Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-24 / 197. szám

Maguk írják történetüket A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága a volt népi kollégisták és nevelők, valamint a kollégiumok baráti körének tagjai részére 1970, augusztus 22—23-án baráti találkozót rendezett. Mit számít az, hogy a haj megöszült, nyilván el is nullott belőle, az arcok szélesebbek, s mindenki jószabású ruhát vi­sel. Az egykori miskolci, borsodi népi kollégisták megisme­rik egymást. Ez persze nem csoda, két, két és tél évtized még nem a világ. (Még akkor sem. ha a világ éppen ez alatt a két és fél évtized alatt változott olyan nagyot.. .) A meglepő inkább az, hogy mi is jól ismerjük a NÉKOSZ hajdan volt tagjait. A főiskolán leültetett bennünket vizsgázni egy adjunktus, vagy egy fiatalabb docens; néhány perc múlva tudtuk: a vizsgáztató népi kollégista volt. Láttam a múltkoriban egy állatorvost az egyik termelőszövetkezetben. Az istállóban, ahogy a beteg állatot kezelte, köré gyűltek az emberek. Be­szélgettek — értették .egymást. A doktort is népi kollégium nevelte. Mint ahogy az egyik szerkesztő ismerősöm, barátom sem tudná letagadni, hogy a háború utáni első generációval valamelyik népi kollégiumban kezdte meg tanulmányait. (Nem is tagadnák le semennyiért ezt a kollégista múltat, amelyre pedig nem is illett mindig büszkélkedni.) De még majd szememre vetik, hogy túlságosan misztifi­kálom a régein megszűnt, megszüntetett NÉKOSZT. A misz­tifikáció ellen a kollégisták tiltakoznának legjobban! Objek- tívnek kell hát lennünk. A NÉKOSZ volt tagjai természe­tesen nem különleges emberek, csak származásuk, nehéz kö­rülményeik, meg a sajátos társadalmi és történelmi atmosz­féra közepette általában sokkal érzékenyebbek az egyéni és a közéleti dolgok iránt, mint az újabb generáció. (Ne vi­tassuk ezt a tulajdonságukat, szerzett tulajdonság, aminek megvolt annak idején az ára.) A felszabadulás utáni első években 170 általános, közép­es főiskolai kollégiuma volt az országnak, A népi kollégisták száma tizenötezer lehetett. Ma négyszáz egyetemi tanár — köztük öt rektor; hatszáz tudományos fokozattal rendelkező szakember; több mint háromezer pedagógus, s számos ipari és mezőgazdasági szakember tevékenysége vallhat arról, hogv az új Magyarországon müven szereoe volt a NÉKOSZ- NAK. A figyelemreméltó adatokat dr. Kardos László, a NÉKOSZ volt főtitkára ismertette a miskolci találkozón. Ezeknek az adatoknak a „megvallatása” nagyon érdekes tanulsággal szol­gálhatna. Á Magyar Tudományos Akadémia Történettudomá­nyi Intézete azonban ennél jóval többre vállalkozott. A népi kollégiumok tízéves történetét kívánja közrebocsátani. Az 1.039—49-ig terjedő időszak bemutatása hiteles dokumentu­mok alapján történik. Ritkán fordul elő a történelemben, hogy egy nemzedék masa írhatja meg történetét. Nagyon fontos azonban, hogy a NÉKOSZ forradalmi, történelmi, pe­dagógiai hagyományairól szóló vallomás objektív legyen! (Ezért is választották a dokumentációs formát.) Dr. Kardos László a kötet főszerkesztője elmondta, hogy eddig tízezer tétel áll rendelkezésükre, mintegy 40 ezer oldal terjedelem­ben. (Összesen 25 ezer tételre számítanak.) Ebben a szám­ban azonban még nincsenek benne a magnófelvételek és a kérdőívek adatai ... Az adattárat most az a 70—80 volt miskolci kollégista is kiegészítette, akik együtt töltötték a hét végét az egyetemen. A találkozó azonban nemcsak a készülő kötet miatt jött létre. A NÉKOSZ pedagógiai hagyományaiból sok mindent felhasználhatunk mai kollégiumi és iskolai nevelésünkben. A kétnapos találkozón erről is szó esett. S úgy érzem, még tovább kell beszélgetnünk ... GYARMATI BÉLA Bozsik István rajza. A Televízió e heti műsorából Célok, utak, lehetőségek, vagyis mindannyiunkat ér­deklő alkotói és emberi gon­dok adják a kedd esti be­szélgetés témáját. Gerelyes Endre író, Kucs Béla szob­rász és Sárközi György ze­neszerző beszél ezekről a nagyon emberi dolgokról, és saját életéről. Este pedig Egy nap a parkban címmel 1953-ban készült olasz—fran­cia film követi nyomon a Villa Borghesében járó né­hány látogató életének egyes esőmén veit. Szerdán nyitja meg az ui tanévet az Iskolatelevízió, majd Az apósok címmel a Klasszikusok tévéfilmen so­rozat adásaként Goldoni ke­véssé ismert vígjátékának magyarul beszélő tévéfilm­változatát vetítik. Csütörtökön Bácskai L. Ist­ván rendezésében magyar bűnügyi filmet, A hamis Iza­bellát mutatja be a televízió, majd a TV Galériája a Kép­csarnok Derkovits-termében Asszonyi Tamás szobrász- művésszel ismerteti meg kö­zelebbről is a nézőket. A Nyitott könyv pénteken Lengyel József: Üjra a kez­det című művének kereszt- metszetét adja, szombaton este pedig Lehár Ferenc, A mosoly országa című három felvonásos operettjét közve­títik, a margitszigeti Sza­badtéri Színpadról, felvétel­ről. A tavalyi budapesti művé­szeti hetek alkalmából a Ma­dách Kamaraszínház mutatta be Horváth Ferenc nagy si­kerű előadóest-sorozatát. A vasárnap esti „Hiába, Pest csak Pest. . című műsor ebből a programból idéz né­hány részletet. Török Erzsé­betről, a sokak által szere­tett népdalénekesről Csente- rics Ágnes készített portré- filmet. A fiatal rendezőnek ez az első önálló munkája. Az Ádám Ottó által rende­zett Gellérthegyi álmok cí­mű kétrészes színművet Ka­rinthy Ferenc írta és a va­sárnap esti adás a Madách Színház Kamaraszínházának előadását vette át, felvétel­ről. minden mennyiségben Bartókra, Beethovenre emlékeznek Őszi, téli hangversenyek Az Országos Filharmónia 1970/71. évi bérleti hangversenyei a Miskolci Nemzeti Színházban este fél 8 órakor — hirdeti a nagy alakú plakát városszerte, és jelzi, -hogy a Filharmóniá­nál június végétöl október elejéig tartó „uborkaszezon” lassan a vége felé közeledik. A bérletek árusítását megkezdték, az érdeklődőa ..l'ívnlnttal” ismerkednek. — A szinnázban helszer, a Zeneművészeti Szakközépis­kolában hatszor lesz koncert a téli bérlet idején — mu­latja a nyomdából éppen- iiogy kikerült plakátot Kala­pos Ottó, az Országos Filhar­mónia miskolci kirendeltsé­gének vezetője. A színház­ban 668, a szakiskola Bartók- termében 367 érdeklődőnek tudunk bérletet adni. Végső fokon senki nem marad sem a nagyzenekari, sem a ka­maraestek nyújtotta élmény nélkül, mert a színházi A- bérlet a szakiskolában B- vagy C-bérletben rendezeti hangversenyekkel párosul. Az elmúlt évben a téli szezonra 529 bérletet adott el a Filharmónia. Az idén na­gyobb érdeklődésre számíta­nak. — Bartók- és Beethoven-év van. ezért — mint szerte az egész világon — a két nagy zeneszerző munkásságának jegyében igyekeztünk össze­állítani a programot. Remél­jük, hogy a koncertek tema­tikája és az előadóművészek neve garancia lesz a közön­ségnek' színvonalas hang­versenyek élvezői lehetnek. A szakiskola Bartók-ter- mében kamaraestek, önálló hegedű- és gordonkaestek lesznek, a színházban pedig nagyzenekari produkciókat tűztek műsorra. Mindjárt az első hangversenyen (októ­ber 12-én) japán vendégze­nekar átszik, azután a Mis­kolci Szimfonikusok és híres szólisták koncerteznek itt. Az Állami Operaház művé­szeit, a debreceni Kodály kórust. Tusa Erzsébet zon­gora-, Perénjd Miklós gor­donka-, Kocsis Albert hege­dű-, Szendrey-Karper László gitárművészeket, és még jó- néhány nagy „nevet” látnak vendégül. — Minden évben rendez­nek Budapesten nemzetközi zenei versenyt. Erre az idén szeptemberben kerül sor, mi pedig hagyományainkhoz hí­ven, a szakiskolában megren­dezzük a díjnyertesek hang­versenyét. A továbbiakban az utolsó koncert kivételével külföldi vendégművészek lép­nek itt dobogóra, és szólal­tatják meg hangszereiket, vagy a Bartók-terem sokak által szeretett szép hangú orgonáját. Természetesen a nyáron sem volt hangversenyek nél­kül a város, és sokan láto­gatták azokat is. A bérletek által kínált tíz hangversenyt is valószínűleg sok száz régi koncertlátogató (és remélhe­tőleg legalább annyi új) ik­tatja be téli estéinek „me­netrendjébe”. és nyári sza­badságáról visszatérve, ha nem is az első. de legalább az ötödik útja a filharmónia Városház-téri kis irodájába vezet. MAKA! MÁRTA Szegény Mikszáth! Egy hó­napon belül két anekdoti- kus kisregényét is ürügyül használta Hubay Miklós, hogy egészen más valamit csináljon belőlük. Az Akii Miklósból operettet, a Sze- listyei asszonyokból filmet. Csak kérdés, hogy ezekhez a játékokhoz minek kell Mik­száth? Különösen ez utóbbi, a Mit csinált felséged 3-tól 3-ig? tér el még az alapszi­tuációban, még a szereplők személyében is, hogy végül fel kell tennünk a kérdést: mi köze mindennek Mik- száth-hoz. Nem csinált olyan rossz játékot Hubay ez al­kalommal, hogy ne merhette volna vállalni saját műve­ként ezt a filmet. így ellen­ben, ezzel a Mikszáthos be­harangozással eleve más hangulatba ringat, és utólag becsapottnak, csalódottnak érezzük magunkat. (Azt hi­szem, így utólag nézve, az Akii Miklós alakja köré fű­zött operett, a Házasodj, Ausztria! . sikertelenségének is épp ez volt egyik oka.) De a hét vége nemcsak ebben a felújított történelmi játékban adott vígjátékot, mert péntek este és szombat este is e műfaj termékeit kaptuk. Pénteken Goethe fiatalkori vígjátékát, a Kéz kezet mos címűt láthattuk. A nagy költőt itt kevéssé is­mert oldaláról mutatta be a televízió: a humor, a játék ügyes mesterét ismertük meg; valamint a polgári drá­ma alakulásának egy olyan fontos pillanatát, melyben a polgár osztályharcosan for­dul szembe a nemesi világ­gal, ahogy (az olasz Goldo- nihoz hasonlóan) magához ragadja a kezdeményezést a színpadon. A szombati Léni néni (két ismeretlen nevű francia színjáték-gyáros Heltai által magyar színpadra fordított játéka) nem volt több, mint egy századfordulói kabaré- tréfa. Díszletek, rendezés nem komolykodott, mindent ott hagyott, ahová való. És alkalmat adott két kiváló színésznek, Pécsi Sándornak és Garas Dezsőnek, hogy re­mekeljenek a mulattatás, a paródia és a komikum kü­lönböző formáiban. És végül búcsúztassuk el szombat éjszakáink lassan megszokott vendégét a Na- nát, a nagystílű párizsi kur­tizánt. Ha nem is olyan lírai szöveggel, mint ahogy újság­író-barátja bemutatta, majd sorsa példázatát összegezve elparentálta. Először úgy tűnt, hogy csak hatásos ké­peskönyvet kapunk, mellék­letként Zola világhírű regé­nyéhez, de közben életre kelt a történet. Nem tudom, a folytatásos filmek lélektani optikai csalódása-e ez, ad­dig látjuk őket, míg lassan megbarátkozunk velük, el­fogadjuk élő alkotásoknak — vagy pedig tényleg egy kiváló színésznő (Katherine Schofield) kort idéző és mégis élő alakításának let­tünk tanúi, alti olyan Nanát teremtett, aki tudott eszmé­nyien csúf és eszményien szép lenni. K. L. EUBÓPESTIS Ebben az évben hét bubó- pestises megbetegedést ész­leltek az Egyesült Államok­ban. Minthogy az üdülési szezon a vége felé jár, kicsi a valószínűsége annak, hogy ez a szám növekedni fog. ELFOGLALTAK AZ ISKOLÁKAT Tüntetésekre és iskola-el­foglalásokra került sor az uruguayi fővárosban. A til­takozó diákok és tanárok így adtak kifejezést elégedetlen­ségüknek a kormány ama rendelkezésével szemben, hogy a diplomata-elrablások miatt 10 napra bezárja az állami és magánkézben levő gimnáziumokat. KÖZÄPOR ÉS TÖMEGVEREKEDÉS Belfastban egy labdarugó- mérkőzésről hazatérő szur­kolók, akik az észak-írorszá­gi főváros protestáns közös­ségéhez tartoztak, tüntetve vonultak át a katolikus nyo­mornegyeden. Kőzápor fo­gadta őket és 40 perces tö­megverekedés támadt köz­tük. Több embert letartóz­tattak. RETTENETES PUSZTÍTÁS Franciaország karibi gyar­matán, Martinique szigetén rettenetes pusztítást vitt végbe a Dorothy hurrikán. 38 ember vesztette életét a vihar okozta példátlanul bő esőzések nyomán. Az anya­gi károkat még nem sikerült felmérni. MEGKÍNOZTAK, MEGÖLTÉK A Connecticut állambeli New Häven bírósága előtt „fekete párducok” állnak. A vád szerint a hat néger ve­zetőnek, közöttük a párt el­nökének azért kell felelnie, mert meggyilkolták egyik renitenskedő elvbarátjukat. A vád tanúja azt állítja, hogy az illetőt megkínozták, majd kivégezték. TILOS A DOHÁNYZÁS Az Oslóban ülésező orvosi világkongresszus elé határo­zattervezetet terjesztett a brit orvosok szövetsége. A tervezet értelmében az orvo­sok világszövetségének min­den tanácskozásán tilos vol­na a dohányzás. A HALOTTKÉM ÁLLÍTJA Dr. Thomas Noguchi, Los Angeles-í halottkém szerint Sharon Tate-t, a Manson- banda valószínűleg felakasz­totta. A lemészárolt film- színésznő' nyakán talált sé­rülések erre utalnak. A ha­lottkém elmondotta még, hogy a Sharttn Tate-t ért 16 késszúrás mindegyike hala- los lett vo’•->=?. KÖRÖMREKORD Indiában egy Adytya ne­vezető tisztviselő elhatároz­ta. hogy hosszú körmöket nö­veszt. és ebben világos 'esőt fog elérni jelenleg a leg­hosszabb körme több mint 16 centiméter, a legrövidebb pedig 12 rftntinüt«p hosszú. MISKOLCI Évadnyitás: szeptember 4-én, ^ ^ ff fir M 9 f jg r/ NEMZETI pénteken este 7 órakor g SZÍNHÁZ Jegypénztár: délelőtt 10-től £j este 6 óráié HatMM HM f i /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom