Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-15 / 164. szám

★ Az osakai Expo ’70 királynőjévé választották Josephine Wong Yaw Jangot, aki, mint a palástja alatt áthúzódó felira­tos szalagok egyikén olvasható, előzőleg elnyerte a Malaysia szépségkirálynője címet. Ez utóbbit az Expo királynője most már csak másodállásnak tekinti. Tanácskoznak az erdészek A hónap végén ismét szak­mai tanácskozásra gyűlnek össze a Bükk- és a Zempléni­hegység erdészei. Az Erdé­szeti Egyesület által rende­zett előadás az erdőművelés újabb módszereiről s a to­vábbi feladatokról tájékoz­tatja a tanácskozás rész­vevőit. A miskolci vállalatok, üze­mek tanműhelyeinek kapaci­tása, felszereltsége az elmúlt években lényegesen javult. Üj üzemi tanműhelyeket épí­tett — többek között — a BÁÉV, a Cementipari Gép­javító Vállalat. Bővítették és korszerűsítették a tanműhe­lyeket a MÁV Járóműjaví­tóban, a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatnál, a XVI-os Mint arról már korábban hírt adtunk, augusztus 20-án „A szabad Magyarország 25 éve” címmel ünnepi népgaz­dasági kiállítást nyit a HUNGEXPO a Szovjetunió Népgazdasági Kiállításának egyik, 10 ezer négyzetméter nagyságú pavilonjában. A kiállításon, amely a leg­nagyobb és legjelentősebb hazánk eddigi külföldi kiállí­tásai között, több mint 170 magyar gyár — köztük a Diósgyőri Gépgyár — vesz részt termékeivel. A 200 vagont kitevő 1000 féle árucikk nagy része már a helyszínen van, ahol mint­egy 200 magyar szakember készíti elő a kiállítást. El­utaztak már a DIGÉP húzó­gépei is. Ezek a gépek ismer­tek és nagy hírnévnek örven­denek a Szovjetunióban, amely a diósgyőri vállalat legnagyobb felvevőpiaca. (Hétfőn utazott el éppen há­rom diósgyőri. vezető szak­ember. hogy egy újabb, óriá­sinak mondható megrende­lésről tárgyaljanak.) A diósgyőri kábelgépeket négy szakember szereli és helyezi üzembe a helyszínen. Költözik az ÉMÁSZ? A Major utca és a Dózsa György utca sarkán épül az az impozáns irodaház, amely az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalatának központi székháza lesz. Az ÉMÁSZ új „otthonának” már el kellett volna készülnie, az árvíz szomorú eseményei miatt azonban késik az épít­kezés befejezése. Előrelátha­tóan azonban az év végére átadásra kerül a modern székház, s még december vége előtt költözik az ÉMÁSZ. Egy évvel ezelőtt azért iz­gultak a Szentpéteri kapu nyugati oldalán lakó szülők, hogy szeptemberre elkészül-e az új lakótelep iskolája. Az augusztusi helyzet alapján még a legoptimistábbak sem hitték, hogy az új tanévet az új iskolában lehet kezdeni. De az építők az utolsó hetek­ben olyan hajrát vágtak ki, hogy szeptemberben a taní­tás végül is elkezdődhetett. Veszélyes környezetben A 10. sz. Általános Iskola városunk ez idő szerinti leg­szebb, legkorszerűbb isko­lája. Berendezésével, felsze­relésével sem fukarkodott a városi tanács. — Öröm benne a tanítás és eredményes is — lelő mozgás hiánya pedig oly. kor éreztette hatását a taní­tási órák fegyelmén is. Ennél azonban nagyobb baj, hogy az iskola környéke a gyere­kek számára egyenesen ve­szélyes környezet! Keleti ol­dalán október óta (!) mély árokrendszer húzódik, két ol? dalán a földhányást már be­nőtte a fű, a gaz tetején gye­rekek ugrálnak, fittyet hány­va a hevenyészett „kerítés­re”. Az északi oldalon kidön- tött villanyoszlopok, kövek és rozsdás drótcsomók, a nyuga­tin meredek, omladozó part. Otthagyták Tavaly — miután tető alá került az épület — az építők otthagyták, mint akik jól vé­gezték dolgukat. Holott az is­kola rendeltetésének csak akkor felelhet meg maradék­talanul, ha az oktató-nevelő­munka minden feltétele biz­tosítva van közvetlen környe­zetében is. Itt azonban egye­lőre a gyermekek testi ép­sége és természetes mozgás­igényük kielégítésének lehe­tősége sincs biztosítva! A földmunkák elvégzésé­ben érdekelt Üt- és Vasút­építő Vállalat munkája terv­szerűtlennek, kapkodónak tű­nik. Emberei és munkagépei október óta hol megjelennek, hol eltűnnek. Ha egy-két em­berük néha dolgozik is, mun­kájuk sziszifuszinak tűnik — de többször nem dolgoznak, mint igen ... Mikor lesz rend? A 10. sz. Általános Iskola környékének állapotát, az ér­dekelt pedagógusok és szülők problémáját azért tesszük szóvá, mert alig hat hét múl­va újra kezdődik a tanítás. Ha az illetékes vállalatok ké­sedelem nélkül és megfelelő erőkkel munkához látnak, még elképzelhető, hogy augusztus végéig rend lesz az iskola környékén. Különben már újra csak egy „bravúros hajrá” segít — amelyre reméljük nem szep­temberben, a tanítás megkez­dése után kerül sor. (esi) Angol tapéta ax egyetemen Festésdömping a városban A festőipari vállalat hét üzeme talán dupla létszám­mal sem győzné kielégíteni a megrendelők igényeit. A nyár festésdömpinggel köszöntött a városra: iskolák, vállala­tok, intézmények s magáno­sok is szinte egyszerre jelent­keztek. S mert az elsőbbség most természetesen az isko­láké — a szeptemberi tanév­nyitást elhalasztani nem le­het —, kissé türelmesnek kell lenniük a többi megren­delőknek. A vállalat rátér majd a ta­pétázásra is. Mutatóba elké­szült az első: az egyetemen hét, reprezentatív célokat szolgáló helyiséget angol ta­pétával láttak el. mondják a pedagógusok. Bár nyomban megjegyzik — és egyre türelmetlenebbül —, hogy a szép iskola rendetlen és rendezetlen környezeté vi­szont annál idegesítőbb. Az iskolának ugyanis még ma sincs udvara! Egy teljes tanév úgy zajlott le itt, hogy a gyerekeket az óraközi szü­netekben sem lehetett kien­gedni az épületből. A megfe­Korszerűbb tanműhelyek Autójavító Vállalatnál és másutt is. Általában minde­nütt igyekeznek az eddiginél nagyobb gondot fordítani a tanulóképzésre. A lengyeleknek is tetszett Pincehangverseny a Bortanyán A plakátok pincehangver­senyt hirdetnek július 26-án estére az avasi Bortanyán. A jubiláló LKM rendezvé­nyeként a Ganz-MÁVAG Acélhang férfikara szerepel majd itt. Vajon a mintegy 300 férőhelyes pince megfe­lelő akusztikájú helyiségnek bizonyul-e egy kórus számá­ra? A választ a közelmúltban olyan külföldiek adták meg, akiket nyugodtan nevezhe­tünk szakembereknek is. Egy lengyel énekkar tagjai turis­tákként járták városunkat és egyik este felkeresték a Bortanyát. Az itt játszó ci­gányzenekar lengyel dalok­kal kedveskedett nekik, ők pedig viszonzásképpen egy röpke hangversenyt rögtö­nöztek. A pincében szépen csendült a dal, tehát jó az akusztika. Lillafüred — Bethlenfüred ? Jubileumi kiállítás Moszkvában Elutaztak a diósgyőri húzógépek Az új tanévben is? Négy márka egy kiló csigaház Krémet töltenek bele a nyugatnémet cukrászok Nemrég egyik élelmes ex­portőrünk felfedezte, hogy a nyugatnémet cukrászok elő­szeretettel töltik a különféle krémeket eredeti csigatölcsé­rekbe. Pécsett tehát össze­gyűjtötték az exportra nem alkalmas csigákat; főzés út­ján „kilakoltatták” őket a házukból, amelyet aztán kel­lőképpen megtisztítottak és fertőtlenítettek. A kezelés so­rán a csigaház visszanyerte természetes csillogását, szép színét és ezzel exportképessé vált. A pécsi szövetkezet — a MAVAD útján — körülbelül 500 kilogrammnyi üres csiga­házat szállít az NSZK-ba, ki­lóját négy márkáért. Féldecik és sör után Úttest lett a járda 1. 4 40 évvel ezelőtti melegvíz-fúrás politikai és nem gazdasági botrány volt Sami Gyula, a szikszói tsz traktorosa három hónapig nem lesz szabadlábon és egy évig nem vezethet gépjármű­vet. Büntetését azért kapta, mert munka közben italozott. Reggel egy deci vegyespálin­ka, délelőtt három féldeci, délben két üveg sör ... Ezután elveszítette uralmát a jármű felett és az úttestet összetévesztette a járdával. Bár senkit sem ütött el, és a traktorban sem keletkezett kár, a megyei bíróság mégis Jóváh syta a Szikszói Járás- bíróság ítéletét, ment a 26 éves fiatalembert korábban is felelősségre vonták már ittas vezetésért, a tények szerint azonban a pénzbün­tetés nem hatott rá eléggé... Olvasóinkhos! Aszódv János: A krimina­lisztika kalandos története című sorozatának közlését egy későbbi időpontban foly­tatjuk. (A szerkesztőség.) Miskolc lakói közül keve­sen tudják, hogy Lillafüred — ez a Szinva patak vad­regényes vülgyében elterülő kies fekvésű üdülőhelyünk — 1892-ben keletkezett. Nevét a kincstári tulajdonban levő telket parcellázó gróf Beth­len András miniszter felesé­gének keresztnevéről kapta. Első épületei a közvetlenül ezután épült kétemeletes, 24 szobás kincstári szálló és Herman Ottó híres lakóháza, a Peleháza voltak. Majd egy­más után épültek fel az újabb, kisebb-nagyobb nya­ralók a kiosztott telkeken. Kezdett kialakulni az az ide­genforgalom az egykor híres vashámorok. Alsó- és Felső­hámor feletti új településen, mely egy újabb Bethlen gróf figyelmét is magára vonta. Furcsa, merész tervek szü­lettek az I. .világháború után, a 20-as évek végén. Még a Lillafüred név megváltozta­tása is szóba került, de nem az alapító András gróf érde­mei elismeréséül, hanem az akkori miniszterelnök, gróf Bethlen István dicsőítése ér­dekében. Ekkor már befeje­zésihez közeledett a Palota­szálló éoítése. A helvi és or­szágos lapok arról írtak, ho- • meleg víz utáni kutatás, fúr is kezdődött. Rózsás álmokat festettek arról, hogy a kacsa­lábon forgó üdülő és meleg- vizű fürdő segítségével mi­lyen csodálatos és világhírű fürdőteleppé, második Karls- baddá fogják fejleszteni Lil­lafüredet. Ugyanekkor az ország népe a legsúlyosabb nyomorban élt. A szálló építésének évei voltak azok az esztendők, amikor diplomások ezrei nem tudtak elhelyezkedni, cipőfű­zőt, csillagszórót, más ehhez hasonlókat árultak, vagy té­len ők voltak a főváros és nagyvárosaink hómunkásai. A havi 200 pengős fix ekkor volt a slágerek és filmek visszatérő refrénje, de csak nagyon kevesek, a kivétele­zettek elérhető „kék madara”. Ilyen társadalmi viszonyok között érthető, hogy a kor­mányt és személy szerint Bethlen Istvánt is, joggal támadták nemcsak az orszá­gos lapokban, de még a par­lament ülésein is az elvisel­hetetlen nyomort is látó el­lenzéki politikusok, a Ma­gyarország akkori gazdasági helyzetében esztelennek mondható lillafüredi beruhá­zásokért A kulisszák mögé látók arról is tudtak és kipel­lengérezték, hogy a valóságos cél nem országos érdek, ha­nem az, hogy a Bethlen-kor­mánynak és a hozzájuk tar­tozó uralkodó osztálynak épül Lillafüred; a Palota­szálló emelkedő falai mögött nagy panamák húzódnak meg. Az ellenzéki lapok ponto­san nyomon követik az ese­ményeket és 1929 tavaszán már a 3 millió 400 ezer pen­gős építkezéssel kapcsolatban egyre sűrűbben kénytelen nyilatkozni a kormány, de minden esetben félrevezeti a közvéleményt. A valóban ki­váló építészeink tudják, hogy a készülő épület giccs, annak ellenére, hogy tervezője Lux Kálmán. aki egyébként ugyancsak kiváló építész. De szakembereink tisztában van­nak azzal, hogy a korszak építészetében nincs helye haladó irányzatnak, igazi ér­téknek, az uralkodó körök szinte mindenkit megalku­vásra késztetnek. A páratlan szépségű természeti környe­zetben álló épület ezért nem szerepel nemcsak műemlé­keink, hanem még műemlék- jellegű épületeink között sem, elfuserált ónémet lovag - várra emlékeztető formájá­val. A napjainkban szeren­csés, hasznos célt — a dolgo­zók SZOT-üdültetését — szol­gáló épület külön írást érde­melne meg abból a célból, hogy megmagyarázzuk és megértessük sokakkal, hogy miért is giccs ez az annyiak által szépnek, csodálatosnik tartott épület. Ugyancsak kü­lön cikket érdemelnének az építkezés mögött meghúzódó panamák és a város területén szanaszét levő, ásítozó egy­kori kőbányák gödrei, ahon­nét nem kis haszonnal ter­melték és fuvarozták ki Lil­lafüredre azt a mállékony tu­fát, melynél sokkal időtál- lóbb és értékesebb kő állott rendelkezésre a helyszínen. A kövek a panamákról be­szélnek, de az igazi botrány — és nem gazdasági, hanem annál jóval nagyobb, politi­kai botrány — a melegvíz­fúrás mögött húzódott meg. A Palotaszálló építésének be­fejezése előtt a fúrásokat irá­nyító kiváló geológusunk, Pávai Vájná Ferenc ugyanis talált itt meleg vizet. De ami­kor ez Bethlen tudomására jutott, megrettent attól a gondolattól, hogy a gyógyító hatású víz hírére betegek, bénák, mankós emberek le­pik majd el az általa egészen másként elképzelt fürdőhe­lyet. Kiadta az utasítást, hogy Pávait és fúrómesterét lehe­tetlenné kell tenni. Megté­vesztő nyilatkozatokkal félre­vezették a közvéleményt, vál­lalva az eredménytelenség­ért, a kudarcért rájuk zúduló hírlapi és parlamenti bírála­tokat, támadásokat. Mindez 40 év múltán, véletlenül, a lillafüredi mésztufa-barlang keletkezéstörténetét kutat'-.i bukkant fel előttem H. SZABÓ BÉLA (Folytatjuk) Iskola - udvar nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom