Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-08 / 132. szám

Közgazdászunk írja: II munkaerő-gazdálkodás színvonala A munkaerőgondok egyre inkább arra ösztönzik a vál­lalatokat, hogy részben külső forrás nélkül, a munkaerő­gazdálkodás színvonalának emelésével próbáljanak eny­híteni létszámhiányukon. E körülmény egymagában nem hozhat teljes megoldást, de nem vitatható, hogy sokat se­gíthet. Lényeges ez azért is, mert a termelőeszközök fel- használásának hatékonysága függ attól: van-e a feladatok ellátására alkalmas munka­erő. A munkaerő-gazdálkodás színvonalának növelése fon­tos a vállalaton belüli szer­vezettség jobbá tétele végett is. A továbbiakban egy-két olyan tényezőt ragadunk ki e területből, amely rövid és hosszú távon egyaránt se­gítheti a vállalatokat a prob­léma megoldásában. A munkerö távlati tervezé­se általában hiányzik a vál­lalatoknál. Egyes iparágak­ban az állami vállalatokra kötelező negyedik ötéves terv- elkészítése a jövőben már komoly előrelépést jelent. Az Életünk és a jog előrelátó, kellően megalapo­zott tervezés hiánya a mun­kaerőforrások szétíorgácso­lását eredményezi. A munka­erő távlati tervezése csak komplex távlati vállalati terv birtokában lehetséges. Megalapozott adatok alapján lehet megbízható létszám- szükségletet megállapítani mind a fizikai, mind az al­kalmazotti állománycsoport­ra. Éneikül az egyes szerve­zeti egységek létszáma vagy nagyobb vagy kisebb lesz a szükségesnél. A rugalmas alkalmazkodás a változó munkaerő-szükség­lethez — vállalati szinten és az egyes szervezeti egységek szintjén — jelentősen segíti a feladatok hatékony megol­dását. Csak kárt okozhat, ha valamely szervezeti egység létszáma és összetétele nem alkalmazkodik a rá háruló feladatok változásához. Ha nagyobb beruházásra szánta el magát a vállalat, akkor annak megkezdése előtt ki kell fejleszteni az osztály lét­számát, ellenkező esetben a kivitelezésben adódnak prob­lémák, amelyek komoly ká­rokat is eredményezhetnek. A beruházás után viszont az újabb fejlesztésig feltétlen csökkenteni kell a létszámot az újabb feladat követelte szintig. Sok vállalatnál ta­pasztalható, hogy a beruhá­zás után két, három évvel még mindig ugyanaz a szer­vezet működik. A szervezeti létszámnak a feladatokhoz való rugalmas változtatása megoldható belső átcsoporto­sítással, amelynek forrása lehet részben a gépesítés, munkaszervezés stb. útján f edszabadított munkaerő, részben pedig a csökkent feladatot ellátó szervezetek létszámának csökkentése. A munkaerő-gazdálkodás színvonalának növeléséhez tartozik még: a gyártás és gyártmányfejlesztés hatásá­nak pontosabb felmérése (a műszaki intézkedések ter­melékenységet növelő ered­ményét a létszámtervezéskor általában nem veszik figye­lembe), a munkaerő kivá­lasztása (új vagy magasabb munkaköröknél a vállalatnál levő dolgozókat kell elsősor­ban figyelembe venni), az új munkakör betöltése előtt a feladatok, a munkakörülmé­nyek és a kereseti lehetőség reális ismertetése (ezzel fe­lesleges fluktuációt kerülünk el), a dolgozók szakmai to­vábbképzésének elősegítése stb. Az elmondottakból érzékel­hető a munkaerő-gazdálko­dás helyének jelentősége a vállalat szervezetében. Szín­vonalának növelése viszont megköveteli szerepének nö­velését. DR. HEVESVARI IMRE Nem kell már a szép maneken A párizsi divatkreátorok rájöttek, hogy a manekenek- nél a legfőbb baj az, ha szé­pek. Ezért most a divatterve­zők jelszava: a manekennek olyan csúnyának kell lennie, hogy csúfsága magára vonja az esetleges vevő figyelmét. A csúnya manekeneknek van még egy nagy előnyük: a hölgyvendégek nem félnek majd attól, hogy a divatbe­mutatókra a ruhavásárlást finanszírozó férjet is el­vigyék. Minőségvédelem III. A többcsatornás áruforgalmazást rendszerünk kiszolgálására két­irányú szerződéstípus-család áll rendelkezésünkre. A tartós árukap­csolatok részben szállítási szerződéseken, részben pedig termékérté­kesítési szerződéseken keresztül realizálódnak. Szállítási szerződés csak ipari termékre köthető, termékértékesítési szerződés pedig csak feldolgozatlan, vagy csak elsődlegesen feldolgozott mezőgazdasági ter­mékre. Mindkét szerződéstípus az elmúlt két évben jelentős változá­son ment keresztül. Eredetileg a centralizált népgazdasági modellre épültek, a tervlcbontásos modell jogi vetületei voltak. A tervutasítá­sok végrehajtásának eszközeként jelentkeztek gazdasági életünkben. Ma már ezen a két területen is felváltotta a kényszerpályát a szer­ződéskötési szabadság. Az alkalmi árukapcsolatok klasszikus szerződéses formája az adás­vétel. De azonos jogi télt szolgál a raktári beszerzésre kötött szer- ződés, a vállalkozás, az ügyviteli, a bizományi, az ügynöki és a tár­sasági szerződés is. Akár tartós, akár pedig alkalmi árukapcsolaton belül minden el­adó köteles a megrendelővel, a vevővel kielégítő módon közölni, hogy milyen terméket, milyen minőségben és választékban szállít. A szállító által bármilyen formában tanúsított tulajdonságok hiányából eredő igények érvényesítési határidejénél a jogi szabályozás figyelembe ve­szi azt a lényeges körülményt, hogy a megrendelőtől, a vevőtől ál­talában nem lehet elvárni az átvételkor a tanúsított tulajdonságok vizsgálatát. Ez a felfogás pedig a megrendelő, a vevő jogi helyzetét erősíti. De olyan hatásmechanizmust is jelent ez a körülmény, amely közvetlenül visszahat az áru minőségére. A szabványokban kötelezően meghatározott tartóssági követelmény idejére ugyanis törvényes sza­vatossági kötelezettség jön létre. Ezen túlmenően a tartós hasz­nálatra rendelt termékeket általában a jótállás kötelezettségével lehet csak forgalomba hozni. Méghozzá olyan tartalommal, hogy a jótállás nem hozhatja hátrányosabb helyzetbe a megrendelőt, mintha a terméket az egyébként érvényes kellékszavatossági feltételekkel vásárolta volna. A fontosabb termékekre a felhasználhatósági, az el­tarthatósági, illetőleg a szavatossági időt szabvány, jogszabály ha­tározza meg. De vannak termékek, ahol ennek meghatározása a fe­lek akaratmegegyezésére, szerződésére van bízva. A szavatossági kö­telezettség, illetőleg a jótállás időtartamán belül a nem megfelelő minőség következtében felmerült valamennyi költség — így a le- és a felszerelési, a szállítási költség, vagy a vásárlót ért kár — az eladót terheli. A kereskedelmi vállalat a fogyasztó jogos igényeinek kielégí­tését nem kapcsolhatja a termelővel szembeni fellépéséhez. A fo­gyasztóval szemben a kereskedelmi vállalat teljes mértékben felelős a termék kifogástalan minőségéért. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ |a miskolciaké a szó1 ...s itt állok nadrág nélkül! (Jármay György rajza) kednek a hanyagság miatt? Nagy könnyebbség volna, ha a dolgozó háziasszonyok a mosást rábízhatnák a Patyo­Április 16-án elvittem fér­jem öltönyét és az orkánka­bátomat a Patyolat 13. szá­mú fiókjába. Az orkánomat visszakaptam (két helyen ki­égetve), a férjem öltönyét még most sem. Illetve, a za­kó megvan, de a nadrág el­tűnt. A munkalap száma: 9834. Voltam már reklamál­ni a Patyolat Vállalatnál, ahol ígéretet kaptam, hogy „hétfőre” beküldik a 13. sz. fiókba. Igaz, azt nem mond­ták meg, hogy melyik hétfőre, mert azóta néhány eltelt, s az öltöny pótolhatatlan darabja még most sincs meg. Nem értem, hogyan tűnhetett el a nadrág? És miért nem intéz­Meg írtuk — A DH május 25-i számában K. Jánosné Augusztus 20. utcai la­kos kifogásolta, hogy a vállala­tunk kezelésében levő Augusztus 20. strandfürdő büféjében a ko­rábbi 3 forint 30 fillér helyett 4 forintot kértek egy üveg Colá­ért. Helytelenítette ezt a válla­lati intézkedést, mert a nagykö­zönség érdekével ellenkezik, amikor a szeszes ital árát vál­tozatlanul hagyták. Tájékozta­tásul közöljük, hogy az említett büfében helyesen kértek 4 fo­rintot egy üveg Coláért. Ennél a cikknél ugyanis áremelést vol­tunk kénytelenek végrehajtani, mert a szállító céggel történt megállapodásunk értelmében a Colát vállalatunk köteles Buda­pestről Miskolcra gépkocsin le­hozni — a saját költségére. A korábbi alacsony árrés azonban erre a jelentős költségre nem nyújtott fedezetet. Mégis úgy gondoljuk, hogy a választék nö­velése érdekében ezt a cikket is Nem kacsa! Naponta megjelenik az új­ságokban egy rajzos hirdetés, hogy „Pecsenyekacsából” íz­letes, olcsó, tápláló ételek ké­szíthetők. S ugyancsak na­ponta tapasztaljuk, hogy ezek a „hírlapi kacsák” csak a la­pokban láthatók. Az üzletek­ben nem. Itt valami nem stimmel! — írja Rókus Béláné Mi, a DIGÉP III. sz. tele­pének dolgozói, ismét segít­ségért fordulunk a DH-hoz. Ugyanis ez év január 29-én megjelent panaszos levelünk, úgy látszik, süket fülekre talált. A Papírgyár—Tatár­domb között közlekedő autó- buszjárat semmit sem javult. Bizonyságul felsorolhatjuk a következőket: május 4-én az válaszoltak forgalmazzuk, még akkor is, ha kényszerű áremelést kell végre­hajtanunk. Fel kell hívnom a figyelmet ezzel kapcsolatban, hogy az egyéb üdítő italok (szörpök, bambik, gyümölcslevek) árát, melyek belföldről származnak, nem emeljük, sőt, erőfeszítéseket teszünk, hogy az olcsóbb üdítő italokból megfelelő mennyiség és választék álljon a fogyasztók rendelkezésére. MISKOLCI VENDÉGLÁTÓIPAR! VÁLLALAT A Győri kapui C—1-es épületben lakunk. Sajnos, elég sok hiányosságot tapasz­talunk. Kezdeném talán az­zal, hogy lépcsőházunk fali­újságján megjelent egy érte­sítés, melyben közük velünk, hogy a pótfűtési díj tizenöt napra egyhavi díjnak felel meg. Sehogy sem értjük, ho­gyan lehetséges ez, hiszen előzőleg azt közölték velünk, hogy a pótfűtési díj hat fil­lér légköbméterenként. Ide tartozik még, hogy a pótfű­tési idő alatt napi két óránál több fűtés nem volt, az is in­kább fűtögetés, mint fűtés. Szeretnénk azt is tudni, hogy 5 óra 25 perces járat kima­radt, helyette 5 óra 40 perc­kor indították el a 20—00 forgalmi rendszámú, gyors­járatba beállított kocsit. Nemegyszer késve érkezik a III. telepi kapuhoz a 14 óra 35-kor induló járat, sőt, több­ször ki is marad. A késés miatt más kocsikban elhe­lyezkedett utasok ilyenkor gyors futásban igyekeznek elérni az 1-es autóbuszt. (Bal­esetveszély!) Május 12-én a 14 óra 35-kor induló 60—95 forgalmi rendszámú kocsi vezetője, tiltakozásunk elle­nére, a Vasgyáron keresztül vitt minket haza. (Eltérő út­vonal?) Május 12-én 5 óra 25-kor egy kocsi üzemhiba miatt kimaradt a járatból. És sorolhatnánk tovább a „pél­dákat”. Kérdezzük: miért kell ennek így lennie? Varga Ferenc és 32 munkatársa a lakásokban meglevő hibák kijavítása kire tartozik, mert az építésvezetőség csak ígér­get, de nem cselekszik. Leve­lünket azzal a reménnyel zárjuk, hogy az illetékesek igyekeznek majd a C—1-es épületben tapasztalt hibákat megszüntetni, és a fűtési díj­jal kapcsolatban is magya­rázattal szolgálni. Tóth Sándor Győri kapu C—1. épület, II. lépcsőház 9. 1. ajtó (Mivel a Vörösmarty utcai új bérház IMcói is panaszkodnak a fűtési díj-megállapítás e mód­szere miatt — így joggal kérhet­jük a MIK vezetőit a történtek felülvizsgálására. A szerk.) C—1-es hiányosságok Másodállásban — házfelüavelő? HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Nótacsokor. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak! — 14.00: Édes anyanyelvűnk. — 14.05: Olasz muzsika. — 14.39: Vallomás egy versről. — 15.10: Pol-beat. — 15.20: A Zsoldos­együttes műsorából. — 15.4,?: Dalok a ..Magyar népzene” cí­mű sorozatból. — 16.05: Ibert: Játék. — 16.10: Diákszemmel a jövő iskolája. I. rész. — 16.40: Grace Bumbry Schubert-dalokat énekel. — 17.20: Híres énekesek könnyűzenei felv/,'>1"4v —l74": Van új a Nap alatt! — 10.00: Hú­szas stúdió — '’9.3': Ablak . . . F.sry óra Zalatnay Saroltával. — 20.35: Magyar Parnasszus: Kaffka Mar­git. — 21.10: Népdalcsokor. — 22.20: Ritmusturmix. — 22.43: A modern filozófia problémái. — 23.03: Kiss Gyula zongoraestje a Zeneakadémia kistermében. — 0.10: T.-akr+rxs Iirios cimbalmo­ZÜ*\ Fciőf: rádió: 15.00: oiáh Kál­in'n r ni ze^kira íáts^k. — 7Tónni*ró! hón''*-#». Folyó* ir?í~ crr'c. — l7 kórusműveihő’ — 13 0°’ művek. — 14.00: Kettőtől hat1'' A Rádió kívánságműsora. - 18.10: Kö/kívánatra! Sellő a pe- csét^vűrű" Berkes! András re­gémének rádióváltozata. — 19.25: UH könyvek. — 19.28: Jó estét, gyerekek! — ío.as* A ^*,'> <***•> r műsor Állami Hangversenyzenekar hangversenye az. Erkel Színház­ban. — Kb. 21.50: Operettrészle­tek. — 22.25: A hét előadómű­vésze: Grace Bumbry. — 23.15: Tánczene éjfélig. URH: 18 10: Tánczenei koktél. — 18.55: Orosz nyelvtanfolyam felnőtteknek. — 19.10: Magyar zeneszerzők. — 19.42: Az áruló. Sánta Ferenc kisregényének rá­dióváltozata. I. rész. — 21.10: Eeethoven vonósnégyesei. III. rész. — Közben: 21.57: Láttuk, hallottuk. Miskoici táiiió: A hét első nap­ján. — A Miskolci Műanyagfel­dolgozó Vállalatnál. — Látogatás a MÉH Vállalatnál. — Kórusmu­zsika. — Mit írnak tudósítóink? — Choma József emlékkiállításá­nak megnyitóján. — Magatartás ízlés, közvélemény. Jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slá- mrkoktél Bratlslr :? televízió: 18.00: Te- lesoort - 18.30: Fúvószene. — 19.00: Tv-híradó. — 21.55: A Szlo­vák Filharmónia hangversenye. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Bye, Bye, Barbara! — Kos­suth (f3): Az örök fiatalság bi­rodalma; (5): Szivárvány völgy. I—II rész, dupla helyárral! — Fáklya (5, 7): A kalózkapitány újra tengerre száll. — Petőfi (5, 7): Bűbájosok. — Táncsics (f5, f7) : Történelmi magánügyek. — Szikra (5, n8) : Hajrá, magyarok! — Ságvári (5): Verseny a javá­ból. I—II. rész, dupla helyárral! — Tapolcai kertmozi (f8): Si­rokkó. — Népkerti szabadtéri (f9): Folytassa, cowboy! Miskolci Nemzeti Színház (7): Puccini: Bohémélet. A Debreceni Csokonai Színház vendégjátéka. Kiállítások: Libressző (13—20 óra között): Sidló Kálmán fotó­művész képsora. KEDD Kossuth rádió: 8.20: Verbunko­sok, népdalok. — 9.00: Harsan a kürtszó! — 9.35: Ivan Petrov énekel. — 10.05: A kertelő agár. Lövik Károly elbeszélésének rá­dióváltozata. — 10.30: Zenekari muzsika Petőfi rádió: 8.05: A Szovjet­unió Állami Szimfonikus Zene­kara Csajkovszkij-műveket ját­szik. — 8.45: Külpolitikai figyelő j — 9.00. Mezei patika. Népdaljá- ; lék. — 9.26: Könnyű fúvósmu- : zsika. — 10.00: Zenés műsor üdü- ! löknek — 11.53' Ütikalauz üdü- : löknek. Bratislavai televízió: 10.45: A I Szlovák Filharmónia hangverse- I hye felvételről. ■ (gyakorló háziasszony) (A pecsenyekacsa nem hír­lapi kacsa. Csak a hűtőpult­tal nem rendelkező üzletek­ben „hiánycikk”. A hirde­tésnek megfelelően, minden nagyforgalmú élelmiszerbolt­ban kapható. A szerk.) „Elhamarkodtam” . . . jeligével kér tanácsot olva­sónk. íme: A magánvádló — aki becsületsértési és rágalmazási perekben vádlóként eljár, s rend­szerint ő a sértett — a vád el­ejtését vagy módosítását addig jelentheti be, amíg a bíróság az elsőfokú ítélet meghozatala cél­jából tanácskozásra vissza nem vonul. Miután az önök ügye még csak tárgyalási szakaszban van, semmi akadálya, hogy a bíróság­nak írásban bejelentse, vagy a legközelebbi tárgyaláson jegyző­könyvbe mondja, hogy a vádlott megbüntetését nem kívánja, és ? vádat elejti. Ebben az esetben a bíróság a pert végzéssel meg­szünteti. Az addig felmerült költségeket azonban vagy vál­lalnia kell, vagy meg kell egyez­niük a vádlottal abban, hogy ki fizet. A mi lakóházunkban a házfelügyelő olyan ritkán látható, mint a fehér holló. Piszkos, pókhálós a lépcső - ház. Hónapok óta nem ég a lépcsőházi villany. A porolót kiásták, mert garázst építet­tek a helyére. Azóta sem ál­lították fel máshová. Csőre­pedés volt, kinyitották a fő­csapot, majd elúszott a ház. t Az állófoglalkozásúak munka közben rendszerint használnak gumiharisnyát. De csak fehérben kapható, amit gyakran kell mosni. A mosástól pedig összemegy, a kelleténél jobban szorítja a lábat, s inkább árt, mint használ. A fehér gumiharis­nya feltűnő és csúnya is a Arról nem is szólva, hogy ha valami hivatalos elintézni valója van az embernek, há- romszor-négyszer keresgélhe­ti a házfelügyelőt, hogy ott­hon találja, mert másodál­lásként vállalta tisztségét — írják a III., Stadion u. 29. szám alatti ház lakói lábon. Jó lenne, ha testszí­nűben is gyártanák e fontos egészségügyi cikket. Tudom egyébként, hogy Budapesten kapható importált, nylon­szerű egészségügyi harisnya is, de kisfizetésűnek hozzá­férhetetlen áron — írj; Mi­hályi Gáborné, Nap. u. 2. Női gondok / atra, de ilyen esetek után )da a bizalom — panaszolja: Szabó Andrásné Vezér utca 6, szám. S. O. S.ü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom