Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-30 / 177. szám
a miskolciaké a szó üvöltő süvölvények * Zenebona, hajcihöl Nincs mód a pihenésre, mert déli 12-től késő estig üvöltenek a fiatalok. Még hangerősítőt is használnak. V ölamelyik papa vette „marad a gyerek, ha játszik” alapon. Azt hiszem, négyfenekű dobot vernek, legalábbis úgy tűnik. Fülünkben két kiló vatta. Nem használ, „áthallik'. Ha szólni merünk, olyanokat mondanak válaszként, ami nem. tűr nyomdafestéket. Miért nem lépnek fel ezek a fiúk valamelyik étteremben vagy vendéglőben? Talán azért, mert hamisan játszanak? A Kun Béla u. 36. és környéke lakói Üzérkedők a piacon Helytelen ... hogy Tóth Gábornak, az önök levélírójának, nem adtak magyar nyelvű utasítást a Szmena 8 fényképezőgép vásárlásakor, amelyért ezúton kérjük elnézését. Egyúttal megküldtük címére az utasítást, s amennyiben még ezek után is problémája lenne, kérjük, keresse fel miskolci fotóáruházunkat, ahol részletes felvilágosításban részesül. Kolosi Miksa főoszt vez. Optikai Finommechanikai es Fotócikkeket Értékesítő Vállalat A tapolcai autómegőrző előtt van, egy tábla. Azt adja tudtul a kirándulóknak, hogy a Miskolci Idegenforgalmi Kirendeltség a Csabai kapu 1. szám alatt található. Te- leíonszám: ....... Játékos kedvű fiatalok odairták, hogy: „Az nincs!” Pedig van: 13-347. Csak. akikre tartozik a dolog, nem vettek annyi fáradtságot, hogy az üres helyre odafessék. * A közkedvelt csőnakázótó- nak 6 órakor bezárják a pénztárát. Lehet, hogy igazuk van, vagy legalábbis úgy érzik az illetékesek, de az üdülök szemszögéből nézve ez bizony egy kicsit korai. Mert miről van szó? Melegben tavon csónakázni nem éppen a legüdítőbb érzés. Csak délután vagy a koraesti órákban ROVATVEZETŐ: KOiTAI JÓZSEFNE Szerkesztői A SZÉCHENYI U. 38. LAKÓINAK: Szerkesztőségünkhöz küldött panaszuk azt jelenti, hogy már talán megpróbálkoztak az illetékeseknél, de sérelmüket nem orvosoltáik? Tudniillik azt írják, hogy az épület lépcsőháza hónapok óta nincs takarítva, odajárnak a ,, kukaguberálók’ ’ (ugye, milyen szép magyar szó?), kiemelik a tartályok „értékesíthető”1 tartalmát, s távoznak. Marad a bűz meg a szemét. S ezt a lakók „élvezik”. — Tanácsunk: forduljanak a MXK-h-ez. VALAMI SZERVEZÉSI HIBA, vagy pedig a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal? — miatt csaknem egy hónapja minden országos és megyei lapban hirdetik a Lehel 60-ast (hűtőgép), de kapni nem lehet — írja V. E. olvaélvezetes. Hiába azonban a szándék, ha a kivitel „lehetetlen”. * Sem a parkban, sem ,a játszótéren nincs egy asztal Tapolcán. Erről már sok szó esett, de az a vélemény, hogy a „városképbe nem illik bele az asztal”. (Persze, sok minden nem illik bele, de ezt nem mi ítéljük meg!) Tény, hogy a kirándulók, turisták kénytelenek a sülthúst, halat, s mi jó falat, a lócára rámolni, amin ülnek. Más nem történik, mint hogy ízléstelen. Esetleg még az, hogy az utánuk leülő kiránduló szaladhat a Patyolathoz! i. M. a nadrágíogasok beszerzésével a vállalat munkaidőt takarítana meg és megkímélné ruháink anyagát, ha már a számcédulák felvarrása elkerülhetetlen is. A Kiss tábornok utca 34. számú ház 1-es lépcsőházában különleges dolgok történnek. .Jó ideje minden este 10 órakor bezárják a lépcsőház ajtaját. Ez magában nem is jelentene problémát, ha a kilincset nem szerelték volna le, vagy a házfelügyelőnek szóló jelzőcsengő üzemképes volna. Kulccsal nem lehet kinyitni a kaput. Ezért a fáradt hazatérő kénytelen a ház kollégium felőli oldalán — a sötét pincefolyosón át — feljutni lakásához. Mindezt azért kell végigjárni, mert valaki a lakók üzenetek sónk. — Sajnos, sem a hirdetésben felsorakoztatott anyagokat, sem a hibás aggregátok kicserélésére szükséges berendezéseket nem lehet kapni. Viszont hirdetni lehet! NEM SZABAD ENNI a tapolcai termálfürdő előcsarnokában — közli levélírónk, K. P„ saját tapasztalatából merítve ezt a tényt. Esett az eső és mivel nem akart megázni, maradt a kényelmes és nagyon dekoratív előcsarnokban. Megéhezett; elővett egy cikk sajtot és eszegetett. Eltiltották tőle. — A fürdőigazgatóság által hozott rendelkezésnek kell igazat adnunk. Nem lehet a fürdőház csarnokában étkezni. A szép helyiség nem. arra való! Intézkedtek! A „Patika, nem patika” című panasszal kapcsolatban közöljük, hogy a zöldségesbolt dolgozója belátta; felelőtlen kijelentésével, helytelen magatartásával nagyon megsértette a vásárlókat. ígéretet tett, hogy hasonló eset a jövőben nem fordul elő. Megjegyezni kívánjuk, hogy mindeddig nem volt panasz ellene, de ettől függetlenül szigorúan felelősségre vontuk. Őszintén sajnáljuk a történteket, s kérjük a panaszosokat, ennek ellenére legyenek továbbra is vásárlóink. Matlák Zoltán, áruforg ig. h., Szövetkezetek Borsod megyei Értékesítő Központja Amíg nem késő! A Szebeni utca 4. számú ház előtt húzódó kőkerítésre bizony már nagyon ráférne a tatarozás. Az esőzések következtében állandóan málló kövek miatt a kerítés olyan állapotba kerülhet, hogy a gyalogosok nem közlekedhetnek baleset nélkül. Csak azon csodálkozom, hogy aki ott lakik, nem veszi észre, vagy ha igen, nem tesz semmit a kijavítása érdekében. Csanálosi Béla. Széchenyi u. 95. közül a lépcsőház földszinti pihenőjében tárolja KO 79-62 rendszámú motorkerékpárját. Ez az állapot rendszeressé vált, s a lakóknak rendkívül sok idegességet okoz. Nem beszélve arról, hogy a gyerekekre rádőlhet, cigarettától kigyulladhat a jármű! — írja Reményik Zsuzsa (Több esetben kaptunk hasonló esetekről panaszos levelet; reméljük, az illetékesek most sem késlekednek a segítséggel. A szerk.) (Folytatír$ az 1. oldatról) A hatvani, gyulai paprikát árusítók sorában találkoztunk Varga Sándornéval, aki az első változat szerint a háztájiban termett zöldséget hozta fel Miskolcra. Később azt állította, hogy a szirmai téesznek segít árulni. (Paprikája egyébként megszólalásig olyan volt, mint a hatvani őstermelőké...) A mezőközvesdi és a mező- csáti téesz 18. illetve 20 forintért árusított nagyon szép paprikájából nem sok jutott a Búza téren vásárló háziasszonyok szatyrába: szinte az egész rakományt a miskolci és vidéki maszek zöldségboltosok vették meg. Konganak a tsz-ek standjai A baromfiárusok között találkoztunk Varga Pállal, aki állítása szerint három hete minden piaci napon 60 darab rántani való csirkével jelenik meg. Az ex-baromfitenyésztő technikus eddig szerény becslések szerint is legalább 700— 800 csirkét adott el — kereskedői engedély nélkül. No, persze az „igazi” kereskedők sem angyalok. Képes Fe- rencné például a vele szemben áruló asszonytól vásárolt egy pár kacsát, állítása szerint a' lányának. Később, mint bevallotta, megijedt a kérdezgető újságírótól és gyorsan túladott a bajt hozó állatokon. (Annyira talán csak nem ijedt meg, hogy elfeledkezzen a haszonról.) Tegnap reggel a bőséges felhozatal ellenére is igen sok téesz-stand kongott az ürességtől. A timári téesz a balmazújvárosi tsz-tól kapott 170 kiló paprikát, 200 kiló paradicsomot, de már 7 órakor A századforduló előtti években a vasipar nagy fejlődésnek indult, s ez a diósgyőri vasgyár további fejlesztését is elősegítette. Técsei Ferenc, a későbbi gyérfőnök kikísérletezte azt az eljárást, amellyel a nyersvasból kiváló acélsíneket tudtak gyártaini. A Diósgyőri Vas- és Acélgyár világhírnevet vívott ki magának 1897-ben a budapesti Eskü téri híd láncalkatrészeinek elkészítésével, mert az európai, sőt az amerikai gyárak nem vállalkoztak a minőséggel szemben támasztott igények kielégítésére. A gyár szinte , évenként újabb gyártmányok készítésére vállalkozott. Az ország állami vasműveit 1898-ban központi irányítás alá helyezték, így lehetővé vált a budapesti mozdonygyár, a diósgyőri, a zólyom- brézói, a vajdahunyadi és a kudzsiri vasgyárak közös alapanyaggazdálkodása. Az . egyesítés sokat lendített a diósgyőri gyáron, mert folyamatosan biztosították nyers- vasszükségletét. A munkaerőszükséglet központi irányítása is könnyebbé vált. A gyárak központi igazgatósága 1898-tól 1948-ig a budapesti Kőbányai úti MÁVAG-épület- ből irányította a diósgyőri gyárat. Az egyesítés a munkásmozgalmak helyzetét megnehezítette, mert a szerepet vállaló munkások névsorát kölcsönösen megküldték egymásnak és a listán feltüntetett dolgozókat a többi gyár sem alkalmazta. Ebből a gyakorlatból fejlődött ki a Fekete Könyv fogalma, mert a művezetők — akik a munkások felvételét intézték — notesze, amelybe csaknem teljesen elfogyott az árujuk. A piaci felügyelők, különösen az utóbbi időben, gyakran találkoznak olyan esetekkel, amikor a téeszek még hajnalban eladják áruikat a kofáknak, maszek zöldségeseknek. Cserebere büntetlenül? Piaci körsétánk befejezéseként joggal várná az olvasó, hogy beszámoljunk azokról a retorziókról, amelyekkel a feketézőket, üzéreket megbüntetik. Az igazság azonban az, hogy egy-két igen kirívó esetet kivéve, büntetlenül csinálhatják kis és nagy üzleteiket az árusok. Amióta hatályát vesztette az a rendelkezés, amely szerint délelőtt 10 óráig tilos a piacon nagybani vásárlás és amióta megszüntették az áru eredetét bizonyító őstermelői igazolványt, gyakorlatilag bárki bármit és bármennyiért árusíthat a piacon. Mivel Miskolcnak nincs úgynevezett felvásárló piaca, a kiskereskedők pedig nem vesznek annyi fáradságot, hogy kimenjenek a falvakba az áruért, az amúgy is drága zöldség és gyümölcs kétszer, háromszor cserél gazdát, amíg a fogyasztóhoz jut. Tudjuk, hogy a végső megoldást nem várhatjuk a helyi szervektől, hiszen a jelenség országos. Az az eset azonban, ami a napokban történt, úgy érezzük, tűrhetetlen. Az egyik borsodi téesz 18 forintos paprikáját 21 forintért vette meg egy állami gazdaság, ők továbbadták egy kiskereskedőnek, aki alig egy óra múlva ugyanazon a piacon 26 forintért mérte a paprika kilóját. a fel nem vehető munkások nevét felírták, rendszerint fekete borítású volt. Az ebbe való felírás jóformán éhhalált jelentett. Az évek óta tartó konjunktúra 1399-ben megszűnt, az ipari pangás tartóssága miatt a béreket csökkentették. Ennek következtében 1899. május 13-án több műhei> összesen 600 munkása beszüntette a munkát. Ezt az első sztrájkot 1901-ben újabb követte. A gazdasági válság hatására az állami és a magánvállalatok között kiélesedett a verseny. A magántőke különösen a diósgyőri gyár konkurenciájától szeretett volna megszabadulni, sok sajtótámadást indított ellene, s any- nyiira becsmérelte gyártmányait, hogy a legkiválóbb közgazdászok cikkeztek a diósgyőri gyártmányok kiválóságénak védelmében. A század eleji gazdasági válság 1905-ben megszűnt, a termelés lassan emelkedni kezdett. Különösen a hadi- anyAggyártás vett nagy lendületet; 1909 decemberében szállították el az egymillio- modiik lövedéket. Az acélgyártás fokozása végett újabb kemencéket építettek, a hengersorozatokat korszerűsítették. Itt épült meg az ország első elektroacélgyártó kemencéje. A felsőbb körök egyre jobban támogatták azt a tervet, hogy a Magyarországon létesítendő ágyúgyárat Diósgyőrben építsék fel. A gyár fejlődése az 1912-es év végéig tartott s az első világháború kitörésekor visszaesett, bár 1914-ben végre megkezdték a csaknem 40 éve nélkülözött magasolvasztó építését. Mérnökök találkozója Immár hagyománnyá vált. hogy a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen végzett gépészmérnökök tízévenként tudományos tanácskozással, tapasztalatcserével egybekötött találkozót rendeznek. Idén — augusztus 27—28- án — az 1960-ban végzett mérnökök találkoznak. Találkozójukon volt professzoraik, az egyetem új oktatói és természetesen kollégáik előtt előadásokban számolnak be munkájukról, a gépgyártástechnológia fejlődéséről, a legújabb kutatások eredményeiről. A találkozón mód nyílik rá, hogy a különböző szakterületeken — ipari üzemekben. tervező-kutató intézetekben, oktatásban — dolgozó gépészmérnökök kicseréljék tapasztalataikat, megvitassák problémáikat. Vezetőségválasztások a DIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyár párt- alapszervezeteinek vezetőségválasztó taggyűlései augusztus 3-án, hétfőn kezdődnek meg a H-szereldében, az A- egységben és a TMK gépészeti üzemben. E taggyűléseken, amelyekre alapos gonddal készülnek a gépgyári kommunisták, értékelik a legutóbbi vezetőségválasztások óta eltelt időszakot, s megvitatják a X. kongresz- szus tiszteletére indított széles körű munkaverseny további feladatait. Megbeszélik, hogyan segíthetnek a pártalapszervezetek és a párttagok a párt és a kormány felhívásának végrehajtásában, amely szerint a tervezettnél egy százalékkal nagyobb termelési értéket kell előállítani a gyáraknak az árvízkárosultak megsegítése érdekében. Az 1900-as 6119 főnyi munkáslétszámot a gazdasági válság miatt csak 1906-ban érik el újból. 1913-ban a 9900-at is meghaladja a munkások száma, majd a háborús termelés következtében 1916-tól 1919-ig 11000 körül mozog. Nemcsak a mérnökök, hanem a munkások között is akadt feltaláló. Topitzer János főművezető feltalálta a gyorsesztergaacélt, amelyre később „Megiston” védjegygyei magyar, osztrák, német, svájci, svéd, dán, norvég, angol, olasz, spanyol, orosz, portugál és USA-szabadalmat is kértek. A kormány végre határozatot hozott, hogy a magyarországi ágyúgyárat Diósgyőr- vasgyárban építik fel; 1917. végén hozzá is kezdtek az építéshez. 1916 nyara óta a termelés fokozása céljából egyre több hadimunkást vezényeltek Diósgyőrbe, akiknek száma csakhamar elérte a 2000 főt. A hadimunkások megjelenése után gyakoribbá váltak a sztrájkok. Az 1917. november 10-én megkezdett háro«nhetes általános sztrájk nem csupán az év leghosszabb magyarországi sztrájkja volt, hanem itt már elsősorban a háború további folytatásának megakadályozásáról. tehát politikai célról volt szó. Az' októberi forradalom a diósgyőri munkásokat a helyzet magaslatán találta. Szervezettségűiknek volt köszönhető, hogy a forradalmak sem Diósgyőrött, sem Miskolcon emberéletben és vagyonban áldozatot nem követeltek. DR. ZÁDOR TIBOR (Folytatjuk) PUSZTAI ÉVA Ä DIÓSGYŐRI VASGYÁRAK 200 ÉVE @ Piaci sikerek — sztrájkok Tapolcai „szőttes” Speciális lyukacsok A Gyorstisztító Szalon dolgozói alapos, precíz és gyors munkát végeznek. Annyira alaposat, hogy a kitisztított ruha hazavitele után fél órán át kell az élerősítő, valamint a különböző számokat jelző ruha- és papírdarabkákat rögzítő öltéseket eltávolítani. Ilyenkor gyakran kiszakad az anyag. Több esetben nem is a cérna kifejtése sérti meg a szövetszálat, hanem a beletűzött kampós hegyű gombostű. Mint megtudtuk, az élerö- sítő varrásra, esetleg a gombostű-beszúrásra szükség van, mert a szalonnak nincs speciális fogasa, amire felakaszthatnák a nadrágókat. Pedig Garázs a lépcsőházban
