Déli Hírlap, 1970. július (2. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-20 / 168. szám

áj tanmlihelY az ÉMflSZ központjában Automata ellenőrzi a feladatok megoldását Az EiVíaSZ Baross Gábor utcai központjában nemré­giben fejezték be az új tan­műhely berendezését. Az előre felszerelt munkadara­bokon a tanulóknak a befe­jező munkafolyamatokat kell elvégezniük, és ezután auto­matikus berendezés jelzi, si­került-e hibátlanul megol­dani a feladatot. Az új tan­műhelyben ősztől 60 szak­munkástanuló sajátítja el a villanyszerelés gyakorlati fo­gásait. Az idén először emelt szintű oktatásban részesülnek a - fiatotok. MISKOLC EGY HETE * Szombaton megnyitja kapuit az Expo—4, az észak-magyarországi helyiipar seregszemléje. A Földes Gimnázium harminc termében már dolgoznak a dekoratőrök, és megérkeztek az első kiállítók is. (Ágotha Tibor felvétele) r így készül a IV. ötéves terv Alig fel év van msar csak hatra a Hl. ötéves terv be­fejezéséig. a IV. ötéves terv kezdetéig. Aligha akad olyan miskolci ipari üzem, intéz­mény. ahol ne beszélnének arróh hogyan vadították meg a mostani terviefősizak réíki tűzéseit; rHetve: milyen tennivalók várnak az illető vállalatra, intézményre a IV. ötéves terv időszakában. De hét hogyan is készül ez a terv? Mi történik addig, amíg ohoondhatJuki megkezdtük a 1ST. ötéves terv megvalósítá­sai? A vóteszhoz dr. Sztan- kócZi Zoltántól, az Országos Tervhivatal ipari főcsoport­jának vezetőjéből kertünk se­gítséget. i—ílihn ír fnnHr MVÖBVnr ra fwfinro A népgazdaság: terwezés módszere és rendszere a há­borús karok helyreállításai szolgáló 3 éves tervhez ké­pest jelentős fejlődésen ment át. E tervezési módszerek kö­zös jellemzője az erősen cent­ralizált gazdaságirányítási rendszer volt. Az 1968-ban bevezetett új gazdaságirányí­tási rendszer a tervezés megreformálását is megkö­vetelte. Az új rendszer három fő (sokak előtt már nem új) vo­nása: változatlanul az Or­szágos Tervhivatal készíti és terjeszti elő a terveket a megfelelő állami szervek elé jóváhagyásra, vagyis: a köz­ponti tervezés fontossága nem csökkent; ugyanakkor különválik a népgazdasági és vállalati tervezés. A vállala­tok nem kapnak felülről tervutasításokat, mint ko­rábban. hanem saját maguk készítik el terveiket; s végül: a népgazdasági és vállalati döntési körök kooidinációját az előírt feladatok helyett közvetett módszerekkel biz­tosítják. amelyek lényege a piac. a kereslet és kínálat, az ár és nyereség szabályozó ha­tásainak fokozottabb érvé­nyesítése. Noncenció és javaslat Az ipari ötéves tervek ké­szítésének két fő szakasza van. Az első a tervkoncepció kidolgozása, a második a tervjavaslat elkészítése. A koncepció vitaalapot nyújt ahhoz a gazdaságpolitikai és iparpolitikai állásfoglaláshoz, amely irányt ad a tervjavas­lat összeállításához. Az ipar egeszére vonatkozó koncepció előterjesztése az Országos Tervhivatal felada­ta. Ám k’svíMhetnefc koncep­ciók az ipar egyes ágainak fejlesztésére is. így például a most következő ötéves terv koncepcióinak kialakításánál is kormányszinten tárgyalták a vaskohászati, a gép-, a tex- tii- és ruházati, vagy a bú­toripar ötéves tervkoncep­cióit. Sőt, a gépiparom belül külön koncepcióként került előterjesztésre a közúti jár­műgyártás, a mezőgazdasági gépgyártás, a számítógép- gyártás stb. koncepciója. A különböző szintű kon­cepciók koordinálása felső szintű vita után történik, s közöttük az ágazati hierar­chia olyan efcve érvényesül, hogy a résztől az egész felé haladva a magasabb rangú koncepcióhoz hozzárlieszketí- nek a részkoncepciók. Vagyis;- a termékcsoportok koncepció­ja függő helyzetben flau az« ágazatival, a^ágazatSaeiegész« ipari koncepcióval, s végül ez utóbbi is beilleszkedik a népgazdasági tervkoncepció­ba. Jóváhagyás: ebben a félévben A IV. ótéves terv 1970 el­ső feléig a koncepció szaka­szába jutott el. A legfonto­sabb íészkoncepciókat és az ipar átfogó koncepcióját még az év első hónapjában elő­terjesztették. Most már az ipari tervjavaslat kidolgozá­sa van folyamatban. Ez a második félévben készül el. s ezt követően terjesztik elő. hagyják jóvá A tervezésnek ez a második szakasza már az ipari termelési, elosztási és fejlesztési politikát írja elő. A népgazdasági tervjavas- j latot is az Országos Tervhi­vatal állítja össze és terjeszti elő. Már külön ágazati terv- javaslatokat azonban sem a központi tervező szerv, sem az ágazati minisztériumok nem terjesztenek elő az or­szággyűlés, vagy a kormány elé vitára, döntésre. Az ipari tervjavaslat is — szerkezeti­leg és tartalmilag egyaránt — beleépül a népgazdasági terv­javaslatba. y | (A cikk befejező részét holnapi számunkban közöl­jük). A vendégek rangsorolták a modelleket Vasárnap Balatoníüreden látványos programmal meg­kezdődött az észak-dunántú­li kisipari szövetkezetek kétnapos szakmai rendezvé­nye, amelyen a szolgáltató ipari tevékenységet ismerte­tik. A fényképész szövetke­zetek dolgozói fotókiállítá­sán mutatták be legszebb felvételeiket, a fodrászok pedig versenyt rendeztek az Annabellában. A modellek rangsorolása most kivétele­sen nem a szűkkörű zsűri feladata volt, hanem az üdüiővenrfégek szavazata döntötte el a helyezéseket. Kém megy a postás oz emeletre fír/e»bápw!ie«er Imkceferéro a bértoázak lőftfeání^n Hálom évvel ezelőtt jelent meg az építési és városfej­lesztési miniszter rendelete. amely kimondta, hogy az egy­emeletesnél magasabb bérhá­zakban minden lakó részére külön levélszekrényt kell a földszinten felszerelni. Az az­óta épült több emeletes lakó­házakat már mindenütt a le­vélszekrényekkel együtt ad­ták, illetve adják át. A már meglevő épületekben a posta a saját költségén szerette fel a kis ladikokat. A legújabb összesítés szerint Miskolcon 13 376 levélszekrény van a bérházak földszintjén, ezek közül több mint tízezret a posta szerelt fel. Első haragunk múltával Az. új lakástörvény-tervezet nyilvánosságra Hozatala oéa az eddiginél is élénkebb figyelem kíséri a lakásépítési elő­irányzat teljesítését, s* egyáltalán minden olyan kérdést, ami a lakásépítéssel, karbantartással, elosztással kapcsolatos. A sok pozitív megnyilvánulás mellett — a dolgozók több­sége helyesli az anyagi terhek igazságosabb elosztását — gyakran megfogalmazódik az is, hogy tovább kell javítani az építő- és építőanyagipar munkáját, sőt a lakáskarbantartó szervezetekét is. Enélkül ugyanis nem hozhatja meg a várt eredményt az új lakástörvény sem. Lapunk hasábjain a múlt héten is számos elszomorító példát idéztünk részben olvasóink levelei, részben saját ta­pasztalataink alapján. Nem akarjuk ismét részletezni a Vö­rösmarty utcában épült házgyári lakóépület elemi hibáit, csak megemlítjük, hogy bár a garanciális idő nem járt le, napok óta senki, semmit sem tett a legújabb panaszok — több lakás beázott okának megszüntetése érdekében. A türelmetlenség, ingerültség jogát nem lehet elvitatni azoktól, akik több évi várakozás után azt tapasztalják, hogy új lakásuk szinte nap mint nap szolgáltat okot bosszúságra. Első haragunk múltával azonban alaposan el kell gondol­kodnunk e kínos jelenségek 'fölött, s ha ezt tesszük, talán még az „illetékesek” védekezését is jobban méltányolni tudjuk. Mert sajnos, nemcsak arról van szó, hogy X vagy Y vál­lalat vezetősége, munkásgárdája, vagy azon belül néhány ember kirívó hanyagságot, hozzá nem értést tanúsít. Sajnos, — ismételjük —, mert ezen viszonylag könnyű lenne segí­teni. Mindössze néhány vezetőt kellene leváltani, a hanya­gokat fegyelmi elé állítani, elbocsátani. De a bajok mélyeb­ben gyökereznek, nem határolhatok körül egy vállalat elma­rasztalásával. Bizonyság erre. hogy a rádió, a televízió és az országos lapok a különböző tájakról hasonló negatív példákat hoznak rendszeresen és a budapesti ingatlankezelőnek sem kévést oö panaszt címeznek, mint a miskolcinak. Vagy itt van az építő­anyagok minősége. A közelmúltban lezajlott, megyéi NEB- vizsgálat a borsodi TÜZÉP-telepeken talált ugyan kancsal ablakkereteket, rossz minőségű parkettát, de e cikkeket az ország távoli városaiban gyártották. Nem akarjuk mi most' szűkebb pátriánk építőiparát mentegetni. S még azt sem szeretnénk, ha bárki úgy értelmezné fejtegetésünket, hogy az egyéni felelősséget próbáljúk kisebbíteni. De vitathatat­lan, hogy nem egyes vállalatok munkájáról van szó — or­szágos méretű javulásra van szükség. Pfem ránk vár az a feladat, hogy kinyilatkoztassuk, hogyan lehet elérni a kívánt fejlődést. Hiszen ezen az úton már el­indult az építő- és építőanyagipar. Gondoljunk az utóbbi évek­ben végrehajtott műszaki fejlesztésre, a korszerű építési tech­nológia tömeges alkalmazására, vagy például a differenciáltabb, ösztönzőbb bérezés bevezetésére, a 44 órás munkahétre, az eddiginél tervszerűbb szakmunkásképzésre. Egy szakmát kellett — kell! — felnöveszteni feladataihoz, olyan szakmát, melynek vezetőitől, dolgozóitól hosszú éveken keresztül csak követeltek, s nagyon ritkán kérdezték: képes-e ellátni fei«- adatait. A párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén született határozat megfogalmazza a IV. ötéves terv irányelveit. Meg- nyagoöBa olvashatjuk e határozatban, hogy az építési mun­ka minőségépek javítása érdekében a technikai felszereltség további javítását is célul tűzik ki. Szükségesnek látja a pari továbbá aet is, hogy a hatékonyabb karbantartási munka érdekében korszerű fenntartási szervezetek szülessenek. BÉKÉS DEZSŐ Szegedi Ünnepi Hetek A Szegedi Ünnepi Hetek vasárnapi eseményeire a menetrend szerint közleke­Népszerííségnek orvéiul a hétvégi piheitoház Nyolcmillió tor int •• I •* I s? üdülőre Három évvel ezelőtt a Borsodi Vegyikombinát dol­gozóinak mindössze 7—8 szá­zaléka jutott üdülöjegyhez: ma már 20—22 százaléka. A vállalat is jelentős összegekei költ üdültetésre. Nyolcmillió forintos költséggel modern üdülőt építettek Balatonszép- lakon. itt 25 kétágyas szoba áll a pihenni vágyók rendel­kezésére. Emellett a Hajdú­szoboszlón bérelt üdülőben 100—120 dolgozó pihenhet. Felépült és nagy népszerű­ségnek örvend a bilatárói hétvégi pihenőház. amelynek szomszédságában nemrég ad­tak át rendeltetésének egy táborhelyet is. A vállalat évente 80—100 gyermek üdül­tetésétől is gondoskodik. Mosolyogni tessék! — Tessék mosolyogni! — és a fényképészmütermek len­cséi előtt hol mesterkélt, hol vidám vagy erőltetett neve tésre húzódnak az arcok. Ám időnként maga a fényképész is mosolygásra kényszerül. J-óböttözött. középkorú férfi lépett be a műterem, ajtaján: — Igazolványképre lenne szükségem, de nagyon gyor­san kellene. — Csak három nap alatt tudjuk elkészíteni — hang­zott a válasz, s a férfi szája széle lekonyult, homlokán re- dőkbe szaladt a bőr. — Nem lehet hamarabb? Igen fontos ... De tudják mit? Keressenek egy képet, ami egy kicsit hasonlít rám. Jó lesz az is, megfizetem. — Volt nekem egy unoka- testvérem. Én ugyan már ré­gen találkoztam vele, de hal­lottam, hogy járt itt. Tesse­nek nekem megkeresni a fény­képét! — kezdte a bácsika. majd komótosan helyet fog­lalt a műterem egyik székén, és szinte megilletődve kuta­tott emlékezetében: — Azt nem tudom ponto­san, hogy mikpr járt itt Mis­kolcon, de ahogy én ismer­tem, az olyan snájdig ember volt, hogy ha itt járt, egé­szen biztos, hogy lefényké­pezhette magát. Meg aztán mondták is ... — De mégis, nem tudná, hogy körülbelül mikor? — Ha jól emlékszem, úgy a 40-es években ... o Az idős házaspár vidám hangulatban volt. — Ötvenéves házassági év­fordulónk van — újságolta a férj —, és le akarjuk fény- képeztetni magunkat. Ügy. mint ott — mutatott a falon függő esküvői képre. A felvétel elkészült. Egy hét múlva az asszony jött érte. — De kérem, hát hiányzik róla az esküvői ruha!? — tette vissza méltatlankodva a borítékot a fiókvezető elé. — Megmondtuk, hogy esküvői képet kérünk! Direkt azért jöttünk ide. — De kérem, maguk utcai ruhában voltak... — Miért, maguknak nem mindegy, hogy mit rajzolnak hozzá ? L. P. dő járművekkel, valamint tíz belföldi és hat külföldi külön autóbusszal mintegy tizennyolcezer ember érke­zett a városba. Körülbelül tízezren nézték meg a sze­gedi ipari kiállítást és vá­sárt, ahol délelőtt divatbe­mutatót tartott a fővárosi kézműipari vállalat. A nem­zetközi turista-találkozó ti­zenkét országból érkezeti mintegy hatszáz vendége mikrobuszt.s városnéző sétán ismerkedett Szegeddel. A TIT pedagógiai nyári egye­temének hallgatói Gyulára tettek kirándulást. Este a Dóm téren a no- voszibirszki Állami Akadé­miai Opera és Balettszín­ház száztagú együttese be­mutatta Csajkovszkij Csip­kerózsika című balettjét. K. M. Szergejev rendezésében. A Csipkerózsika július 21- én és 22-én szerepel még a szegedi szabadtéri játékok műsorán. matőrfilmesek alkotótábora Vasárnap délelőtt Sopron­ban megnyílt a Népművelé­si Intézet amatörfilmes al­kotótábora. A tábor lakói tíz napon át neves szakem­berek. rendezők előadásai alapján gyarapíthatják szak­mai tudásukat, s ankétok keretében megvitatják a ma­guk készítette filmeket, az ország minden részéből Sop­ronba érkezett amatőrfilme- sek a táborban találkoznak lengyel kollegáikkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom