Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-31 / 203. szám

Közgazdászunk írja Az értékesítési szervek jelentősége Az értékesítési osztály, csoport jelentősége, szerepe és tevékenysége nagymérték­ben megváltozott a gazda­ságirányítás reformjának végrehajtása alatt, A tervlebontásos irányítási rendszerben a vállalati kész­termékek vevői adottak vol­tak, a piaci kapcsolatok nem játszottak lényeges szerepet. Az értékesítési szervek tevé­kenysége lényegében admi­nisztratív jellegű volt. Ma vi­szont a piachoz való rugal­mas alkalmazkodás kisebb vállalatoknál a „lét” kérdését is jelentheti. Ezért e szerveknek az adminisztratív tevékenységük mellett (rendelések fogadása, vállalása, nyilvántartása stb.) a piaci kapcsolatok tartásá­nak. fejlesztésének, a piac irányításának stb. tevékeny­ségét is el kell látniuk. A megrendelések vállalása a gyárthatóság. a kapacitás és terhelés, valamint a vállalat termelési tervének figyelem- bevételével történhet, ezért az értékesítés szervének a termelési szervvel igen jó Életünk és a jog együttműködést kell kiépíte­nie. Ilyen kapcsolat nélkül az értékesítés nem tudja megbízhatóan figyelni a gyár­tás előrehaladását, a szerző­désnek megfelelő teljesítést. Esetleges szállítási akadály esetén nem tudja a vevőt ér­tesíteni, ami szerződésszegést és anyagi konzekvenciát von maga után. Az értékesítési szerv fel­adatai közül igen lényeges a rendelés-ellátás biztosításá­val kapcsolatos tevékenység. Elégtelen rendelés esetén r'9m készíthető reális terme­lési terv. Későn érkező ren­delések gátolják az ütemes termelést, kankodás lesz a következményük. Természe­tesen rendeléssel fedezett tel­jes kapacitáslekötés nem mindenhol és nem minden időben fordul elő. Itt van az értékesítési szerv jelentősége, hogy a jó piaci kapcsolatok tartásával, kutatásával ide­iében próbáljon rendelést biztosítani. Emellett a piac irányításával, befolyásolásá­val is kell foglalkoznia: fel kell hívnia a vevők figyel­mét az új gyártmányokra^ a futó gyártmányok hasznos tulajdonságainak jobb ki­használására. Figyelni kell folyamatosan a kereslet ala­kulását és csökkenése esetén fel kell deríteni annak okát stb. Az értékesítési szervezet a piacot csak akkor tudja meg­tartani és bővíteni, ha a ter­melési szervek nem hanya­golják el a különleges gon­dosságot igénylő termékek gyártását és figyelembe ve­szik a piaci igényeket. Gaz­daságos gyártás csak akkor folytatható, ha a kereskedel­mi politika nem engedi' meg a túlzottan széles gyártási profilt, a termelési politika pedig nem engedi meg, hogy egyidőben sok termék legyen gyártás alatt. Törekedni kell tehát a vállalati termékstruk­túra javítására, alakítására. A piacszerzést és megtar­tást belföldön és külföldön egyaránt nehezítik a ma még gyakran előforduló korsze­rűtlen csomagolás és az en­nél előforduló egyéb hiányos­ságok. A csomagolás szerve­zetlensége és más hiányossá­gai sokszor akadályozzák a késztermékek átadását, vagy reklamáció a következmé­nyük. E téren értékesítési szerveinknek még jócskán akad tennivalójuk. A fentiek alapján is érzékelhető, hogy nagyon sokat használhatnak, de árthatnak is a vállalatok­nak feladataik lelkiismeretes vagy lelkiismeretlen végzé­sével. Dr. Hevesvári Imre Vagyonőr — valódi kiqyóbőrben Brian Jones, akinek kávé­háza van az angliai Reading- ben, szokatlan riasztó-rend­szerrel védekezik a betörők ellen, amióta a betörők ki­rabolták és ezt 200 fontja bánta. Jones 25 font sterlin­gért egy óriáskígyót vásárolt. A 30 kilogramm súlyú álla­tot, „aki” Curtis névre hall­gat, esténként szabadon en­gedi a kávézóban, és üzlet­nyitáskor nyugovóra helyezi ládájában. Ha hívatlan éj­szakai látogató érkezik, a kí­gyó a betörő lábára csavaro­dik és szorításából nincs me­nekvés. Az anyagi felelősség érvényesítése A dolgozót az általa okozott kár megtérítésére a vállalat az elévü­lési id ón belül kötelezheti. Erre akkor is sor kerülhet, ha a dolgozó munkaviszonya a vállalatnál időközben megszűnt. A dolgozónak a vállalattal szemben fennálló anyagi felelőssége általában három év alatt évül el. Bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség öt év alatt, ha pedig a konkrét bűncselekmény elévülési ideje ennél hosszabb, úgy ennek megfelelő idő alatt évül el. Az elévülés a károsodás bekövetkeztével kezdődik. Megszakad és nyomban kezdődik az elévülés, ha a vállalat a dolgozót a kártérítés­re felszólítja, a döntőbizottság előtt eljárást indít, vagy ha a dolgozó az anyagi felelősség fennállását elismeri. A kártérítési határozat meghozatala előtt — ha a tényállás kellően nem tisztázott, — a dolgozót meg kell hallgatni. A kártérítési hatá­rozatot írásba kel! foglalni és indokolni is kell. A kártérítés mértékének megállapításánál a vállalatot a törvény­ben. illetve jogszabályban megállapított mérték csak annyiban köti, hogy a jogszabályban meghatározott legmagasabb mértéket nem lép­heti túl. Alacsonyabban azonban a kár mértéke megállapítható, sőt — ha ezt az eset körülményei indokolják és a társadalmi tulajdon vé­delmét nem sérti — a vállalat a kártérítést mellőzheti is. A dolgozó személyi körülményeire tekintettel azt is meg lehet engedni, hogy a kártérítési összeget részletekben teljesítse. A kártérítési határozatot csak akkor lehet végrehajtani, ha a ha­tározat jogerős. Ha a dolgozó a vállalat alkalmazásában van, a kártérítést a mun­kabéréből le kel! vonni. Ha a dolgozó a vállalattól kilépett, a kártérítési összeget a dolgozó Mii-lapjára kell rávezetni és ez esetben az összeg levonásáról az új munkaadó gondoskodik. Bírósági végrehajtás útján lehet a kártérítési összeg behajtásáról gondoskodni, ha — a dolgozó a kárt szándékosan okozta, — az összeg levonása a dolgozó munkabéréből aránytalanul hosszú ideig tartana, — a dolgozó munkahelye a vállalat előtt ismeretlen. (Mt. 61. S, Mt. V. 70—71. 5, 97—98. §.) HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: A Belügyminisztérium népi zenekara játszik. — 13.43: Válaszolunk hallgatóinknak! — 13.58: Életem. Gorkij regényének rádióváltozata. IV. rész. — 15.10: Édes anyanyelvűnk. -- 15.15: Mendelssohn: m. .,Skót” szim­fónia. — 15.53: I>alok a világűr meghódításáról. — 16.00: A vi­lággazdaság hírei. — 16.05: Fe­kete Gyula elbeszélése. — 16.25: Székely Mihály nótafelvételeibőt. —. 16.38: A belpolitikai rovat mű­sora. — 17.20: Schubert: Esz-dúr vonósnégyes. — 17.40: Van új a Nap alatt! — 17.55: Ez történt a nyáron. Az Ifjúsági Rádió mű­sora. — 19.35: Lemezmúzeum. — 10.55: Ruszlán és Ludmilla. Pus­kin elbeszélő költeményének rá­dióváltozata. — 21.00: Ablak. — 22.20: Nagy mesterek, világhírű előadóművészek. — Közben: 22.59: A hazai társadalomkutatás tapasztalataiból. — 010: Csárdá­sok. Petőfi rádió: 12.00: Bogáncs. Fekete Ist/án regénye. XVIII. rész. — 12.14: Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 12.30: Bartók-kórusok. — 12.45: Pont­számok, felvételi vizsgák. Ri­port. — 13.03: Két versenymű. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Mikszáth Kálmán: A szemérmes asszony. — 18.25: Lánynevek és slágerek, ni. rész. — 19.10: Sze­rencsés emberek. Schusgall elbe­szélésének rádióváltozata. — 10.26: Hévíz, a magyar „Beth- saida”. — 19.51: Üj könyvek. — műsor 20.25: Holnap közvetítjük. — 20.45: Tavasz Európában. A győ­zelem 25. évfordulójára készített dokumentumműsor ismétlése. I. rész. — 21.45: A hét előadóművé­sze: Claudio Abbado karmester. — 22.20: Lakatos Ferenc népi ze­nekara játszik. — 23.15: A kol­dusdiák. Operettrészletek. — 23.50: Schubert: Ima. URH: 18.10: Tánczenei koktél. — 18.55: Történelmi kislexikon. — 19.10: Magyar zeneszerzők. — 19.46: Láttuk, hallottuk. — 20.06: Mozart: A-dúr hegedű-zongora­szonáta. — 20.31: Hangfelvételek felsőfokon. — 21.48: A harmadik évezred felé. XIV. rész. — 21.58: A dzsessz kedvelőinek. — 22.21: Jenufa. Részletek Janacek ope­rájából. Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — A Vöröskereszt megyei szervezeténél. — A megyei film­tárban. — Filmzene. — Maga­tartás, ízlés, közvélemény. — Ha az elismerés visszájára for­dul. — Maguknak építik. — Me­gyei sporteredmények. — Sláger- koktel Bratislava! televízió: 16.25: Dukla Praha—Slovan Bratislava bajnoki labdarúgó-mérkőzés. — 18.20: Fúvószene. — 19.00: Tv­híradó. — 19.35: A közúti forga­lomról. Riportfilm. — 20.05: A 87. revir. Bűnügyi színjáték tv- változata. — 21.30: A fáraók tit­ka. Olasz dokumentumfilm-soro­zat. 2. rész. — 21.55: Tv-híradó. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Csak egy telefon (magyar film). — Kossuth (f3, f5, f7) : Lilika (színes jugoszláv). — Fáklya (5, 7): Hajrá, magyarok! (magyar). — Petőfi (5, 7): Vi­lágfiak (cseh). — Táncsics (f5, rí): Vigyázat, hekus! (színes francia). — Szákra (5, n8): Fi­gyelj rám! (NDK film). — Ság- vári (5, 7): Dr. Holst fantaszti­kus esete (magyarul beszélő dán). — Tapolcai kertmozi (f8) : Krebsz, az isten (színes ma­gyar). — Népkerti szabadtéri (8): A tökéletes bűntény (magyarul beszélő francia). KEDD Kossuth rádió: 8.20: Erkel ope­ráiból. — 9.00: Harsan a kürt­szó! — 9.35: Cigánydalok, csár­dások. — 10.05: A Rádió hang­múzeumából: Misoga László em­lékezete. — 10.31: Zenekari mu­zsika. Petőfi rádió: 8.05: Verbunko­sok, népdalok. — 8.45: Külpoli­tikai figyelő. — 9.00: Bach csem­balóművek. — 9.40: A belpoliti­kai rovat műsora. — 10.00: Ze­nés műsor üdülőknek. Bratislava! televízió: 9.00: A közúti forgalomról. Riportfilm. — 9.30: A 87. revir. (Ism.) a miskolciaké a szó Kétféle időjárás Rendszeres olvasója vagyok az Észak-Magyarországnak és a Déli Hírlapnak is. Az időjárásra vonatkozó hír gyakran ellentmondásos bennük. A mezőgazdasági szakemberek nagy figyelemmel kísérik az amúgy is szeszélyes időjárást, amely­ről az újságból értesülnek. Nagy szükségük lenne a pontos, vagy megközelítően pontos jelentésre. Az egyik nap azonban például az Észak-Magyarországban ez állt: „Kevés nappali felhőképződés”, a Déli Hírlapban viszont ezt olvashattuk: „Esős idő”. Szeretném megtudni, hogy honnan kapja a jelentést a két napilap. Gondolom, egy helyről, az Országos Meteorológiai Intézettől. S ha így van, akkor hogyan jelenhet meg két bor­sodi újságban két ellentétes jelentés? Béres Attila Halmaj, Dózsa György n. 43. (A kétféle időjárás-jelentés okát rajzolónk a fenti képen látható módon képzeli el. Ez természetesen tréfa. Az igaz­ság az. hogy az Észak-Ma- gyarország szerkesztősége az Országos Meteorológiai Inté­zettől közvetlenül a lapzárta eiőtt, este kapott jelentést közölted a másnap reggeli Miért nincs jó ivóvíz? Szeretném, ha segítenék kibogozni, hogy miért nincs Sajószentpéter lakossága 15— 20 százalékának jó ivóvize. A víz ugyanis magas kalci­um-tartalmú és káliummal is meglehetősén fertőzött. Ezt az elmúlt év végén a KÖJÁL is megállapította. Ekkor társulás szerveződött, de nem vezetett sikerre, mert valahonnan hírét vet­ték, hogy tanácsi beruházás­ból lesz jó víz, s úgy gon­dolták: jobb lesz az ingyen. És némileg igazuk is van, mert a község más részeiben nagyon kevesen érezték meg a jó ivóvíz hiányának meg­szüntetését a saját zsebükön. A kérdésem lényege: miért nincs és mikor lesz vízveze­ték a Kossuth Lajos u. Mis­kolc felé eső részén, a Pe­tőfi Sándor út jobb és a Gá­bor Á. út bal oldalán? Drótos János Sajószentpéter, Kossuth L. u. 82. (Pontos válaszért a közsé­gi tanács vb-elnökéhez for­dulunk, annak ellenére, hogy ezt kedves olvasónk is meg­teheti. A szerk.) Repedt cső, eltört oszlop A következő két rendelle­nességre szeretném felhívni a figyelmüket: 1. A Huba utca elején, a park mellett, a víznyomó cső már jó néhány nappal eze­lőtt elrepedt. Ezt a tényt már háromszor — legutóbb augusztus 19-én — bejelen­tettem a vízműveknél, de a hibát még nem javíttatták ki. A víz azóta is folyik. 2. A Búza tér északi részén P. A. egy villanyoszlopot hó­napókkal ezelőtt kidöntött a gépkocsijával. Az oszlop most is derékba törve lóg. Az ÉMÁSZ-t ez nem érdekli? Szabó József Miskolc Tócsák és gazrengeteg Városunk lakói és az ide érkező idegenek is örömmel állapítják meg, hogy Miskolc az elmúlt 25 év alatt építé­szetileg is hatalmas fejlődé­sen ment keresztül. Mint építőipari doigozó tisztában vagyok azzal, hogy hosszú évtizedek mulasztásait egy­szerre nem lehet megoldani; mert ennek egyrészt az anya­giak, másrészt a kapacitás hiánya miatt nehézségei van­nak. Mégis úgy érzem, két olyan hiányosságra kell fel­hívnom a figyelmet, amely mellett sem n miskolciak, sem a vendégeink nem me­hetnek el szó nélkül. Az egyik a Búza tér még beépítetlen területének siral­mas állapota. Felépült e he­lyen két autóbusz-pályaud­var, épülőben van egy ben­zintöltő állomás, ami „zonban ezek után marad, az olyan képet mutat, amelyet orszá­gunk legkisebb városában, de még községében sem lehet találni. Az autóbusz-pálya­udvarok melletti területen hatalmas zöldszínű, békanyá­las tócsák bűzösödnek esőzés idején, szárazságkor pedig olyan gödrök keletkeznek, amelyek szeméttel teleszórva nemcsak esztétikai, hanem közegészségügyi szempontból sem engedhetők meg. A gö­rög katolikus templom szépen renovált homlokzata körül elhelyezett felvonulási épület és annak környéke ugyancsak megdöbbentő képet „fest”. A másik probléma az egyébként is kifogásolható köztisztasággal kapcsolatos. Azokon a területeken, ahol a gyalogjárók mellett zöldsáv húzódik, az ez évi nagy eső­zések következtében megnőtt a dudva és a vadvirág, kezd­ve a közönséges laputól a ha­rangvirágig. Gondolom: a Köztisztasági Vállalat nem abból a célból tűri meg ezt a „vadregényes” gazrengeteget, hogy a természetrajztanárok igénybe vegyék az oktatásnál. Különösen feltűnő ez az ál­datlan állapot a nagyon szé­pen megépült Szentpéteri kapu város felőli bal oldalán és a Lehel utca Szeles utca felőli ugyancsak bal oldalán, ahol a nagy forgalmat lebo­nyolító közeli italbolt része­gei kitűnő fekvőhelyet talál­nak maguknak. Véleményem szerint az il­letékeseknek a fenti rendelle­nességeket mielőbb meg kel­lene szüntettetniök. Dr. Sz. Á. Hanyag táviratkézbesítés Augusztus 16-án tették le az esküt néphadseregünk egyik dunántúli községben állomásozó alakulatának mis­kolci származású katonái is. A hozzátartozók és szülők előzőleg megállapodtak az alakulat parancsnokságával, hogy erről a fontos esemény­ről táviratban értesíti őket. Ez meg is történt. A miskol­ci posta táviratkézbesitője azonban a táviratot — ame­lyet augusztus 15-én 15 óra­kor adtak fel, illetve a mis­kolci posta ekkor kapta meg — a címzettek csak augusz­tus 17-én este 18 órakor kap­ták kézhez. Ha három családot érintő eseményre — amely a kato­nák, a hadseregünk és a hoz­zátartozók számára nem kis jelentőségű — oda akartunk volna érni, augusztus 15-én az esti vonattal el kellett volna utaznunk. Nem beszél­ve a fáradságról és az anya­gi áldozatról, három család tagjai maradtak le a fontos eseményről, a posta hanyag kézbesítése miatt nem lehet­tek annak a résztvevői. Kér­jük a posta vezetőségét, hogy az ügyet vizsgálja ki és von­ja felelősségre a felelőtlen táviratkézbesítőt. Gulyás József, Miskolc, I., Baross Gábor u. 4. ROVATVEZETŐ: KOLTAI JOZSEFNÉ Augusztus 23-án a 18 óra után néhány perccel később induló gyorsvonatra szeret­tem volna jegyet váltani a putnoki vasútállomáson. Majdnem fél órával az indu­lás előtt álltam a legalább harmincfős sor végére, de végül mégis a vonaton kel­lett pótdíjas jegyet váltanom Megjegyzem, hogy mire a jegykiadót megközelítettem, mögöttem még legalább hú­szán várakoztak siker nélkül. Nem tudom, hogy — bár a hasonló esetek nem egye­dülállóak — miért nem tesz valamit az állomásfőnökség annak érdekében, hogy ilye­nek ne forduljanak elő. Per­sze, az utas megtanulja a dologból, hogy előre vegye meg a jegyét, vagy egy órá­val korábban álljon sorba; akkor nem kell a felesleges bosszúságáért még pótdíjat is fizetnie. R. F., Miskolc újságban, mi pedig az aznap délelőtt hozzánk érkezett je­lentést tesszük közzé egy-két órával később. Egyik szer­kesztőség sem okolható a kótféleség miatt, hiszen a meteorológiai intézet prognó­zisának helyességét nincs módunkban ellenőrizni. A szerk.) Sorbaállás — pótdíjjal

Next

/
Oldalképek
Tartalom