Déli Hírlap, 1970. augusztus (2. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-03 / 180. szám

Közgazdászunk írja a miskolciaké a szó A vállalatok szerepe az életszínvonal alakításában turális és sport-, üdültetési, A lakosság életszínvonalá­nak alakulását — a központi elképzelések figyelembevé­tele mellett — a vállalatok jelentősen befolyásolják. Az életszínvonal sok tényező mennyiségi és minőségi ala­kulásától függ. Főbb elemei: az anyagi fogyasztás, egész­ségügyi és szociális ellátás, a kulturális és kommunális szükségletek kielégítése, a munkakörülmények és a sza­bad idő alakulása, stb. E meghatározó elemek többsé­gét közvetlenül is befolyásol­ják a vállalatok. Dolgozóik életszínvonalát alapvetően a gazdálkodás eredményessége határozza meg. vagyis az, hogy a vállalatok milyen mértékben járulnak hozzá a nemzeti jövedelem növelésé­hez. A vállalatok által létre­hozott nemzeti jövedelem egy része náluk marad, s ez szol­gál a dolgozóik életszínvona­la növelésének alapjául. Eb­ből következik: a dolgozók közvetlen érdeke az eredmé­nyesség fokozása. A vállalatok eredményes­sége a részesedési és fejlesz­tési alapban konkretizálódik, s a dolgozók életszínvonalát a vállalatok e két alapból növelhetik. Az életszínvonal nöweüéaének egyik leghaté­konyabb módszere az átlag- bérszínvonal növelése. Ez ösztönzi legjobban a dolgo­zókat a még nagyobb ered­mények elérésére, ami alap­ját képezi a vállalatok gyor­sabb ütemű gazdasági fejlő­désének — ez viszont lehe­tővé teszi az életszínvonal nagyobb mértékű emelését. Az átlagbér-színvonal nö­velése mellett egyéb pénz­ben! juttatással is hozzájá­rulhatnak a vállalatok dol­gozóik életszínvonalának nö­veléséhez. Például lakásépí­tési hozzájárulással, előleg­gel, segélyekkel, tanulmányi ösztöndíjjal stb. A lakásépí­tési előleggel és hozzájáru­lással a vállalatok egyre nö­vekvő mértékben nyújtanak segítséget dolgozóik ilyen irányú szükségletének kielé­gítéséhez. Ennek a mértéke már ma is igen jelentős. Hozzájárul ehhez még az, hogy a pénzbeni juttatáson kívül bontási anyaggal, szál­lítóeszközzel stb. segítik vál­lalataink dolgozóik lakásépí­tését, sőt a tanácsokhoz is jelentős összegeket fizetnek be lakásokra. A pénzbeni juttatásokon kívül a nem pénzbeni jutta­tások — üzemi étkeztetés, utazási kedvezmények, kul­gyermekintézmények, s egyéb szociális hozzájárulások — is jelentősen javítják a dolgo­zók életkörülményeit. Abszo­lút összegben növekedést mu­tatnak e hozzájárulások, de arányaikban csökkentek a pénzbeni juttatásokhoz viszo­nyítva Ez valószínűleg abból ered, hogy kisebb az ösztön­ző szerepük. Vállalataink tehát számos tényezőn keresztül kedvező­en befolyásolhatják dolgozóik életszínvonalát, ami egyszers­mind hozzájárulást jelent a társadalom életszínvonalának növeléséhez. Azért, hogy a vállalatok tervszerűen tud­ják növelni dolgozóik élet­színvonalát, célszerű lenne, ha elkészítendő ötéves ter­vükbe külön fejezetként, életszínvonal-tervet is beik­tatnának. DR. HEVESVARI IMRE Könyvelőnek rózsaszín, kohásznak sötétkék Sok évi vizsgálat alapján a műszaki-esztétikai szakér­tők kidolgozták a munkaru­hák javasolt színeit. Eszerint a fodrászok és a könyvelők sötét rózsaszínű köpenyt hordjanak, a patikusok öltö­zéke világos égszínkék, a mű­szeripari és textilgyári mun­kásoké viszont zöld színű le­gyen. A tervezőirodák mun­katársai világoskék öltönyö­ket, a kohászati vállalatok munkásai pedig sötétkék ke­zeslábasokat hordjanak. ^ Bernadette Devlin, a brit ! oroszlán börtönében. (A londoni Morning Star I karikatúrája) Életünk és a jng A szabálysértés A szabálysértő magatartások gyakoriságának aránya olyan tartal­múi következtetést alapoz meg, hogy hazánkban a szabálysértéseket tömegjelenségként kell kezelnünk. Hihetetlen, de való tény, hogy csak a szabálysértési hatóságok évente kb. 350 000 bírságoló határozatot hoznak. Forintra fordítva a számot — csupán az átlagos 300 Ft-os eseti bírsággal számolva, noha a törvény 5000 Ft-os bírságkiszabást is enged — a kiszabott bírság összege meghaladja a százmillió fo­rintot. Csupán városunkat alapul véve, és csak az államigazgatási, csak a tanácsi területet nézve, az utóbbi öt évben a feljelentések száma jóval meghaladta az évi háromezret. A kiszabott bírságok összege pedig mindig megközelítette a félmillió forintot. 1969-ben csökkent először a feljelentések száma 2722-re. Ez a szám abszolút számnak tekintve magas, azonban a tényleges elkövetésekhez viszonyítottan alacsony. A városi tanács végrehajtó bizottsága ez év tavaszán álla­pította meg, hogy: „városunkban egyes közérdeket súlyosan veszé­lyeztető szabálysértések felderítése nincsen kellően megoldva.” Kü­lönösen vonatkozik ez a köztisztasági, közegészségi szabálysértések­re. a vásárlók megkárosítását eredményező vagy az élelmiszerek mi­nőségének megrontására irányuló szabálysértésekre, s különösen vonatkozik a parkrongáiást megvalósító magatartásokra. A szabály­sértési cselekmények társadalmi veszélyességéből következően ilyen cselekmények aránylag nagy számban fordulnak elő városunkban. Az előforduló eseteknek azőnoan csak egy hányada kerül a szabály­sértési hatóságokhoz. Tehát elmarad a felelősségre vonás. Ennek rész­ben oka a módszeresen tervezett és szervezett felderítés hiánya. En­nek gyökere a feljelentéssel járó következmények lehető elkerülé­sére irányuló szándékban keresendő. Mindezek ellenére 1969-ben a bírságolt elkövetők száma Miskolcon 2100 volt. A kiszabott bírság ősz- szege pedig csaknem félmillió forint. Érdemes megjegyezni, hogy a döb­benetes összeg behajtási hátraléka mindössze egy százalék. Az 1969-ben bírságolt elkövetők 2100-as mutatóján belül a legmagasabb a tulajdon elleni szabálysértések 508-as mutatója volt. Az előfordulási gyakori­ságot tekintve, a tulajdon elleni szabálysértéseket az iskolai szabály- sértések követik. Ezután pedig a köztisztaság, a közegészségügyi sza­bálysértések következnek. De igen magas a honvédelmi és a tűzren­dészet! szabálysértők aránya is. Figyelmet érdemlő jelenség, hogy az elkövetők sokszor nem is tud­ják, hogy a cselekményük szabálysértés. Ezért foglalt úgy állást a városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy a megelőzés egyik eszköze­ként a szabálysértési tényállásokat — a helyi tömegkommunikációs eszközökön keresztül — a lakossággal ismertetni kell. Az előírásokat a lakosság csak úgy követheti, ha azokat ismeri. Ugyanez a vb-ülés megszabta a szabálysértések elleni küzdelem, a megelőzés, a felde­rítés, de a bírságpolitika szigorított alapelveit is. DR. TÍMÁR LÁSZIÓ HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.30: Jelentés az öttusa VB-ről. — 12.40: Tánc­zenei koktél. — 13.25: Zala Tóth Erzsébet és Reményi Sándor nó­tákat énekel. — 14.00: Válaszo­lunk hallgatóinknak! — 14.15: Édes anyanyelvűnk. — 14.20: Sándor Judit énekel. — 14.39: Dülöúton. Részlet Galambos La­jos könyvéből. — 15.10: Az MRT nemzetközi gyermekkórus-talál­kozójának felvételeiből. — 15.30: Pol-beat. — 15.40: Mozart: Don Juan. Az I. felvonás fináléja. — 16.05: Az élő népdal. — 16.15: Kol- tay Valéria és Rátonyi Róbert énekel. — 16.33: Bartók: III. zon­goraverseny. — 17.30: Beethoven- dalok. — 17.45: Van új a Nap alatt! — 18.00: A Húszas stúdió Zala megyében. — 19.25: Nép­zenei magazin. — 20.05: Három király, i. rész. — 21.00: Zaiatnay Sarolta táncdalest.je. — 22.20: A Győri Filharmonikusok kamara- zenekarának hangversenye a fer- tődi Eszterházy-kastélyban. — 23.41: Gulyás László: Kisbojtár. Sfcvit. — 0.10: Tánczene. PVöfi rádió: 12.00: Nagypál 3éla verbunkos-feldolgozásaiból. — 12.15: Romantikus muzsika. — 13.03: Merre tart a nevelésügy a világon? — 13.20: Kórusok ma­gyar költők verseire. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Közkívá­natra»! — 10.28: Tudomány a fan­flTTTRTJ tázia tükrében. IV. rész. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: A Belügy­minisztérium „Duna” Művész- együttesének népi zenekara ját­szik. — 20.52: A lengyel Muza Hanglemezgyár Chopin-összki- adása. — 21.45: A hét előadómű­vésze: Fricsay Ferenc. — 22.20: Ritmusturmix. — 23.15: Az első szívdobbanás. Operettrészletek. URH: 18.10: Tánczenei koktél. 18.55:-Kamarazene. — 19.22: Gio- conda. Operarészletek. — 20.00: A dzsessz kedvelőinek. — 20.13: Láttuk, hallottuk. — 20.41: Az MRT Szimfonikus Zenekarának hangversenye a Zeneakadémia nagytermében. — 21.57: Beetho­ven összes hegedű- és zongora- szonátái. Miskolci rádió: A hét első nap­ján. — Készül a terv. — Az OTP megyei igazgatóságán. — Népek zenéje. — Magatartás, ízlés, köz­vélemény. Jegyzet. — Táborozta­tás, üdültetés, nyári program az úttörőknek. — Megyei sportered­mények. — Slágerkoktél. Bratislava! televízió: 17.25: Szila és szenvedély. Tv-dokumentum. — 17.55: Telesport. — 19.35: Do­kumentumfilm. — 20.15: Moliére: A képzelt beteg. A színmű fcv- változata. — 21.25: Afrikai vadá­szat. Tv-riport. Filmszínházak: Béke (i4. hn6, 8): Maigret felügyelő csapdája. — Kossuth (f3, f5, f7): dr. Syn ket­tős élete. — Fáklya (5, 7): Estély habfürdővel. — Petőfi (5, 7): Do- rellik jön. — Táncsics (f5, f7): Szerelem, óh! —- Szikra (5, n8): Maigret felügyelő csapdája. — Ságvári (5, 7): A halott gyanús. — Tapolcai kertmozi (8): Bye, bye, Barbara! — Népkerti sza­badtéri mozi (8): Matrózszere- 'em. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Verbunko­sok, népdalok. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Gaál Jenő: Zon­goraverseny. — 10.05: A közö­nyös szépfiú. Cocteau jelenete. — 10.25: A lengyel Muza Hangle­mezgyár Chopin-összkiadása. — ’ 1.33: Hatosok, operákból. Petőfi rádió: 8.05: Mikrobi és a Holnaplátók. Fantasztikus rádió­játék. V. rész. — 8.35: Fúvós­polkák. — 8.45: Külpolitikai fi­gyelő. — 9.00: A cigánybáró. Részletek Johann Strauss ope­rettjéből. — 10.00: Zenés müs^;- üdülők***** így van és kész! Tapolcán, a strandfürdő utcai bejárata előtt (nagyon okosan) hulladékraktárt létesí­tettek. Ételmaradékokat, krumplihéjat és ha­sonló, könnyen romló dolgokat tárolnak itt. Néha-néha el is szállítanak belőle, de ennek ellenére olyan kellemetlen bűz terjeng a környéken, hogy ott nemhogy enni, hanem elmenni sem lehet. A büfé vezetője érdeklő­désünkre azt válaszolta; Senki se gondolja azt, hogy őket nem ellenőrzik (?), de ez így van, és kész! Nem tudják másképpen meg­oldani, különben is, ha ott büdös a levegő, menjenek a kerthelyiség másik oldalára en­ni! Hát ez is egy megoldás! Rajzolónk vi­szont mást javasol. (.lármay György rajza) ... valahogy így kezdődik egy negédes nóta. A Szent- péteri kapui lakótelep Gö- möri pályaudvar felőli ré­szén lakók nem tudnak alud­ni. Ablakot nyitni és nyitva tartani meg éppen lehetet­len. Ugyanis a technika cso­dálatos folyományaképpen, hangosbemondóval — közis­mert magyar kifejezéssel: diszpécserrel, illetve még ál­talánosabban használt szóval: müezzinnel (lásd török be­folyás) irányítja a MÁV a Grömörin a kocsik rendezé­sét E tény erősen megviseli az ott lakók idegiéit. Ugyan­is, azonkívül, hogy nem hagyják aludni őket, még Félünk a téltől, mert. Kora tavasszal elkezdték állványozni a házat, mond­ván, külső-belső tatarozásra kerül sor. Viszont semmiféle megnyugtató ígéretet nem kaptunk, hogy bevezetik a földgázt és talán esetleg az agyonégett, rossz cserép- kályhák helyett gázkandallót kapunk. Most az a helyzet, hogy a már részletfizetésre Az olvasó kérdez — jogászunk válaszol Nagy Ottó hejőpapi (Kossuth u. 62.) olvasónk a honvédelmi hoz­zájárulás fizetésével kapcsolatosan küldött hozzánk levelei. Pana zol- ja, hogy 30 százalékos munkakcpességcsökkenése van, amiatt nehe­zen tudott elhelyezkedni, kevés fizetést kap, és mégis fizetési kö­telezettséget állapítottak meg terhére. Arra kér .tárnicsot, hogy a jogszabályok szerint, kik kötelesek hozzájárulást fizetni? gyermekeik is megtanulják a különféle, nem éppen serdü­lőiéiben levők számára hasz­nos kifejezéseket. Ráérnek elsajátítani idősebb korukban is. Most azt kérdezik az ott lakók, hogy nem lehetne esetleg — ha a szolgálati rendszabály megengedi — kisebb hangerővel dirigálni, hogy melyik kocsit hova, mely vágányra tolassák, s nem lehetne elkerülni a drasztikus megjegyzések ki- kürtölését? Tóth Béla és még számosán az említett lakótelepről igényelt szenünket, még ha akarnánk sem tudnánk elfo­gadni, mert mint említettem, nem biztos, hogy a cserép­kályhák megmaradnak, - de különben sem tudnánk a sze­net berakodni, hiszen a pin­cék ablaka előtt ott tornyo­sulnak az állványok. — Mit tegyünk? — kérdik a Bajcsy- Zs u. 22. sz. lakói. Szerkesztői üzenetek K. S„ DIÓSGYŐR: A nem­rég megalakult Budapesti Éremgyűjtők Egyesülete a Fővárosi Művelődési Házban működik. Vasárnap délelőt­tönként lehet ott régi érme­ket cserélni. Címe: Budapest, XI., Fehérvári út 47. L. M., SZIRMA: A rendel­kezések lehetőséget adnak arra, hogy a termelőszövet­kezetben családtagként el­töltött időből legfeljebb öt évet nyugdíjévként számítás­ba vegyenek. A beszámításra azonban akkor van lehető­ség, ha a családtag ezekben az években is teljesítette az előírt munkaegységet, illet­ve munkanapot és a nyugdíj - járulékot — nyugdijosztálya szerint — visszamenőleg megfizeti. A beszámítást a termelőszövetkezetbe történő belépést követő egy éven be­lül lehet kérni az illetékes megyei társadalombiztosítási igazgatóságtól, vagy kiren­deltségtől. AGGÓDÓ NAGYMAMA JELIGÉRE: Az epilepszia nem szív-, hanem idegbeteg­ség. A beteg fokozott kímé­letre szorul; a rendelt gyógy­szereket pontosan szedje és időnként jelentkezzen kezelő­orvosánál. Baleset, korlátlan lehetőséggel! Fáradtan ballagtam haza a minap Kun Béla u. 150. sz. alatti lakásomra. Otthonomat a Vöröshadsereg utcai busz­megállótól a Vörösrák ven­déglő felé lehet megközelí­teni, meredek lépcsőkön. S olyan rosszul megoldott és kivitelezett lépcsőkön, ahol csak féloldalasán lehet köz­lekedni, mert annyira kes­keny és letöredezett, hogy legfeljebb csak gyermeklábak férnek el rajta. Ráadásul nincs is kivilágítva, sőt, a korlátról is elfeledkeztek, amibe a szegény halandó biz­tonsággal belekapaszkodhat­na! S ezen az estén az történt velem, hogy megcsúszott a lábam, és súlyos testemmel hatalmas lendülettel lezu­hantam a járdára, vagy mi­nek nevezzem azt a terüle­tet, amit zúzott kő borit. Az­óta eltelt négy hét, még min­dig beteglapon vagyok. Ügy hallottam, hogy nem én szen­vedtem itt az első balesetet. Ezt az állapotot ügy lehetne megszüntetni, ha a lépcsők­höz korlátot építenének. De még jobb megoldás lenne, ha a két lépcső közötti terüle­ten széles „talp alá való" lépcsőket építenének. Szabó Árpád Kun Béla u. 150. A múlt év végén módosí­tásra és kiegészítésre kerül­tek a honvédelmi hozzájáru­lás fizetésére -vonatkozó jog­szabályok és 1970. január 1- től már alkalmazni kellett a folyamatban levő ügyekben, és a korábbi rendelkezések szerinti hozzájárulást fel kel. lett emelni. Honvédelmi hozzájárulást köteles fizetni az a hadköte­les; aki sorkatonai szolgála­tot bármilyen oknál fogva nem teljesít, illetve nem tel­jesített; akit a sorkatonai szolgálatból egy év letöltése előtt leszereltek. A honvédelmi hozzájárulás fizetésére kötelezettekről a megyei katonai kiegészítő pa­rancsnokság névjegyzéket küldött minden városba, köz­ségbe a tanácsok pénzügyi szerveinek. A továbbiakban a tanács pénzügyi (adó) szer­ve foglalkozik a kivetéssel és a behajtással. Ez azt jelenti, hogy a hozzájárulás .jogossá­ga. vagy mértéke elleni fel­lebbezést is az értesítés kéz­hezvételétől számított 15 na­pon belül a tanács pénzügyi szervéhez kellett beadni. A jogszabályok lehetőséget adnak a mentességre is. Men­tes a hozzájárulási kötelezett­ség alól — többek között — az, aki testi vagy szellemi fo­gyatékossága következtében kereső foglalkozás folytatásá­ra képtelen, illetőleg munka- képességét legalább kéthar­mad (67 százalékot elérő) részben elvesztette. A törvényi mentességen túlmenően van lehetőség sze­mélyi, vagy egyéb körülmé­nyekre való tekintettel is a hozzájárulás fizetése alól fel­mentést kapni, de ezt a rend­kívüli és indokolt esetet ala­posan bizonyítani, illetve iga­zolni kell. A személyi elbírá­lású kérelem alapján a men­tességet a megyei kiegészítő parancsnoksággal egyetértés­ben. az ön esetében a mező- csáti járási tanács pénzügyi szakigazgatási szervének ve­zetője engedélyezheti. DR. SASS TIBOR ROVATVEZETŐ: KOLTAI JÓZSEFNE Aludj, édes...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom