Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
a miskolciaké a szó Eltűnt a fecske! No, nem a fecskemadár! Az hűséges, itt van, s csak „késó ősszel száll messzire, de tavasszal újra meg jő f észkire”. Ámde a fecskének nevezett úszónadrág már a szezon kellős közepén elszállt a messzi ismeretlenbe, és ki tudja, visszajö-e valaha. Persze, lehet hogy kihaltak azok a szakemberek, akik a háromszögletű úszónadrág készítésének felettébb bonyolult technikáját még ismerték. Talán a gépek is tönkrementek, esetleg az a spedlális nyersanyag sem áll a vállalatok rendelkezésére... Szóval, bizonyára rengeteg objektív nehézség van. Az eszünkbe sem jut, hogy esetleg az olcsó ára miatt nem gyártják. Igaz. hogy az 50—100 forintos úszónadrágokkal Dunát lehetne rekesz- terű. Nem. baj, ha most nem is veszik; majd leárazzák és eiadjáác a szezonvégi kiárusításkor•. Addig a fecskehivök futtatómnak a nagymamának Sw*. * Mióta várom! Ugyan hol a. tatai? (Ágotha Tibor fetvétete) Megírtak — válaszoltak A. Béptóbnía—Miskolc közötti autóbuszjárat Bökkszentkereszt betöréssel közlekedik« A Hollóstető—Bökkszentkereszt közötti 3,6 kilométeres útszakasz — amelyen naponta bat járatot kell közlekedtetni — huzamosabb idő óta rendkívül rossz állapotban van. Az 1970. március 31-i műszak - rendőri útbejáráson részt vevő szakközegek megállapították, hogy ez az útszakasz autóbusz- közlekedésre nem alkalmas. A járatok leállítását vállalatunk csak azért nem rendelte el, mert tudatában volt annak, hogy Répáshutáról és Bükkszentkereszt- ről más közlekedési lehetőség nincs és teljesen kizárta volna az érintett községek lakóit az utazásból. Inkább vállalta, hogy a fenti útvonalon közlekedő autóbuszokat a gyakori üzemzavarok miatt megtöbbszörözött költséggel üzemelteti. Több esetben kértük a KPM Közúti Igazgatóságánál a fenti útszakasz mielőbbi megjavítását* de ezt csak 1970 áprilisában kezdték el. S ha ilyen lassú ütemben halad a munka, az útszakasz még az év végéig sem készül el, és továbbra is előidézője lesz az autóbuszok meghibásodásának, s gátolni fogja a járatok menetrend szerinti közlekedtetését. Vállalatunk egyetért az utazó- közönség jogos igényével, hogy az általuk megváltott menetjegyek és bérletjegyek ellenértékeként biztosítsuk az autóbuszjáratok menetrend szerinti közlekedtetését. Ezt tekintjük legfőbb feladatunknak, de hogy ezt meg is tudjuk valósítani, feltétlenül szükséges, hogy a Répáshuta— Miskolc járat autóbuszának megfelelő útszakasz álljon rendelkezésére. A jövőben fokozottabban kívánjuk biztosítani a Répáshuta— Miskolc között közlekedő autó- buszjáratok menetrendszerűségét, de ennek feltétlen velejárója, hogy a Bükkszentkereszt—Hollóstető közötti útszakasz megjavítása minél előbb befejeződjék. Nagy István szem. forg. és kér. oszti; vez. *-=■ ..... Nagy Pál szem. forg. üzemvezető. 3. sz. AKÖV Automatákat! A«BiSkoíci utazöfcöronség. tői mást sem lehet hallani, mint hogy soká jön a villamos, vagy az autóbusz. Az illetékesek arra hivatkoznak, hogy kevés a személyzet. A 12-es és a 14-es vonalán némileg enyhült a helyzet, a „KN-es” járat beállításával. Itt meg az az utas bosszankodik, akinek nincs bérlete, s Sötétben botorkáló... ...írja: „Hónapok óta hol ég, hol nem ég a villany a Vargahegyen. Az út sötét, barátságtalan. — Tudjuk, majd megjavítjuk, többet ezért ne tessék telefonálni — közölték az ötödik telefon után az ÉMÁSZ kirendeltségén. Kíváncsi vagyok, mit mondanak, ha a sötétség miatt valakit itt baleset ér” — írja egy vargahegyi olvasónk. Kisbaltával? Nagyon kevés könyvben Miálunk manapság jelzősza- \agot. Pedig nagyon hiányzik. Nem mondom, a szélek begyűrésével, vagy az oldal kettőbe hajtásával is meg lehet jegyezni, hol hagytuk félbe az olvasást, esetleg a lékony selyemszalagocska helyett újságpapírt, szalonnabőrt, bicskát, netalán kis- baltát is lehet használni könyvjelzőnek. De tudj’ isten valahogy egyik sem az igazi! Dégen László könyvtárlátogató ROVATVEZETŐ: KOLTAI JOZSEFNÉ így meg keil vámja- a- ksadaúzos autóbuszt. Volna egy javaslatom: a miskolci autóbuszokat és villamosokat szereljék fel lyukasztó automatákkal, és a dohányboltokban, hírlapárusoknál, s egyéb helyeken árusítsák a jegyeket. Az így felszabadult munkaerőt másutt lehetne alkalmazni. Gondolom, ha ezt a rendszert egy kétmilliós városban be tudták vezetni és be is vált, miért ne lehetne egy 184 ezer lakosú város közlekedésében sikeresen alkalmazni? Varga Ferenc Miskolc, I., Katowice u. 29. III/3. * Az Ön által javasolt témával már foglalkoznak az illetékesek. (A szerk.) Óh drága légy! Chemotox-ügyben már irtunk néhányszor. Drágállják olvasóink ezt a kiváló légyirtószert. „Sem az egyén, sem a népgazdaság számára nem közömbös, hányán betegszenek meg fertőző betegségben. Nyáron sok a légy. s veszedelmes terjesztője a betegségeknek. Legjobb védekezőszer ellene a Chemotox — írták számosán. — No. de egy kis dobozka á*a 24 forint! Ez bizony — nem is kicsit — sok. Így nagyon drága a légy irtása.” Apró-cseprő A Szabadság Gőzfürdőben miért nem adnak papucsot a vendégeknek, mint ahogy az ország más, hasonló fürdőiben szokás? (S. L., Széchenyi u.) * A Déli Hírlapban megjelent panaszunk eredménnyel járt: az Árpád utcai önkiszolgáló füszer- csemegebolt előtti útszakaszt megjavították. Már nem sáros a kenyerünk. Köszönjük a segítséget! — (Árpád u. és környéke lakói.) * A mi otthonunkból, sajnos, hiányzik a „családi tűzhely melege”! Hiába keresünk ugyanis hónapok óta egy teatűzhelyet vagy egy kisméretű asztali tűzhelyet, sehol sem lehet kapni! (Jánossy László, Győri kapu.) Miért nem lehet már kora délután joghurtot kapni a szaküzletekben sem? Sokan kedvelik ezt az egészséges tejterméket és bosszantó, hogy ennyire korlátozott mennyiségben készíti a tejipar — írja Kun Pál a Dorottya utcából. Fénytelenül! Sok közúti balesetről olvashatunk mostanában. És még nem is mindegyikről adnak hírt az újságok. A múlt héten magam is meggyőződtem arról, hogy az emberek könnyelműsége milyen nagy mértékben idézi elő a bajt, a szerencsétlenséget. Debrecenből jöttünk haza, már erősen szürkült. Mis- kolcig figyeltem a kerékpárosokat. Összesen 27 kerékpárt számoltam meg. Ezek közül lámpával és macskaszemmel 3, csak lámpával 2, csak macskaszemmel 4 volt ellátva. 18 kerékpáron nem volt se lámpa, se macska- szem. Kilenc lovas szekeret is láttam. Közülük szabályszerűen volt kivilágítva 3, két kerék közt elrejtett viharlámpával volt felszerelve 2, világítás nélküli szekér pedig 4 volt. Igazoltató rendőr- őrszem sehol. Az illetékesek figyelmébe egy Goethe-idézetet ajánlanék- ,Több fényt!”. És fokozott ellenőrzést az országutakon — javasolja Molnár Éva olvasónk. Nyaktörés lehetséges Két, két és fél hónappal ezelőtt vásároltam kerékpáromhoz meghajtó láncot. Használat közben az egyik láncszem szétszakadt. Ennyi idő után ennek nem lett volna szabad bekövetkeznie; ilyen súlyos anyaghibás árut forgalomba hozni felelőtlenség a vásárlókkal szemben. Hegyes vidéken lakunk, az utak lejtősek, hegyi ösvényeken is kell járni, ahol egy láncszakadás életveszélyes balesetet is okozhat. Az eladó járműalkatrészbolt szerint a láncot a Sírokon működő Mátravidéki Fémművek gyártotta. Horpácsi Sándor Nemzetőr u. 16. Az átképzés csak félmegoldás Hiába fizetné meg, nem kap szakembert a BÁEV Az építőipar gépesítése az elmúlt néhány év alatt rendkívüli módon meggyorsult. A gépi berendezések kezelése, irányítása ugyanakkor képzettebb szakembereket kíván. Mindamellett az is igaz, hogy bizonyos munkáknál nem pótolható az emberi kéz; a segédmunka-igényt a gépek még fokozták. Tizenhármán — száz felé A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál — ugyanúgy, mint az építőiparban mindenütt — igen nagy a fluktuáció (80—90 százalék). — A múltkor elénk állt egy tizenhárom tagú csoport, kérték a munkakönyvüket. Jól kerestek nálunk, marasztaltuk őket; sikertelenül. Egyikük végre megoldotta a rejtélyt: — Még száznál is több helyünk volna, ahol szívesen fogadnának bennünket. Természetesen magasabb fizetéssel. Amennyit lehet, végig is próbálunk járni. Mindenütt „rátesznek” egy kicsit a pénzre, mert kell a munkaerő. — Az ilyen cinizmus ellen — folytatja az előbbieket Székely János, a BÁÉV mun- kaerőgazdálkodási cosportve- zetője — nem hat a józan, meggyőző szó ! Kiveszőben a kubikosok Borsod valamikor — Békés és Szatmár mellett — a kubikosok hazája volt. Most az építkezéseknél a gép emeli a földet, de alig akad, aki az alapok helyét utána igazítaná. A beton bedolgozásához is kubikos kellene, de számuk egyre csökken, trtán- pótlós-meg- egyszerű«! Times. Hasonló a helyzet az asztalosoknál is. A töprengés a tegnapi gondokon — már nem segít! A következő évek szakmunkás-utánpótlásáról viszont most kell gondoskodni. Bebizonyosodott, hogy egyes munkákat hiába fizetnek meg jobban, akkor sem kapnak elég szakembert. Ez különösen azoknál a foglalkozásoknál igaz, amelyeknél az időjárás is beleszól a teljesítménybe, a fizetésbe. Szakma helyett átképzés Március elsején háromhónapos tanfolyamot indítottak fiatal segédmunkások számára. Mázoló, tapétázó, parkettás és asztalos szakmákban szerveztek csoportokat. Az eredmény sajnos, nem túlságosan kedvező. A betanított munkások közül csak igen kevesen tudják kifogástalanul ellátni a rájuk bízott feladatokat. Az átképzés időtartama rövid volt, nem lehetett minden szükséges szakmai ismeretet átadni. Beigazolódott: a szakember-utánpótlást továbbra is csak a szakmunkásképző intézetektől várhatják. Ugyanakkor az idei beiratkozások nem túl biztatóak, bár kedvezőbbek az elmúlt évinél. A fejlődő, gyarapodó építőipar még több szakembert vár. A jelenlegi tanulólétszám nem elegendő, két vagy három év is eltelik, amíg minden szakmában utolérheti magát a vállalat. Csak a gépesítés további növelése segíthet! NAGY JÓZSEF Savanyú a tej Kőhajításnyira Miskolctól, Kazincbarcikán a gyermekek, de a felnőttek is éppúgy szeretik és keresik a tejet, mint az országban vagy a világon bárhol. Kapnak is, de milyet?! Otthon éri a bosszúság a vásárlókat, mert a tej — ha felforralják — összemegy. A tcjbolt vezetője panaszolja, hogy a másnap reggel kimérendő tejet már előző este 11 órakor szállítják és rakják le a bolt elé. A bolt dolgozói reggel 5 órakor veszik át. Aki ilyen korán megy a boltba — talán szerencséje van: ehető, fogyasztható tejet visz haza a családnak. A 8—fél 9 körül betérő vevő már csak savanyú tejet kap. S nemcsak a szabadtejnél, de a jegyre kiszolgált csecsemőtejnél is hasonló a helyzet. Napközben tejet kapni (sajnos!) — teljesen lehetetlen. A tejboltban kicsi a hűtőtér, tárolásra nincs lehetőség. A tejipar természetesen nyugodt, hiszen a megrendelésnek megfelelően leszállította az árut. De mikor és hogyan?! Emiatt már nem lenne szabad nyugodtnak lennie a vállalatnak még akkor sem, ha a savanyú tejet literenként 60 fillérért (!) visz- szavásárolja. Ettől még nem laknak jól a barcikai gyerekék sem, akik szeretnék, ha jobban törődne velük is a Tejipari Vállalat és — a körülményekhez igazodva — úgy szervezné a szállítást, hogy nem savanyodna meg a tej már a kannákban. (tóth) Feltámadunk? Fű veri fel a busz padlóját Az Autóker temetője fölé még ki is lehetne írni: „Feltámadunk”. Itt még van feltámadás, gencrálozás, bütykölés, átalakítás. Ez az új temető Kispesten van, a Hullai Jenő utcában. Ahol végérvényesen szétszedik a kocsikat, hogy alkatrészként értékesítsék majd, a MÉH-telepen, az Ecserin van. De azért temető mind a kettő. Elmúltunk, egyenlőkké lettünk. Ki járt ezen a Chevro- let-en és ki a mellette rostokoló kis Fiat-on? A rendszámtáblák leszerelve, névtelenség, üres keretek, mint az elcsendesedett csatatér után í A Mágnás Miska szerzője Kilencven évvel ezelőtt, 1880. július 2-án született Szirmai Albert, a neves zene szerző, aki 1967-ben New Yorkban hunyt el. A budapesti Zeneakadémia zongora- és zeneszerzésszakán folytatott tanulmányokat; egy ideig a Pester Lloyd, majd a Polgár című lap zenekritikusa, később a Vígopera korrepetitora volt. Első nagy sikerét 1909-ben, a Rajna Ferenc szövegkönyvére komponált Táncos huszárokkal aratta, s e sikere végérvényesen az operettszínpad felé irányította zeneszerzői munkásságát. Baráti kapcsolatba került Gábor Andorral, aki néhány nagyoperettjéhez (Mágnás Miska. Gróf Rinaldó) versbetétek» t írt, és akinek számos versét Szirmai zenésitette meg. Az 1920-as években az Egyesült Államokban telepedett le; a Chappel kiadóvállalat zenei tanácsadója, irányítója volt haláláig. A nagynevű magyar ope- rettszerző-generáció utolsó képviselője a felszabadulás óta több alkalommal is hazalátogatott Magyarországra. Legnagyobb nemzetközi sikereit az Alexandriával (Anglia, USA) és a Mágnás Miskával (Ausztria. Németország, Olaszország stb.) érte el. Az utóbbiból 1948-ban magyar film készült. a katonáktól összeszedett személyazonossági cédulák üres szelencéi. Hol akadt el ez az öreg Hillman? Papírcsíkokkal ragasztott dekoráció hirdeti hajdani útirányát: „Express London—Szarajevó”. Egyenlőség van itt. nincs hivalkodó rendszám tábla-előkelősdiség: minden kocsira egyforma betűvel, fehér temperával ráírják a leltári számot. Itt van ez az utánfutó, valamikor luxus campingkocsi. Trösztigazgatóé, divatos nőgyógyászé, tenoristáé vagy Váci utcai cipőkisiparosé volt? A kocsik némák, a vállalat diszkrét, csak egy fehér leltári száma van: 48—72. És sok olcsó példázat — mint a temetőkert kövein is — az életről. Hová került például az a sárga angyal is, az országutak e hajdani autómentője? S nemcsak arra ad választ: mivé lettünk, hanem: miből lettünk? ö például azelőtt, ifjú korában, mentőkocsi volt, embermentő. De az igazi temető az Ecse- rin és a MÉH autóbontójában van. Itt nincs feltámadás. Tizenkét ember végzi komor munkáját. Négy lángvágó. hét segédmunkás és egy kotrómester azon a telepen, amelyet meglátogattam. (A mester óriás darujával felcsippenti a magasba a buszt, avagy rácsap a pléh- vázra — mert miből is lettünk? — s szállít.) A ferencvárosi homokon alusszák örök álmukat az országutak Ikaruszai, a pesti zajos kék buszok. A nap fel- ragyogtatja kék zománcukat, rajtuk a fehér sorokat: „Csak felszállók részére”. 82—22. Hát ez lett a 82— 22-esből. Fel lehet írni, panaszra lehet menni. Reklám- cédulák még az ablaklécek felett. „Vegyen ön is részt vállalatunk téli akcióján!” „A szépség titka az erő titka. A Sportolj velünk sorozat új könyve!” A szépség titka: a megroskadt kéktestü busz padlója kinyitva, alail szép, friss júniusi fű növekszik K. GY. Fagyibár a főnt pán A Miskolci Vendeglátoipari Vállalat — a KÖJÁL előírásainak megfelelően — hatvanezer forintos költséggel t'agylaltozóvá alakítja át a Napsugár cukrászda melletti, most üresen álló bolthelyiséget. A körülbelül tíz nap múlva megnyíló fagyibárban két új fagvlaltgéoet állítanak fel
