Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-16 / 139. szám
Válságos óráit Körösladánynál Újabb árhullám a Tiszán Az éjszaka alig változott valamit a helyzet a Körösökön. A Kettős- és a Hármas- Körösön a vízállás egy méterrel meghaladta a korábbi maximumot. A Sebes- és a Fehér-Körös, valamint a Berettyó vize valamit apadt, de a veszély még nem múlt el. Az éjszaka válságos órákat élt át Körösladány. A töltések megcsúsztak, és csak kévésén múlott, hogy az ár nem öntötte el a települést. Csongrádnál a Tiszá mindössze 30 centiméterrel maradt a maximum alatt. Szegednél ismét meghaladta a kilenc métert a vízállás. A következő árhullám a hét végére várhab a Felső-Tisza vidékéről. Szeged ennélfogva ismét nehéz napok elé néz. Üj orvosi rendelő nyílt tegnap a Szentpéteri kapui szolgáltatóházban. A korszerű egészségügyi intézményben két /elnőtt és két gyermek körzeti rendelőt helyeztek el. Ezzel a lakótelep régi gondját enyhítették: ez idáig például a gyermekrendelő egy másfél szobás lakásban működött. (Ágotha felv.) Újságok, olvasók, terjesztők Másfél millió példány havonta Jól keres a rikkancs Májusban csaknem 1 millió 549 ezer napi-, heti- és képeslap, valamint rolyóirat érkezett Miskolcra. Ebből 1 millió 114 ezer a napilap, amelyeknek körülbelül az 50 százaléka előfizetéses, 50 százaléka pedig utcai árusítással került az olvasók kezébe. Az országos napilapok közül a Népszabadságot szeretik legjobban a miskolciak, havonta csaknem 168 ezer példányban fogy el a városban. Még nagyobb keletje van azonban a helyi sajtónak. Az Észak-Magyarország példányszáma májusban meghaladta a 417 ezret és — mint a hírlaposztályon megtudtuk — az előfizetők száma májusról júniusra is tovább növekedett. A Déli Hírlap — nem egészen egyéves múltját figyelembe véve — szintén szép számú olvasótáborra számíthat ma már. Havi példányszáma Miskolcon alig valamivel kevesebb, mint 235 ezer. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a D. H. a megye- székhelyen kívül megjelenik Ózdon, Futnokon, Mezőkövesden, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon, Leninvárosban, Kazincbarcikán, sőt még a megye határán túl, Egerben s. Az említett helyiségekben körülbelül 50 ezer példányán fogy el havonta. Érdekes összehasonlításra -1 alkalmat, ha úgy nézzük a napilapokat, hogy mennyi 1 el belőlük kizárólag ut- í. árusítással. A Déli Hírlapra- mint ismeretes — egyelőre csak úgy lehet előfizetni, hogy az olvasó másnap kaphatja kezébe a lapot. Ez magyarázza, hogy mindössze néhány száz előfizetője van la- r ..inknak, a havi példányszámból több mint 225 ezer Miskolc utcáin talál vevőre. Az országos megjelenésű, de ugyancsak bulvár jellegű Esti Hírlap szintén utcai árusítás- séd kerül az olvasóhoz és nem egészen 76 ezer érkezett Miskolcra az említett hónapban. Az Észak-Magyarország körülbelül 89 ezer példádban került a standokra Az úgyncvcze* zincs lapok” közül r hetente megjelenő Ludas Matyi a legkedveltebb. jelzi ezt a csaknem 54 ezres havi péklányszáim. Az Ország-Világ valamivel több mint 19 ezer, a Tükör pedig 10 ezer olvasóhoz jut el egy hónap alatt, részben előfizetéses, részben utcai árusítás útján. Közismert, hogy a miskolciak nagy kutyabarátok. Nos. a Kutya című havilapból 627 példányt adtak el májusban. Óriási munka hárul a postára a másfél millió lap terjesztéséből. 82 postás hordja ki az előfizetéses példányokat, s naponta átlagosan négy órát töltenek ezzel a munkávai. Utcai árus 76 van a városban, közülük 9 úgynevezett mozgóárus, aki a Déli Hírlappal a hóna alatt rója az utcákat. Hatan kizárólag az Esti Hírlap — hasonló módon történő — eladásával foglalkoznak. Bizonyára sok ember fejében megfordult már a kérdés: vajon mennyit kereshet egy hírlapárus? A Hírlaposztály vezetői szejdnt a standosok keresete erősen eltér. A Tanácsház téren 2400 —2500 forint körül mozog a havi jövedelmük, az állomáson működők viszont megkeresik a 3000—3200 forintot is. Ugyanakkor például a Sötétkapunál levő stand dolgozói csak havi 1600—1800 forintra számíthatnak. A mozgóárusok keresete részben jutalékból, részben külön prémiumból tevődik össze, így az a mozgóárus, aki a Déli Hírlapból 100 példányt, vagy valamivel többet ad el naponta — ez néhány órai munka csupán — 650—700 forintot is megkereshet havonta. Jó kereseti lehetőség tehát ez azoknak a diákoknak, akik a nyári szünet idejére máris jelentkeztek a posta hírlaposztályán. B. D. Több autóbusz és villamos az úttörő-oHmpiára A Miskolci Közlekedési Vállalat forgalmi ellenőrei szerint a hét „legcsendesebb” napjai: a kedd és a csütörtök. Ma reggel mégis 38 villamost és 103 autóbuszt indítottak ki a remízekből. A forgalomirányítók, különös tekintettel az úttörő-olimpiára, gyakrabban közlekedtetnek autóbuszokat és villamosokat Diósgyőr felé. Család, iskola, • /• r r ifjúság Marx a Német ideológiában hangsúlyozza, hogy a férfi és nő viszonya alapvető természeti és társadalmi viszony. A modern társadalomban ennek a viszonynak a „hivatalos” formája a család. A család egyúttal az az alapvető társadalmi képződmény (a szociológia nyelvén: mikrostruktúfa), amely a felnövő nemzedék nevelésében is döntő súllyal vesz részt. A tudatos nevelői ráhatások másik jelentős színtere az iskola. A fiatal generációt a tudatos nevelői ráhatások mellett (család, iskola, újabban egyre nagyobb súllyal: a tömegkommunikációs eszközök hálózata) a spontán társadalmi Hatások, élmények egész sora is alakítja. Minél nyitottabb a fiatal környezete, annál inkább. Ezeknek a spontán élmenyeknek a köre nyitottabb helyi környezetben kitágul, jelentőségük megnövekszik. Néha csak a tudatos nevelés mellett, gyakrabban ezek ellenére. A városi (nagyvárosi) környezetben az élmények, benyomások gazdagsága hamarabb érővé, önállóságra törekvővé növeli a fiatalt. Ügy tűnik, jogos a szociológusoknak az a feltevése, hogy az urbanizáció meggyorsítja a felnőtté válás, a társadalomba való belenövés folyamatát. Ezt a jelenséget nevezik az ifjúságszociológiában akcelerációnak (amely természetesen a testi fejlődés gyorsulását is magában foglalja). Az akceleráció társadalmi hatása a család és iskola felé úgy jelentkezik, hogy meggyengülnek (és megritkulnak) azok a kapcsolatok, amelyek a fiatalt a szülői házhoz, illetve tanintézetéhez kötik. Ez a modern nagyvárosokban eléggé általános jelenség. Amikor a polgári szociológia „a család válságáról” beszél, ezt az oldalt is erősen hangsúlyozza. H. Schelsky, a jelentős német szociológus egyenesen a „modern társadalom szerkezeti dilemmájáról” beszél, arról, hogy „A családot egy családellenes, sőt mondhatnánk ellenséges struktúrájú társadalom veszi körül’. Bár e megfogalmazásban kétségkívül jó adag túlzás van, a családról való korai leválást, a család nevelő szerepének csökkenését, a fiatal korai önállóságra törekvését — mint létező, sőt fokozódó törvény- szerűségeket — el kell fogadni. Hasonló a helyzet az iskola szerepének csökkenésében is. A modern nagyvárosokban az iskola társadalmi helyzete és szerepe jelentősen megváltozik. Ma már a középiskola is egyre kevésbé képes betölteni a szellemi központ hagyományos szerepét, ellátni az alma mater irányító funkcióit. Jelentkezik ez abban is, hogy lényegesen csökken az iskola hatása a diákok iskolán kívüli életére. Azokat a funkciókat, amelyeknek ellátásából az iskola és a család fokozatosan kiszorul, egyre inkább a tömegkommunikáció és a spontán társulások foglalják el. Mindkettőnek megvannak a maga veszélyei. A spontán (baráti) társulások útja (itt most nem kutatjuk, hogy milyen okok következtében és milyen gyakorisággal) a bűnözés felé vezethet. A tömegkommunikációs eszközök hálózatának hatása ízlésbeli igénytelenséggel, szellemi restséggel fenyeget. Természetesen egyik tendencia sem érvényesül végzetszerűen. Arról nem beszélve, hogy sem a spontán társulások, sem a tömegkommunikáció pozitív funkcióitól eltekinteni nem lehet. Mégis szükséges lenne, hogy elsősorban az iskola szervezett hatását a tanulóifjúság életére erőteljesen növeljük. Hiszen a társadalmi elvárások, normák, magatartásformák, értékek rendszerének közvetítése, elfogadtatása alapvetően az iskolára háruló feladat. Ez a hatásnövelés azonban csak akkor lehetséges, ha az iskola jól ismeri a tanulóifjúság mindennapi életének összetevőit, jellegzetességeit, a diákéletmód általános szerkezetét, a tanulók motivációs és értékelési rendszerét és társas kapcsolatait. Az iskolának át kell látnia azoknak a tevékenységformáknak a rendszerét, amelyekből a diákéletmód megszerveződik. Szervező, irányító, nevelő funkcióit csak ennek birtokában lesz képes ellátni. TUBA IMRE Elkészült az új közlekedési telep terve Gépesített óriás garázsok Készül a toronyóra A Miskolci Finommechanikai Javító Vállalat Lendület szocialista brigádja társadalmi munkában hozza rendbe az avasi harangláb toronyóráját. A munkát sokáig anyaghiány hátráltatta, később pedig a festést a szeszélyes tavaszi időjárás. A brigád hat tagja munkaidő után újította fel az óra számlapját. Azt ígérik, hogy még ebben a hónapban elkészülnek a toronyóra javításával. (Folytatás az 1. oldalról.) A fejlődő cs gyarapodó város elkészíttette az Üt- és Vasúttervező Vállalattal a Miskolci Közlekedési Vállalat komplex forgalmi telepének tervdokumentációját. A korszerű, impozáns látványt nyújtó telepről dr. Rédei György, az UVA- TERV osztályvezetője beszélt. Az új miskolci telepen nemcsak tárolni, hanem gondozni, javítani is fogják a járműveket. Ugyanitt végzik el a fődarabcseréket, az időszakos vizsgálatokat és TMK-reví- ziókat, de feladata lesz ellátni a pályafenntartással, a felső vezeték és a közúti jelzőberendezések fenntartásával kapcsolatos munkákat is. Az új telepre nem keve\Ie£Újultink a pihenőpadok Az I. kerület parkjaiban 629 pihenőpad van. Ezek évenkénti felújítását a Miskolci Kertészeti Vállalat végzi, a helyszínen és saját műhelyében. Kicserélik a hiányzó támfákat és ülőkéket, be- gittelik a lefarigcsált részeket. és mindegyiket újrafestik. Jelenleg a Szemere kert és a Deák tér padjainak felújításához kezdenek hozzá. Tizenkét újszülött névadója Ma délután a Fegyveres Erők miskolci klubjában közös névadó ünnepséget rendez a néphadsereg egy i Is alakulatának parancsnoksága, párt- és KISZ-szervezete. A tizenkét, néhány hónapos kisfiú és kislány — akiknek szülei valamennyien az alakulatnál dolgoznak — kedves ünnepség során keresztnevet és természetesen sok- sok ajándékot kap. sebb, mint 100 villamos és 150 autóbusz futhat be naponta. A karbantartásra — külön a villamosok, és külön az autóbuszok részére — 2000 négyzetméteres csarnokok készülnek. A javító és vizsgáló csarnok két oldalán helyezkednek majd el a kiszolgáló segédműhelyek, bennük a legkorszerűbb gépi berendezésekkel. Külön „antópatyolal A szennyezett és kopott járművek mosására, fényezésére a két csarnok között külön műhely épül. A fényező műhelyben elszívó berendezések védik a dolgozókat a festékártalmaktól. Gépi berendezései teljesen automatikusak. A csarnokok fölött, az emeleten lesznek az öltöző- és fürdőhelyiségek. A világos, tiszta, jól szellőztethető szociális létesítmények könnyen megközelíthetők minden mű- helyrészből. A Miskolci Közlekedési Vállalatnak jelenleg a város több helyén van irodája. Forgalmi és adminisztratív dolgozói a város különböző pontjain kényszerülnek munkájukat végezni. Az új, komplex telepen ötemeletes irodaház épül, ahol kényelmes, biztonságos és korszerű helyiségekből irányíthatják majd a forgalmat, de ebben az épülettömbben lesznek a forgalmi utazó személyzet szociális helyiségei is, az öltözők. mosdók, az éjszakai szállás, valamint a konyha, és az ízlésesen berendezett étterem. Évi 600 ez«r munkaóra Hogy képet alkothassunk az új telepen folyó karbantartási és javítási munkák nagyságáról, lapozzunk a tervdokumentáció egyik, számokkal teleírt oldalára: Évente mintegy'500—600 ezer munkaórát kell a telep dolgozóinak elvégezniök, hogy ió állapotban levő autóbuszokon és villamosokon közlekedhessenek a város lakói. Az utazó személyzet létszáma eléri majd a 800-at. míg a karbantartók 350-en lesznek. A műszaki és adminisztratív dolgozók száma meghaladja a 150-et. A komplex télén 90 millió forintba kerü1 *2UTS DENE* Csendes nap a közlekedésben
