Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

Fehér foltok a képernyőn Ügy tűnik, a szidások korszaka már lejárt; a televíziót nem úgy ítélik meg, mint egy hívatlan vendéget, aki gyakori és rossz közbeszólásaival megbontja a család harmóniáját, ellen­kezőleg: a „csodaláda” szerves tartozéka az otthonnak, nél­külözhetetlen információs és művelődési forrása a zaklatott­ságában is figyelő természetű embernek. A rendszeres tévé­néző már akár statisztikát is tud barkácsolni a televízió mű­sorrendjéről, rovatokra bontva az. al és fő műsoridőket, képes feljegyezni a „nézettség” szóródását, az érdeklődés csúcs­idejét. Vagyis ez azt jelenti, tévé-ügyben egy kicsit mind­annyian szakértők lettünk, szerkesztgetünk lakásainkban, s megpróbálunk optimális műsorarányokat kialakítani. Ebből pedig logikusan az következik, hogy a televízió jelenlegi mű­sorstruktúráját gyakran bíráljuk és „saját készítményű” mű­sorrendünket ajánlanánk a mostani helyébe. Miskolcon, a Vasgyárban van néhány rendszeres tévénéző, aki „jegyzi” a képernyőn megjelenő vidéki eseményeket. A szorgalmas statisztikus hivatalos embereknek többször megemlítette, hogy milyen lehangoló a vidék téma szerinti részesülése a TV műsorában. Persze, mindez nem új szá­munkra — szóvá is tettük néhányszor Tudunk róla, hogy a Magyar Rádió és Televíziónál igen felkészült szociológiai, kö­zönségkutató csoport tevékenykedik. Munkásságuk néhány eredménye már szóban és írásban is napvilágot látott. Arról azonban még keveset hallottunk, hogy miért Budapest-cent- rikus a Magyar Televízió, s miért van az, hogy információs műsorainak mintegy 60 százaléka budapesti keltezésű. A miskolciak korábban és újonnan már elmondták, hogy a város, amely végül is egytizedszer akkora, mint Budapest, megközelítőleg sem szerepel egytized arányban a televízió képernyőjén. Más nagyvárosok, mint Debrecen, Szeged, Pécs, valamivel szerencsésebbek, de e települések sem kapnak annyi figyelmet, mint amennyit megérdemelnének. A Magyar Televízió jelenlegi gyakorlata azért is érthetet­len, mert kis országról lévén szó, hazánk határait pár óra alatt be lehet járni, az események végeredményben néhány száz kilométer sugarú körben zajlanak. Miskolc gyakorlatilag ugyanúgy képviselteti magát a tévé­nél egy lelkiismeretes külső munkatárs közreműködésével, mint Gyula, Szekszárd vagy Nagykanizsa. Úgy véljük, a több milliós nézőtáború televíziónak anyagi­lag is kifizetődő lenne, ha a százezren jelüli nagyvárosokban szerkesztőségeket, gyorsan mozgó kis stábokat hívna életre. Ily módon a Magyar Televízió valóban az ország kommuni­kációs eszköze lenne, s a fővárós is színesebb, változatosabb képet kapna, mert képtelenek vagyunk feltételezni, hogy Budapest lakóit ne érdekeljék azok az izgalmas események, amelyek a tízmilliós lakosú ország különböző településein zajlanak. (párkány) Népművelés a vasvárosban Három éve, 1967. július 1- én egyesültek az ózdi nép­művelési intézmények. A há­rom év eredményeiről és ta­pasztalatairól, a népművelési intézmények munkájáról, a fenntartó szervek együttmű­ködéséről most készült el a beszámoló. Az elmúlt évek­delmi Együttese szerepel, és augusztusban Zsolnai Hédi előadóestjére kerül sor. A kiváló együttes címmel ki­tüntetett népi tánccsoport az V. debreceni virágkarnevál­ra készül, a szakemberek pedig a kétévenként meg­rendezett ózdi kulturális he­tek előkészítésével foglal­koznak a nyáron. Június 23-27: Nemzetközi audiovizuális konferencia Egerben A magyar közoktatás vezető szervei és intézményeinek ren­dezésében kedd délelőtt az egri Gárdonyi Géza Színházban került sor a nemzetközi audiovizuális konferencia ünnepé­lyes megnyitására. Az ötnapos — június 23-tól 27-ig tarló — tanácskozás során megvitatják: hogyan lehetne az iskolai oktató-nevelő munkában felhasznált technikai eszközök ha­tékonyságát növelni; ugyanakkor megvizsgálják az audio­vizuális lehetőségek fokozottabb hasznosításának nevelésel­méleti és nevelésmódszertani vonatkozásait. Ez utóbbi tel­jesen újszerű vonás a tanácskozás munkájában, eddig ugyan­is e fontos kérdéseket csak didaktikai szempontokból ele­mezték. A tanácskozás délelőtti el­méleti jellegű előadásait szekcióüléseken vitatják meg, amelyeket magyar és kül­földi iskolatelevíziós műso­rok, oktatófilmek bemutatói, iskolarádiós műsorok meg­hallgatása egészítenek ki. Al­kalmat teremtenek termé­szetesen — egy mátrai ki­rándulás keretében — a kö­tetlen beszélgetésekre, baráti eszmecserékre is. Már a konferencia előké­születeit nagy érdeklődés kí­sérte, s a legkiválóbb neve­lésügyi szakemberek jelen­tették be a tanácskozásokon való részvételüket. A 200 hazai szakember mellett 41 külföldi vendég is érkezett Egerbe — a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Bulgá­ria, Románia, Jugoszlávia, az NSZK. Anglia, Franciaország, Belgium, Finnország, Norvé­gia, Ausztria és Svédország képviselői. Dr. G. H. Read professzor, az USA összeha­sonlító és Nemzetközi Szemi­náriumának igazgatója, aki más irányú elfoglaltsága miatt lemondta utazását, írásban juttatta el referátu­mát a konferenciára. A za­vartalan megértést segítendő, a konferencia bizottsága öt­nyelvű szinkron tolmácsolást biztosított. A tanácskozás első napján két előadás hangzott el. Dr. Erdey-Grúz Tibor egyetemi tanár, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke „A tudományos-technikai forra­dalom és a nevelés”, dr. Ke­lemen László egyetemi tanár, a pedagógiai tudományok doktora „Aktivitásra és szel­lemi önállóságra nevelés is­kolatelevízió, rádió, film se­gítségével” címmel tartott referátumot. Délután az Or­szágos Tanszergyártó és -Ér­tékesítő Vállalat taneszköz- kiállítását nyitotta meg Ko­ren István vezérigazgató. PATAKY DEZSŐ A Szent Péter hadművelet címmel ma­gyarul beszélő, színes olasz—francia—NSZK filmkomédia kerül csütörtökön a miskolci mozik műsorára. A Lucio Fülei rendezte film másfél órás vidámságot, jó szórakozást és néhány sztárt — mint például Heinz Rüh- mann és Brialy — Ígér. Hihetetlen és eléggé bonyolult kalandokon keresztül az olasz tár­sadalmi viszonyok gunyoros szatíráját nyújtja a film. Egy botcsinálta bűnszövet­kezet botladozik jó üzlet reményében előbb Nápolyban, majd Rómában. „Elemelik” Mi­chelangelo Pietáját és szeretnék értékesíteni a világhírű műkincset. Közeleg a húsvét, az egyház irtózik a botránytól, és minden ere­jét a rablók üldözésére összpontosítja. Az erőfeszítés eredményes: mire a húsvéti ha­rangok megszólalnak, a szobor újra a helyén áll. (Képünkön: jelenet a filmből.) SZÍNÉSZEK NAPFÉNYBEN A legnagyobb reflektor végre bekapcsoltatott. Néhány nap óta fény sugárzik a nagy színpadra. Fény és meleg. S mi végre nyugodtan és szabadon játszhatunk a természet for­málta valós díszletek között. Ahol a víz tényleg hűvös és lágy, ahol simogató a pázsit, ahol nincs enyv- és masziix-illat, s ahol annyi ruhát hordunk csupán, mint az első ember. .4 mályi színészüdülőben játszogatok ezzel a gondolattal, miköz­ben nézem a stégen heverésző bronzbarna táncoslányokat, figyelem, mint száll vízre a civillé vedlett Mária Leopold, s a kapuban kezet szorítok a János vitéz Bagójával, akinek széles mellkasáról éppen most szippantja fel a nap a tó csillogó harmatcseppjeit. hez hasonlóan, várhatóan eredményesen dolgozik to­vábbra is a művelődési köz­pont, a két művelődési ház, a két központi könyvtár, hat fiók- és letéti könyvtár, ki­lenc üzemi fiókkönyvtár, há­rom filmszínház, egy szabad­téri filmszínház és a csillag- vizsgáló a 40 ezer 379 lakost számláló nagy ipari város kulturális életéért. Sok éven át a Liszt Fe­renc Művelődési Ház volt Özdon a kulturális élet csak­nem egyedüli központja. A múlt év októberében adták át rendeltetésének az új Béke telepi Kun Béla Mű­velődési Házat, és most kö­zös irányítás alatt, számta­lan szakkörrel, öntevékeny művészegyüttessel, könyvtár­ral dolgozik a két intéz­mény A Liszt Ferenc Mű­velődési Ház az egész vá­rost érintő, nagylélegzetű rendezvények színhelye, és az ózdi színeket képviselő népi táncegyüttes, a 75 éves fúvószenekar, kórus, irodal­mi színpad, a két tánczene­kar és jó néhány szakkör otthona. Az új Béke telepi művelődési intézményben ki­állításokat, előadásokat, filmvetítéseket rendeznek. A nyár is változatos prog­rammal várja az ózdiakat. Újabb előadás lesz — neves vendégművészek szereplésé­vel — az árvízkárosultak javára. Kicsire nem adunk •únmel a SZOT Munkavé­Üdülnek, pihennek színé­szeink. Nem irigylem őket; nagyon megérdemlik. Van köztük, akiket most látok először természetes megvilá­gításban és festék nélkül. És a csinos fiatal dramaturgot — ki hinné, hogy három szép, nagy gyermek ma­mája? — most látom először igazán boldognak. Pedig a gondok ide a tó mellékére is elkísérik. Izmos gyereklába­kon követték Mályiba. A láb­nyomokat nagyon nehéz szemmel tartani... Andris és Szergej a szemem előtt verekszik össze, pingpong­mérkőzésről jövet, s felnőtt legyen a talpán, aki igazsá­got tesz közöttük. De hát ezek mégis csak anyai gon­dok. S a büszkeség talán na­gyobb is, mint a gond ... Egyszóval Háy Andrea, Gyarmathy Ferenc, Kanalas László és a többiek élvezik a napfényt, mulatnak a gye­rekcsínyeken, ízes és gyors ebédet főznek a ids konyhán és — most, hogy vendégük is van — dicsekszenek. Persze nem szerepekről, si­kerekről esik szó, hanem a „telepről”, az üdülőről. Meg kell, hogy nézzem a kertet, a napozóágyakat, a szökőkutat, a kis „vízmüvet” (amit én tapintatlanul csak zuhanyo­zónak tituláltam), bevezet­nek a társalgóba, a szobák­ba, megmutatják a teraszt, amit jövőre már szőlőlugas árnyékol. (Az első szüretre már most meghívatom ma­gam ...) Milyen jó egy kicsit álmo­dozni a napon! De hát mind­ez — amit a színészek az el­múlt három év alatt, kőben, földben, fában, vasban össze- hordtak — nem álom. A te­lep értékét a rajta álló 7R ezer forintos épülettel együtt 250 ezer forintra becsülik. Mennyi ebből a társadalmi munka? Nagyon sok. Csak bonyolult kulcsszámokkal le­hetne kiszámítani. Mert pél­dául ki tudja, hogy mennyit ér az az 1276 vödör víz, ami­vel Gyarmathy Feri a szik­kadó betont locsolta? Aztán a villanyszerelés, a festés, a kubikolás. Nem beszélve a vendégszereplésekről, me­lyeknek ellenértéke téglá­ban, betonban kötött meg a tó partján. Számolni egyikünknek sincs kedve. Szívesebben be­szélünk a vízről — a miskol­ciak Balatonjáról —, meg ar­ról, hogy még hány napfé­nyes órát várhatunk. Vajon milyen messzire esik most a színház? Hát azért Országszerte befejeződtek a középiskolák nappali tagoza­tain az érettségi vizsgák. Az első adatok szerint mintegy 47 000-en tettek sikeres érett­ségi vizsgát: csaknem 25 000 gimnazista, 13 000 szakközép- iskolás és — ebben a tanév­nincs nagyon távol. Háy Andrea Zorin Koronázás cí­mű szatirikus vígjátékát for­dítja (a következő szezonban magyarországi ősbemutató­val rukkol ki a színház), Gyarmathy Ferenc pedig a zenés balladaestre készül, melyet 15 üzemben és tsz- ben mutatnak be a nyár fo­lyamán a Hazafias Népfront városi szervezetének felké­résére. A színháznál mégsem idő­zünk sokáig. Ezt a nagy „já­tékteret” — itt a tó partján — olyan jól bedíszletezték, és annyi örömet okoz piciny kosztümben és maszk nélkül a játék, az élet... GYARMATI BÉLA ben utoljára — 9000 középfo­kú technikumi tanuló kapta meg az érettségi bizonyít­ványt. A tapasztalatok kedvezőek: a maturáló diákok felkészült­sége általában az idén sem volt kifogásolható. Befejeződtek az érettségik SIKKASZTOTT Az osztrák legfelső bíróság jóváhagyta Franz Oláh egy­éves börtönbüntetését, ame­lyet a volt szocialista párti belügyminiszter sikkasztás­ért kapott. FELROBBANT EGY TEHERAUTÓ Felrobbant Aguas Belas brazíliai városban egy teher­autó. amelyen tűzijátékokhoz használt rakétákat szállítot­tak. A baleset következtében 13 személy életét vesztette. 15-en megsebesültek. KOLERAJÁRVÁNY Az iráni egészségügyi mi­niszter a rádió és a sajtó út­ján felhívta az ország lakos­ságát, hogy oltássá be magát kolera ellen, mivel máris több száz kolerás beteget kellett kórházba szállítani. A FŐKÖNYVELŐT VÁDOLJÁK Egy számítógépkezelő hat­millió frankos sikkasztást fe­dezett fel a franciaországi Montpellier egyik bankjá­ban. A bűncselekménnyel a bank főkönyvelőjét vádolják, aki maga is számítógép-szak­értő. SÉRTŐNEK TARTOTTA Mikisz Theodorakisz, görög zeneszerző Londonba érke­zett, ahol saját szerzemé­nyeinek hangversenyén fog vezényelni. A Rómából ér­kező Theodorakiszt orvosi vizsgálatnak akarták alávet­ni. A zeneszerző ezt sértőnek tartotta, megtagadta és tilta­kozást jelentett be. Végül is megadták a belépési enge­délyt. SZABADLÁBRA HELYEZTÉK Ali Jatát, az ismert ma­rokkói haladó arab politi­kust, a jelenleg feloszlatott Felszabadulás és Szocializ­mus Pártjának főtitkárát szabadlábra helyezték, mi­után 10 hónapot börtönben töltött. EMBERÖLÉS A Szolnok megyei Tisza- igar községben Makula Jó­zsef 19 éves és élettársa, a 15 éves Lakatos Edit között szó­váltás történt. A lakásban volt Lakatos Kálmánná és Makula Béla, Makula József testvére. Makula József bal­tát ragadott a szóváltás he­vében és Lakatos Editet agyonütötte. Lakatos Kál­mánná is életveszélyesen megsérült. A két Makulát le­tartóztatták. TILTOTT HELYEN FÜRDÖTT Tiltott helyen fürdőit a Dunában, a soroksári ágban Slát Péter 16 éves budapesti lakos és a vízbe fulladt. A HARMINC- MILLIOMODIK VOLT Sigemicu Nakabajasi 25 éves japán banktisztviselő az osakai világkiállítás 30 mil­liomodik látogatója volt és ezért tíznapos európai uta­zást nyert. LETARTÓZTATÁS Két papot, egy volt szemi- naristát és egy építészt tar­tóztatott le a portugál rend­őrség azzal a váddal, hogy az állambiztonságot veszé­lyeztető tevékenységet foly­tattak és erkölcsi támogatást nyújtotta a „terrorizmus­nak”, aláásták a fegyveres erők tekintélyét. ERDŐTÜZEK Kanadában, Brit-Columbia tartományban 162 erdőtüzet jelentettek. A szakemberek szerint a tűzeseteket a nagy szárazság és a gyakori vil­lámcsapások idézték elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom