Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-22 / 170. szám

A zeneileg művelt Miskolcért Csak az öröm hangján szólhatunk róla, hogy Miskolc leg­felsőbb tanácsi testületé, a naponként sarkalló gondok meg­vizsgálása mellett alaposan és körültekintően foglalkozik a város szellemi életének alakulásával. Holnap a végrehajtó bizottság tagjai tájékoztatót kapnak kézhez a város zenei műveltségének helyzetéről. A tájékoztató bizonyára gondolatok láncát alakítja ki, s a végrehajtó bizott­ság vitára mindig kész tagjai sok új motívummal gazdagítják a zenei műveltségről kialakítandó végérvényes képet. Egy bizonyos. Azt nem lehet elhallgatni, hogy abban a vá­rosban, ahol a zenei kultúrának sohasem voltak mély tradí­ciói, nehezebb volt a mozdulás a két világháborút megelőző időszakban, utána is, de igen lépésben haladt a zenei kultúra terjesztése a felszabadulás után is. Mindennek ellenére el­mondhatjuk, hogy a Miskolci városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága, a művelődésügyi osztály és a város zenei intéz­ményei figyelemre érdemes munkát fejtettek ki. Csak cím­szavakban emlékeztetünk a nagyobb zenei rendezvényekre, az 1962-ben megrendezett V. országos ifjúsági kamarazenei fesztiválra, a két évvel később lezajló lillafüredi találkozóra, a zeneiskolai kamarazenekarok 1968-as észak-magyarországi találkozójára. Más vidéki nagyvárosokat meghaladó módon pártfogolta Miskolc a pályázatok útján születő zeneműveket. A város az elmúlt tíz esztendő alatt négy alkalommal írt ki pályázatot új zeneművek készítésére. 1963-ban megszületett az ország első vidéki önálló szimfo­nikus zenekara. Két évvel később a miskolci zenei esték programja hívta a zene barátait a műemlék avasi templomba: ez a zenei sorozat azóta is életképes. Igen hasznos a diósgyőri vár zenei célokra történő igénybevétele, az oratórikus művek és egyfelvonásos operák itteni bemutatása. E néhány — teljességre nem törekvő — példa is azt bizo­nyítja, hogy jószándékban és kiváló ötletekben nem vagyunk szegényesek. Mégis szólnunk kell néhány gondunkról. Az opera hiányát már többször szóvá tettük; mai gondolatmenetünkben nem erre akarunk koncentrálni. Inkább arra, hogy ebben a mun­kásvárosban a zenei ismeretterjesztés sok kívánnivalót hagy maga után, a munkásszülők gyermekei nem olyan mértékben részesülnek zenei oktatásban, mint ahogy azt érdeklődésük és kedvük szerint megérdemelnék. Igen lassan, alig észre­vehető módon cserélődik a hangversenytermek közönsége; a megszokott arcokhoz leginkább azok a fiatalok csatlakoznak, akik a város zenei intézményeiben muzsikálni tanulnak. A munkás-paraszt szülők tehetséges gyermekei nehezen jut­nak hozzá az igen drágán mért hangszerekhez; nem nyújtunk számukra kedvezményeket, nem figyelünk fel képességeikre. A város zeneiskoláiban, a zenei általános iskolában és a Zene­oktatók Munkaközösségében nem megnyugtató arányban van­nak jelen a munkás származású gyerekek. Az időigényes zenetanulással a munkás-paraszt szülők gyermekei nehezen barátkoznak meg, hiszen egyéb vonatkozású hátrányaikat is le kell küzdeniök. A város évek óta nem készített olyan zenetörténeti ismeret- terjesztő programot, amelyik a könnyedség, a játékosság je­gyében vezette volna be az érdeklődőket a zene világába, ked­velhette volna meg a muzsikálást és a zene hallgatását. Régóta beszélünk opera-keresztmetszetek készítéséről, a munkásszál­lásokon történő rendszeres (nem ötletszerű) muzsikálásról. Kívánatos lenne, hogy a szimfonikus zenekar kisegyüttesei mellett a mind igényesebben muzsikáló zeneiskolai és zene- művészeti szakközépiskolai növendékek hanversenyeiket munkásszállásokon, kollégiumokban, zenés presszókban meg­ismételjék. A kissé arisztokratikus zárkózottságot oldani kel­lene, hogy zeneileg művelt város legyen a mienk. PÁRKÁNY LÁSZLÓ % Edmond Keoszajan rendező, A bosszúál­lók újabb kalandjai című filmjében a Bosz- szúállók nálunk is népszerű ifjú hőseit lát­hatják viszont a nézők. Sőt, ami a miskolci mozilátogatókat illeti, a kedvenc szereplőket duplán látják viszont, a filmet ugyanis né­hány hónapja már vetítették a filmszínhá­zak. Ennek ellenére valószínűleg jó néhá­nyon nézik meg újra. Elsősorban az ifjúság­nak nyújt jó szórakozást a nyári szünidőben az izgalmas, színes szovjet film. Alig felbecsülhető kincs Műemlék- és természetvédelmünk helyzetét vizsgálja a NEB Csaknem négy hónapja munkacsoportban, társadalmi aktívák és neves szakembe­rek bevonásával folyik mű­emlék- és természetvédel­münk helyzetének vizsgálata Miskolc város és az egész megye területén. Az össze­gyűlt jelentésekből még a következő hetek folyamán el­készül az az anyag, amit augusztus végén tárgyal a Borsod megyei Népi Ellenőr­zési Bizottság. Csak három megye gazdagabb Területünk műemlékekben gazdag. Az ország többi me­gyéi közül Győr-Sopron, Vas és Veszprém dicsekedhet csak hasonló jellegű, nagy­számú történeti, irodalmi és művészeti emlékanyaggal. A hivatalos műemléki jegyzék szerint ugyanis műemléki ál­lományunkból 142 országos vagy európai jelentőségű, 385 műemléki jellegű, 6 város­képi és 108 faluképi jelentő­ségű objektum. A 142 műem­lék között főleg középkori eredetű értékanyag szerepel nagy számban. Ugyanis 14 román kori, 49 gótikus, 7 re­neszánsz és 39 korai barokk KÖNYVESPOLC ÚTKÖZBEN Fiatal pécsi írók antológiája emlék található köztük és ezt követi stílusművészeti felosz­tás szerint 11 copf, 8 klasszi­cista, 1 eklektikus, 3 ipartör­téneti és 1 történeti vonatko­zású műemlék. Műemlékvédelmünk hely­zete többé-kevésbé megnyug­tató, de a vizsgálat sok sür­gős tennivalóra is rámutatott. Több százados faóriások A megye változatos termé­szetföldrajzának köszönhető, hogy természeti értékekben még gazdagabbak vagyunk. Hetvenegy ősnövénymarad­vány-, 17 ősállatmaradvány- lelőhellyel, 29 földtörténeti értékkel, 24 idegenforgalmi és barlang-turisztikai szem­pontból jelentős barlanggal, 23 őstörténeti szempontból ismert barlanggal dicseked­hetünk. Tíz a védendő for­rástó és láp. Negyvennyolc a ritka növények, 14 a ritka állatfajok tenyészhelye. Har­minchárom a védendő erdő­részek száma, 177 a több szá­zados faóriásoké. Védendő fasorunk nyolc van, arboré­tumunk kettő, műemléki kas­télypark és parktöredék 12. összesen tehát 468 természeti érték védelméről kell gon­doskodni. Az Országos Természetvé­delmi Tanács határozatával ez ideig 27 természeti érték védelméről tudott gondos­kodni. A B.-A.-Z. megyei Ta­nács pedig 1/1967. számú ha­tározatával újabb 27 védel­méről. Az Észak-magyaror­szági Intéző Bizottság termé­szetvédelmi szekciója Mis­kolc város területén 14, megye területén újabb a 50 természeti érték védelmét javasolta. Természeti értékeink meg­óvására és fenntartására a vizsgálat adatai szerint ko­molyabb anyagi áldozatot a megyei tanács, annak Ide­genforgalmi Hivatala és az • Észak-magyarországi Intéző Bizottság hozott. Az utolsó tíz évben az aggtelek-jósva- fői Baradla-cseppkőbarlang- ra, a lillafüredi István-csepp- kőbarlangra, a lillafüredi mésztufa-barlangra, azok ide­genforgalmi bemutatása cél­jából mintegy 15 millió fo­rintot költött. Társadalmi felügyelettel A mára, de még inkább a jövőre gondolva mindez ke­vés, mert a természeti érték nemzeti vagyonunk olyan fel­becsülhetetlen része, mely különbözik minden mástól, amelynek védelme azért is érdemel különös figyelmet, mert alig kis százaléka érté­kelhető pénzben, mégis ez a kisebbik hányad a vizsgálat adatai szerint 15 milliárd 400 millió forint a legújabb hazai és külföldi (cseh, jugoszláv, NDK és lengyel) értékelési módszerek alapján. Köz­kinccsé tételük a megismer­tetésen keresztül segítheti a törvény szigoránál is> hatéko­nyabb társadalmi védelmet és ezért szükséges, hogy — a nagy népekhez hasonlóan — tegyük ezt megyénkben is össznépi feladattá. H. SZABÓ BÉLA ELKOBOZZÁK Kadhafi ezredes, líbiai ál­lamfő a tripoli rádióban be­jelentette, hogy a forradalmi parancsnokság tanácsa ren­delkezése értelmében elko­bozzák a Líbiában élő olasz állampolgárok földtulajdonát és egyéb vagyonát, épületei­ket, a gépkocsikat és állatai­kat. AGYONLÖVIK Gerillaakció során két nyugatnémet technikust ra­boltak el Bolíviában. Tíz fo­golyért kicserélik őket. Ha a kormány a követelést nem teljesíti — írja levelében a Nemzeti Felszabadító Hadse­reg elnevezésű gerillacsoport, akkor 48 órán belül előbb az egyik foglyot, majd 24 óra múlva a másik foglyot is agyonlövik. KILAKOLTATÁS A puccsista kambodzsai kormány arra utasította a kambodzsai anyakirálynőt, Szihanuk herceg idős édes­anyját, hogy péntekig „ürítse ki” a királyi palotát és köl­tözzék a Phnom Penh-i füg­getlenségi szobor melletti kis házba. NYOMORTELEPEN ÉLNEK Az NSZK-ban 800 000 csa­ládnak nincs lakása és jelen­tős részük nyomortelepen él, 146 870 család kénytelen be­érni szükséglakással (barakk, bódé stb.), 354 731 családnak nincs konyhája és 292 805 személy húzódik meg albér­letben. ZAVARGÁSOK Reggio Calabriában zavar­gások támadtak. Fanatikus fiatalok csoportjai és fasiszta huligánbandák három bom­bamerényletet követtek el a város központjában és a vas­útállomáson. A vasúti, közúti, valamint a Szicíliával való hajóösszeköttetés teljesen megszakadt. A telefon- és a távíróvonalak sem működ­nek. A NŐKET IS KÍNOZZAK A dél-vietnami Con Tho börtönben őrzött női foglyo­kat is „tigrisketrecekben” kí­nozzák. Kezük és lábuk uj- jaira kapcsolt elektródokkal kínozzák, korbácsolják és éles tárgyakkal ütlegelik a foglyokat, akiket moszkitótól hemzsegő kis cellákban zsú­foltak össze. A börtönőrök azzal is szórakoznak, hogy csípőfogóval húzzák ki a védtelenek fogait. Nem attól tehetséges valaki, hogy felfedezik tehetségét, nem is ettől válik költővé, íróvá, művésszé. De a rezonátor — a költői hangot felerősítve visszaadó vagy befogadó nyilvános­ság, az elismerés, a megjelenés sikerélménye feltétlenül ösz­tönöz és a tehetség mértéke is egyben. Nélkülözhetetlen az a fórum, ahol a figyelemre méltó hang megszólalhat. Ezért ér­demel elismerést a Baranya megyei KISZ-bizottságnak az a törekvése, hogy felkarolja az induló fiatalokat; hogy kiadta a fiatal pécsi írók antológiáját. Két éve a Pécsett és Bara­nyában élő fiatal írók társ­keresése, az összetartozás igénye hozta létre a „MI — 68” néven szereplő pécsi fia­tal írók—költők csoportját, akik szerzői ennek az antoló­giának is. Tulajdonképpen miről van szó: „ ... közös igényünk: társadalmunk kul­túr- és művészetpolitikájának érvényesítése; lehetőség biz­tosítása az alkotásra, más­részt pedig a kapott lehető­séggel élve. kötelezettségvál­lalás és alkotás”. A kiadók szeretettel támogatják, és az „idősebb” generációtól elvár­ható maximális segítőkész­séggel indítják útjukra a fia­talokat: „legalább az indulás lehetőségét adjuk meg a bi­zonytalanabbaknak is, a szín­ié lépés izgalmát.. A kötetben szereplő 17 fiatal ember többsége nem teljesen kezdő. Az Űj írás, az Élet és Irodalom, a Jelen­kor is publikálta műveiket. Arató Károlynak, Bertók Lászlónak, Galambosi László­nak, Makay Idának már kö­tete is megjelent. Foglalkozásukat tekintve is sokszínű kis társaság az övék. Tanár. újságíró, bányász, könyvtáros, a középiskola, padjaiból alighogy kikerült diáklány, KISZ-aktíva, sőt Szabó Tünde személyében is­mert fiatal színésznő is van közöttük. Egy dologban vi­szont feltétlenül megegyez­nek: a fiatal ember mélyre tekintő, minden iránt fogé­kony kíváncsiságában. Útközben a címe a 250 ol­dalas vers- és novellagyüjte­ménynek mintegy szimboli­zálva, hogy írói valahonnét elindultak és valamerre tar­tanak. Weöres Sándor beve­zetőjéből idézek: „Bebesi Ká­roly, Galambosi László, Har- math Ildikó, Makay Ida és mind a többiek írásai tanú­sítják, hogy éretten, tudato­san, művészi készséggel lép­nek a közönség elé... még sincs náluk semmi végleges kialakultság”, hiszen: . .az if jakra vár a feladat, hogy folyton másba, még újabba fogjanak”. Míg forgatjuk a könyv lapjait, ismerkedünk a színe­sen gazdag egyéniségű fiata­lokkal, önkéntelenül vetődik fel a gondolat. Nemcsak Pé­csett és Baranyában, Miskol­con és Borsod megyében is sok tehetséges fiatal van. Követendő példa is lehetne a kékborítású antológia. Nem juszt is lokálpatriotizmusból, hanem odafigyelő segítőszán­dékból. jogos büszkeségből. (makai) CIRKUSZ Minap az Akármelyik boltban Akármit vásároltam. Fizetés­kor vettem észre, hogy az üvegbe, dobozba, zacskóba csoma­golt áruért már nem annyit kérnek, mint napokkal, hetekkel, hónapokkal ezelőtt. Látszik is, hogy a régi árat áthúzták, javí­tották. Felfelé. Eltűnődöm a jelenségen, bosszankodom, füstölgők magam­ban. Még elalvás előtt is ez jár az eszemben. És egyszerre azt álmodom: cirkuszban vagyok. Borsos belépti díjat kérnek tő­lem, pedig nemrégen még... Na, de ki is jött már az első szám. De mit látok? A lovaknak két lábuk, a hátukon táncoló tündérnek műkeble van. Megesküdtem volna, hogy legutóbb még... Ábrándozásra azonban nincs idő. Megjelenik az illu­zionista. O semmi mást nem csinál, csak magyaráz. De azt igazán szemfényvesztőén. A végén már majdnem elhiszem, hogy... A légtornászok némileg megvigasztalnak. Reflektor- fényben, a szemem előtt haladnak felfelé, fokról fokra. örömöm azonban nem sokáig tart. Bedübörög a tenyeres­talpas erőművész. Hatalmas súlyokat rak le maga elé, majd az egészet letakarja egy fátyollal. — Burkoltan emel! — súgja a szomszédom. A produkció azonban így is eléggé magasra sikerült. Aztán villanásszerűen, bukfencezve, cigánykereket hányva beviharzik a bohóc. Már készítem a számat a nevetésre, ami­kor váratlan felfedezés dermeszt meg. — Ez az arc ... ez a hasonlóság ...! És akkor jövök rá: a bohóc én vagyok. A kereskedelem csinálta belőlem. SIMON EMIL TRAGIKUS ÁLLAPOTOK Az Amerikába bevándorló mezőgazdasági munkások számára létesített táborok­ban tragikus állapotok ural­kodnak. A munkások élet­kora húsz évvel alacsonyabb, mint az átlagos életkor. A gyermekhalandóság 125 szá­zalékkal magasabb az átla­gosnál. ARANYAT LOPTAK Elloptak egy teherautót ra­kományával együtt. A kocsi­ban 200 000 dollár értékű aranyrúd volt. Az öt álarcos New York-i támadó később szabadon engedte a foglyul ejtett sofőrt és a kocsikísérőt. LÁZADÁS Lázadás tört ki a milánói börtönben: a rabok megta­gadták, hogy visszatérjenek celláikba. A közelharcban 3 elítélt meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom