Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1970-06-29 / 150. szám
Merkur — Miskolcon A személygépkocsikat Hejőcsabdn lehet majd átvenni Walter Medárd. az AFIT vezérigazgató-helyettese és a Merkur Autónagykereskcdel- mi Vállalat forgalmi főosztályvezetője előzetes tárgyalásokat folytat a miskolci XVI-os Autójavító Vállalat vezetőivel az új személygépkocsik miskolci értékesítéséről. Elsősorban a szovjet és lengyel gépkocsik igénylői választhatnák ki és vehetnék át az új autót a miskolci lerakatnál. A Moszkvics 408-as. 412-es, a Fiat 124-es, a Zapo- rozsec és a Polski-Fiat utalványokat váltanák be városunkban. Az elképzelések szerint a Merkúr, az Állami Biztosító es a XVI-os Autójavító Vállalat képviselőiből álló bizottság venné át a Gömöri pályaudvarra érkező gépkocsikat, amelyeket a volt hejő- csabai mészmű helyén kialakítandó telephelyre szállítanának. Itt történne majd a gépkocsik 0-reviziója, hatósági vizsgára való felkészítése, rendszámmal való ellátása. Már az idén 6—8 ezer gépkocsi értékesítésére kerülne sor, 1971-től pedig évenként 16 ezer tulajdonos vehetné át új autóját a lerakatnál. A XVI-os autójavító júliusban száz, augusztusban ötszáz, szeptembertől ezer új autót tárolna folyamatosan. Az értékesítéssel kapcsolatban kétféle elképzelés van. Az egyik az, hogy egész Észak- Magyarország lakosságának — tehát Szabolcs és Hajdú megyének is — Miskolcon elégítenék ki gépkocsivásárlási igényeit a szovjet és lengyel típusú gépkocsikból. (A szakemberek véleménye szerint ez a tipizálás később azzal a következménnyel járhat, hogy az ország más, távolábbi vidékéről is ide jönnének ezekért a típusokért.) A másik alternatíva az. hogy nem csupán a szovjet és lengyel, hanem az Észák-Ma- gyarország területén igényelt mindenfajta — nyugati gyártmányú — gépkocsikat is innen értékesítenék. A szerződéskötésre előreláthatóan rövidesen sor kerül. Előnyös üzletet kínál ez mind a Merkúrnak, mind a XVI-os Autójavítónak, de jól járnak azok is, akiknek a kiutalt gépkocsiért már nem Budapestre, hanem csupán Miskolcra kell beutazniuk. R. É. Megjelent Nyers Rezső előadása A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a •Központi Bizottság titkárának, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Akadémiáján elhangzott beszéde „A jövedelmezőség és a jövedelemelosztás problémái hazánkban” címmel. MISKOLC EGV HETE + Egerben, a Szőlészeti Kutató Intézet üvegházában beértek a legkorábbi fajták, a „Csabagyöngye” és a „Gárdonyi Géza” fürtjei. Az utóbbi a nagyközönség előtt még kevéssé ismert fajta, sötétkék színű. A „Csabagyöngye” és a „Medoc noir” keresztezéséből állítottál• elő. (Képünkön a beérett fürtből letépett szem nedvéből refraktométer segítségével állapítják meg a cukorfokot.) í j gyermeküdülő Négyszázötven személyes SZOT-gyermeküdülő épült Sátoraljaújhelyen. Az utolsó simítások után másfél-két hét múlva érkezik meg az első turnus. A SZOT előnyben részesíti az árvízkárosult családok gyermekeit. Meghátrált az árvíz Az elmúlt napokban valamennyi magyarországi folyón levonult az ár. Legutoljára Szegednél kezdtek hozzá az ideiglenes gátakhoz felhasznált anyagok visszanyeréséhez. Szabolcsban a Tisza és a Kraszna mentén négy ifjúsági óp.'tőtábort nyitnak holnap reggel. Az első diákcsoportok ma I megérkeztek. Árvízi Krónika címmel tegnap jelent meg Csongrád megye városaiban és lalvaiban a Délmagyarország és a Csongrád megyei Hírlap különkiadása A tizenkét oldalas újság szakemberek által írt összefoglaló tanulmányt közöl az idei tiszai, szamosi, marosi és körösi árhullámról, riportokban. fényképeken számol be az árvízzel folytatott drámai küzdelemről. Bővítik a mészkőbányát Évente 5t><) ezer tonna mészkövet ad a Hejőcsabai- Cement- és Mészműnek a tapolcai kőbánya. Ezenkívül 120 ezer tonna mészhez 240 ezer tonnányi követ szállítanak a csaknem 6 és fél kilométeres kötélpályán. 1975-re az ország egyik legnag3/obb cementgyárává fejlődik a hejőcsabai, és ennek megfelelően megsokszo- lozódik a mészkőigény is. A mostani bányához hasonló három másik fejtőt kell nyitni ahhoz, hogy a szükséges alapanyagot biztosíthassák. A geológusok szerint ez nem okoz problémát, hiszen a Nagylcómázsa körzetében 100 évre való készlettel rendelkeznek. Az egyik új bányát a meglevő kő- bomlokka! szemben alakítják ki, csaknem negyven méterrel lejjebb; kétszáz méteres frontot kezdenek. A jövő a több szintes köbárty ászaié, vagyis rétegenként haladnak lefelé, ahogy a hegy egy-egy szalagját elfogyasztja a gyár. A gyorsuló idő forgatagában Ismét szárnyára bocsátott egy mérnöknemzedéket a Nehézipari Műszaki Egyetem. A múlt hét szombatján félezer ifjú bánya-, kohó- és gépészmérnök vette át diplomáját. Vajon merre visz, hogyan alakul a sorsuk? A kérdés akkor is indokolt, ha tudjuk, hogy az ország ipara tárt karokkal várja a fiatal műszakiakat. Hiszen ha a kenyerük biztos is. rövid néhány év múltán igen eltérő válaszokat kapnánk tőlük, ha megkérdeznénk: elégedett-e munkájával, munkahelyével, önmagával? Bizonyára lesznek, akik 5—10 év múlva autón kanyarodnak a gyár elé, de ezenkívül alig tudnak majd többel dicsekedni, mint ma: mérnök vagyok. Lesznek szürke „robotemberek”, s lesznek, akik már olyasmit is magukénak mondhatnak, ami több. mint a szűkén vett hivatali teendők ellátása. Sok mindenen múlik, hogy a most egyenlő esélyekkel rajtoló fiatalok mire viszik választott pályájukon. Elsősorban persze a tehetségük, de emellett még ezernyi más tényező játszhat közre, kezdve az őket fogadó gyárban uralkodó légkörtől, és befejezve azzal, hogy mit akarnak elérni: anyagi helyzetük gyors javulását-e, vagy azt, hogy igazán jó szakember váljon belőlük a következő évek alatt. — Az egyik nem mond ellent a másiknak ,— vetheti közbe az olvasó. — Sőt, feltételezik egymást, hiszen az ambiciózus, jó szakember nagyobb anyagi megbecsülésnek örvend. Nos, ez így is van, ha nagy általánosságban vizsgáljuk a kérdést. De azért igen sok példa idézhető arra is, hogy a gyors anyagi sikerrel nem járt együtt a szaktudás növekedése. Állításunk igazolásául hadd idézzünk ismét a NEB múlt heti tanácskozásán elhangzott tapasztalatokból. A másod- és mellékállásokat vizsgálva, a népi ellenőrök szép számmal találkoztak olyan műszakiakkal is, akik a főfoglalkozást nyújtó vállalaton kívül két, három — sőt, néha több — üzemben húznak „mellékest”. Jövedelmük ennek megfelelően többszöröse az átlagosnak, de miközben munkahelyről munkahelyre pendliznek, még a pihenésre is alig jut idejük, nemhogy önképzésre. Világos, hogy az ilyen ember egy évtized alatt már messze elmarad a technikai-tudományos forradalom diktálta gyors fejlődéstől. Mert ha képes lenne is időt szakítani a szakirodalomra, nyelvtanulásra, szakmai előadásokon, konzultációkon való részvételre — nem is beszélve a műszaki számára is elengedhetetlenül fontos humán műveltség mélyítéséről —, agyonhajszolt idegrendszere nem képes az új befogadására, feldolgozására. Marx György sokat idézett Gyorsuló idő című tanulmányában olvashatjuk: „A természettudósok és mérnökök felezési ideje közel jár a tíz évhez. Fele annak, amit tanultak, egy évtizeden belül elavul és fele annak, amire tíz év múlva szükségük lesz, ma még hozzáférhetetlen.” Választani kell tehát a most végzett 500 fiatalnak », melyik úton járja végig az előtte álló nehéz éveket. Azon-e, amely gyors, de múlandó sikeredet hoz, vagy azon, amelynek minden kövét egy-egy új ismeret alkotja Ügyeskedéssel még ma is sokat el lehet érni, de tíz év múltán egészen biztosan azoktól hallhatunk majd — a bevezetőben feltett kérdésre — elégedett válaszokat, akik tudják, hogy a diploma csak belépőjegy. Lehetőség, hogy arra a pályára lépjenek, ahol a gyorsuló idővel, a gyorsuló fejlődéssel kell szüntelenül lépést tartani. BÉKÉS DEZSŐ Lakosság és közület an részére papi: készítést és javítást vállalunk. Közületek részére mindennemű textíliából készült termék javítását soron kívül gyorsan elvégezzük. MÉRUSZ Miskolc, Hunyadi* u. 13. Vállalatok minősítése Az SZMT munkavédelmi bizottsága, felmérések alapján elkészíti a vállalatok, üzemek, intézmények biztonságtechnikai bizonyítványát. Az elsők között a papírgyárban vizsgálták meg a műszaki felkészültséget, a munkavédelem helyzetét. Ezt követően a Szentpéteri kapui kórházban végeztek felméréseket. Az elkészült minősítést, a hiányosságok megjelölésével, megküldik a vállalat vezetőinek — és természetesen választ is vá nak a minősítésre. Zöld lombok és megsárgult akták Ki őrzi a miskolci fákat? Az országszerte szennyezett levegőjéről híres Miskolc lakóinak nem kell különösen bizonygatni, mennyii-e fontos városunkban a fák védelme, pótlása. Mégis, amikor szombat délelőtt faügyben akartunk információt szerezni a három kerületi tanács illetékes osztályaitól, azt kellett tapasztalnunk, hogy a fáknak Miskolcon tulajdonképpen nincs gazdája. Két gazda között — gazdátlanul Alapvetően ott kezdődik a baj, hogy minden kerületben két osztályhoz, a mezőgazda- ságihoz és az építésügyihez tartoznak a fák. Ebből egyenesen adódik az a komikus helyzet, hogy az érdeklődőt egyik osztályról a másikra, a másikról az egyikre irányítják. Az I. kerületi tanács építésügyi osztályán például azzal hárították el kérdéseinket, hogy az illetékes szakember, a kertészmérnök státusza négy hónapja betöltetlen, s így nincs, aki információt tudna adni. A III. kerületi tanács építési osztályán az iránt érdeklődtünk, hogy ellenőrzik-e a rendelet betartását, miszerint minden kivágott fa helyébe másik hármat kell ültetni. A válaszadó ugyancsak elcsodálkozott, és nemmel válaszolt, szerinte ugyanis az ellenőrzésre nines szükség. A III. keili let ben igen sok régi kertes ház van, kiöregedett, meg- férgesedett gyümölcsfákkal. Az érvényben levő rendeletek szerint ellenőrizni kell, hogy a tulajdonosok betartják-e a növényvédelmi előírásokat, elvégzik-e idejében a permetezést, a féregtelení- tést. Mint a beszélgetés során kiderült, a III. kerületben a fák védelmére előírt rendeletnek csupán az adminisztratív részével, a kivágási engedélyek megadásával foglalkoznak. Permetező kölcsönben Ezek után érthető, hogy kellemesen meglepődtünk, amikor a II. kerületi tanács egyik előadója rendkívül előzékenyen és udvariasan számolt be, mit tesznek a fák védelméért. Permetezőgépeket vásároltak, amelyeket napi 15 forint használati díj ellenében adnak bérbe a kerület lakóinak, és aki maga nem tudja elvégezni a növényvédelmi munkákat, annak rendeUteaésére áll egy szakképzett brigád. Magától értetődően mondta el a nyilatkozó azt is, hogy a kivágási engedélyek másolata csak akkor kerül az irattárba, ha a tanács dolgozói személyesen meggyőződtek: az öreg fa helyére három csemetét ültettek. Uj rendek; A bérházak, új lakótelepek építésével elkerülhetetlenül együtt jár. hogy csökken a kertes házak száma, s így az enyhet adó. levegőt tisztító fák is megfogyatkoznak. Épp ezért jó lenne, ha legalább a meglevőkre jobban vigyáznánk. Július 1-én új rendelet lép életbe, amely az eddigieknél szigorúbb intézkedést ír elő a városi fák védelmében. Nagy szükség van erre a rendeletre, de csak akkor, ha végre is hajtják. A végrehajtáshoz pedig olyan emberekre van szükség, akik többet tesznek ennek a súlyos városi probléma megoldásának, a levegőszennyezettség csökkentésének érdekében. mint hogy a beérkezett aktákat példásan iktatják, aláírják, pecsételik, és aztán irattárba teszik (pusztai)
