Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-11 / 135. szám

Színházunk és közönsége II Stúdiószínpad Évadvégi eszmefuttatásunk csorba lenne, ha nem ejtenénk szót az 1969—70-es évad e- ; nagy vívmányáról, a Játékszín létrehozásáról. A külföldi és hazai vendégszereplések, de mindenekelőtt a miskolci stúdió-bemutatók színvonala, Choinski Riadójának és Szabó Magda Leleplezésének színre vitele mind a közönség, mind a szaksajtó körében figyelmet és megbecsülést kapott. így hát e bemutatók újonnani érté­kelésére nem térünk vissza, inkább arról szólunk, hogy a magyarországi stúdiószínpadi mozgalom láncolatában milyen helyet foglal el a miskolci Játékszín. A stúdiószínpadi mozgalom feújítójaként a Thália Szín­házat szoktuk emlegetni, ami voltaképpen igaz, mert ez a színház vett végül is annyi bátorságot, fáradságot és anyagi áldozatvállalást, hogy sorozatban mutasson be stúdióműve­ket. De nem szabad megfeledkezni azokról a vidéki tervek­ről, kísérletezgetésekről, amelyek már esztendőkkel, sőt év­tizedekkel ezelőtt igyekeztek' feloldani a vidéki városok egv- tagozatos színházainak konfliktusait. Nálunk, Miskolcon két- tagozatos társulat munkálkodik. Színházunk operettet és prózát játszik. A Pécsi és a Szegedi Nemzeti Színház négyta­gozatos; a prózai és zenés játékokon kívül operát és balettet is műsorra tűz A debreceni színház is egy tagozattal előbbre jár, mint a miskolci, mert a jelentős alföldi városnak opera- társulata is van. Tegnapi cikkünkben vázlatosan érintettük a miskolci kö­zönség szokásosnál is nagyobb rétegződését, differenciáltsá­gát. A színház vezetői helyesen döntöttek, amikor a város érdeklődési területeit jobban szemügyre véve, stúdiószin- ■padot hoztak létre. A Játékszín sajátos közegből, az értel­miség, a diákság, az egyetemi hallgatók táborából toborozta nézőit. Tehát úgy tűnik, a világirodalom kuriózumai, s a ki­mondottan politizáló drámák iránt érdeklődő értelmiségiek e kis színházi forma keretein belül igényeik szerint műve­lődhetnek. Rétegigény kiszolgálására szövetkezett a politikai kabaré is. amely ebben az esztendőben sajnálatos módon szünetel­tette működését, de bízhatunk benne, hogy a kabarészínház idővel tagozati rangra emelkedik, s akkor már nincs messze az idő, amikor a Miskolci Nemzeti Színház — amely kon­centrált anyagi erőkkel és eszközökkel dolgozik -- egy szín­házon belül, egy vezetés alatt több színház funkcióját tölti be a lehető legoptimálisabb módon. Mind a Játékszín, mind a politikai kabaré (várható és el­képzelhető egy kamaraszínház működtetése is) képes a jövő közönségéért munkálkodni abban az esetben, ha a nagy­színházban csökkenteni lehet a ma még szükséges operettek és zenés vígjátékok számát. A Játékszínnek nem a már említett két előadása az óriási tett (bár ismételten dicsérni kell mind Choinski, mind Szabó Magda darabjának megvalósítóit és a kiváló rendezést), ha­nem a folyamatos igény a játékra, a rendszerességre valló műsorterv, s az az elvitathatatlan tény, hogv egy új színház született. (Folytatjuk.) PÁRKÁNY LÁSZLÓ Műemlékvédelem a harmadik kerületben A III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága tegnap dél­előtti ülésének egyik hosszasan és nagy érdeklődéssel tár­gyalt napirendi pontja a kerület műemlékeinek sorsa és a műemlékvédelem volt. A vb meghallgatta az illetékes szak­emberek véleményét a diósgyőri vármúzeum munkájáról. s az itt folyó restaurálásokról. Papp László rajza „Láttam tanító nénit a tévében „Szeretettel köszöntőm tanító nénit a kitüntetése alkal­mából!” — nyújtja át virágcsokor kíséretében a kedves sza­vakat egy kipirult arcú kislány, s folytatja: „Ihattam tanító nénit a tévében!” — A meghatóan kedves jelenet csak egy a sok közül. Néhány napja a 14. sz. Általános Iskola tanárai, gyerekei, de főként az iskola napközi otthonának harmadik­negyedik osztályosai Juhász Lászlóné tanítónőt ünnepli!:, oki 27 éves pedagógiai munkásságának elismeréséül a pedagó­gusnap alkalmából megkapta a Kiváló tanító kitüntetést. Miskolc legjelentősebb, or­szágos viszonylatban is egye­dülálló műemlékének, a diós­győri várnak restaurálása 1953 óta tart, és a helyreállí­tási munkák 1968-ban érkez­tek el odáig, hogy a helyi közönségnek, a magyar és a külföldi turistáknak be lehe­tett mutatni az eddig elért eredményeket, és ki lehetett dolgozni a jövőre vonatkozó terveket. A tavaly 60 ezer, és idén májusig is 30 ezer lá­togatót fogadó, szemet gyö­nyörködtető műemlék egye­dülállóan szép lesz, ha az — egyelőre még sajnos igen táv­lati — tervek megvalósul­nak. A X. századi földvár és ké­sőbb a tatárjárás után meg­épített kőyár — mely a ku­ruc harcok idején a XVII. században vált katonailag használhatatlanná — szem­ben a kialakítandó új diós­győri városközponttal, a ré­gi és az új nagyszerű talál­kozása lesz. Programszinten készen van a diósgyőri új városközpont terve, melyet zöldövezet vá­laszt majd el a vártól. A vár körül pedig régi műemlék- házakból skanzent fognak létesíteni. A nagyszabású tervet ismerve, a munkálatok még mindig inkább a kezde­teknél tartanak. A vár hely­reállításánál is sok munka lesz még. A környező — meg­őrzendő vagy kisajátításra kerülő — házak sorsa is most dől el. Bár a várban folyó munkálatokat a városi ta­nács irányítja, a tegnapi vb- ülésen kiderült, hogy a ke­rület vezetői is pontosan tud­ják, hogy az ebbe befektetett anyagiak — nem elveszett pénz, és hogy mit jelent kul­turális és idegenforgalmi szempontból Miskolc1 egyik büszkesége. A munka ütemé­nek meggyorsítására erőik­hez mérten, minden támoga­tást megadnak. A váron kívül 16 műemlék vagy műemlék jellegű épület van még a III. kerületben. Ezeknek pillanatnyi állapo­táról, esetleges javítási, hely­reállítási munkálatok szüksé­gességéről szintén tájékozó­dott tegnap a végrehajtó bi­zottság. Mint megtudtuk, 1972-ben elkezdik a szentlé- leki Pálos-kolostorrom hely­reállítását. A többi műem­lékkel kapcsolatos munkák­ról pedig ez év október ve­géig kér a vb a mostaninál részletesebb — lehetőség sze­rint minél több eredményt felmutató — jelentést a kerü­let építési csoportjától. Az idei tavaszi hangver­senyévad utolsó — májusról elmaradt — koncertjét hall­hatták az érdeklődők hétfőn este a Zeneművészeti Szak- középiskola Bartók-termében. Az időpont és a helyszín vál­tozása a program alakulását is maga után vonta; a májusi műsorból csak a Mendels- sohn-szimfóniát hallhattuk ezen az esten. A Miskolcon ritkán játszott a-moll (skót) szimfónia hatá­sos műalkotás. A vezénylő Lukács Ervin biztos anyag­ismerete, ízlése révén helyes — El sem akartam hinni, amikor megtudtam, hogy ez valóban nekem szól. Szeretek csendben dolgozni, nem vár­tam, de nagyon örülök az el­ismerésnek. Mikor hazajöt­tem Pestről, a gyerekek mind azzal fogadtak, hogy láttak a televízióban. Együtt örültünk, és megbeszéltük, hogy ezt nekik is köszönhetem. Hogy jók, szorgalmasak és minden­ben segítenek nekem. Mindig alsó tagozatot taní­tott, ezt a korosztályt szereti a legjobban. — Hozzám a 8—10 évesek állnak a legközelebb. Az ö értelmük kibontakozásán tu­dom mérni a munkámat. Kedves ragaszkodásuk, apró figyelmes gesztusaik, okos fegyelmezettségük a jutal­mam. Sokan azt tartják, hogy a napközi csak megőrzőhely, itt a legkönnyebb dolgozni. Pedig ez a legnehezebb peda­gógiai munka. A tanulás mel­lett a napközi pótolja az ott­hont, kicsit az édesanyát, te­hát a tanítónőnek jól felké­szült pedagógusnak kell len­nie. A gyerekek természeté­nek számtalan eredőjét, ott­honi körülményeit mind is­mernie kell és nagy-nagy sze­retettel, ugyanakkor követke­zetes szigorral kell velük foglalkozni. Az elmondottakat azonnal bizonyítja is Juhász Lászlóné. A gyerekek otthonos bizton­sággal jönnek-mennek körü­löttünk, kedvesek, udvaria­sak, a tanító néni első halk kérését nem kell hangosabb utasításnak követnie. arányokban építette fel a poétikus alkotást. Az első té­telt bevezető képszerű han­gulat felrajzolásától a Vivace áttört szerkesztésű, jókedvű zenéjén át a zárótétel diadal­mas kódájáig a zenei folyam­mát töretlen lendülettel bon­takozott ki. Jól szólt a zene­kar, követte karmesterét, és az együttmuzsikálás meg­győző zenei élménnyel szol­gált. S hogy a zenekar ezen a hangversenyen szépen ját­szott, azt ezúttal nemcsak a szimfónián mérhettük le. Haydn C-dúr gordonkaverse­— Negyedik éve az iskola ifjúsági és gyermekvédelmi megbízottja is vagyok. A két munka szorosan összefügg. A kollégákkal együttdolgozva tudjuk, kinek kell szociális segély, kinek van korrepetá­lásra szüksége. A gyerek sok­fajta arcát így alaposan meg tudom ismerni, és mindenben — Gyűjtési mániám régi. a kisdiák világmegismerési vá­gya volt az inditéKa. Metter­nich nagyorrú karikatúráját ötéves koromban vágtam ki magamnak egy lexikonból. Eklektikus vagyok, nem ked­velem a szokványos műtár­gyakat, csak azt gyűjtöm, ami tetszik, — tehát a bi­zarr! A falon bőrfonatban két strucctojás, mellettük tábla- bírói tajtekpipa, ősrégi kör­ző, gyöngyházberakásos kézi fújtató, — órásmesterek haj­dani szerszáma, amivel a fi­nom szerkezeteket tisztítot­nyének kísérete is pontos, mértéktartó, segítő megszó­laltatás volt. Mező László, a szólista személyében bizonyí­totta kitűnő képességeit, át­élt, muzikális, virtuóz elő­adója volt a versenyműnek. A hangversenyen elhang­zott még Mozart: Figaro há­zassága című operájának nyi­tánya, valamint Pécsi Sebes­tyén közreműködésével Hän­del B-dúr orgonaversenye. A hálás közönség lelkes tapssal jutalmazta az előadó- lest BARTA PÉTER tudom segiteni. Talán rövide­sen jobb körülmények közé is kerülünk. Napfényes osz­tályokba, vidámabb környe­zetbe. A gyerekeknek úgy lenne jobb, ez természetes. De ter­mészetesen születik Juhász Lászlóné minden gondolata is a gyerekek érdekében. És a sok éves „csendes” munka legszebb elismeréseként a pe­dagógusok ünnepén a martin­telepi kisiskolások mindig két szál virággal indulnak el ott­honról: az egyiket az isko­lába viszik, a másikat a nap­közi otthonba. ták. Távolabb Famazetti, hí­res milánói keramikus tá­nyérja, négyezer éves egyip­tomi sírfej, római-kori dobó­kockák, homokóra és útinap­óra. — A tárgyak állandó jelen­léte inspiráló hatással van rám. Azonkívül mindenféle formának állandóan készen kell lenni a fejemben, és a legjobb modellek ehhez a va­lóságos tárgyak. Több száz éves könyveim, melyeket ínyenc gyűjtők üveg alatt őriznének, nekem mindennap forgatott munkaeszközeim. A karikaturista a pillanat fonákságát látja, s a mara­dandó érvényűt rajzolja meg. A szüntelen mozgásban levő nagyvilág a modellje neki is. — A nyelvöltögető fonáksá­gokat másokkal is észrevétet- ni, spontán módon jelentke­zett bennem. Ezzel egyidős lehet a formák, vonalak irán­ti érzékenységem. Ügy is mondhatnám, fényképező al­kat vagyok, amit egyszer le­fényképeztem, azt valamikor, amikor a legnagyobb szüksé­gem van rá, előhívom. A bútorait is sajátos igény­nyel válogatta össze. Minden darabja súlyos műremek. De aláírása rövid kis nevetés: hihi. Nevének ismételt kez­dőbetűiből állította össze. Csak így ismeri az ország, s a határokon túl a legnagyobb lapok olvasói is. Hihi, négy betű, őt és azt a nevetést jelzi, amit karika­túráival kirobbant belőlünk. ÓNODY EV» A Miskolci Szimfonikus Zenekar évadzáró hangversenye MAKAI MÁRTA HIHI A humor hivatásos művelői magánéletükben általában halk szavú, tépelödö emberek. A társaság kedveltjei nem ők, csa­ládi és szűkebb baráti körben jópofaságot ne várjunk tőlük. A derűs csevegőktől egy világ választja el őket, a dolgok mé­lyére ásó magányosságuk. Hegedűs István, Munkácsy-díjas, a Ludas Matyi karika- turistája a legteljesebb módon erősíti ezt a megfigyelést; ne­héz szólásra bírni. Felelősséggel méri mondatait, mintha csak önmagának beszélne. Sokáig álldogál a tárgyai előtt és em­lékezik. A FELHÖSZAKADÄS ÁLDOZATA A felhőszakadásnak halálos áldozata volt. Budapesten, a Mészáros utca egyik autó­busz-megállójánál, az úttest mélyedésében összegyűlt eső­vízben holtan találták Há­mori Margit, 30 éves vegyész- mémöknőt. Halálát fulladás okozta. A körülmények tisz­tázása folyamatban van. A KAPUHOZ NYOMTA Budapesten, az Épületkerá­mia és Téglagyár területén Miskolci Ferenc mozdonyve­zető későn vette észre, hogy a bejárati kapu zárva van és a mozdonnyal a kapuhoz nyomta Kiss István 50 éves portást, akit súlyos sérülések­kel a kórházba szállítottak. PECSÉTGYŰRŰT LOPTAK A belgrádi rendőrség kéz- rekerítette azt a három kis- > korú személyt, akik május közepén az egyik történelmi múzeumból ellopták Györgye Petrovicsnak, Szerbia első felszabadítójának pecsétgyű­rűjét. A visszakerült pecsét­gyűrű felbecsülhetetlen törté­nelmi érték. ŐRIZETBE VETTÉK A görög junta bejelentette, hogy az illegalitásban mű­ködő hazafias front hat tagját őrizetbe vették. TÍZÉVI BÖRTÖNT KAPOTT EGY PAP Egy chicagói bíróság tízévi börtönre ítélt egy papot, va­lamint egy férfit és egy nőt, akik katonai behívókat sem­misítettek meg. Hét másik háborúellenes tüntetőt azzal a váddal,"! hogy- segédkeztek a < behívók megsemmisítésében^ öt-ötévi börtönre ítélték. OK NÉLKÜL LELŐTTÉK ŐKET Kiderült, hogy három szí­nes bőrűt a Georgia állambeli Augustában a rendőrség min­den különösebb ok nélkül le­lőtt. A szerencsétlenek sem­miféle tüntetésben nem vet­tek részt. ELTEMETTÉK A hitleri harmadik biro­dalom pénzügyeinek egykori urát, Hjalmar Schachtot, aki a napokban hunyt el, Mün­chenben eltemették. TETEMES KAR Az országos vihar és jégeső tetemes pusztítást okozott a budai gyümölcsösökben, ker­tészetekben. A régi balatoni út és a Duna közötti több ki­lométer hosszúságú szakaszon helyenként 80—90 százalékos kárt okozott a gyümölcsösök­ben. A szőlőskertekben a ter­mésnek talán 20 százalékát sikerül megmenteni. ÜJ SZOLGÁLTATÁS Üj idegenforgalmi szolgál­tatást vezet be a Fővárosi Autótaxi Vállalat és a Coop- turist közös vállalkozása. Gépkocsi-kölcsönző szolgálat nyílt a VII. kerület, Akácfa utca 24—28 sz. alatt. Fiat gépkocsik kölcsönözhetők. Ha a vendég nem tud vezetni, idegen nyelven beszélő sofőrt is adnak hozzá. A SZÁLLÓBAN REKEDTEK A jordániai Ammanban, az Intercontinentál szállóban 32 külföldi rekedt, a harcok miatt még az utcára sem me­részkedhetnek ki. Az erkélye­ken tüzelőállás van, a szobák a gerillák bázisai. Valameny- nyi életét minden percben fe­nyegetheti egv-egy eltévedt lövedék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom