Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

Több fonalat adtak Tegnap három , műszak alatt 15 300 kilogramm fona­lat állítottak elő a Miskolci Pamutfonóban. Az átlagos napi teljesítménynél ez jóval több, pedig a kánikulai me­legben a fonónők munkája is nehezebb. Amint azonban a gyárbeliek mondották: már most gondolnak a télre ős igyekeznek minél több alap­anyaggal ellátni az ország szövődéit és kötöttárugyárait. Villamosítás a várban A diósgyőri vár északke­leti tornyán most villanysze­relők is dolgoznak. Az erős kőfalakon nem könnyű a munka. A napokban tartot­ták ezen a tornyon az első műszaki próbavizsgálatokat, s hamarosan ide is új vilá­gítótesteket szerelnek fel. Csúcsszezon a szikvízüzemben A Partizán utcai szikvíz- üzem dolgozói azt tartják, hogy munkájuk a hőmérő hi­ganyszálával egyenes arány­ban fut felfelé. Szavaikat bi­zonyítják is: tegnap két mű­szakban 2b ezer üveg szóda­vizet adtak a városnak. Ez pedig több a szokásos meny- nyiségnél. A tányért „kikerülik” a radak Ellenőrző körséta a bükki turistaházakban (Folytatás az 1. oldalról) A bükkszentkereszti Béke-szállóban a látogatottság a gund. Pedig az alig három éve épült barátságos házikó minden szempontból kifogástalan ellátással várja a vendégeket. Ta­karos, tiszta szobáiban állandó a hideg-melegvízszolgáltatás. Ételeik választékossága és az alacsony árak külön figyelmet érdemelnek és a kiszolgálás is udvarias. A gyérebb forgalom oka egyedül az, hogy a házat kissé félreeső helyen építet­ték fel. A víkendházak sza­porodása azonban minden bi­zonnyal itt is hamarosan megnöveli a forgalmat: a múlt héten kezdődött bükk­szentkereszti telekvásárlási akció keretében a környéken több mint száz hétvégi nya­raló számára biztosítanak he­lyet. Lesz-e szállodája Szendéteknek? Az egykori szentléleki klastrom szomszédságában, a Herman Ottó turistaház ki­használtsága is csak -ötven­százalékos -Hétvégén még­sem mernek fogadni alkalmi szállóvendéget, mert az IBUSZ gyakran bejelentés nélkül irányítja hozzájuk a csoportokat. A többi megyék IBUSZ-irodái nem ismerik pontosan a férőhelyek szá­mát. Előfordult, hogy egy­szerre két nagyobb turista- csoport futott be és még a néhány éve felállított apró víkendházak is kevésnek bi­zonyultak. Az ellátás itt is megfelel a harmadosztály követelmé­nyeinek, de ezen a helyen már lényegesen ritkábbak a friss zöldáruból készült éte­lek. A kenyeret is csak két­naponként hozza egy lovas­kocsi a közeli völgykatlan alján megbúvó Ómassáról. Simon Szabolcs üzletvezető szerint sokkal tökéletesebb lenne az ellátás, ha a kör­nyékbeli vállalati üdülők gazdái a keréktörő bekötő­utat — potom néhány ezer forintért, társadalmi munká­ban — rendbe hoznák. Megszívlelendő a javaslat. A környék valóban csodála­tos, s ez alkalommal talán érdemes ismét megemlíteni, hogy a páratlan értékű, a XIII—XIV. századból ránk maradt klastrom romjainak helyreállítása jelentősen nö­velné a forgalmat. Annál is inkább meg kellene hozni ezt az áldozatot, mivel a Turista Ellátó Vállalat új, 180 férő­helyes, emeletes szentléleki szállójának tervei készen áll­nak. Az építkezést egyedül az említett bekötőút rossz álla­pota és a műemlék régen ha­logatott helyreállítása teszi érdektelenné. Sivár szobák, kúti bekötőúton tengelyig érő sár fogadja a vendégeket) itt, Bánkúton is megfelelő. Egy dolgot azonban min­denütt kifogásolnak a vendé­gek: az egész környéken hiányoznak az asztalról a közkedvelt vadas — őz-, vad­disznó- vagy nyúlhúsból ké­szült — ételek. A környékbeli turistaházak — különösen olcsó áraik miatt — rendkívül népsze­rűek, de a szegényes beren­dezés a legtöbb helyen arra utal, hogy a Turista Ellátó Vállalat kevés gondot fordít egységeinek korszerűsítésére. A hálótermek többsége ócs­ka. elavult vaságyakkal, agyonhasznált takarókkal és matracokkal van tele. Az ét­termek és a társalgók — ke­vés kivétellel — sivárak. A bükki turistaházak között je­lenleg egy sem akad, amely­ben a környezethez illően ba­rátságos és hangulatos lenne a berendezés. LAHUCSKY PÉTER >k Igaza van! Ez a párizsi lány vet árnyékot napernyőjére, ahelyett, hogy az ernyő védené őt a Cote d’Azur tűző napjától. Igaza van, ilyen formákat kár lenne ernyő alá rejteni! A bérezés tapasztalatai, további feladatok Ülést tartott az SZMT elnöksége At lehet alakítani a vércsoportokat A miehigani egyetem ku­tatójának, dr. David Ami- noffnak sikerült az „A”, ,3” és „AB” vércsoportok vérét enzimekkel a vörös vérsejtek különböző felépítésű cukor- molekulájától mentesíteni és ily módon a „0” vércsoport cukor nélküli, univerzálisan felhasználható vérévé átala­kítaná. Az eljárás a „vérban­kok” számára valószínűleg gyakorlati jelentőségű lesz. szegényes berendezés A téli csúcsíorgalmi sze­zonra való tekintettel a TEV — az idény kezdetéig — egy 24 szobás, fűthető..faház fel­állítását tervezi Bánkúton. Az ellátás a rossz közlekedési viszonyok ellenére (a jávor­A magyar kormány 1867- ben, a kiegyezéskor nagy veszteséggel vette át a diós- győr-hámori vasgyárat. Eb­ben az időszakban nagyobb méretű vasútépítés kezdődött hazánkban. A vasútépítéshez szükséges vassíneket és egyéb berendezéseket tetemes ösz- szegért külföldről vásárolták, ráadásul a vassín igen töré­kenynek bizonyult. A kor­mány egy új vasgyár telepí­tését határozta el, amely ki­zárólag a vasútépítés igényei­nek kielégítésére szolgáljon. Ekkor döntöttek a hámor; vasmű megszületéséről és az új vasgyárnak az ugyancsak a diósgyőri koronauradalom birtokát képező mai helyén való felállításáról. Az új vasgyár építéséhez 1868 márciusában fogtak hoz­zá. Az Osztrák—Magyar Mo­narchia területéről mintegy 400 munkás dolgozott az építkezésen. A nagyolvasztó 1870. augusztus 2-án, a hen­gerművek üzembe állítása pedig 1871. március 1-én in­dult meg. Megkezdték a csa­var, a szegecs, a vasöntvény és a kovácsolt áruk gyártásét is. A termelés hosszú éveken át ráfizetéses volt, mert ape- recesi szén alacsony kalóriája miatt a morvaországi Ostra- vából nagy költséggel kellett megfelelő szenet behozni. A súlyos ráfizetés miatt 1872- ben Mocsári Lajos miskolci képviselő — feltehetően a magyar kapitalisták kívánsá­gára — az országgyűlésen a gyár bezárását követelte. Az 1873-as gazdasági világválság súlyosan érintette a magyar gazdasági élet is, s ezért e Ma délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának elnöksége. Elsőként a közgazdasági bizottság jelentését vitatták meg a vállalatok bérezési ta­pasztalatairól. Az előterjesz­tett beszámolóból kitűnt: 1970 első félévben a bérből és fizetésből élők jövedelme 7,6 magyar kormány a gyár el­adására határozta el magát. Tárgyalásokat kezdtek több céggel, de nem tudtak meg­egyezni. A kormány nem nyújtott többé anyagi támo­gatást a gyárnak, csupán annyi pénzt utalt ki, amennyi árut Diósgyőrött legyártot­tak. A vassínek gyártásáról át kellett térni az Európa-szerte bevezetett acélsínek gyártá­sára. Ezért épült fel 1878- ban két martinkemence. Az acélgyártás 1879-ben indult meg; ettől kezdve veszi fel a Diósgyőri Vas- és Acélgyár nevet. 1880-ban a pénzügy- miniszter helyett a közmun­ka- és közlekedésügyi mi­niszter lett a vasgyár gazdá­ja. Ekkor kezdődött meg a gyár felvirágzása és a nyere­séges termelés időszaka. A Bessemer acélmű 1882- re készült el, s jelentősen hozzájárult a termelés növe­kedéséhez. A diósgyőri gyár megelőzte az ózdit és Resice után az ország második vas­gyára lett. A termelésben azonban nehézséget okozott, hogy a nagyolvasztót már 1875-ben leállították, s ettől kezdve 1926-ig nem volt Diós­győrben nagyolvasztó, a nyersvasat máshonnan kel­lett beszerezni, pedig az ál­lamvasutak egyre több sínt igényeltek. (1867-ben a ma­gyar vasútvonalak hossza 2124 km, 1880-ban 7000 km, 1900-ban pedig 17 000 km. Ezt a szükségletet jóformán a diósgyőri vas- és acélgyár elégítette ki.) A termelés fo­kozása céljából újabb üzeme­ket állítottak fel. 1890-ben az százalékkal nőtt, ami azért is figyelemre méltó, mert a na­gyobb hányad az átlagkere­setek növekedéséből adódik. Számottevően emelkedett az évközi, béren kívüli juttatá­sok aránya is. Megállapította a közgazdasági bizottság, hogy a vállalatok részére biz­tosított kedvezmények és acélöntésű kerékcsillagokkal európai sikert értek el, mert a Krupp Művek által gyár­tott kerekeket nemcsak Ma­gyarországon, hanem több más országban is kiszorítot­ták. Rövidesen vasúti tenge­lyek gyártására is rátértek. Az acélöntöde az Al-Duna szabályozásához sziklavéső­ket gyártott, s ezekkel a Krupp-sziklavésőket is kiszo­rították, mert a diósgyőriek sziklavésője a szerződésileg kikötött 90 000 ütés helyett 250 000-et is kibírt. Az 1896. évi millenniumi kiállítás al­kalmával egész Európa fel­figyelt a diósgyőri vasgyár termékeire. A gyárüzem fejlődésével a munkáslétszám is növekedett. 1870-ben a dolgozók száma 300 fő, 1880-ban 684, 1890- ben 2060, 1900-ban pedig 6119 fő. Az itt dolgozó munkások nemcsak a vasat, az acélt, de önmagukat, majd a környék társadalmát is formálni kezd­ték, s szerepléseikkel, majd harcos kiállásukkal — egy magasabb rendű; új társa­dalmi és gazdasági rendszer kialakítása érdekében — he­vesen támadták a magyar- országi kapitalista rendszert. A diósgyőr-vasgyári nagy­üzemi, a miskolci gyárüzemi és a miskolci kisipari mun­kásokból fejlődött ki a ma­gyarországi munkásosztály rfagy-miskolci tömbje, amely nagy áldozatot hozott azért, hogy a szocializmus eszméi hazánk északkeleti részén győzelemre jussanak. DR. ZÁDOR TIBOR (Folytatjuk) szankciók általában nem ösz­tönözték a munkadókat arra, hogy takarékoskodjanak a munkaerővel. A fluktuáció és a létszámhígulás azonban így is csökkenőben van. Az érvényben levő közgazdasági szabályozók általában bizto­sítják az anyagi javak munka szerinti elosztását. Ugyanak­kor nem sikerült komolyan előbbre lépni a nők bérezési problémáinak a megoldásá­ban. Ehhez a napirendi pont­hoz kapcsolódott Kovács Kál­mánná, SZMT-titkár beszá­molója. Ismertette azt az in tézkedési tervet, amely a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetéből adódó szakszer­vezeti feladatokat szabja meg. Külszíni bányákat teremtett a perui földrengés Peru földrengés sújtotta vidékein a hegyomlások kö­vetkeztét in hatalmas vas-, réz- és urániumlelőhelyek kerültek felszínre. A vidéken munkálkodó külföldi mérnö­kök közölték, hogy a kataszt­rófa óriási méretű külszíni bányákat teremtett, amelyek­ben rövid idő alatt meg lehet indítani a termelést. Élő baktériumot fényképeztek le A világ legerősebb elek­tronmikroszkópjával — ame­lyet Franciaországban, a tou- lousei elektron-optikai labo­ratóriumban most helyeztek üzembe — első ízben sikerült élő baktériumokat lefényké­pezni. E hatalmas műszer 10 méter magas oszlopa 22 ton­na súlyú. Hárommillió watt teljesítménnyel és másfél millió voltig terjedő feszült­séggel a műszerben az elek­tronok a fénysebességet meg­közelítő gyorsaságot érnek el. Ün tó nyerhefjtia lEHEi hűtőszekrény tulajdonosa. a -l HÜTÉÉPGYÁR fr;;/:#'1 ^ metyet az.^ f Jnal MILLIOMODIK ■ ■ II El hűtőszekrény legyártása alkalmából rendez. A sorsoláson minden gyártási szám részt vesz. Figyelje hűtőszekrényének gyártási számát! lilKOHMCSSrOftOU MÚSZERÉSZESZTFRGÁK gyártása, javítása MOTORTEKERCSELÉS SZÜRKEVASÖNTÉS IU £XP0n Itm.Pt. GYÖNGYÖS' VÁBJUU ÖNT It! A mai üzem megalapítása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom