Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-31 / 178. szám
Az 50. évforduló Öt évtizede, hogy 1920. július 31-én megalakult Nagy- Bri'tannia Kommunista Pártja. Érdekes, hogy az évforduló pontosan akkorra esik, amikor egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a hagyományos ,,nagypártok”, a munkáspárt és a konzervatív párt ..hely- cserés” kormányzási periódusai mennyire képtelenek igazi választ adni a brit társadalom alapvető kérdéseire. Nem üres szólam tehát, hogy az utóbbi öt évtizedben Nagy-Britannia Kommunista Pártja szállt mindig a legkövetkezetesebben síkra a munkásosztály, a dolgozók, vagyis az ország igazi nemzeti érdekeiért. Egyetlen példát kiragadva emlékeztetnünk kell arra, hogy egyedül a kommunisták tiltakoztak Angliában annak idején a müncheni egyezmény ellen, amelyet világháborúval fizetett meg Anglia népe. Kemény megpróbáltatások füzében született Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártja és azóta is nehézségek közepette folytatja küzdelmét töretlen hittel és energiával a társadalmi megújítod ''^rt a brit szigeten. yk Szemre is nagyon tetszetős a Miskolci Kárpitos Szövetkezet nagydíjat nyert garnitúrája. És még érdekesebb az, amit a fénykép nem tud érzékeltetni: a hatalmas ágy belsejében egy nagy méretű — kettős — ágyneműtartó van, amelyhez — egy okos rugós szerkezet segítségével — a betét felemelésével könnyedén hozzá lehet jutni. Egy kisfiú is felemelheti így a betétet, akár két ujjal is! A visszaérésztés szinte automatikus, mondhatnánk úgy is: légpárnás megoldásúi. És ami nem közömbös: meglehetősen olcsó, szétszedhető, tehát a legszűkebb folyosón is felszállítható. Jól lehet keresni, ha eltérnek a szabványtól Nyári lombhullás A szeszélyes nyári időjárás megzavarta a természet rendjét a Mecsekalján. A pécsi utcákat, tereket díszítő fák és cserjék három évszaknak adtak egyszerre „randevút”: amíg a növények túlnyomó része dús, nyári lombjával díszeleg, némelyik fa már színesedik és hullatja levelét, a belváros egyes fái, cserjéi pedig másodvirágokat hoztak. Bőven van extra méretű öltöny Ezerötszáz darab szintetikus, illetve gyűrtelenített anyagból készült pester, yes- ter és blondel öltönyt kaptak, a ruhák modern színesben és újszerű fazonokban készültek. Újdonságnak számít, hogy a bolt ezentúl valamennyi extra méretű öltönnyel is ki tudja szolgálni vevőit, különféle színű és fazonú ruhákat hozattak Budapestről a sovány és a ..hasas” férfiaknak. Az öltönykészlet többsége már őszi jellegű darabokból áll, de a nyár végéig kapható lesz könnyű szövetből készült kánikulaöltöny is. A budapesti szállítmányban mintegy kétezer darab jó minőségű, éltartó szólónadrág is érkezett. Többségük a Hazánkban a szabványnak kötelező ereje van, attól eltérni csak a Magyar Szabványügyi Hivatal engedélyével lehet. Azzal, hogy a szabványban kötelezően előírják a termék anyagát, összetételét, alakját, méreteit és egyéb tulajdonságait, a szabvány — egyéb haszna mellett — a fogyasztók közvetlen érdekeit is védi. Betartják-e mindig? Megtakarítás — a vevő rovására Az MSZ 551—64. szabvány előírja, hogy a kisméretű minden igényt ki tudnak elégíteni. Minden héten szállítanak A Széchenyi utcai férfikon- fekció-bolt minden héten kap árut a budapesti Férfiruha Nagykereskedelmi Vállalattól. Az elkövetkező hetekben megérkeznek az őszi felöltők, közöttük jó néhány importból származó modell. A budapesti vállalat, ígérete szerint, mindent megtesz azért, hogy a miskolci férfi- konfekció-ellátást megjavítsa. A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kezdeményezése — amely a Mo- dellház esetében ragyogóan beváU — minden bizonnyal' sokat segít majd öltözködési gondjainkon. O. téglánál legalább 300 ezer darabonként laboratóriumi vizsgálatot kell végeztetnie a gyártó vállalatnakAz Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál folytatott ellenőrzés feltárta, hogy ezt a vizsgálatot a cég negyedévenként csak egyszer végezteti el. Ennek magyarázata: egy vizsgálat anyag-, szállítási stb. költsége mintegy kétezer forint. Ha egymillió tégla minősítését elmulasztja, 6—7 ezer forint önköltségcsökkentést érhet el a gyár. Több millió darabos termelésnél ez az összeg megsokszorozódik. Ehhez hozzájön, még az árkülönbözeten nyert haszon is. Mert a gyakorlat általában az, hogy a gyár a szabvány által előírt ellenőrzés tudatos elmulasztása által termelt se- lejttéglát is a legmagasabb áron igyekszik értékesíteni. Ezt bizonyítja Túsza Béla putnoki lakos esete, aki négyezer darab elsőosztályú téglát vásárolt a vállalattól. A szabvány ötszázalékos törést engedélyez. Mivel a tégla a kötelező vizsgálat elmaradása miatt selejtes volt, 30 százaléka tört össze. Az ilyen összetételű téglaszállítmány a szabvány szerint már csak harmadosztályú. Túsza Bélától azonban elsőosztályú (711 FtlOOO db) árat kértek. Vagyis: a szabvány be nem tartásából a vállalat jogtalan hasznot húzott. Az Országos Épületasztalos- ipari Vállalat kecskeméti üzemegysége pedig selejtes parketta-panelt szállított a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnak. A közelmúltban 600 lakásból fel kellett szedni a parkettát. A kár ötszázezer forint volt. Gyakran nem ismerik az előírásokat Nemritkán előfordul, hogy a vállalati termékeket minősítő dolgozók nem ismerik a termékekre vonatkozó szabványokat. Az áru továbbjutását megkönnyíti, hogy az arra illetékesek anyagilag jobban érdekeltek a selejt továbbengedésében. mint hogy visszaadják vagy átminősítsék a terméket. Még tovább menve: gyakran kereskedelmi vállalatok dolgozói sem rendelkeznek olyan képzettséggel, hogy észre tudnák venni a szabvány előírásainak be nem tartását. Erre a TÜZÉP- és áfész-telepek számtalan példát szolgáltatnak. De történnek itt ennél furcsább dolgok is. Például a Mezőkeresztesi áfész-telepén K>ét vállalat szerződött a jobb ellátásért Kamaszruhák, különleges öltönyök INagy választék a Széchenyi u. 3t>. sz. alatti férfikonfekció-boltban A Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 89. számú, Széchenyi utca 36. szám alatti férfikonfekció-üzleté- ben különleges választék fogadja a vásárlókat. A miskolci vállalat a budapesti Férfiruha Nagykereskedelmi Vállalattal kötött szerződés alapján ezentúl közvetlenül a fővárosi cégtől kapya áruit. A napokban megérkezett az első szállítmány, körülbelül 700—800 ezer forint értékű f - -fi- és kamasz konfekció- öltöny, za'?ó és nadrág. legújabb divat szerint készült csípőnádrág, bevágott zsebekkel és trapézvonallal. Felkészültek az iskolaszezonra A bolt áruválasztékának bővítése céljából árusítanak 7—16 éves fiúknak készült öltönyöket és nadrágokat is. A jó minőségű és olcsó kamaszöltönyökből. strapabíró nadrágokból, lemberdzsekek- ből nagy választékot tartanak és az iskolai szezonra egy 1043 darabos BH—100 60- as VB födémbéléstest-szállít- mányból a szabványban előírtak be nem tartása miatt 417 darabot elsőosztályúról másodosztályúra minősítettek. A termelővállalat ezért jelentős összegű kártérítést fizetett az áfész-nek, amely azonban az árut mégis elsőosztályú áron adta el a vevőknek. Határozottabb intézkedések szükségesek, hogy a szabványtól való eltérésből ne származhassék jogtalan hasznuk a gyártó vállalatoknak. (nyikes) r rr @ A A Tanácsköztársaság idején Diósgyőrvasgyár neve hazánkban politikai vonatkozásban vált jelentőssé a gyár dolgozóinak a (miskolci csatában, májd a felvidéki hadjáratban való részvétele eredményeképpen. ötezernél több dolgozó vett részt a Vörös Hadsereg különböző alakulatainak fegyveres harcaiban. A két forradalom legjelentősebb vívmányai közé tartozott az 1918 decemberében bevezetett 8 órai munkaidő fenntartása, amit a Horthy- rendszer meg sem próbált megszüntetni. A gyár termelése a katonai behívások miatti munkaerőhiány következtében erősen visszaesett. Az első világháború befejezése után a Simonyi—Sema- dam kormány 99 évre bérbe akarta adni a gyárat egy francia pénzcsoportnak, amit az angol kormány közbelépése hiúsított meg. A trianoni békeszerződés következtében az előző 4 millió mázsányi vastermelés 1,2 millió mázsára zsugorodott. Az ország nem tudott megbirkózni a nyersanyaghiánnyal, Diósgyőrött is elkezdődtek a munkáselbocsátások. A vasúti kerékabroncsszükségletet 1923-tól már a diósgyőri gyár elégítette ki (korábban a resicai vasmű). A 20-as évek elején az infláció egyre nagyobb méreteket öltött, a korona elértéktelenedett. A stabilizáció csak 1924 júniusában következett be. Az első világháború előtt megkezdett nagyolvasztó 1926-ban készült el és a gyár 51 év után újból saját termelésű nyersvasból látta el feldolgozó üzemeit. Hangulat és teljesítmény Az. új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta behatóan foglalkoznak vállalataink a termelékenység növelésének lehetőségeivel. Ennek érdekében városunk kulcsüzemei jelentős erőfeszítéseket tesznek például a technikai-technológiai fejlesztés fokozásáért. Az T,KM-ben új elektroacélmű épült, s most készül — a vállalat történetének legnagyobb beruházásaként — a finomhengermű, hogy csak kettőt említsünk az új, a régieknél lényegesen termelékenyebb üzemek közül. A DIGÉP-ben az idén fejezik be a kovácsüzem rekonstrukcióját, új szerszámgépcsarnokot Létesítenek, s mintegy 65 millió forintért vásárolnak, szintén ebben az évben, új nagy termelékenységű gépeket. Bővül a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, s jelentős műszaki fejlesztést valósítanak meg a December 4. Drótművekben is. És sorolhatnánk tovább üzemeinket. Van azonban a termelékenység fokozásának egy másik tényezője is, amiről korántsem beszélünk annyit, noha eredményeket azzal kapcsolatban is elkönyvelhetünk, erőfeszítéseket itt is tapasztalhatunk. A termelékenység „emberi oldaláról” van szó, ami legalább olyan fontos momentum — ha nem fontosabb —, mint a gépesítés, a tudomány eredményeinek alkalmazása, az újítások számának növekedése. A teljesítményt nagyban befolyásolja az iskolai és szakmai képzettség foka. Abban például, hogy a Diósgyőri Gépgyárban az elmúlt éVben a termelés növekedését száz százalékban a termelékenység növelése eredményezte, nagy szerepet játszott a vállalati kollektíva szakmai felkészültsége, az a tanulási kedv, amely a gyár dolgozóit jellemzi. A Lenin Kohászati Műveknél a törzsgárda gyakorlottságának köszönhető, hogy a vállalat egyike az iparág azon üzemeinek, ahol az utóbbi időben a legnagyobb arányban nőtt a termelékenység. A termelékenység „emberi oldalának” más tényezői is vannak. Egyik ilyen az üzemen kívüli életkörülmény. Az például, hogy a BÁÉV igyekszik dolgozóinak lakásproblémáját megoldani, kedvező hatással van a termelékenység alakulására is. Példaként megemlíthetjük azt az igyekvést is, amellyel a két diósgyőri nagyüzem a dolgozók szabad és pihenő idejének a hasznos eltöltését forszírozza. Egy-egy jó üzemi kirándulásba fektetett költség feltétlenül megtérül azáltal, hogy jobb lesz a részvevők hangulata, s ennek eredményeként a teljesítményük is. Fontos tényező még a munkakörülmény, a megfelelő munka- szervezés, s az anyagi és erkölcsi megbecsülés. A gépgyárban végzett széles körű felmérés egyik leghasznosabb tapasztalata például az volt, hogy a dolgozók többsége helyesli, sőt kéri az anyagi ösztönzés korszerűsítését. S legalább ennyire igénylik az erkölcsi elismerést is, mint a szakmai büszkeségre alapozott munkakedv, lelkesedés egyik forrását. A munka termelékenységét döntő módon az ember határozza meg. Hiszen hiába emelkedik a termelőeszközök technikai színvonala, ha a velük dolgozók életunt, kedvetlen, fáradt vagy érdektelen emberek. Ha a miskolci üzemek életébe, eredményeibe bepillantunk, több helyen jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy az elmondottak fontosságát egyre nagyobb mértékben ismerik fel. Ny. I. 1 VASGYÁRAK 200 EVE két világháború között Az Európa-szerte mutatkozó konjunktúra következtében a diósgyőri gyár termékei is megjelentek a világpiacon. A diósgyőri gyártmányok szállítása megkezdődött Indiába, Egyiptomba, Svédországba, Olaszországba, Romániába, Jugoszláviába és több más államba. A diósgyőri acél külföldön mindinkább versenyképessé vált. Belföldi sikerét igazolja az a távirat, amelyet a budapesí—római, akkoriban nagy hírű sportrepülés két pilótája, Kaszala és Lampich 1928 június 28-án küldött a gyárhoz: „Diósgyőri acél és magyar akarat győztek”, ugyanis a kiváló eredményt elért repülők gépébe diósgyőri acélt építettek be. Az 1929-es esztendővel újból gazdasági válság következett be. Az ez utáni években élte át a diósgyőri gyár legválságosabb időszakát. Termelése annyira lehanyatlott, hogy a 20-as években még 9000 dolgozót foglalkoztató gyár létszáma 1933-ban 3080- ra csökkent, de még ezt az állományt is hetenként csak 2—3 műszakban tudták foglalkoztatni. A gazdasági válság alatt újból felvetődött az állami gyár kapitalisták részére történő eladásának szándéka. Be akarták bizonyítani életképtelenségét és a Rima—Murányi Rt. kezére akarták átjátszani, ami heves országgyűlési összecsapásokat idézett elő. A gazdasági válság 1934ben szűnt meg és rövid időn belül a diósgyőri gyár újból jelentős exportszállításokat bonyolított le. 1935—36-ban már a termelés 50%-a külföldre irányul. Az eredményes exportszállításokat megszüntette az 1938-as győri program meghirdetése, majd szeptemberben a második világháború kitörése. A világháború kitörése után a gyár termelésének nagy részével a hadiipar igényeit elégítette ki. A háború kitörésekor azonnal felfüggesztették a nyolcórás munkanapot és életbe léptették a kivételes hatalmat. A Magyarország háborúba lépése után fokozódó terhek a munkásság körében nagymérvű elégedetlenséget váltottak ki. A proletariátus folytatta harcát, a szabotázscselekmények gyakoribbá váltak. A főispán megállapítja, hogy Borsod megye tele van ipar- vállalatokkal, de sehol sem tapasztalható az az elkeseredett hangulat, amely Diósgyőrött nemcsak a munkásság körében, de a tisztviselői karban, sőt a mérnökök között is uralkodik A rendszerellenes hangulat legszebb bizonyítéka az 1943. szeptember 9-i újgyári béketüntetés, amely az olasz eseményekre való tekintettel azt követelte, hogy Magyar- ország is kössön különbékét. Erről a megmozdulásról mind a londoni, mind a moszkvai rádió megemlékezett. A gyár termelését tulajdon, képpen az 1944. szeptember 15-i légitámadás következte, ben fejezte be, amikor kb. 700 db 250—500 kg-os bomba zúdult a gyárra. Ugyanakkor elrendelték a még használható gépek nyugatra szállítását. DR. ZÁDOR TIBOR (Folytatjuk!
