Déli Hírlap, 1970. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1970-06-19 / 142. szám

A/ ortopéd orvos véleménye: Egészségtelenek a gyermekcipők A cipővásárlás évek óta a sok bosszúságot okozó foglalatos­ságaink közé tartozik. Különösen így van ez, ha a gyerek­nek — legyen az egyéves vagy akár tizenegy — kell új cipőt venni. Sokat panaszkodnak a szülők arra, hogy a gyermek­cipők indokolatlanul súlyosak, vastag a talpuk, és bizony, nemegyszer még a könnye is kicsordul az apróságnak, mire betöri a kemény kérget. Ilyen panaszokra gyakran kapják azt a választ a vásárlók, hogy a vastag talpú, nehéz cipők ortopéd szakemberek állítása szerint is kifejezetten használnak a gyereknek, erősítik a lábát, s így könnyebben tanul meg járni. A kereskedelem eme „tudományos” kifogásairól kér­tünk véleményt dr. Barabás Csaba ortopéd főorvostól. — Sajnos, cipőink, elsősor­ban a gyermekeknek és a nőknek készült lábbelik, egy­re több munkát adnak az or­topéd orvosoknak. A buda­pesti ortopédiai klinikán pél­dául majdnem hogy új tudo­mányágként foglalkozik a ci­pők okozta mozgásszervi problémákkal egyik neves or­vosunk. A cipőkkel kapcsola­tos számtalan probléma közül az egyik legfontosabb a láb­beli súlya, amiben döntő sze­repet játszik a talp vastag­sága. A nehéz cipőben ha­mar elfárad a gyerek, nehe­zére esik a járás és emiatt később tanul meg járni. Kü­lönösen az egy-másfél éves gyermekek cipőire kellene nagyobb gondot fordítani. A talp csak olyan vastag le- 1 gyen, hogy járás közben a kavicsok, kövek ne érződje­nek át rajta. Egyébként ha már ilyen tudományos meg­gondolások vezetik cipőipa­runkat, inkább azzal kellene foglalkozni, hogy minden egyes gyerekcipőbe egy vé­kony parafabetétet tegyenek. A gyermekek többsége ugyan­is lúdtalppal jön a világra. Ugyancsak több figyelmet ér­demelne az a régen hangoz­tatott kívánság, hogy a cipő­ket legalább háromféle szé­lességben készítsék. A vé­kony lábúak ugyanis vagy egy számmal kisebbet vesz­nek — ami természetesen nem megoldás —, vagy beté­tekkel próbálják kitölteni a hézagot. Az 'erősebb álkátűak pedig hetekig kínlódnak, amíg a cipő bőre enged, kitágul. A gyermekcipők fazonjára vonatkozólag az az orvosi ta­pasztalat, hogy legalább 4 éves korig lehetőleg magas szárú, zárt lábbelit kell hor­dani, bokasüllyedés esetén pedig továbbra is tanácsos a zárt cipő. P. É. jjc Dől az oszlop, de ez nem nyugtalanítja a Gyors étterem előtt sétálókat, mert az ÉMASZ darus kocsija irányítja, fékezi mozgását. A feleslegessé vált oszlopot időközben bizonyára el is szállították már régi helyéről. (Szathmáry László felvétele) A legmodernebb vegytisztító Egymillió forintos költség­gel új vegytisztító berende­zést állít üzembe a miskolci Patyolat. A gép a hatórás műszak alatt három mázsa ruhát tisztít meg szűrőporos módszerrel. A ruháról vegyi­anyag szemcsék szedik le a szennyeződést. Ez a techno­lógia jelenleg a legmoder­nebbnek számít. Mész hová mész? Ez a nem éppen költői kérdés némi magyarázatra szorul. A lábra kapó mész frissen oltottan az Ingatlankezelő Vállalat 2. sz. telepéről indult el gumikerekű kocsikon, s mire rendel­tetési helyére ért, negyedrésze, vagy talán fele is, elcsorgott. A járókelők és gépkocsitulajdonosok arra lettek figyelmesek, hogy a Kun Béla utcán, majd a Buday József utcán, a Csabai kapu egy részén, egészen a Kankalin utca egyik újonnan épülő házáig, sűrű mészfoltokból álló csík húzódik. Ez önma­gában is feltűnő és nem éppen esztétikus jelenség, de ha figyelembe vesszük, hogy a híg, frissen oltott mész veszélyes is (a Buday József utcában az elszórt mészből az egyik autó belefröccsentett néhány cseppet az ott játszadozó kisgyermek szemébe), akkor joggal tesszük fel a kérdést: a Kankalin utcá­ban épülő új magánház mész-szállító kocsijai miért nem tart­ják be a rendelkezést, miért veszélyeztetik a járókelők testi épségét, ruházatát, miért adnak lehetőséget rá, hogy motor- kerékpárok és kerékpárok veszélyesen csúszkáljanak a mész- foltok tengerében? • (p—I) ígéret már van és talán lesz Hypo is A háziasszonyok évek óta visszatérő és még mindig or­voslásra váró panasza, hogy a mosáshoz nélkülözhetetlen Hypo üvegeinek kupakja el­repedezik és a maró, mér­gező anyag kifolyik, kicsepeg. Egy vitathatatlanul jó üz­leti érzékkel rendelkező bu­dapesti vállalat a panaszok hallatán a piacra dobta a műanyag csomagolású, félli­teres Hypót, amelynek ára nem kevesebb, mint 6 forint 90 fillér, s így literje éppen háromszor annyiba kerül, mint az üvegesé. Ezt a drá­gább Hypót természetesen csak végszükségben, vagyis, ha nem lehet üvegest kapni. akkor vásárolják meg a házi­asszonyok. A Miskolci Szik­víz- és Vegyicikkgyártó Vállalat, a FÜSZÉRT-tel kooperálva, az ígéretek sze­rint hamarosan megoldja ezt az évek óta vajúdó gondot. A gyár több százezer Hypós- üveget szerzett be — az üveg­ellátást folyamatosan tudják biztosítani —, és a palackok lezárására is az eddiginél biztonságosabb technológiát dolgoztak ki. Az idén is lesz bútorbemutató Az idén is megrendezi bútorbemutatóját a Borsod megyei Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat. Az érdeklő­dők július közepén tíz napig tekinthetik meg a Fazekas utcai általános iskola 15 tan­termében kiállított bútorokat. A bemutatón a vállalat üz­leteiben kapható valamennyi garnitúra mellett — tájékoz­tató jelleggel — kiállítják azokat az új termékeket is, amelyek jelenleg még soro­zatgyártás előtt állnak és csak a jövő évet követően kerülnek forgalomba. A ki­állítást a házgyári lakásolt méreteinek és elrendezési le­hetőségeinek figyelembevé­telével állítják össze. Süllyesztik az állványt Megkezdték a szegecsek ki- cserlését a martintelepi felül­járó alsó szerkezeti részén. A szerelők, hogy a munkát mi­előbb elvégezhessék, nem épí­tettek új állványt, hanem a régi süllyesztésével oldották meg a híd alsó részeinek ja­vítását. Szolgáltatás — akadályokkal R. Nincs, vagy drága az alkatrész Tegnapi cikkünkben beszá moltunk arról, milyen gon­dok nehezítik a VIMELUX Miskolci Finommechanikai Javító Vállalatnak a lakos­ság részére végzett szolgál­tató tevékenységét. A felvo­nók és tartós fogyasztási cik­kek javítása, cseréje körüli problémák után most tér­jünk át egy másik területre, amely ugyancsak nem kevés gondot okoz a vállalatnak. Meghajtószijj, porlasztó, ajtókilincs... A VIMELUX mintegy húszezer különböző alkatrészt tárol és használ fel rendsze­resen. Az utóbbi években sú­lyos anyagellátási nehézségek mutatkoztak, amelyek a mai napig fennállnak. Nagy zavarokat okoz az al­katrészhiány például az iro­dagépek javításánál. Váro­sunkban is egyre inkább el­terjednek az Optima villany­írógépek. Leggyakrabban a meghajtószíjukkal van baj, amit azonban egyszerűen nem lehet beszerezni. Emiatt szinte teljesen le kell állni a gépjavítással. S ugyanígy nem lehet kap­ni a Volga gépkocsikhoz por­lasztót, szélvédőüveget, sár­védőt, lökésgátlót és így so­rolhatnánk tovább. Egy Pol- ski-Fiathoz szükséges ajtóki­lincsre három hétig vadászott a vállalat... Elillant a freongáz? Nehezen szerezhető be al­katrész a forgalomban levő televíziós készülékek túlnyo­mó többségéhez is. A képcsö­veket, potenciométereket és a többi alkatrészt lassan aranyért sem lehet megkapni. S talán elillant az ipari hűtőberendezések pótolhatat­lan anyaga, a freongáz is? Másfél hónapja egyszerűen nem lehet kapni az ország­ban! Végre itt a meleg! — örvendezünk. De mi lesz a kereskedelem és a vendég­látóipar esetleg elromló hűtő- berendezéseivel? Mivel s ho­gyan fogják hűteni a hús­árut, a sört, ha egyszer a VIMELUX nem tud hűtőkö­zeghez jutni? Az utóbbi időben kereset­tek lettek az NDK-gyárt- mányú hűtőgépek. Minded­t Érettségi találkozó Fia szeme világáért feláldozta magát Az asszony az ablakpár­kányra állt és félve tekintett le a magasból. De aztán mégiscsak elhatározta magát, és csukott szemmel a mély­ségbe zuhant. Kilenc napig élt még a halálugrás után Rosa Nuncia Marinelli 74 éves olasz asszony az aquila-' kórházban. Azután teljesük a kívánsága: meghalt. Az idős asszony tudatosan választotta a halált: vak fia iránti anyai szeretete vitte őt erre a végzetes lépésre. Ami­kor fia, a ma 31 éves Carlo Umberto 12 éves volt. gyó­gyíthatatlan szembaj — ke­ratoma — támadta meg. Né­hány héten belül egyik sze­mére teljesen megvakult, a másik szeme világát a múlt év végén vesztette el. Az or­vosok úgy látták, újból visz- szanyerné látását, ha egész­séges szaruhártyát ültetné­nek át szemébe. Hosszú ideig Kerestek donort, de mind­hiába, mert Olaszországban csak végrendeletszerű enge­déllyel ültethetnek át szer­veket. Ezért határozta el magát Carlo édesanyja a halálra. Végrendeletében fiára hagyta egészséges szeme szaruhár­tyáját, ' s egy nappal ezután 14 méter magasból leugrott a mélybe. 1970. február 27-ének reg­gelén hunyt el Rosa Mari­nelli, a hős anya, s még az­nap este Mkrchi professzor, a római Fioretti szemklinika főorvosa elvégezte a szaru- hártyaátültetést. Két nappal később Marchi professzor ki­jelentette: az operáció sike­rült! Carlo Marinelli még csak annyit tud, hogy édesanyja meghalt. Azt, hogy őmiatta önként ment a halálba, még nem merték neki megmon­dani az orvosok. Véget ért a tanév, elcsendesedett a más­kor oly zajos iskolaudvar, üresek a tanter­mek. Csak egy-egy napra telik meg újra élettel a gimnázium, amikor találkozóra jön­nek hajdan volt öregdiákjai. Az izgalmas érettségi után egy vagy több évtized múltán érkeznek vissza az alma materhez — felidéz­ni az emlékeket, megfürödni egy kicsit a le­tűnt ifjúság melengető érzéseiben. Érettségi találkozónk volt nekünk is, kü­lönböző „korosztályokkal” együtt. A legfia­talabbak a „tízévesek”, a legidősebb két 65 éves volt. Eljött idős matematika tanárunk is, 75 felé járó életteherrel a vállán. De egye­nes még a tartása, friss, mindenre és min­denkire kiterjedő az érdeklődése, töretlen a kedélye. Csak az emlékezetében keveredik már sok-sok ezer diákjának a neve. A közös ünnepi ebéden asztaltól asztalhoz jár, szinte kézről kézre adják az egyes év­folyamok. Mindenki boldog, ha csak pár percig is ülhet közöttük. Nem csoda, szinte a találkozó minden részvevőjét tanította, mindenki szerette. Kitűnően tanította ne­künk a matematikát, de kissé szórakozott volt már fiatal korában is. Egyszer például, amikor beírta nálunk az osztálykönyvet, megkérdezte: Ki hiányzik? S mivel a hetes elfelejtkezett hetesi kötelességéről, hangosan felénk kiáltott: Álljanak fel a hiányzók! A ki-kitörő kuncogástól észbe kapott, s meg­enyhülve gyorsan hozzátette: Különben ülje­nek le! A következő aranyos történetet a legfiata­labb találkozások, a „tízévesek” megélték róla. Amint mondták, elég gyenge volt az osztályuk matematikából. A sinus, cosinus tétel nehezen ment nekik, ami méltán kivál­totta az akkor már idős tanár úr haragját. Az egyik társuk éppen künn izzadt a táblá­nál, valamelyik tételből kellett volna számot adnia, de csak nyögés lett belőle, mire a ta­nár úr ezekkel a szavakkal támadt az osz­tályra: — Negyven éve tanítom nektek a trigo­nometriát, de még ma sem tudjátok __ Így elevenítjük fel egymás után hajdani diákéletünk megmaradt emlékeit, a kedves történeteket tanárainkról és saját viselt dol­gainkról. Közben hozzánk érkezik piros arcú, ősz hajú matematika tanárunk. Kö­szöntjük szeretettel, ő végignéz bennünket kiilön-külön, s erősen keresi a nevünket em­lékezetében. Nagy örömünkre csaknem mind­nyájunkat imponáló biztonsággal megismer, de Potyinál egy kicsit elidőzik, gondolkozik. Ügy látszik, itt nincs könnyű dolga, ami nem meglepő, kiszen Potyinak két bátyja is isko­lánkba járt, s a tanár úr valamennyiüket ta­nította. Méghozzá a három fiú úgy hasonlí­tott egymásra, mint három jércetojás. Emiatt van hát a percekig tartó töprengés tanár úr­nál. Végül mégis dönt, és ragyogó arccal, dia­dalmasan így üdvözli Potyi barátunkat: — Mondd csak. fiacskám, nem te vagy a bátyád ... ? Így volt, kedves volt az érettségi találkozó. S hogy mindezt most írásban is elfecsegtem, bocsánat érte. drága tanár úr... KOPECZI JANOS dig tisztázatlan maradt azon­ban a gépek aggregátjainak javítási díja. A magyar hűtő­gépek aggregátjait, palástjait, szekrényajtóit és meghajtó motorjait pedig ismét csak azt kell mondanunk, nehéz beszerezni. A tv-képcső felével többe kerül Az elmúlt két-két és fél évben átlagosan 10—40 szá­zalékkal emelkedett az alkat­részek ára. A tv-képcsőé pél­dául 50 százalékkal! A VI- • MELUX ez idő alatt mintegy 10—12 százalékos bérfejlesz­tést is megvalósított. A javí­tási díjtételek azonban — ez ugyan a lakosságnak jó! — változatlanok maradtak. Sokat vesződik a vállalat szállítási nehézségekkel is. A lakosság a tartós fogyasztási cikkek gyors javítását igényli. A vállalat azonban mindössze 14 személy-, kisteher- és te­hergépkocsival és 35 motor- kerékpárral rendelkezik. Ez nagyon kevés. Hiszen egy sor javítást nemcsak a városban, hanem egész Borsodban, sőt Hevesben és Nógrádban is végez a vállalat. A városi ta­nács az idén néhány új kis- teherkocsival segíti a válla­latot, de ez még nem jelent megoldást. — Mindezekről a gondok­ról a lakosság nem tud — mondotta beszélgetésünkkor Hrabár Sándor, a VIMELUX igazgatója. — Ettől függetle­nül azonban a hiányosságok, visszásságok zavarják szol­gáltató tevékenységünket, amit végül is csak a lakosság bán. Afféle ütközőpont va­gyunk a gyártó cég és a la­kosság között; mindkét oldal­ról rajtunk csattan az ostor. A vállalat szolgáltatásait igénybe vevők sokszor igaz­ságtalanul okolják tehát a VIMELUX-ot. NYIKES IMRE Intergáz 70 Vasárnap érkezett haza Moszkvából dr. Bíró Attila, a miskolci Tüzeléstechnikai Ku­tatóintézet igazgatóhelyettese, aki a Nemzetközi Gáz Unió kongresszusán vett részt. Mint elmondotta, a kogresz- szussal egyidőben rendkívül érdekes kiállítás nyílt Moszk­vában, Intergáz ’70 címmel, melyen a különböző országok bemutatták a földgázkutatás terén elért eredményeiket, s kiállították műszereiket, ké­szülékeiket. Láthatták a vi­lág legnagyobb átmérőjű gáz­vezetékét, annak a 2 és fél méter átmérőjű csőrendszer­nek egy darabját, amellyel a szibériai földgázt hamarosan Európába vezetik. A kirándulók örömére A miskolciak kedvelt ki­rándulóhelyén. a Mályi-tónál legfeljebb az egyetlen étte­remben és presszóban juthat­tak élelemhez, cigarettához, vagy bármilyen más fogyasz­tási cikkhez a kirándulók. A helyzet javul, mert megnyi­tották a miskolci ÁFÉSZ bi*. féjét és falatozóját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom