mertusz István neve jó néhány éve gyakran szerepelt a rádióban, újságokban. Nem érdemtelenül. S az elismerés, a magas kitüntetések nem tették elbizakodottá. Szerény maradt mindvégig, kitartóan hű ahhoz az üzemhez, amelyben a pályafutását kezdte. Nagy elméleti tudását és a gyakorlatban szerzett tapasztalatait — ellentétben az 6 mestereivel — soha nem rejtette véka alá. Mintegy negyven gyakornok tanult mellette. Mint a legképzettebb acélgyártóra, a mostani üzemvezetés is rábízta a fiatalok oktatását, nevelését. Most 53 éves. A vállalat fennállásának 200 éves jubileuma alkalmából, negyven éve tartó hűsége jutalmául, ö is megkapja a megtisztelő aranygyűrűt. KfttSTON BÉLA Núbiai tömegsírok Az ösztöndíjasok nzetést is kaptak Egyetemisták termelési gyakorlaton trja fel, hogy én igazán szeretem Nixont, mert nyugalmat és békét hozott a házamba! Ugyanis az egész családom állandóan ellene tüntet és így egyedül vagyok itthon. (A bécsi Volkstimme karikatúrája) A legérdekesebb régészeti felfedezések közé tartozik az az i. e. XI. évezredből származó harctér, amelyet a szu- dáni Núbiában tártak fel. Az asszuánd gát építésével kapcsolatos régészeti mentő mun. kálatok idején a Combined Prehistoric Expedition nevű nemzetközi expedíció kötelékében dolgozó régészek több tucatnyi közös sírt leltek, halottak csontjaival. Az antropológiai vizsgálatok kimutatták, hogy ezek erősen fejlett izomzatú negroid emberek sírjai. A feltárt temető az egykori törzsi harcok tanú jele: a halottak csontvázaiban (köztük szép számban akadtak nők is) nyílhegyeket találtak. Tömeges vérengzés történt tehát e helyen: különböző törzsek érkeztek ide, s kölcsönösen kiszorították egymást. Az i. e. XI. évezredből származó tömegsír ritkaságszámba menő régészeti lelet. Rendkívül értékes adatokat nyújt az adott kor társadalma antropológiai szerkezetének vizsgálatához. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem I. és III. éves mérnökhallgatói a tanulmányi év befejezése után négyhetes nyári termelési gyakorlaton vettek részt. A termelési gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek az üzemi termeléssel, bepillantást nyerjenek az üzemek, vállalatok életébe. Az idén a termelési gyakorlat időtartama alatt — az árvízkárok helyreállítása végett — a hallgatók két hetet építőtáborban töltöttek, így csak két hét maradt a gyakorlati munkára. Az elsőéves hallgatók az egyetemen a gépgyártástechnológiai tanszék műhelyeiben dolgoztak. A lakatos, gyalus, marós és esztergályos szakmák alapvető gyakorlati ismereteit sajátították el. Gyakorlatuk alatt hasznos munkát is végeztek: legyártották a tanszék következő félévi méréseihez, kísérleteihez a próbadarabokat. Mérési gyakorlatokon is részt vettek a tanszék laboratóriumában, ahol megismerték az alapvető mérőműszereket, mérési módokat. A III. évesek az ország különböző üzemeinél, vállalatainál végezték a szakmunka- gyakorlatukat. Az egyik legtöbb hallgatót foglalkoztató üzem a Diósgyőri Gépgyár volt. Godó János, a gyár oktatási osztályának vezetője elmondotta, hogy a kapcsolat az egyetemisták és a gyár között mindkét fél számára hasznos. A gyár a maga egyedi gyártási jellegével a megoldandó feladatok széles skáláját nyújtja, ahol érvényesülhet a hallgatók egyéni rátermettsége, másrészt az egyetemisták tevékenyen részt vesznek a termelésben, ezzel is segítve a gyár munkáját. Mindenkit egy-egy üzemrészbe osztottak, és ott az üzemi instruktorok segítették a hallgatók munkáját. Megismertették velük az üzem felépítésiét, gyártmányait. A szereidében dolgozók a különböző gyártmányok összeszerelésében vettek részt, a megmunkáló és forgácsoló üzemekben a hallgatók a különféle megmunkálógépekkel ismerkedhettek meg. A gyakorlat alatt többször vettek részt a hallgatók üzemlátogatáson. Itt — ha csak futólag is — megismerkedhettek a többi üzemrész, többi között a hőkezelő, a kovácsműhely, s a rugóüzem munkájával is. A Diósgyőri Gépgyár ezenkívül a társadalmi ösztöndíjasainak lehetőséget biztosított arra is, hogy egy hónapot dolgozzanak az állományában, s erre az időre fizetést is kaptak. B. Gy. Tagadhatatlan, hogy 1769. november 7-ről keltezett az az okmány, amelyben Mária Terézia a nagyszombati orvosi kar felállításáról rendelkezett. Ám a tényleges megnyitásra csak egyévi szervezés után, 1770. november 8-án került sor. A Nagyváradról Egerbe telepedett lelkes orvos, Markhot Ferenc, már jóval a királynői rendelkezés előtt (1767. december 12-én) javasolta orvosi kar felállítását ; a tervezet mellé a tanulmányi rendet is maga dolgozta ki, s ezek jóváhagyása után — a nagyszombatinál majd egy évvel hamarább — 1769. november 25-én megkezdhette működését az orBoyson amerikai klimatoló- gus professzor megállapította, hogy a korszerű repülőgépek a Nap fényének elhomályosu. lását okozzák. A repülés során fejlesztett ködfátyol napvosi iskola. Az oktatás az irgalmas rendi kórház, a „Mi- zerek” falai között folyt, merthogy ott „minden eszköz megvan a bonctan, kémia és növénytan tanításához is”. Markhot az orvostanhallgatók és chyrurgusjelöltek oktatását ingyenesen végezte, ezért pénzt el nem fogadott. A megnyitás után egy évre, 1770. szeptember 8-án az első vizsgákat is megtartották a Collegium Foglarium-ban( ma Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Szakközépiskola), hol a királyi biztos Brunswick Antal is megjelent. A bécsi királyi udvarból nem jó szemmel figyelték az egri Schola Medicinalis működését: Eger túlságosan távol volt Bécstől, az ellenőrzés nehézségekbe ütközött, s az intézmény politikai irányítása sem volt megfelelő számukra. (Az egri orvosi iskola ugyanis nyilvános volt! — A szerk.) 1770-ben Mária Terézia a nagyszombati egyepal az atmoszféra 10 százalékát alkotja, s így a napfény útjában álló légrétegek sokkal sötétebbek annál, mint amikor az ember még nem vette birtokába az eget. temet ruházta fel az orvosi diploma kiállításának kizárólagos privilégiumaival, s ez a rendelkezés a különben minden „hivatalos” támogatást nélkülöző egri intézetet lassan elsorvasztotta. A Schola Medicinalis hatévi működés után teljesen megszűnt. Az egri intézet igazgatóorvosának sorsa is „érdekesen” alakult: később kötelességmulasztással vádolták, állásától meg kellett válnia. Megyei írnokként tengette életét halálig. Ma már nehezen deríthetők fel az igazi tények, azt azonban bizonyítékok nélkül is elhihetjük, hogy mindebben a bécsi udvar keze is benne volt. A kiváló orvoselőd tevékenységéről — a parádi tim- sós vizek gyógyhatásának felfedezése is az ő nevéhez fűződik — Eger nem felejtkezett el. A volt irgalmas rendi kórház utcáját róla nevezik, mellszobra (Király Róbert egri szobrászművész alkotása) a kórház előtt áll. S mindezen túl a Heves megyei kórház — nagyságának tisztelegve — Markhot Fe- renc-emlékérmet alapított, mellyel kiváló orvosok munkáját jutalmazzák. PATAKY DEZSŐ ASZÓDYJÁNOS A kriminalisztika kalandos története Schola Medicinalis Agriensis Históriai adalék a magyar orvosképzés múltjához A magyar orvosképzés kezdeteiről szólva leginkább a nagy- szombati, a Budán és Pesten működő orvosi iskolát, egyetemet említik, de lefclejtik a listáról a legtörténelmibb város. Eger nevét. Még Benedek István professzor — a különben alapos, részletes, hiteles adatokra épített, „Az orvosi gondolkodás története” című népszerű tv-előadássorozat tudós gazdája is elkövette ezt a „hibát”. Mert tudnunk kell, hogy az első magyar orvosi iskola (Schola Medicinalis) Egerben nyílt meg, és nem másutt... Támadás a bankok ellen Az USA-ban a bankok ellen intézett támadás úgynevezett „szövetségi bűncselekmény”, ami azt jelenti, hogy az ilyen ügyekkel nem csupán az illető államok rendőrsége, hanem közvetlenül az FBI is foglalkozik. Az FBI százharminchat jelentős bankintézménynél megvizsgálta a betörés elleni védekezés rendszerét. A megvizsgált százharminchat bank közül ötvenkilencnek volt — részben elavult — riasztóberendezése. kilenc bankot őriznek éjszaka magánrend- őrságek, míg hatvanhat bankban nem létezik semmiféle riasztóberendezés. A széfek elleni támadás megelőzésének igazi módszere egy olyan riasztási rendszer, amely akkor lép működésbe, amikor a betörő a páncélszekrény közelébe ért, vagy pedig már rátette kezét a páncélszekrényre. A vész jelek hallatára a gonosztevő futásra kényszerül. A megelőzés eszközei ily módon eleget tettek feladatuknak; ugyanakkor nem lehet többé szó „ismeretlen tettesekről” sem, hiszen az infravörös fényképezéssel ők maguk „készítették el” portréjukat. A megvizsgált száz- harminchat amerikai nagybank közül mindössze kettő rendelkezett ilyen készülékkel. Franciaországban háromszázhetvenöt bank működik, s ezek közül nem egy havonta ezernél is több pénzszállítmányt indít útnak. Éppen a szállítás jelenti tehát a legsebezhetőbb és a banditákat leginkább csábító pontot. Az Interpol szakértői azon a véleményen vannak, hogy a bankintézmények nemtörődömsége némelykor a biztosító társaságok fizette kártérítésekkel magyarázható. Ezek a társaságok biztosítási szerződést kínálnak szinte valamennyi kockázat esetére. Más szóval: manapság mindenki bebiztosíthatja magát bármilyen károsodás ellen. F.gyes vélemények szerint ez a tendencia a felelősség fogalmának, sőt a birtoklás tudatának felhígulásához vezet. * 10 óra 10 perc, 1962. május 1. délelőttjén. A Rotschild bankház páncélos autófurgonja begördül az Angol Bank udvarára. Amikor rövid idő múltán kifut a kapun, „gyomrában” száznyolcvannyolc aranyrúd és zacskóba rakott ezüstérmek rejtőznek. A Rotschild bankház saját fegyveres kísérőin kívül senki nincs jelen. Rendőr legalábbis egy sem. 11 óra 30 perc. A furgon lefékez a Johnson Matíey Ltd. épülete előtt. A cég tisztviselői átvesznek negyvennyolc arany rudat. 11 óra 45 perc. A furgon lestoppol a Bowling Creen Lane Streeten evő egyik iroda bejáratánál, ahol le kell adnia egy zacskó ezüstöt. Már éppen sor kerül az átadás-átvétel műveletére, amikor a közelben parkírozó egyik gépkocsiból k’száll né-' hány ember — a Rotschild bankház szállítmány kísérő személyzetének egyenruhájában. Megközelítik a furgont: a sofőrt a klasszikus tarkő- ütéssel ártalmatlanná teszik. Megkötözik és belókik az ülés alá. Ezután a banditák egyike bizonyos módon kopogtat a furgon hátsó ajtaján. Ez az egyezményes jel, a benti őr kinyitja az ajtót. Ártalmatlanná teszik ót is és a tisztviselőt is, aki leadta az ezüstöt. A támadás mindössze pár pillanatig tartott. A banditák beültek a furgonba, amelynek rövidesen nyoma is veszett a London központjának utcáin közlekedő gépkocsik tömegében. 12 óra 35 perc. A Twisten Roadon, néhány kilométernyire a támadás- helyétől, a járókelők kiáltásokat hallottak a járdaszegélynél parkírozó furgonból. Ä kulcslyukon keresztül a kocsi belsejében három összekötözött férfit pillantottak meg. Értesítették a rendőrséget. Nemsokára kiszálltak a helyszínre a Scotland Yard detektív jei és a Rotschild bankház tisztviselői. De mindösz- sze annyit tehettek, hogy konstatálták a tényállást: a furgonból eltűnt száznegyven aranyrúd, amelynek értéke meghaladja a 2 000 000 dollárt. (Folytatjuk.) SZERVIZEK, FIGYELEM! HŰTŐSZEKRÉNYEKHEZ AGGREGATOT ES MINDEN EGYÉB ALKATRÉSZT RAKTÁRRÓL SZÁLLÍT A . HŰTŐGÉPGYÁR Gyengébb a Nap fénye
