Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-30 / 151. szám

fi védekezés után helyreállítás Valamennyi magyarországi folyó apad. A tiszai ár levo­nulása így meggyorsult, de a védelmi készültség teljes megszüntetéséhez Szolnoknál még 120, Szegednél 200 cen­timéteres apadásra van szük- sé' .íz Országos Vízgazdálko­dási Bizottság megállapította, hogy a helyreállítás, újjáépí­tés üteme az árvíz sújtotta területeken megfelelő. A Fe- -gyarmat és Zajta közötti vonal kivételével min- Izutat és vasútvonalat állítottak. Az első új- ;tt családi házakat már s 10-én átadták az épí- . A legújabb hírek szerint 217 millió forintra gyarapo­dott az az összeg, amit a la­kosság és a vállalatok az ár­vízkárosultak csekkszámlá­jára fizettek be. Mindenféle a divat... \ (Ágotha felv.) Az anya védelme a gyermek védelme Tanulmány a koraszülések okairól Koncentráltabb városfejlesztést! Beszélgetés Miskolc új városi főépítészével Gyakran vitatott témánk a miskolci városfejlesztésben ér­vényesülő elképzelések. Különböző szakvélemények csapnak össze pro és kontra, ám az anyagi lehetőségek is éles határt szabnak a tervezői és építészfantázia szárnyalásának. Mis­kolc néhány hete kinevezett városi főépítészét, ifj. Horváth Béla építészmérnököt kértük fel, mondja el véleményét a vá­rosfejlesztés eddigi eredményeiről. — Az eddig végrehajtott városfejlesztés leglényegesebb eredményének azt tartom, hogy a ma Miskolcát alkotó viszonylag különálló telepü­lésegységek — Hejőcsaba, Görömböly, Szirma, Diósgyőr, Tapol­ca, Pereces, Hámor, Lil­lafüred, Ómassa és a ré­gi városmag — fennma­radása ellenére is kiala­kult egy bizonyos össz- városi szemlélet. De a város és környékének települési sajátosságai még így is éreztetik hatásukat a városfejlesztésben. Ezért mondhatjuk még napjainkban is, hogy az egész város egy állandóan bolygatott építési terület. Egységesebb, koncent­ráltabb építkezésről csak a Kilián-lakótelep építése óta beszélhetünk. A selyemréti la­kótelepünk például csaknem két évtizedig épült. Személy szerint a nem túl szoros, de koncentrált építés híve vagyok. Üj munkám so­rán, a jövőben ezt a szemlé­letet szeretném támogatni. Annál is inkább, mivel így minden építőipari szakágazat egy-egy területre összponto­síthatja energiáif és ezzel je­lentősen meggyorsíthatjuk az építkezések ütemét, könnyeb­bé tehetjük a szervezők mun­káját is. Szalagszerü, folyamatos építési gócok kialakításá­ra gondolok, amelyek a mai Győri kapui építke­zéshez hasonlóan a város­építés csúcsműhelyeivé válnak. Tipikus ellentéte ennek a Vö­rösmarty utcai sávház építé­se, ahol szanálási nehézségek miatt állították le egy időre az építkezést. Vagy említhet­ném a Tízeshonvéd utcát is, amely a felszabadulás utáni első állami lakásépítési terü­letünk volt és a megkezdett munkát a környéken csak most, húsz év múlva folytat­juk. Lakótelepeink építését vá­rosképi szempontból is pozi­tív tendencia jellemzi. Az építkezések sorrendjében a Selyemréttől a Győri kapuig szinte lakótelepről lakótelep­re követhető a fejlődés üte­me. Az intézmény-ellátottság és a változatosság mégis in­kább az utóbbi években léte­sült lakótelepeinken szembe­tűnőbb. De természetesen van­nak szélsőségek is. Szerintem Miskolc leg­jobban sikerült építészeti együttese az Egyetemvá­ros. Telepítésében és környezeti illeszkedésében — az új ta­polcai út megépülése óta — ez a legkomplettebb, leg­sikerültebb városrészünk. A közelben levő cementgyár környéke azonban — bár az építészeti és belső elrendezés szempontjából átgondolt és megfontolt munkának tart­juk — a környezetre gyako­rolt káros hatásai miatt ki­rívó, negatív példája a város- fejlesztési tevékenységnek. Űj lakótelepeink kialakítá­sánál is bőven akad tenniva­ló. A házgyári technológia mai formájának alkalma­zása ugyanis viszonylag egyhangú városképet te­remt. Kelet ősi kultúrnépei az életév számítását a fogamzás nap­jától kezdték. Tudták, vagy csak sejtették, hogy a gyermek egészsége, fejlődése tulajdonképpen a terhesség időszakában, a méhen belüli élet során alapozódik meg? — örök titok. Az általuk felismert igazságra a XX. században a koraszü­lések nagy száma hívta fel szülész és gyermekgyógyász szakorvosaink figyelmét. A Szentpéteri kapui kór­ház koraszülő szülészeti osz­tályán 17 éve kutatják az idő előtti, éretlen csecsemőket produkáló szülések okát és következményét. A tapaszta­latokat összegező tanulmány, amely a közelmúltban került nyilvánosság elé, hangsúlyoz­za : a születendő gyermek egészsége és jövője a szülők egészségétől, egészséges élet­módjától függ. Kulturáltság es higiénia A szakemberek a koraszülő nőket két fő csoportba sorol­ják: az elsőbe azok tartoz­nak. akik rendkívül elmara­dottak az egészségügyi kul­túra és a higiénia területén, szociális körülményeik az or­szágos átlag alatt vannak, mivel — részben gyermekeik száma miatt — az egy főre jutó átlagjövedelmük nem éri el a 400 forintot, s életük rendezetlen. Ezek jó része al­koholista, vagy testi, szellemi fogyatékos. A második csoportba a fi­zikailag gyenge, testileg le­romlott terhes asszonyokat sorolják. S azokat is, akiknél a koraszülést a korábbi művi abortuszok idézik elő. Ide tartoznak a terhességüket tit­koló leányanyák, elvált és öz­vegyasszonyok. akik a ter­hesség korai szakaszában idegfeszültségben élnek, s nem járnak terhesgondozásra. Korai szexuális élet A szülész szakorvosok sok évtizedes tapasztalata bizo­nyítja: az első terhességből lehetne egészséges gyermek, ha az anya kihordaná. De két művi abortusz után a' harma­dik terhesség sokszor beteg koraszülöttet produkál. Sajnos, a terhesség-meg­szakítások szaporodásához hozzájárul, hogy a szabadabb, korai szexuális élet kialaku­lását nem előzte meg, és nem kíséri a megfelelő szexuál- etika. Holott éppen, mert a férfi és a nő szexuális életé­nek nem egyedüli célja a gyermek, a nem kívánt ter­hességet — megfelelő véde­kezéssel — megelőzni (és nem megszakítani) kellene. Még mindig kevesen hiszik el, hogy az abortuszok az anyára is, de későbbi, szüle­tendő gyermekére is végze­tessé válhatnak. A goromba férj Csaknem 900 koraszülő asz- szony családi körülményeit vizsgálták a megyében. Meg­állapították, hogy az ezzel kapcsolatos védőnői jelenté­sek „vádiratok az országosan Készül a Palotaszálló lenvköntöse Nehány hét múlva ki gyűl Lillafüreden a Palotaszálló környékének díszvilágítása. Az ÉMÁSZ dolgozói 12 jód- gőzlámpát és 23 úgynevezett Népstadion-armatúrát szerel­nek fel. Garázsszövetkezetek Miskolcon Miskolcon is kezdi bonto­gatni szárnyait egy új építke­zési forma. Több száz, már nyilvántartott igény alapján garázsszövetkezetek alakítá­sára tették meg az első lépé­seket a lakásszövetkezetek titkárságán. A városi tanács illetékes szerveivel megkez­dődtek a tárgyalások a tel­kek kijelölésére s az ezzel összefüggő jogi és egyéb kér­dések tisztázására. Becslések szerint egy-két hónapon be­lül a garázsszövetkezetek megkezdhetik működésüket. Kohászok a Magas-Tátrában elharapózott alkoholfogyasz­tással szemben”. A vizsgált családok több mint 25 száza­lékánál találtak alkoholista apát vagy anyát. Ezzel függ össze jórészt a házasságok megbomlott harmóniája, a ki­egyensúlyozatlan élet. Az al­koholista . családfenntartó rendszerint goromba férj is, aki a terhesség időszakában sem riad vissza a tettleges- ségtől. Cikkünkben az értékes ta­nulmánynak csupán elenyé­sző töredékéből tudtunk íze­lítőt adni. Ezek a tények azonban mindenképpen bizo­nyítják: a jövő generációjá­nak egészségéért az egész társadalomnak van még ten­nivalója. RADVANYI ÉVA A Lenin Kohászati Művek és a csehszlovákiai Trineci Vasmű közötti csereüdültetés keretében a két gyár har­minckét dolgozója a tapolcai éjjeli szanatóriumban, illet­ve Rajács Teplice festői kör­nyezetében töltött kellemes két hetet. A csehszlovákiai üdülésről vasárnap este hazatért diós­győriek az őszinte elismerés hangján vélekedtek a kint töl­tött időszakról. Programjuk­ban szerepelt egy-egy egész napos autóbuszkirándulás is Gottwaldovba, illetve a Ma­gas-Tárába. Dicsérték az el­látást, az üdülő személyzeté­nek mindenre kiterjedő fi­gyelmességét, szívélyességét. A búcsúesten — éppúgy, mint az ismerkedésin — megjelent a Trineci Vasmű szakszerve­zeti bizottságának elnöke és titkára is. A vasmű fúvósze­nekara pattogó magyar csár­dásokat és kedves melódlájú cseh táncdalokat, polkákat játszott. A Trineci Vasmű üdülői és a diósgyőri csoport tagjai kö­zött melee barátság alakult ki. De tudjuk, hogy a tömeges lakásépítésnek jelenleg ez a legcélravezetőbb lehetősége, s ezért a jövőben lényegesen több gondot kell fordítanunk arra, hogy az új technológia káros hatásait parkok, játszó­terek kialakításával és a kép­zőművészeti alkotások gyako­ribb alkalmazásával a lehető legjobban feloldjuk — fejez­te be nyilatkozatát városunk közelmúltban kinevezett fő­építésze. I. P. Sok százezer virág Az idei nyáron 800 ezer vi­rág nyílik Miskolc terein, parkjaiban és az utcákon. Többségük muskátli és petú­nia. Később kiültetik a két­nyári virágokat, a százszor­szépet, az árvácskát, majd a tulipántöveket. Akikről a filmet írták Kockázat 45-ben Az elmúlt tíz év egyik leg­sikeresebb magyar filmje az Alba Regia. Magyarországon több millióan nézték meg a mozikban, és a világ mintegy 40 országában bemutatták. A Szovjetunióban könyvalak­ban is megjelent a film for­gatókönyve. Hogyan készült a film? 1959-ben Mária Fortusz, a Vörös Hadsereg defenzív osz­tályának őrnagya (a második világháború legendás hírű hírszerzője) a moszkvai rádió magyar nyelvű adásában há­borús élményeire emlékezett vissza, s külön kiemelte dr. Hornyánszky Károly székes- fehérvári orvos és felesége páratlan hősiességét. A történetek Palásthy György tudomására jutottak, aki erről hamarosan forgató- könyvet írt. Szemes Imre rendező 196Ó^i>an filmre vitte a történetet. A napokban Hornyánszky Károlyt és feleségét Miskolc- Tapolcán, nyaralásuk közben kerestük fel. — A filmben találomra té­vedt be önökhöz a szovjet felderítőnő. Az életben ho­gyan került vele kapcsolat­ba? — 1945. januárjában, ami­kor visszavonultak Székesfe­hérvárról a szovjet csapatok, Mária Fortusz őrnagynő meg­Új pénzeket bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank Kétforintos sárgarézből, ötszáz lorintos Ady portréjával kért minket, hogy bújtas­suk el a rádiósukat. Hőstettükért a szovjet kor­mánytól a Nagy Honvédő Háború Érdemrend második fokozatát kapták. Rádiósból ápolónő A 70 éves Hornyánszky Károly a székesfehérvári kórház főorvosa, a város díszpolgára, a Munkaérdem­rend arany fokozatának és a Jubileumi Emlékéremnek a tulajdonosa, még nem akar nyugdíjba menni. — A munka az éltető ele­mem — vallja. Gyakran meglátogatják a hajdani szovjet felderítőnőt a távoli Krim-félszigeten, ahol ápolónőként dolgozik. — A fia repülőtiszt lesz, felvették a Katonai Akadé­miára — újságolják büszkén Hornyánszkyék. Nem akartuk megsérteni az utolsó kérdéssel, de erre mindenképpen választ akar­tunk kapni. — Miért vállalta ezt a koc­kázatot családos ember lété­re, a háború utolsó napjai­ban ? — Nemcsak mint orvos, hanem mint ember is, szeret­tem volna, ha minél hama­rabb véget ér a vérontás — válaszolt a főorvos. Tegnap délután a Magyar Nemzeti Bankban tartott saj­tótájékoztatón bejelentették, hogy július 1-től új, sárga­rézből vert kétforintos érmét, augusztus 21-től pedig ötszáz forintos címletű bankjegyet hoznak forgalomba. Az ötszáz forintos bankjegy kibocsátását az tette szüksé­gessé, hogy az utóbbi két év­tizedben mintegy 480 száza­lékkal növekedett az áruvá­sárláshoz igénybe vett pénz­összeg, s míg 1950-ben 75 mil­lió, tavaly 230 millió bank­jegy volt forgalomban. Az ötszáz forintos kibocsá­tásával. 35 százalékkal csök­ken a forgalomban levő bankjegyek száma, és tízmil­lió forintot takarítunk meg az importanyagok révén. Az új bankjegy szürkéslila színű, jobb oldalán Ady Endre port­réja, bal oldalán Budapest látképe, előtérben az Erzsé- bet-híd látható. Az áj kétfo­rintos — amelyből 50 milliót hoznak forgalomba — várha­tóan hozzájárul majd az automaták elterjedéséhez. Megjelenését követően — 1971. június 30-ig — a régi kupronnikkel kétforintoso­kat kivonják a forgalomból, az MNB azonban továbbra is beváltja a régi érméket. Kapitális fogás Szerencsés halásznak mond­hatja magát a kazincbarcikai idős Czövök József. A dud- ránszki Sajó-hídnál tizenki­lenc és fél kilós harcsa akadt a hálójába. A nem minden­napos zsákmányt a viszony­lag magas víz hozta a Sajóba. SZ. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom