Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-15 / 138. szám

Nyári gyerekek Alig hogy vége a tanévnek, máris szülői értekezletre hívják a papákat, mamákat. Hiába, sok baj van a gyerekekkel. Erre az értekezletre azonban örömmel megy minden szülő. Igaz, tanulásról, előmenetelről \ nem sok szó esik. Csupán azt kell megbeszélni, hogyan lehet a tanulásban kicsit megfáradt, megsápadt gyermekek nyarát minél örömtelibbé tenni. A megbeszélés színhelye sem az iskola, hanem a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ, mely a nyári hónapokra otthont és sok hasznos szórakozást biztosít gyermekeinek. Igen, a gyermekeinek, mert immár harmadik éve térnek ide vissza közös nyaralásra fiúk és lányok, a város hét általános isko­lájából. Kik ezek a gyerekek? A megyei könyvtár, az úttörő­höz és a művelődési központ legszorgosabb látogatói, a leg­többet olvasó, a közösséget legjobban szerető felső tagozatos diákok. Közülük is elsősorban azok, akiknek szülei — mind­ketten dolgozva — nyáron sem sok időt szentelhetnek a gyer­mekeknek. — Szóval ez afféle nyári napközi otthon? — Szó sincs róla! —Barna Károly tanár, a művelődési központ előadója, hevesen tiltakozik. — A napközi ott­honból tíz hónap éppen elég. A mi intézményünk tulaj­donképpen nyaraltat. Nincs tanrend, elmaradnak a köte­lező foglalkozások, de van sok játék, rengeteg film, sport. — /I művelődési központ tehát a nyárra egy kicsit üdülővé alakul át? — Egy kis túlzással így is lehetné mondani. Az igazság azonban az, hogy nem le­szünk sokat fedél alatt. Ami­kor csak az időjárás engedi, a Bükköt járjuk meg a sport­pályán játszunk. A művelő­dési központ egész nyárra bérbe vette a Vörös Meteor telepét. Itt aztán lehet verse­nyezni, futkározni. Mindenki kedve szerint töltheti az idejét. — Ez a minden gyermek által áhított szabad légkör bizonyára nem mond ellent annak, hogy azért haszna is legyen a nyárnak. — Persze, hogy nem. A gyerekek a nyár folyamán az úttörőélet szervezeti keretei között — őrsökben, rajokban — élnek. Alkalmuk lesz a részpróbák követelményeinek is eleget tenni. Ami a foglal­kozásokat illeti, lesznek kis­csoportos és tömeges típusú foglalkozásaink. A sport- és szellemi vetélkedők, irányí­tott beszélgetések (Herman Ottóról, a diósgyőri várról, a régi Miskolcról stb.) szerve­zettebb keretek között zajla­nak. A közös kirándulásokon, strandolásokon, vetítéseken azonban valamennyi nyári vendég részt vehet. A részvé­tel soha sehol nem kötelező. Augusztus 20-ig bárki bármi- j kor bekapcsolódhat — üdü- j lés vagy családi program I miatt kihagyhat egy-két he­tet —, vagy akár le is „mor­zsolódhat”. Ilyen azonban eddig nem fordult elő. — A tavalyi gyerekek visz­szajártak-e az év folyamán? — Sőt, a szüleiket is több­ször elhozták a művelődési központba. Ismerik az intéz­ményt s jól érzik itt magu­kat. Tulajdonképpen csak egyetlen hiba van. Ebédel­tetni nem tudjuk gyermeke­inket. Így — az egész napos kirándulásokon kívül — dél­ben már meg kell válnunk tőlük. A szülők szívesen fi­zetnék az ebédért a napközi otthonok szokásos térítési dí­ját. Hatvan, nyolcvan gyerek konyhának sem lenne gond. De hát ezt eddig nem sike­rült az illetékes szervekkel megértetni. Pedig nagyon jó lenne, ha a dolgozó szülők válláról a nyári étkeztetés terhét is levennénk .. (gyarmati) mm Bozsik István rézkarca Demagógia Mert magam is részese voltam zsűritagként annak a kér­dés-áradat rendszerbe foglalásának, amely a televízió újke­letű műsorában, az Ifjúság 1970-ben a közéleti vetélkedő fia­taljainak politikai érettségét, gondolkodókészségét, probléma- érzékenységét hivatott mérlegre tenni, elfogultsággal, „kívül­állással” nem vádolhat senki, amidőn egy problémát szóvá teszek. Azt nemigen kell bizonygatni, hogy az Ifjúság 1970. című műsor legizgalmasabb „teste” a közéleti vita, közgondjaink igen okos mérlegelése. Hittel, nagyfokú érettséggel polemi­zálnak a fiatalok; bármilyen kérdést fogalmazzanak is eléjük, az alternatív válaszok valamelyikében szerényen vagy hang­súlyosan meghúzódik egyfajta megoldás. A nézők már természetesnek tartják, hogy a kérdések több­sége „rázós” (miért ne lenne az, hiszen mindannnyiunkat az olyan kérdések érdekelnek, amelyek naponként foglalkoztat­nak bennünket, csak éppenséggel nincs módunk a nagy nyil­vánosság előtt felvetni azokat). Persze a gondjainkban, örö­meinkben egyformán osztozó néző azt is érzékeli, hogy a fia­talok kérdései „érted haragszom, nem ellened” témákat érin­tenek, vagyis a szocializmus építésének akadály nélküliségét szorgalmazzák. A legutóbbi vetélkedőn egy fényreklámmal kapcsolatos kér­dés a versenyzőt ingatag talajra vezette. Akik látták a pén­teki vetélkedőt, még emlékeznek rá: az egyik zsűritag azt kérdezte a versenyzőtői, hogy helyesnek tartja-e X. Y. válla­lat nagyon sok pénzért elkészített, majd az építkezés folytán szükségszerűen lebontásra ítélt fényreklámjának elkészítését. A versenyző egyértelműen nem-mel válaszolt a kérdésre, majd minden átmenet nélkül más vizekre hajózott, s kijelen­tette: azt sem tartja helyesnek — sőt károsnak és pazarlás­nak —, hogy felszabadulásunk negyedszázados évfordulóján sok-sok pénzbe kerülő díszszemlét, felvonulást, transzparen­seket stb. produkáltunk. E pénzt okosabbra is fordíthattuk volna. A válasz első hallásra — mint a látszat-igazságok általában lefegyverzően hatott. Oly mértékben, hogy a zsűri tagjai ér­tékes pontokkal szavazták meg és szentesítették a fiatalem­ber saját sütetű okoskodását. A műsor pedig pergett tovább, s akik észbe kaptak (bizonyára voltak ilyenek is), már nem vitázhattak a legénykével, akinek azért csak meg kellett volna mondani: felszabadulásunk negyedszázados évfordulója egy olyan történelmi szakaszt foglal magába, amelyet meg­kapó és emlékezetes demonstráció nélkül nem lehet igazán a hazafiság szolgálatába állítani. Másrészt: fiatal barátunk tud­ja-e, hogy az ünnepek szépsége, felemelő monumentalitása közérzet-stabilizáló is lehet, erősítheti, mélyítheti az ügybe vetett hitet. Azt már talán példaként sem igen érdemes em­legetni hogy minden társadalmi berendezkedés — így a szo­cialista is-— ad a külsőségekre, a demonstrálás kereteire, mert végül is hosszú távon még az anyagiak is megtérülnek. Ifjú barátunk azt mondja: nem vagyunk módos ország, tehát nem engedhetjük meg magunknak a költséges ünnep­léseket. Kétségkívül: nem vagyunk túlontúl gazdagok, de nem járunk toldozott nadrágban sem. A képernyő előtt sokan így érveltek az ifjú demagóg vála­szával kapcsolatban: lám-lám, a legszerényebben élő csalá­dok is megveszik az ünnepi tortát, ha valakinek a születés­napját ülik, pedig torta nélkül elképzelhető az élet. Az eskü­vőről, a díszvacsoráról, a költséges nászutazásofcról is le lehet mondani, természetesen az élet megy tovább. De hogyan? Siváran, élettelenül, szürkén és emlékkövek kirakása nélkül... PÁRKÁNY LÁSZLÓ Kiállítás A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének 50 esztendeje címmel nyílik kiállítás június 18-án, csütörtökön délután öt órakor a Kossuth Művelődési Házban (volt Nevelők Háza). A megnyitót Spiro Skendzic, a jugoszláv nagykövetség saj­tó- és kulturális tanácsosa tartja. r" _ Filmdrámáról, bohózatról és egy tudományos filmről A hét végén a vígjáték volt túlsúlyban. Mégis a legemlé­kezetesebb Osborne Dühöngő ifjúság címen ismert drámá­jának filmváltozata volt. Ke­mény, kegyetlen film, az an­gol új hullám első fecskéje. Keletkezése óta tizenegy év telt el, de a film drámai ere­je nem változott, az érzelmek számtalan variációját felvil­lantja ma is, és tanúskodik a lázadás okáról, arról a tradi­cionális környezetről, mely a legtermészetesebb emberi ér­zelmeket is deformálja, holt­vágányokra siklatja, öröm­mel láttuk ezt a felújítást az éjszakai vetítés során. A vasárnap esti bohózat, a Spanyol pillangó bárha 1963- ban keletkezett, semmi köze nem volt a mai évekhez. A századforduló német polgár­ságának kabaré-szintű szatí­ráját láthattuk. Hosszan el­nyújtott. helyzetkomikumra épülő megoldásai fokozatosan untatták el a nézőt. De hadd térjek vissza a hétközép egy valószínűleg ke­vesek által látott műsorára. Talán csak azok nézték szer­da este a Forró Univerzum című műsort, akik az NSZK —Peru mérkőzésre vártak. Pedig az utóbbi idők legiz­galmasabb és legjobban meg­oldott tudományos ismeret- terjesztő vállalkozásai közé tartozott. Az Univerzum, a világegyetem alakulásának, szerkezetének problémáit ma. gyarázták el szinte bármelyi­künk számára érthető formá­ban fizikus és csillagász szak­emberek. A „nagy robbanás”, vagy ahogy becézték, a „nagy bumm” elmélete szerint ugyanis a ma ismert világ­egyetem egy kozmikus ősrob­banás nyomán keletkezett. Ezt az elméletet elevenítették meg szemléltető vázlatokkal, szuggesztív magyarázatokkal, szinte egy nyomozás izgal- masságával a film alkotói. Jó lenne ezt az adást, előzőleg beharangozva és népszerűsít­ve, még egyszer olyan időben levetíteni, amikor nagyobb a közönség, különösen £ tanuló fiatalság is végigszurKolhatja ezt az izgalmas, tudományos bizonyítás-sort. K. L. Jó vásári mulatság volt A Borsod Expressz ’70 című műsor tegnap, vasárnap pon­tosan tíz órakor kezdődött a DVTK-stadionban. Színes pe­tárdák robbantak-pukkantak a zöld gyepen, majd (ha nem is expresszvonattal) szamár- háton, targoncán, úttisztító kocsikon, fagyialtos triciklin, lóháton és gyalog megérkez­tek a részt vevő művészek. A stadion négy sarkában egy- egy színpad Várta őket, s pe­tárda-pukkanásra meg is kez­dődhetett a forgószínpadszerű műsor. Hogy mit láttak és hallot­tak a nézők, akik mintegy harmincezren voltak kíván­csiak a műsorra? Pontosán\ azt, amit vártak. Beat-muzsi- kát, musicalt, operettrészlete­ket, kuplékat, magyar nótá­kat, cigánydalokat, hatvan­ezer fül számára „szalonké­pesített” viccet, kabarétréfát, párosjelenetet. Zsákbafutás és lepényevés nem volt, de a rendezőség kilátásba helye­zett 12, vodkával töltött, s Kloss kapitány képével ékí­tett poharat — mondván, a legszerencsésebbek elnyerhe­tik az italt a híres kapitány képmásával együtt. Természetesen megérkezett a délelőtt fénypontja, Kloss kapitány is, alias Stanislaw Mikulski, akiről ha nem tud­nánk, hogy „mellesleg” Len­gyelország egyik legnagyobb Shekespeare-színésze, hajla­mosak lettünk volna egyolda­lú ünneplésben részesíteni, s ha időnkből s türelmünkből futja, még arra is megkérjük a szőke, rendkívül rokon­szenves színészt, hogy öltse magára a Wehrmacht-tiszti egyenruhát, hogy még tovább emlékezzünk úgymond „vi­lághírű” szerepére. Szerencsére vendégünk nem öltötte fel a sok-sok bátor harc után is úgyszólván gyű- retlen egyenruhát, ehelyett az ötlözőbe sietett, futball- mezt öltött magára, hogy „kompromittálja magát” — ahogy saját maga minősítet­te magyarországi vendégfel- lépgseit. Hiába, a nagy művészek­nek van humoruk. De végül is milyen volt a műsor? A fellépő énekesek elfekvő készleteiket árusították ki, a humoristák jól bevált poén­jaikat ismételgették. De bár­hogy is mérlegelünk: az is­mert dalok, a már hallott poénok tették élvezetessé a műsort, mert senkinek sem kellett küszködnie ismeretlen dallamokkal és poénokkal. A műsor szerkesztői, rendezői, főrendezője erre a felisme­résre építettek, s számoltak azzal, hogy ahol harmincezer ember van jelen, ott csak vá­sári módon érdemes mulat­tatni. , Hogy egyesek hiányolták a medvetáncoltatást, a vásári komédiát, a bohócok bukfen­ceit, a sípot, a dobot meg a nádihegedűt? Lehetséges. De mentségül csak annyit: nem lehet mindent egyszerre. Majd jövőre. (p—I) Díszdoktora vatás a Nehézipari Műszaki Egyetemen Június 17-én, szerdán dél­előtt 11 órakor ritka ünnep­ség színhelye lesz a miskolci Nehézipari Műszaki Egye­tem. Az NME rektora szov­jet tudóst fogad díszdok­torrá. V. P. Jeljutyin, az SZKP Központi Bizottságának tag­ja, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja, a műszaki tudományok dok­tora. a Szovjetunió közép és felső szakoktatási minisztere tudományos és pedagógiai munkájának elismerésekép­pen részesül ebben a nagy tudósoknák kijáró kitünte­tésben. Számos nyelvre lefordított munkáiért, a tudományok fejlesztéséért végzett erőfe­szítéseiért és pedagógiai munkásságáért háromszor kapott Lenin-dijat és kitün­tették a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel is. A kiváló szovjet tudós ma érkezik Miskolcra. éjféltől reggelig MAR NEM ÉL Argentínában valószínű­nek tartják, hogy az elrabolt Aramburu, volt elnök már nem él. Tetemét csak akkor adják ki, ha a kormány visz- szaszolgáltatja a népnek és családjának Éva Peron, Juan Peron volt diktátor felesége földi maradványait. 37 GYEREKET MEGÖLT Az indiai Uttar Pradesh állam sitapuri körzetében a vadászok agyonlőtték azt a hiénát, amely az elmúlt év­ben 37 környékbeli gyereket ölt meg. A KAPUBAN EGY LOVAG VÉD II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte Gordon Banks labdarúgót, a jelenleg Mexi­kóban szereplő angol labda­rúgó-válogatott kapusát. Ugyancsak lovag lett Ri­chard Burton színművész. Sir Laurence Oliviert lorddá nevezték ki. .0 lett a brit színházi világ első olyan tag­ja. akit főrendi méltóságra emeltek. PARADICSOMOKKAL DOBÁLTÁK MEG 150 tüntető diák és diák­lány paradicsomokkal dobál­ta meg az Ausztráliában vendégeskedő dél-afrikai női kosárlabda-válogatott tagjait. A „fajüldözők, fasiszták” jel­szavakat hangoztató tüntetők ellen 200 rendőrt vezényel­tek ki. Nyolc fiatalt rörvid ké­zitusa után őrizetbe vettek. TUMULTUÓZUS JELENETEK Három napig folytak Los Angelesben tumultuózusos jelenetek a Sharon Tate ügy vádlottjainak vizsgálóbírói kihallgatásául. Older bíró végül megunta a huzavonát, eltávolíttatta a teremből a leülni semmiképp sem haj­landó vádlottakat. Ma meg­kezdik a Manson család bűnperét. MEGENGEDTE A lengyel kormány azon­nali hatállyal megengedte, hogy nyugatnémet turisták Lengyelország minden részé­be utazhassanak. Űj egyez­ményeket kötöttek nyugat­német utazási irodák az „Or­bis” lengyel utazási irodával is. A lengyel' határozatot Brandt kancellár jelentette be egy düsseldorfi választási gyűlésen. MEGTÁMADTAK A neonáci nyugatnémet fasiszták nem riadnak vissza az erőszak nyílt alkalmazá­sától sem. A napokban fa­siszta suhancok támadták meg Werner Zislackot, az NKP ■ helyi szervezetének egyik vezetőjét, aki a párt jelöltjeként indul a észak- rajna-vesztfáliai tartományi választásokon. EGY NAP ALATT ELFOGTAK Debrecenben a belváros egyik óra-ékszer boltjának kirakatát hajnalban betörték és onnan 16 000 forint érték­ben órát loptak el. A debre­ceni rendőrség egy nap alatt elfogta a tettest: a büntetett előéletű Kádár Géza. 30 éves debreceni laboránst. RENDBONTÓK Az egyik prágai filmszín­házban letartóztattak hat rendbontót és eljárást indí­tottak ellenük. Előadás köz­ben fütyörésztek, gúnyos megjegyzéseket tettek vagy szitkokat kiabáltak és sérte­gették a felháborodott né­zőket

Next

/
Oldalképek
Tartalom