Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

Tanáén és orvosi segítség Szeptemberre végeznek az építek Tizenöt millié torint az isknlák felújítására Miskok; III. kerületében, a ársadalmi szervek összefogá- ának eredményeként, úgy- levezett nővédelmi intéz- nény alakult. Az intézmény - amely az SZTK rendelő- ntézetben kapott helyet — ásod leges feladatának az is­A nódolgozók 30 százalé­ka veszi igénybe az üzemi étkeztetést a Lenin Kohá­szati Művekben. A többi .önellátó”, rendszeresen főz saládja számára, s ezért iem igényli a meleg kosztot i munkahelyén. Azt azon­sán szinte valamennyien meretterjesetést, a felvilágo­sító munkát tekinti. A nőket érdeklő minden kérdésben szívesen nyújtanak felvilágo­sítást. Naponta 120—150 láto­gatójuk van, akik nemcsak tanácsot, de rendszeres or­vosi segítséget is kapnak. örömmel fogadnák, ha az Üzemi Vendéglátó lehetővé tenné, hogy félkész ételeket vásárolhassanak az étkez­dékben. Hiszen ezzel tulaj­donképpen a második mű­szakot könnyítenék meg szá­mukra. A miskolci iskolák, óvo­dák és kollégiumok felújítá­sára mintegy 15 millió fo­rintot költ ebben az évben a városi tanács. Az új tanév kezdetére be­fejezik a Hámán Kató Kol­légium felújítását, amely 1 millió 394 ezer forintba ke­rül. A többi között korszerű­sítik a konyha fűtését, ki­cserélik a helyiségek burko­latát. A Közgazdasági Szak- középiskola 2 millió forint értékű tatarozása — a torna­terem kivételével — ugyan­csak befejeződik a tanév kezdetére. A Petőfi Kollégi­umban az ablakokat és az ajtókat cserélik ki, és az épület homlokzatát is át­alakítják. A Kun Béla utcai általános iskola második éve tartó rekonstrukciójára az idén másfél millió forintot költenek. Kisebb javításo­kat, átalakításokat végeznek a Kilián-déli 34. sz. Általá­nos Iskolában, a 35. sz. isko­lában és a Zrínyi Gimnázi­umban. A tanév kezdetére előreláthatólag végeznek a felújításokkal az építők és így a diákok már a meg­szépült iskolákban, kollégi­umokban kezdhetnek újra munkához. Félkész ételt kérnek a dolgozó nők Balatoni víkend Lecke a taron Valljuk be: mi, felnőttek, nemegyszer ok nélkül ítéljük el a fiatalokat. A huligánok viselkedését könnyen „átruházzuk” ifjúságunk azon túlnyomó többségére is, amely példásan tanul az iskolában vagy derekasan dolgozik a munkahelyén, s meg­felelően viselkedik a családja körében és másutt is. Egyszóval: az elrettentő példákból megfontolás nélkül általánosítunk. Fiataljainkról általában akkor is elítélő a véleményünk, ha nem olyan a ruházatuk és a frizurájuk, mint a miénk most, vagy volt hajdanán. Nem jut eszünkbe, hogy egykor mi sem követtük mindenben a felnőtteket, mert hiszen a megszokot­tól eltérőt, újat akartunk, ami természetes vágya, szándéka minden ifjú nemzedéknek. Ugyanakkor hamis buzgalmunkban azt már nehezen vesz szűk észre a fiataloknál, ha pozitív értelemben valami nem mindennapit cselekszenek. Mindez — felnőtt társaim helyett is bizonyos önváddal — vasárnap délután Tapolcán, egy 15—16 éves forma, fekete ingpulóveres, a szokásosnál hosszabb hajú fiatalember csele­kedete láttán jutott ismételten az eszembe. Családom tagjaival éppen az eset pillanatában érkeztem a csónakázótó partjához, ahol vagy kétszázan kíváncsian nézték a több-kevesebb hozzáértéssel evezőket. Sajnos, azt is csak nézték, hogy egy hat-hétéves formájú kisleány az egyik csó­nakból beleesett a vízbe. Három nem sokkal nagyobb társával „sétahajókázott” (miközben a szülei, úgy is, mint felnőttek, ki tudja hol, az is lehet, hogy a domboldali erdőben hangos énekszóval mulatozók társaságában tartózkodtak), s a gyer­mekek tapasztalatlansága következtében történt meg a baj. A víz ott, a tó közepén, körülbelül másfél méteres, tehát elég mély — és hínáros — ahhoz, hogy egy kisgyerek beleful­ladjon. A parton nem mozdult meg senki, egyetlen felnőtt sem árulta el mentési szándékát — s mire én is a tóba ugrottam volna, erre már nem volt szükség. A fentebb említett fiatal­ember ugyanis a körülbelül öt-hat méterre sikló csónakjából halogatás nélkül, ruhástul a vízbe vetette magát, s abban nyakig elmerülve, a vállán tartva segítette vissza a kislányt a csónakba. Közben a három megszeppent gyerkőc kapkodása miatt még arra is kellett ügyelnie, hogv ők is a vízbe ne kerüljenek. Aztán arra is volt gondja a csuromvizes fiúnak, hogy a csó­nakot elkísérje a „kikötőig", ahol kiszólhattak annak fel­ügyelet nélkül hagyott apró utasai Mindezt úgy hajtotta végre az eset nélkül talán hippinek nézett fiú, mint ami természetes dolog. Pedig a természetes csak az volt az egészben, hogy leckét adott nekünk — fel­nőtteknek. TARJAN ISTVÁN fl telephelyen romlik meg a zöldség As ósdi TEFU „lerobbant?” „Várható időjárás a Bala­ton térségében ma estig: to­vábbi felhőátvonulások, több­felé esővel. Hűvös marad az idő.. A balatoni üdülők lemon­dóan összébb húzzák kabát­jukat, majd a vízpart helyett elindulnak valamelyik presz- szóba vagy étterembe, agyon­ütni az időt. Siófok Az idei nyáron a Balaton fővárosában az orkánkabát a divat. A szállodák előtt ko­ránt sincs annyi külföldi rendszámú kocsi, mint tavaly ilyenkor. A kikötőkben lehú­zott vásznú vitorlások veszte­gelnek. A mólókon azonban hosszú sorban ülnek egymás mellett a mindenre elszánt horgászok. A Balaton-szálló vendég­könyvében miskolciakra bukkanunk. — Csak egy hétre jöttünk le nyaralni. Már kirándul­tunk Földvárra és Keszthely­re is — mesélik Balogh Jó­zsefek, a Gyula utcából. A társalgóban a gyerekek •Vf, 1 hatalmas, felfújható gumi- lúddal játszanak. A siófoki strandon három bátor fürdőzőre találunk. — Délben utazom haza, és megfogadtam, hogy legalább egyszer megmártózom a Ba­latonban — mondja dideregve Vészy Attila rudabányai kő­műves. Balatonfüred Siófokról egy óra a hajóút Balatonfüred re. A tó közepén méter magas hullámok nyal­dossák a Révfülöp fedélzetét. Füred végében áll az Észak-magyarországi Textil­es Felsőruházati Nagykeres­kedelmi Vállalat üdülője. A földszintes épület környékét meszesgödrök és téglahalmok csúnyítják. Jövőre emeletet húznak rá. Kovács Zsuzsa Miskolcról, az Arany János utcából jött ide nyaralni. Már feltűnően csokoládébarna a bőre. — Ezért még Miskolc-Ta­polcán szenvedtem meg — magyarázza mosolyogva. A balatonfüredi part men­őid város Tanácsa negyedévenként kooperációs tanács­kozást hív össze, amelyen részt vesznek a megye nagykeres­kedelmi vállalatainak képviselői, az Ózdi Kiskereskedelmi Vállalat, az Ózdi Vendéglátóipari Vállalat, a FÜSZÉRT ki- rendeltség vezetői, valamint a 3. sz. AKÖV üzemegységének illetékesei. tén álló szabadtéri Vitor­lás Sörözőben telt ház van. Az Albatros-zenekar szemer­kélő esőben játszik. A fiata­lok esernyővel a kezükben táncolnak. Az élet nem állhat meg... Az utak mentén stoppos fiúk és lányok integetnek. — Azért nem állok meg nekik — elmélkedik „böl­csen” alkalmi gépkocsiveze­tőnk —, mert ez olyan, mint­ha valaki a cipőmbe kéredz- kedne. Almádi és Aliga Az almádi strand előtt szabolcsi gyerekcsapat vonul el a vasútállomás felé. Hónuk , alatt színes dobozok, kezük­ben hátizsákok, némelyiknél bőrönd is van. (Ágotha Tibor felvétele) — Most megyünk haza — kiabálják egymás szavába vágva a gyerekek. Lábukon új cipő fénylik. Nevelőjük mondja: — Három hétig nyaraltunk a budapesti úttörők györöki táborában. A tavon csak a vízi rend­őrség őrjárata cirkál. Mö­götte csapatokban húznak el a sirályok. Balatonaliga. A Hámán Kató leány építőtábor lakói pokrócokba burkolózva ülnek ki a tó partjára. Magyar nó­tákat énekelnek, majd tánc­dalokkal folytatják. Szemben a tihanyi szállodasor fény­reklámjai villognak az éj­szakában . . SZÁNTÓ ISTVÁN Legutóbbi tanácskozásukon — amikor a lakosság jobb el­látásával kapcsolatos tenni­valókat vitatták meg — a helyi MEZŐKER vezetője panaszolta: a reggel 6 órára ígért TEF.U-kocsikat nem kapta meg. Emiatt 160 mázsa zöldárut nem tudótt időben kiszállítani az ózdi üzletekbe. Az ellátó vállalatok vala­mennyien elmarasztalták az ózdi TEFU-t. A kocsikiállí­tások általában sem időben, sem mennyiségben nem ki- elégítőek. Hiába várják az ózdiak a jó és minőségileg kifogástalan áruellátást, ha a TEFU, a szállító részleg te­hetetlen. A FÜSZÉRT a tú- ranapokat sem tudja betar­tani, a MEZÖKER zöldáruja nem jut el a vásárlókhoz, a telephelyen romlik meg. A TEFU vezetői elmondot­ták: 40 darab kiselejtezett kocsijuk van, kényszerűség­ből még üzemeltették ezeket is, de éppen a kritikus idő­szakban lerobbantak. Az em­lített 40 kocsi helyett mind­össze hat darabot kaptak ed­dig. Javulás csak akkor vár­ható a szállításnál, ha a ki­selejtezett kocsik helyett a vállalat üzemképes járműve­ket kap. De mi lesz addig az óz­diakkal? Esetleg hetekig, hó­napokig nem juthatnak friss gyümölcshöz, főzelékhez'.’ V. Z. ASZÓDYJÁNOS A kriminalisztika kalandos története Pályázati felhívás A KISZ Miskolc városi Bizott­sága, a Molnár Béla megyei Ifjú­sági és Üttörőház igazgatóságá­val közösen, „MIT VARUNK AZ IFJÚSÁGI HÁZTÓL?” címmel nyilvános pályázatot hirdet. Pályázati korhatár: 25 év. A pályázat célja: nyújtson se­gítséget ahhoz, hogy az Ifjúsági Ház programjának összeállításá­nál a fiatalok igényei, javaslatai, elképzelései érvényesüljenek. A legfeljebb öt oldal terje­delmű pályaművek tartalmazzák azokat a tevékenységi formákat, melyeket fiatalságunk igényel az Ifjúsági Házban (ismeretterjesz­tés, szórakozás, szakkörök, mű­vészi csoportok stb.), s az ezek beindításával, szervezésével kap­csolatos javaslatokat. Tájékoztatásul közöljük a ren­delkezésre álló helyiségeket: 11 szakköri, illetve klubhelyiség, 1 nagyterem, 1 büfé, 1 galéria. A pályaművek beküldési helye' KISZ Miskolc városi Bizottság? (Miskolc, I., Petőfi u. 1—3.). A borítékon kérjük feltüntetni a „MIT VARUNK AZ IFJÚSÁGI HÁZTÓL?” jeligét. A pályaművek beküldési határ­ideje: 1970. augusztus 10. Pályadfjak: I. díj: a győztes 400 forintos könyvutalványt kap és a Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya 1970. augusztus 20-án meghívja a stú­dióba. II. díj: 300 forintos könyvutal­vány. III. díj: 200 forintos könyv­utalvány. A pályázatokat jeligésen kér­jük feladni. (A pályaművet egy nagyobb borítékba tegyék, ame­lyen a jelige van feltüntetve, ebbe tegyenek bele egy kisebb, zárt, szintén jeligével ellátott bo­rítékot, amely tartalmazza a pá­lyázó nevét, címét és életkorát.) A bíráló bizottságot a KISZ vá­rosi Bizottsága és az Ifjúsági Ház igazgatósága együttesen jelöli ki. A pályázat eredménye az Cszak- Magyarország és a Déli Hírlap 1970. augusztus 20-i számában je­lűik meg. KISZ Miskolc városi Bizottsága Molnár Béla megyei Ifjúsági és Üttörőház igazgatósása Valamely bűntény kivizs­gálása egykor főként a ta­núvallomásokra épült, jólle­het ma már tudjuk, hogy a tanúvallomás nem mindig kifogástalan bizonyíték. A tanúk vallomásainak tévedé­seit azonban sem megállapí­tani, sem pedig kizárni nem lehet. Amikor látott vagy hallott dolgokról van szó, nem rit­kán megesik, hogy a tanúk — egész sor különböző té­nyező hatására, vagy az ille­tő esemény bekövetkezésé­nek szubjektív körülményei folytán — egymástól eltérő­en értelmezik, jegyzik meg és elevenítik fel a történést. A fizika, a vegyészet, sőt a matematika vívmányainak felhasználásával a rendőr­tudomány egész sor újabb, eddig elsikkadt bizonyíték­kal siet az igazságszolgálta­tás segítségére. A kriminalisztikában lé­nyeges szerepet játszik > személyazonosság megállapí.- tásának, az igazság kideríté­sének folyamata. Gyökerei mélyen visszanyúlnak a tör­ténelembe, s az a szüksé­gesség hívta életre, hogy fel­fedezzék, elszigeteljék és megbüntessék a társadalom­ra nézve ártalmas elemeket. Elsősorban is az ismeretlen gonosztevő kilétét kell meg­állapítani. Ki a tettes? — ennek a kérdésnek a tisztá­zása volt mindenkor a rend­őrség fő feladata. Másodsorban azt kell fel­deríteni, hogy nem visszaeső bűnözőről van-e szó, akit már elítéltek, s aki álnév mögé rejtőzve ismét bűnözik. A tü­zes vassal való megbélyeg­zés, amelyet a múlt század­ban még alkalmaztak, éppen e célt szolgálta. A tüzes bé­lyeg azt jelezte, hogy az ille­tő előzőleg már büntetett, visszaeső bűnöző. A tüzes bélyeg — a személyazonos­ság megállapításának meg­könnyítése mellett — mint­egy tetőzte, kiegészítette a gonosztevőre mért ítéletet. Franciaországban a toh*a­jokra V betűt (Voleur), a hamisítókra F betűt (Faux), a visszaeső bűnösökre pedig W betűt sütöttek. Jeremy Bentham, a neves angol filo­zófus & jogtudós javasolta, hogy a személyazonosság megállapítása érdekében ne csak a gonosztevőket teto­válják, hanem az egész la­kosságot. Az angol közvéle­mény azonban elutasította Bentham indítványát, mint az emberi méltósággal ösz- sze nem egyeztethetőt. Bent­ham rendszere különben sem oldotta volna meg % tör­vényszéki azonosítás kérdését A tetoválást ugyanis módo­sítani is, eltávolítani is le­het. Egyik sikertelen kísérlet a másikat követte. A kísér­letezők arra törekedtek, hogy a visszaeső bűnösök azonos­ságának megállapításara ha­tékony rendszert dolgozza­nak ki. Az első, szinte álta­lános elfogadott rendszer Alphonse Bertillon módszere — a törvényszéki antropo- metrra — voli. Alphonse Bertillon, a pá­rizsi rendörprefektúra segéd- jegyzője, 1879 júliusában je­lentést terjesztett a rendőr­főnök elé. Ebben javasolta, hogy a gonosztevők személy- azonosságának megállapítása céljából alkalmazzanak bizo­nyos antropológiai mérése­ket. Bertillon elmélete arra a feltevésre épült, hogy nem létezhet azonos testrészekkel rendelkező két ember, to­vábbá, hogy az emberi csont­váz, méreteit tekintve, a változatok sokaságát mutat­ja. Bertillon módszerének alapját a test méreteinek megállapítása képezte. Tehát , a test és a fej méretei, a bal láb hossza, a bal kéz középső ujjának hossza, a bal alkar és a karok kiter­jesztett hossza, a felső test méretei stb. Mint láthatjuk, Bertillon a test bal oldalán végezte el a méréseket, mi­vel ez kevésbé van kitéve a fizikai munka okozta el­változásoknak, torzulások­nak. IFohytatptk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom