Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

Szombaton és vasárnap is... Munkásokai vár a görömbölyi téglagyár Júniustól szabad szomba­ton és vasárnap is dolgoznak a görömbölyi téglagyárban. A munkások maguk vállalták ezt, miután az árvízkárok hallatlanul megnövelték az építőipar anyagigényét. A gyár jelenleg 165 dolgozóval naponta mintegy 80—90 ezer darab falazótéglát és 20 ezer darab tetöcserepet tud ki­szállítani. A termelést azon­ban növelhetnék, ha még több emberük volna. A kö­zelmúltban tíz egyetemista is munkát vállalt itt, s várják a további jelentkezőket. Főleg a kemencék körüli munkák­hoz kellene legalább húsz új munkaerő. IJj gépek a kárpitos szövetkezetben A Miskolci Kárpitos Kis­ipari Termelő Szövetkezet­ben üzembe helyeztek egy állítható, úgynevezett párhu­zamos marógépet, amely el­sősorban széklábak megmun­kálására alkalmas. A gép hi­hetetlen pontosságai dolgo­zik. Húszezer darabos tétel után sincs millimétemyi el­térés sem a megmunkálás - ban. Megkezdték a szövetke­zet két dolgozója, Kasza Sándor és Pollák Gyula által tervezett hidraulikus hőprés­gép szerelését is. A gép el­sősorban ülőbútorok gyártá­sához használható fel. A szö­vetkezet arra törekszik, hogy a műszaki színvonal növelé­sével minél gazdaságosab­ban termeljen, és minél ol­csóbb bútorokat gyártson. A „néma” acél A harang sem kondulna meg A fémkohászat legújabb találmánya a néma acél. Az ebből készült fémgyártmá­nyoknak nagy jövőt jósolnak. Példa erre a mangános réz (70 százalék réz plusz 30 szá­zalék mangán): az ebből ön­tött harang nem kondul. A hangja vesztett harang per­sze szépséghibás, de a sínek­nél és a vasúti kocsik tenge­lyeinél örömmel üdvözölt jelenség. Még nagyobb sze­repe van ennek a tulajdon­ságnak a fejtőkalapácsoknál. Az új öntvények alkalmazá­sával jelentős mértékben csökken a zaj az utcákon és a műhelyekben, s az anyag szilárdsági tulajdonságai nem maradnak el a legjobb minő­ségű acélfajták mögött sem. Melegebb tájakra A tapolcai autós-kemping 15 házának lakóit is elriasz­totta az elmúlt kétnapi eső­zés. Csak átmeneti szállást kémek most a külföldiek is. Tegnap nyugatnémetek, hol­landok, csehszlovákok, len­gyelek vendégeskedtek itt, de mint mondották: ha nem süt ki a nap, „repülnek” tovább, „melegebb tájakra”, a Bala­ton mellé és a bolgár tenger­partra. Máris késnek az énítkezések Zavarok as anyagellátásban zárta az első félévet. Az ÉÁÉV munkái július elejéig — csaknem 15 millió forint lemaradással — három hetet késtek. A kisebb vállalatok­nál még rosszabb a helyzet. A Borsod megyei Tanácsi (Folytatás az 1. oldalról) Szinte jelentéktelen az a segítség is, amelyet ezekben a napokban az AKÖV-íől kapnak az építők. Csak a 3-as számú Autóközlekedési Vállalat miskolci telepéről az elmúlt hetek­ben 85 tehergépkocsit irányítottak az árvíz sújtotta terüle­tekre. A csökkentett gépkocsiparkkal az elsődleges fontos­ságú, rendszeres élelmiszerszállítás biztosítása is komoly ter­het jelent a vállalatnak. Ilyen körülmények között az építő­ipari vállalatok hétről hétre súlyosabb helyzetbe kerülnek: kifogyóban vannak a tartalékanyagok és a le nem szállított alapanyagok mennyisége is egyre növekszik. Dargai István osztályvezető tájékoztatása szerint a BÁÉV csak a második negyedévben 600 tonna zúzott kővel, 1500 tonna zsákolt, 2300 tonna öm­lesztett cementtel. 700 ezer darab kis méretű téglával, va­lamint kétezer köbméter sa­lakgyapottal kevesebb alap­anyagot tudott beszerezni, mint amennyire szüksége lett volna. Hasonló a helyzet az Észak­magyarországi Állami Építő­ipari Vállalatnál: szükségle­teihez képest az első fél év­ben 3500 tonna kővel, 3400 tonna kaviccsal és mintegy 750 ezer különböző méretű téglával kapott kevesebbet az építőanyagipartól. De sorol­hatnánk tovább is a véget nem érő listát. Egy bizonyos: a BÁÉV elsősorban a króni­kus anyaghiány következté­ben — kéthetes csúszással és mintegy 60 millió forint ér­tékű termelés-lemaradással Építőipari Vállalat építkezé­sei például a tervhez viszo­nyítva másfél hónappal van­nak elmaradva. Szerencsére az építőipar anyagellátásában keletkezett zavarok egyelőre még nem befolyásolják lényegesen az új létesítmények átadását. Az egy-két hónapra elegendő tartalékanyagok azonban sor­ra elfogynak, és ha rövid időn belül nem születik ra­cionális intézkedés az anyag- ellátás jobb megszervezésére, az építőipar helyzete még sú­lyosabbá válik ... LAHUCSKY PÉTER Nagy az érdeklődés az építő lakásszövetkezetek iránt A megyében és Miskolcon megélénkült az érdeklődés az építő lakásszövetkezetek iránt, amely egészen új ága a tár­sulásoknak. A MÉSZÖV szaktitkárságán — éppen az érdeklődésre való tekintettel — már megkezdték a jogi és szervezeti feltételek kidolgo­zását. hogy mielőbb e társu­lások rendelkezésére bocsát­hassák. A munka sürgető, hi­szen egymás után érkeznek a kérelmek e társulások en­gedélyezésére. Szikszón pél­dául hatvanan iratkoztak fel és megalakították a szervező bizottságot is. Várhatóan má­sutt is hasonló kezdeménye­zéseknek lehetünk tanúi. — Imádom ezt a vizet. Szinte simogat. (Jármay György rajza.) Csaknem 3 millió forint értékű társadalmi munka Bejelentések9 panaszok a fogadóórákon Értékelték az I. kerületi tanácstagok munkáját A Hazafias Népfront I. kerületi bizottsága értékelte a ke­rület tanácstagjainak a választások óta eltelt időszakban vég­zett tevékenységét. Az általános tapasztalat azt mutatja, hogy a tanácstagok a megválasztásukat követő második évben már megfelelő gyakorlatot és tájékozottságot szereztek, és igy munkájukat is egyre jobban el tudták látni. Aktivitásukat igazolja, hogy az állandó bizottságokban végzett vizsgálatok, ellenőr­zések száma nőtt, A fogadó­órák és a tanácstagi beszá­molók látogatottsága ellen­ben csökkent. Ennek oka valószínűleg az, hogy az új lakásba költözők érdeklődése a közérdekű kérdések iránt — figyelemre méltó jelenség! — csökkent. Beszámoló helyett mozi? Ugyanakkor a szórakozási és kulturális rendezvények szaporodása egyre több láto­Vendégségben a „Zc/druhás szűznél” K ülönösen a helsinki piacon — erről még később beszámolok — láttam sok színpompás viseletbe öltözött cigányt. Bevallom, először azt hittem, hogy valami népi együttes tagjaival ho­zott össze a véletlen, de aztán felvilágo­sítottak: a cigányok, különösen a ván­dorcigányok mindmáig őrzik hagyomá­nyos viseletűket, a suhogó bő selyem - szoknyát, a díszes, pitykés mellényt, gyöngyöket, tarka kendőt. — Vándorcigányok? — kérdeztem vissza kicsit hitetlenkedve. S Európa egyik legkorszerűbb szabadtéri színhá­zában kaptam végül is bővebb magya­rázatot. Ha nem Finnországról, közelebbről Tamperéről volna szó, akkor hangsú­lyoznom kellene, hogy ez a szabadtéri színpad egy tó partján, erdőnek is beillő park árnyas fái alatt, csodálatosan szép környezetben épült. De itt szinte lehe­tetlen úgy építkezni, hogy ne legyen a közelben tó, erdő. Mindez persze semmit sem von le a környék szépségéből, ami — én úgy éreztem ezen a kellemes szín­házi délutánon — szinte együtt játszik a szereplőkkel, s részes a darab sikeré­ben. A Cigányok című operettet — mi in kább zenés komédiának hirdetnénk — játszották a helybeli színiiskola fiatal­jai. A darab témája dióhéjban: A ci­gányfiú mepróbál szakítani családja és környezete kóborló életmódjával. Elha­tározásában nagy szerepet játszik, hogy megismerkedik egy jómódú polgárcsalád lányával és elhatározzák, hogy összehá­zasodnak. Hiába vállal azonban állandó munkát a legény, a lány szülei, isme­rősei továbbra is a cigányt látják benne, ráadásul még saját családja is kiközö­síti. 3. Színház, ahol a nézőtér forog Talán mondanom sem kellene, hogy — a műfaj törvényei szerint — végül révbe jutnak a fiatalok, de az alapjában véve mulattató játéktól is kiérződött: komoly társadalmi kérdésről van szó. ' Ezt a véleményt csak megerősítette bennem, hogy éppen azokban a napok­ban a finn parlament is foglalkozott a cigányok helyzetével és törvényt hozott, miszerint megbüntetik a társadalmi egyenlőség elve ellen vétőket. Alkal­mam volt erről a témáról beszélgetni a városi vezetőség kommunista képviselő­jével, Penti Marti Salominennel is. aki elmondta, hogy bár viszonylag szűk ré­tegről van szó — jóval kevesebb cigány él Finnországban, mint nálunk —. évek óta napirenden levő téma a kóborló életmódot folytatók letelepítése, s főleg beolvasztása a társadalomba. Hangsú­lyozta ugyanakkor azt is, hogy szó sincs olyan értelmű faji megkülönböztetésről, mint például Amerikában. De hadd térjek még vissza legalább néhány mondat erejéig a szabadtéri színházra, és általában a tamperei szín­házi életre. Érdekessége e színháznak, hogy a játék több, félkör alakú ívben egymás mellé épített színpadön, szinte párhuzamosan zajlik, s a nézőtér fordul mindig oda, ahol a legfontosabb jelenet következik. Ily módon filmszerűen per­getheti a darabot a rendező, s a hagyó mányos berendezésű színházakban el­képzelhetetlen megoldásokat alkalmaz­hat. Tampere színházi kultúrája azonban nemcsak e modern technikával működő szabadtéri színpad miatt méltó figye­lemre. A Miskolcnál kisebb — 140 ezer lelket számláló — városnak négy szín­háza és színiiskolája van. Akikkel e kér­désről beszéltem — volt közöttük szí­nész, színházrajongó értelmiségi és kul­turális területen dolgozó, vezető beosz­tású hivatalnok — mind azt állította, hogy a város színházi kultúrája semmi­vel sincs hátrább, mint Helsinkié. Sőt! Élénken érdeklődtek mindannyian — a nagy sikerű Kalevala-bemutató óta kü­lönösen sokra tartott — magyar színházi élet iránt, s többen kifejtették: szeret­nék, ha a testvérvárosi kapcsolat bőví­tésénél szóba kerülne például a miskolci társulat tamperei vendégszereplése. Ter­mészetesen ők is szívesen jönnének hozzánk. S ha már a kapcsolatok bővítéséről esett szó, hadd említsem meg, hogy a miskolci csoport vezetői: Rózsa Kálmán, a városi tanács vb-elnökhelyettese és Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront vá­rosi titkára, sokat beszélgetett erről a tamperei vezetőkkel, például Halonen Pentti úrral, a kulturális és közoktatási ügyekkel megbízott elnökkel. A többi között egyetértettek abban, hogy a test­vérvárosok fiataljai cserélődhetnének a miskolci és a tamperei nyári egyetemen. Finn barátainkat különösen a magyar zeneoktatás érdekli, s ezt az érdeklődé­süket kielégíthetné a miskolci zene­iskola. BÉKÉS DEZSŐ Következik: Piac a tengerparton. gatót „csábít el” a tanácstagi fogadóórákról, beszámolók­ról. A tanácsüléseken általá­ban a tagok 80 százaléka vesz részt, s a hiányzók legna­gyobb része igazoltan marad távol. A Hazafias Népfront kerületi bizottsága szerint a tanácstagok vitakészsége, különösen a költségvetés és a zárszámadás, a kislakás- és családiház-építés, valamint a gyermek- és ifjúságvédelem kérdéseiben volt igen jó. Egyre több azoknak a tanács­tagoknak a száma, akik a társadalmi munkát nem in­gyenmunkának. hanem haza­fias kötelességnek tekintik. Igazolják ezt az I. kerület­ben elért eredmények: 1967- ben egymillió 800 ezer forint értékű társadalmi munkát terveztek és kétmillió 706 ezer forintot teljesítettek, az elmúlt évben pedig a terve­zett kétmillió 600 ezer forint helyett kétmillió 857 ezer fo­rintot tett ki a tanácstagok által szervezett társadalmi munka értéke. Sok a panasz az új lakótelepekre Az I. kerületi tanács vég­rehajtó bizottsága megvizs­gálta a tanácstagok és a la­kosság közérdekű és egyéni bejelentéseinek sorsát. A ta­nácstagok bejelentéseinek je­lentős része, 73 az építési és közlekedési csoport feladat­körébe tartozott. Kevés kivé­tellel közérdekű észrevétele­ket, javaslatokat tartalmaz­tak, a Pece és a Szinva sza­bályozásával, az új lakótele­pek problémáival, a szanálá­sokkal, a külterületi dűlő- utakkal foglalkoztak. Ugyan­csak számottevő volt az el­múlt évben a kereskedelem­mel kapcsolatos tanácstagi bejelentések száma. A kerü­let lakói már jóval kevesebb bejelentést tettek és többsé­gük nem közérdekű, hanem egyéni sérelemre kér orvos­lást. Sajnálatos módon sok a lakók összeférhetetlensége miatt beadott panasz. Időrabló perpatvarok Az ilyen birtokháborítás­sal, tisztasággal, állattartás­sal összefüggő bejelentések sok időt vesznek el a szak- igazgatási szervtől és nem egy esetben hetek telnek el, amíg ki lehet deríteni, hogy személyes harag, avagy va­lódi sérelem volt a panasz alapja. Az elmúlt évben be­érkezett közérdekű és egyéni panaszokat, javaslatokat — az olyan ügyek kivételével, melyekhez más szerveket is meg kellett keresni — har­minc napon belül orvosol­ták, illetve kivizsgálták. Az I. kerületi tanács vég- x rehajtó bizottsága ma délelőtt 9 órakor kezdődött ülésén mc ívitatta a Hazafias Népfront kerületi bizottsága és a vb-elnökhelyettes jelen­tését a tanácstagok munkájá­ról, illetve a bejelentések in­tézéséről. P. É. Kedvező eredményhez ve­zetett az ötvenes években valamennyi afrikai trópusi ország részvételével megren­dezett cecelégyirtó hadjárat Vegyi- és biológiai eszközöl segítségével jelentős területe ken kipusztították ezeket &/ ártalmas rovarokat. A légy­veszedelemtől megszabadult államok — például Zambia — most speciális óvintézke­déseket hoznak az újabb ve­szély elhárítására. Elővigyá­zatosság okából a határon külön állomásokat létesítet­tek, ahol az átkelő utasokat és az állatokat megvizsgál­ják, a gépkocsikat pedig fer­tőtlenítik. A bokrok sűrű le­vélkében rejtőzködő alatto­mos cecelégy ugyanis annyi­ra megtanult alkalmazkodni, hogy árnyékot keresve, a gépkocsi-karosszéria bármely kis résében megbújik és így jut át más területekre. Harc a ceceléggyel

Next

/
Oldalképek
Tartalom