Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-31 / 203. szám

r. (zemcgészscgügy vs -pszichológia Ankét a Mátyás-teremben ♦ Búcsú a nyártól. Északon előbb távozik a nyár. Ez a fiatal dán . lány az utolsó cseppig kiélvezi a tenger csillámló vizét. A Lenin Kohászati Művek üzemegészségügyi szolgálata, üzempszichológiai osztálya és az OMBKE diósgyőri cso­portja az LKM fennállásá­nak 200. évfordulója tiszte­letére Az ember az üzemben címmel ma egész napos anké- tot rendez a lillalfüredi Pa­lotaszálló Mátyás-termében. Az ünnepélyes megnyitó után a résztvevők a délelőtt folyamán négy előadást hall­gattak meg. Dr. Hódos Tibor kandidátus az üzemi mentál- hygiénie kérdéseiről, Dr. Ró- kusfalvi Pál kandidátus az alkalmassági vizsgálatok­nak az üzemi vezetés szol­gálatában betöltött szerepé­ről, dr. Béleczki Lajos főor­vos a baleset-megelőzésekről és az orvosmeteorológiai elő­rejelzésekről. dr. Adorján Imre főorvos pedig a neu­rózis üzemi problémáiról tar­tott előadást.. ' Ezután a résztvevők Szté- hlik Lászlónak az OMBKE diósgyőri csoportja titkárá­nak vezetésével megtekintet­ték a Központi Kohászati Múzeumot. A délutáni programban két előadás szerepel. Először dr. Tóth Artur és dr. Szőke Sán­dor A rehabilitáció és a tel­jesítőképesség elbírálása az LKM-ben. majd dr. Szepesi Lajos és dr. Zétényi Elek Az LKM dolgozóinak pszicholó­giai és nőgyógyászati vizsgá­lata címmel tart előadást. Most készül a „forgatókönyv” Mennyi ideig költözik a Centrum Áruház A Centrum Áruházban most készítik a szeptember közepén várható költözködés Látszólag minden rendben Két hét múlva termel az új tejüzem Augusztus 10. és 20. között „főpróbát tartott” a Borsod megyei Tejipari Vállalat új üzeme. Az ország legkorsze­rűbb tejfeldolgozója, sajnos, azóta sem tudta megnyitni kapuját a vidékről érkező tartályautók előtt. Most azonban az összkép, ami az üzembe látogató idegent fo­gadja, többnyire kedvező. Az indulásnak nincs is különö­sebb akadálya. Svédország közelebb van A miskolci üzem beruhá­zója az ÉLTERV, a gépeket, berendezéseket pedig az Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat szereli. A budapesti gyárban készülő gépek csak késve érkeztek, sőt, egyik­másik még most is hiányzik. A csaknem tökéletesen fel­szerelt feldolgozóba előbb érkeztek meg a berendezé­sek Svájcból, az NDK-ból és Svédországból, mint Buda­pestről! A legutóbbi tíznapos próba többnyire apró hiá­nyosságokra derített fényt, de ezek a pótolni valók még­is késleltetik az üzemelés kezdetét. Főként azért, mert a hibajegyzékbe felvett, sok­szor valóban jelentéktelen­nek látszó munkákat sürget­ni kell, de előfordul az is, hogy a kivitelezők napokig vitatkoznak, ahelyett, hogy elvégeznék a hiánypótlást. A zacskós tej jön először Borsodi István, a létesít­mény felelős vezetője sze­rint az üzemszerű feldolgo­zás 2 hét múlva megkezdő­dik. Először 50—60 ezer liter tejet fogadnak egy hét alatt. Végre mód nyílik arra is, iicgy visszaszorítsák, sőt, fo­kozatosan megszüntessék a kannás tej kihordását. A svájci automata gép 3600 zacskót tölt meg óránként szeptember 10-től. Az első szál! ítmánv Ózdra megy, ano! még palackos tejből sincs elegendő. De szeptem- bei végén már a miskolci élelmiszerboltokban is áru­sítanak zacskós tejet. Vala­mivel később állítják be az óránként 6 ezer palackot töltő automatát. A túró- és a vaj-, valamint a tejföl­készítést is csak később kez­di meg az üzem. Többnyire korszerű műanyag csomago­lásban kerülnek majd a termékek a vásárlóhoz. Csöpögő csapok Az úgynevezett kiszo’gáló egységeket is megnéztük. Az apróbb javítani valók azt is jelentik, hogy sokfelé csö­pögnek még a csapok, nem zárnak a szelepek. A TMK kőközpontjában még nem került sor a főpróbára sem. A tavalyi és a téli munkák' bizony siralmas képet mu­tatnak. A zöld moszaioktól „díszes” falak és tartályok inkább az enyészetet idézik, mintsem azt, hogy az új üzem tartozékai. A BÁÉV szerelői a csöveket provizó­rikusán drótszálakkal erősí­tették a mennyezethez. Nem működik még a tartálykocsi­mosó sem. Mindez pedig aiigha illik az ország legkor­szerűbb tejüzeméhez. Az épí­tők nagyobb lelkiismeretes­séggel végezhetnék a hibák javítását és amit maguk ron­tottak el, legalább azt igye­keznének mielőbb hiányta­lanul helyrehozni. NAGY JÓZSEF Bevált az új vegytisztító automata Már három hete dolgozik, és igen jól bevált a Patyolat Vállalatnál a Nyugat-Német- országból vásárolt vegytisz­tító automata. A 900 ezer forintos gép 8 óra alatt 270 kiló ruhát „mos ki” a nagy hatású tisztítószerrel, per­klóretilénnel. Az eddig hasz­nált berendezésekhez képest nagy’ előnye, hogy a tisztí­tandó ruhákra porlasztóit ál­lapotban fröcsköli rá a mo­sószert. és azonnal el is szívja. így a ruhák állandóan tiszta vegyszerrel érintkez­nek. Ezer vagon a lemaradás A miskolci TÜZÉP meg­rendelőhelyein naponta 150 —200 vagon tüzelőanyagot „íratnak” a vevők. Augusz­tus eleje óta tart a nagy szénvásárlást kampány, s előreláthatólag szeptember végéig már nem is csökken a forgalom. Sajnos, a szállítás­sal lemaradásban vannak, ed­dig 1000—1100 vagon a res­tanciájuk. A vállalat köz­pontjában azt állítják, hogy két-három héten belül min­den megrendelőnek eljuttat­ják a tüzelőjét, ez a nyilat­kozat azonban sajnálatos mó­don nem egyezik a megren­delőhelyeken adott határ­idővel. Itt ugyanis minden vevővel előre közli k, hogy a szállítást hat hétre vállalják. És sajnos, az utóbbi állítás sem felel meg a valóságnak. „forgatókönyvét''. Előrelátha­tólag három hetet vesz igény­be. amíg a régi áruház 25 millió forintos készletét fel­leltározzák, elszállítják az új épületbe, és átveszik a Buda­pestről érkező árut. Ebből azonban, mint ígérik, a ve­vők nem sokat látnak majd, hiszen úgy tervezik, hogy egyetlen napig sem tartják zárva a város legnagyobb üz­letét. Az új Centrumban több mint háromszázan dolgoznak majd és ehhez előrelátható­lag 150 új dolgozót kell fel­venniük. Szerencsére már minden munkahelyre van je­lentkező, s így — ha sok vi­szontagság után is —, szep­tember végén teljes kapaci­tással működik majd az or­szág második legnagyobb áruháza. MISKOLC EGY HETE Veszélyes divat Nem, nem a maxiruhát illeti a veszélyes jelző. Mert ha hölgyeink mégis mellette döntenek az idei őszön, ebből sem származik országos gond. . Legfeljebb a pénztárcához kell nyúlniok a férjeknek, papáknak és a férfiak egy időre elbú­csúzhatnak a meztelen női lábak látványától. Nos, anélkül, hogy túlságosan alábecsülnénk mindennek a jelentőségét, na- gyob aggodalommal figyeljük már hosszú idő óta egy sokkal veszélyesebb divat, a munkásvándorlás térhódítását. Hogy erről szólunk most, azt mégsem maga a jelenség indo­kolja, hanem az a múlt héten született rendelet, melynek célja, hogy legalább, csökkentse Borsodban a fluktuációt. A me­gyei és a városi tanács vb-elnökének közös rendeletéről van szó; közelebbről arról, hogy részleges és kötelező munkaköz­vetítést vezetnek be. A rendelet hatására ma még csak következtethetünk, s a hozzánk eljutott vélemények sem elegendők ahhoz, hogy akár­csak általánosságban megfogalmazzuk, milyen visszhangot keltett a vállalatoknál a hír. Inkább csak a koráb­biak alapján mondhatjuk el, hogy a munkahelyükhöz hu dolgozók közül sokan már régebben felvetették: ha másként nem megy, adminisztratív intézkedéssel is elejét kellene venni a fluktuációnak. Az általánosan elfogadott, s a jelenlegi gaz­dasági mechanizmushoz illő elv azonban továbbra is az, hogy gazdasági ösztönzőkkel, megfelelő bérpolitikával és szociális intézkedésekkel kössék magukhoz a munkásokat az iparvál­lalatok. A többi között erről beszélt a múlt héten városunk­ba látogatott Buda István munkaügyi miniszterhelyettes is. Elmondta, hogy a gazdasági reform eddig kedvező tapaszta­latokat hozott. A vitathatatlan fejlődéssel párhuzamosan azon­ban egy sor probléma is jelentkezett. így például a vártnál lassabban nőtt a termelékenység és kedvezőtlenül alakult a munkaerőhelyzet. Az utóbbi megállapítást elég egyetlen bor­sodi adattal igazolni: a megyei üzemekben egyetlen év alatt másfél millió munkaóra veszett el a munkaerőmozgás miatt. A következtetés nyilvánvaló: az óriási munkaerő-kereslet — mely részben a kívántnál alacsonyabb termelékenységből adódik — mellett csak még erőteljesebb gazdasági szabályo­zókkal lehet csökkenteni a fluktuációt. A miniszterhelyettes fel is vázolta, milyen változások várhatók a létszám- és bér­politikában. Az egyik változás például az lesz, hogy a bér- fejlesztést a jövőben költségként számolhatják el a vállala­tok, nem terhelik a részesedési alapot. Ez kedvezményes bér- fejlesztésre nyújt módot, azaz az üzemek anyagilag is többet tehetnek a legértékesebb munkások megtartásáért. De ha változatlanul a gazdasági ösztönzők szerepét hang­súlyozzuk, akkor mi indokolja a megyei és városi tanács vb- elnökének közös rendeletét a részleges és kötelező munka- közvetítésről? Ez ugyanis vitathatatlanul adminisztratív jel­legű intézkedés. Mindenekelőtt hangsúlyoznunk kell. hogy a rendelet átme­neti jellegű, s csak a vállalati intézkedésekkel együtt hozhat eredményt. Különben sem vonatkozik egy egész sor vállalatra, éppen a legnagyobb és legfontosabb vállala­tokra. Nem valamiféle visszakanyarodásról van tehát szó, inkább arról, hogy addig is, amíg sikerül gazdasági módsze­rekkel csökkenteni a fluktuációt, megnehezítik a munkaerő- kereslet konjunktúráját meglovagoló „vándorok” mozgását. BÉKÉS DEZSŐ A vendég nem megy üres kézzel Gyakori vendég mostaná­ban a Pamutfonodában a Járműjavító párta lapszerv e- zeteinek csúcstitkára, Róna­széki László. Nem egyszerűen csak baráti látogatásokat tesz, fontos megbízatással „kopog be” a gyár kapuján. Soha nem jön üres kézzel. A sűrűn ismétlődő eszme­cseréken mindig ad valami­lyen ötletet, elmond néhány jó tanácsot, amit szívesen vesznek a fonoda kommu­nistái, akik megkapták a jo­got, hogy a választásokat kö­vetően csűcsvezetőséggel az élen dolgozzanak a pártszer­vezetek. Új helyzetben Ez a jog űj helyzetet te­remtett a fonodái pártélet­ben. Számukra járatlan út­ra lépnek, amelyen akad né­hány megoldásra váró egyenlet is. S hogy a meg­oldás minél precízebb és hi­bátlan legyen. — ehhez ad tanácsot, sok-sok ötletet az öregebb „csúcs” titkára, aki nyolc esztendeje áll ilyen poszton. A vezetőséggel Nagyobb lesz a miskolci zsemle Szavahihető ígéret van rá. hogy legkésőbb október köze­pétől nagyobbak lesznek a miskolci zsemlék. No, nem a sú­lyuk, csak a térfogatuk, a néhány hét múlva munkába álló, Gilbert-típusú angol gyorsdagasztógép az eddig használatos berendezéseknél jobban kidolgozza a tésztát. Az új gépsor ötször gyorsabban dolgozik, mint a régi, két perc alatt több mint kétezer zsemlét dagaszt meg. Sajnos, azonban egyelőre még a Gilbert sem tud segíteni a gyakran jelentkező mis­kolci zsemlehiányon, hiszen hiába megy gyorsabban a da- gasztás, az elavult kemencék nem tudnak többet sütni egy nap, mint 90 ezer süteményt. együtt három alapszerveze­tet irányit. A fonodában hat alapszer­vezet gondjaival, tennivalói­val telik meg a majdani ve­zetőség programja A válasz­tásra való felkészülésben, a legjobban megfelelő szerve­zeti keretek kialakításában vállalt részt a gyakori ven­dég is. Önállóságra nevelni Tapasztalatból beszél, ami­kor azt mondja: — Az a helyes és jó, ha az egy műszakba járó pártta­gok ugyanahhoz az alap­szervezethez is tartoznak, így a taggyűlések összehívá­sa nem ütközik különösebb akadályba, amellett egymást a munkában is jól ismerő kommunisták fesztelenebb hangvételben. bátrabban mondanak véleményt nem­csak kinek-kinek munkájá­ról és magatartásáról, de egyéb kérdésekben is. Nő a vitakészség, az aktivitás, ter­mékenyebb az eszmecsere, s ami ebből következik: haté­konyabbá válik a pártmun­ka. Az alapszervezeti munka hatékonyságának a fokozása sokféle feltétel megteremté­sét jelenti. Rónaszéki elv­társ szerint: — A csúcsvezetőség mun­kájának fontos része: ön­állóságra nevelni az alap­szervezeteket. De ugyanez a feladat a pártcsoportoknál is. Ne csak az alapszerve­zet, de a pártcsoportot alko­tó 10—12 kommunista is a saját munkahelyén és terü­letén mindenért érezzen fe­lelősséget A kongresszusi irányelvekben is olvasható, hogy .. növelni kell a párttagokkal szemben tá­masztott követelményeket,” Ez az igény a felelősségvál­lalásra is vonatkozik. B helyi sajátosságoknak megfelelően Ha majd hivatalba lép a csúcsvezetőség. nem les/, mindegy: a vezetőség tagjai közül Jii mit csinál, mit vál­lal — Amikor a különböző megbízatások elosztására ke­rül sor — mondja Rónaszé­ki László —, fontos eldönte­ni : ki mire a legrátermet­tebb. A rátermettség a párt­munka színvonalának a hö- velését, a hatékonyságot eredményezi. Az is helyes, ha az alapszervezetek titká­rait rendszeresen meghívják a csúcsvezetőség értekezle­teire. Így sokkal közvetle­nebb a tájékoztatás és a tá­jékozódás. összehangoltabb a munka és irányítás. Mi a járműjavítóban így csináltuk, s szeretném javasolni az új csúcsvezetőségeknek is ezt a módszert. Tanács tanácsot, javaslat javaslatot követ. Az „öreg” csúcs titkára kifogyhatatlan. Szerinte helyes a rendszeres tapasztalatcsere. Jó dolog, ha a csúcsvezetőség egy-egy tag­ja vállalja egy-egy alapszer­vezet patronálását, s törődik azzal is. hogy pártmunka nélkül senki ne maradjon. Természetesen nem arról van szó, hogy a fonodában, vagy bárhol másutt, ahol a csúcsvezetőség most kezd majd munkához, bármit is lemásoljanak, mechanikusan alkalmazzanak. Legyen bár akármilyen tanácsról, javas­latról szó. csak akkor érvé­nyesül helyesen, ha azt a he­lyi sajátosságok figyelembe vételével valósítják meg. TÓTH FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom