Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-18 / 167. szám
Várostörténeti miniatűrök Húszéves a kettős vágány Ma húsz évvel ezelőtt indult meg az a nagyszabású munka, amely szinte felszántotta a főutcát, és két évre megszüntette itt a jármüközlekedést. Ekkor rakták le a síneket, előbb a Szent Anna templom és a Vasgyár közötti szakaszon, utána pedig a templomtól a Tiszai pályaudvarig. Hogy szakszerűek legyünk, a Phoenix-rend- szerü, 59,7 kilogrammos felépítménnyel készült kettős vágányú pálya teljes hossza 6,6 kilométer. Akkor a pálya a Vasgyárnál még hurokvágánnyal végződött; Diósgyőr-Kilián felé csak később. 1958—1963 között épült meg. Sok kísérlet, terv és szándék előzte meg a korszerű városi közlekedés kialakulását. 1722-ben Miskolc lakosságát még kirendelték a főutca „gallyakkal és murvával bőven megrakott” feneketlen sarába . . Valahogy igy kezdődött. . . Folytatódott azzal, hogy 1742-ben házankint 20, és pincénkint 17 krajcár útépítési járulékot kellett volna fizetni nemesnek és nem nemesnek egyaránt. Ez az egyenlösdi nem tetszett a nemeseknek, és minden ma- ladt a régiben. 1858-ban ,,a pályaudvarhoz vezető út árkon-bokron át vezet és remény sincs arra, hogy megjavítsák.... ” Végre 1872-ben a főutcát makadám- mal, a járdát kőlapokkal burkolták. Az első aszfalt- járdát 1880-ban öntötték, de ugyanakkor a kocsiút makadámjának két szegélyén csak kavicsolás volt. 1910-ben jelent meg az első taxi, 1921-ben pedig a Rapid egy 18 lóerős Ford gépkocsit állított be 6 utashellyel. A taxi alapdtja 50 fillér volt, és minden további 187 méter 15 fillérbe került. Ilyen körülmények között áldás volt az 1897-ben megnyitott egyvágányú villamosvonal, amely 23,6 kg- os .Vignol-rendsrzerű sínekkel épült ki. Ezen jártak a kis piros, 30 személyes villamoskocsik a Vasgyár—Pályaudvar között. A menetdíj 30 fillér volt. Az építést a Török A. és Társa pesti bankház finanszírozta. Ez volt az a bizonyos „Török — szerencséje örök” sorsjegyáruda ... Utána megalakult az MVRT... Aztán a világháborúban hat híd és a légvezeték 50 százaléka elpusztult. A helyreállításkor a főútvonalon — az új Bajcsy-Zsilinszky utcán — a vasúti aluljáróval kiiktatták a sorompót.., Valahogy így folytatódott. . . És a: első ötéves terv megteremtette a végleges megoldást. KOMÁROMY JÓZSEF Új fodrász- szalonok A Borsod megyei Fodrász Szövetkezét idei terve 31 millió 500 ezer forint. Az év első felében ennek már az 51,8 százalékát teljesítették. Sikerült csökkenteniük a főutcai szalonok zsúfoltságát is azzal, hogy nemrégiben 200 ezer forintos költséggel új női-férfi fodrászüzletet nyitottak a Szentpéteri kapuban. Most a vidéki üzletek hálózatának a fejlesztését tervezik: legközelebb Szerencsen és Sárospatakon építenek új fodrászszalont. Csak ígéret maradt A Kilián-északi játszóteret enyhén szólva megrongált állapotban találják a játszani szándékozó gyerekek. A félig leszakadt vagy csonka hinták már-már életveszélyesek. A Miskolci Kertészeti Vállalattól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy pár nap múlva kijavítják a hintákat. Ez két héttel ezelőtt volt. Azóta sajnos, semmi változás. Kisgyerekek, felnőttek, válaszra várnak: mikor kapnak új játékokat, vagy mikor javítják ki a régieket? Lehet, hogy csak jövő nyárra? {sí. ó.) Vörös és fekete A divathóbort újabb vadhajtásával találkozhatnak azok, akik a Nyugatot járják, A történet azonban itt esett meg Miskolcon. Egy hölgy cipőket vitt festetni a cipészhez. Az egyik lábbeli fekete volt, a másik piros. Hát egy hogy lehet? — kérdezte a cipész. Csomagban jött, Olaszországból. S minden kétséget kizáróan úgy alkotott párt, hogy az egyik ilyen, a másik olyan színű. És ahogy én a hölgyeket ismerem . . . most még átfestetni vitték a cipellőt — legyen egyszínű, ne nézzenek őrültnek —, de kíváncsian várom, mikor jelentkezik az első kuncsaft: fesse át a cipőmet, az egyik kék legyen, a másik pedig zöld. (Pé-lo) + A leningrádi divatház nyári feloltó-modellje. A világoskék kabátkát bemutató próbakisasszonyt festői környezetben fényképezték. Zenéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA „Lady Soul” — azaz Aretha Franklin ebben az évben ünnepli énekesi pályafutásának huszadik évfordulóját. Nem tévedésből írtam „huszadikat”. Tudvalevő, hogy az énekesnő még csak 28 éves, de már nyolcéves korában Erna nővérével és még két másik barátnőjével gospele- ket énekelt a vasárnapi iskolákban. A Tennessee államban levő Memphis városában, a dzsessz és az afro-amerikai folklór egyik fellegvárában született, egy baptista lelkipásztor ötödik gyermekeként. Apja ismert gospel-énekes, a különböző néger esküvők, temetések és egyéb előadások keresett előadója. Együtt hirdet igét és énekel Machalie Jack- sonnal, Dorothy Donegannal, Dinah Washingtonnal, Sam Cooke-kal, az autentikus amerikai néger zene legjobb előadóival. Aretha tizenkét éves korában már szólóénekes apja templomában. 1960-ban New Yorkba utazott, hogy szerencsét próbáljon a pop-zene világában. Sikerrel járt. Otis Redding Respect című dalával megnyert egy énekversenyt, és a Columbia lemezcég azonnal szerződtette öt esztendőre. Lemezei azonban mérsékelt sikert arattak. Közben részt vett különböző fesztiválokon: 1963 — New- porti Jazz Festival, 1964 — Lower Ohio Jazz Festival, turnézik a Bermudákon, a Bahama-szigeteken, Puerto Ricóban, és esténként közép- klasszisú éjszakai mulatókban énekel. Első — jelentős — sikere az 1967-ben készült szólólemez: az „I Never Loved A Man”. A Washington Post kulturális rovatában Byron Roberts kritikus elnevezi Aretha előadásmódját „soul”- musiknak... „Aretha and her Soul-Musik”. Ugyancsak 1967-ben adja első nyilvános szólóhangversenyét, New Yorkban, a Lincoln Centerben — elképzelhetetlen sikerrel. És kikiáltják az év legjobb énekesnőjének. 1969-ben megkapta az Academy Price énekesi díját a soul műfajban, ami megfelel az Oscar-díjnak. Aretha valamennyi felvételén és hangversenyén saját hangszerelésében, saját zongorakíséretével adja elő dalait, a Sweet Inspirations vo- kál kíséretével. (A vokál tagjai: két nővére és két barátnője.) 28 éves, húsz éve énekel, három éve világsztár, kilenc éve férjhez ment és van három fia. Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kilépett ktsz-tagok nyereségrészesedése Egy vidéki kisipari termelőszövetkezet három tagja 1968 második felében kilépett a szövetkezetből. A múlt évben azonban kérték, hogy az 1968-ban végzett munkájuk arányában rájuk eső nyereségrészesedést fizessék ki. A szövetkezet igényüket, mint alaptalant, elutasította. Nem sokkal később a ktsz közgyűlése határozatot hozott, amely szerint nem jogosult részesedésre az a dolgozó, aki év közben kilépett. Ilyen előzmények után a három ember a szövetkezet ellen pert indított. A járásbíróság marasztaló ítéletet hozott, a megyei bíróság elutasította őket. A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a következő döntést hozta: — Az OKISZ álláspontja szerint „az a körülmény”, hogy a dolgozó nem egész évben volt a szövetkezet munkajogi állományában, nem ok a részesedés megvonására, és a dolgozót az év folyamán kapott munkadíja arányában járó részesedés megilleti. Jogszabállyal és alapszabállyal ellentétes, ha a szövetkezet a tag kilépése után olyan határozatot hoz, amely az illetőt megfosztja a már ledolgozott munkája után járó részesedéstől. A szövetkezet ilyen visszaható hatályú határozatot nem hozhat”. Ezek után a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét megsemmisítette és a járásbíróság ítéletét helybenhagyta. A 12-es szalag 110 százaléka (Tudósítónktól.) A Debreceni Ruhagyár ózdi üzemegységében éveken keresztül az utolsó helyen kullogott a 12-es szalag. Messze álltak attól, hogy a 100 százalékos teljesítményt elérjék,. . .. . : ,.. Az idén művezetőt cseréltek, átszervezték a brigádot és már 110 százalékra teljesítik tervüket. Jutalomképpen a napokban Egerbe kirándultak, a brigád családtagjaival együtt. Kishegyi Istvánná, a szalag művezetője ígéri, hogy a jövőben a legjobb brigádok egyike lesz a szalag. BÉLYEGGYUJTÉS Az új Zumstein-katalógust, augusztus 29-én bocsátja forgalomba a svájci kiadó. Az előzetes közlés szerint a katalógus több ezer árváltozást tartalmaz. A Magyar Posta júliusban csak így egyforintos bélyeget bocsát ci a diósgyőri vaskohászat kétszáz éves jubileuma alkalmából. \ posta augusztusban 3 forintos bélyegen emlékezik meg I. István sirály születésének ezredik év- ordulójáról. Ezt követi egy érdekes rajzú egyforintos bélyeg a KX1I. női evezős Európa-bajnok- ságra, amelyet Tatán rendeznek. Augusztus 22-én nyílik meg af' lagyományos bélyegnappal kapcsolatos országos kiállítás. Ebből íz alkalomból négy bélyegből és sgy kisívből álló sor jelenik meg, ímey Mátyás király Corvináinak kézzel festett iniciáléból örökít meg néhányat. A lengyel posta a Nemzetközi ©limptei Akadémia 10. ülése alkalmából három értékből álló bélyegsorozatot jelentet meg. A bélyegeken sportjeleneteket ábrázoló festmények láthatók. Ásványok több ország bélyegein szerepelnek, igy magyar sorozaton is. Nemrég egy német cég — amely bélyeggyűjtői segédeszközöket hoz forgalomba — olyan ásványgyűjteményt állított össze, amely az egyes országok ásvány-bélyegein ábrázolt ásványokat eredetiben tartalmazta. A Német Szövetségi Köztársaságban nem engedélyezik a cégjelzéses, átlyukasztással ellátott bélyegek használatát. Eddig ezt a német posta jóváhagyta és számos cég nevének kezdőbetűit vagy más jelet lyukasztott az altala Felhasznált bélyegekbe. V. GY. Lillafüred - Bethlenfüred ? 4. A lillafüredi mésztufa-barlang egyedülálló természeti értéke Földünknek Pávai Vájná Ferenc lillafüredi geológiai kutatásainak és- a melegvíz utáni fúrásának köszönhetjük, hogy a Palotaszálló függőkertjei alatt levő mésztufa-barlang keletkezéstörténetére fény derült. Összegyűjtött írásaiból kiderült ugyanis, hogy az a hatalmas mésztufatömb, amelyre a Palotaszálló is épült es amelynek belsejében ez a páratlan szépségű képződményekben gazdag barlang létrejött, nem azonos a többi ismert mésztufa-barlanggal és mésztufatömbbel. A barlangot leíró szakembereink tévedtek, amikor a mésztufa keletkezésével kapcsolatos azt az általános felfogást alkalmazták, amelyet általában a mésztufa-lerakódásoknál szokás. A mésztufalerakódáshoz mésztartalmú víz szükséges, elsősorban karsztvízesés alakjában. Ezt vélték felfedezni itt, a Szinva patak vízesésében, tudva azt, hogy a vízben oldott mész bizonyos széndioxidmennyiséghez van kötve, és ha ez a széndioxidmennyiség valamilyen oknál fogva csökken, akkor a mész oldhatatlanná válik és cseppkő vagy mésztufa alakjában rakódik le. A vízesésnél a vízszálakban hűzófeszültség lép fel. aminek következtében a víz széndioxidtartalmának nagy része elillan. Az így felszabaduló mész a vízesés alján mésztufa formájában rakódik le. A lerakódás folyamatát elősegíti, meggyorsítja, ha az esés következtében szétporladt vízcseppek élő, növényi vegetációra esnek, amelyen még a maradék széndioxidtartalmukat is leadják és így vastagabb mészkéreg, idővel hatalmas mésztufatömb rakódik le. Pávai a fúrás megkezdése előtt komoly és alapos vizsgálatokat végzett a Szinva- völgy geológiai viszonyaira vonatkozólag. Hazai és külföldi kutatásai során szerzett ismeretei birtokában már a puskaporosi szurdoktól kezdve, a műúttól jobbra, de még fent. a Szeleta-barlangnál is olyan jelenségeket figyelt meg a felületen, melyek egykori melegvíz-tevékenységre utaltak. Ugyanezt állapította meg az István-barlang belsejében is több ponton, felismerve az alulról felfelé munkálkodó melegvíz nyomait, mely ellentétes a szabvány cseppkőbarlangok vizének felülről lefelé ’’atoló munkájával. Különösen foglalkoztatta a lillafüredi völgy c két szélső pontja között elhelyezkedő mésztufatömb és a benne levő barlang keletkezése. Megállapította a növényi lenyomatokból, hogy semmi esetre sem a mai Szinva vizéből rakódhattak le annak rétegei. A 45 méter vastagságú tufatömb az István-bar- langgal szemközt levő kutatófúrásban 18,5 méter vastagságú volt, ami azt jelenti, hogy a barlangtól feljebb indult meg hajdan a kialakulása, lerakódása és érte el a Palotaszállónál az előbbi méretű legnagyobb vastagságát. Üregeiben az alulról felfelé mozgó víz munkáját olvasta le és véleménye szerint azért nem lehet a Szinva vizének mésztufa-lerakódása, mert egy egészen más természetű víz képes a járataiban levő páratlan szépségű képződményeket kialakítani, mint amilyen a mai Szinva vize. Felfigyelt arra is, hogy rétegeiben azért lehet csak növényi maradványokat találni, mert a keletkezést előidéző víz nem volt alkalmas állatfajok számára. Ezt két okkal magyarázta: vagy a víz összetétele tette lehetetlenné az állati élet kialakulását, vagy pedig forró volt ez a víz. . Ezért lehet itt a növényi maradványokon kívül nagyon kis számú olyan szárazföldi csigahéjat találni, ami r vízpartról eshetett be, ellentétben a karsztvíz által létrehozott más mésztufatömbökkel. Ez utóbbiaknál állati eredetű ősmaradványok is találhatók. Pávai már a 20-as évek végén rámutatott arra, hogy tarthatatlan a lillafüredi mésztufatömb keletkezésének eddig hirdetett elmélete, hiszen megfigyelte — és napjaink! m is megfigyelhető épp a vízesésnél —, hogy a Szinva vize nem rak le mésztufaréteget, nem gyarapítja, hanem rombolja a páratlan értékű képződményt. Pávai a fúrás során feltárt melegvizet tekintette a tufatömb létrehozójának. Ezt igazolják a barlangban végzett ősnövény- és ősállattani kutatásaim is. Mindez azt jelenti, hogy a mésztufa-barlang földtörténeti szempontból egyedülálló természeti értékünk. Keletkezését tekintve nem azonos az NSZK és Franciaország határán levő Eiffel-hegységben található Kakus barlanggal, sem az Afrika területén levő. a világ eddig ismert harmadik és nyilvántartott mésztufaképződményével. Tudományos és idegenforgalmi értékét ennek alapján kell és lehet csak vizsgálni, de ennek megfelelően kell megbecsülni is és közkinccsé téve megóvni nemcsak népünk, de az egész világ számára. H. SZABÓ BÉLA (Folytatjuk)
