Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-19 / 115. szám
Tagsági díj: egy kópia „Nemzetközi természetem van” Beszélgetés a CIDALC főtitkárával LAKÄSTÜZ Megnyitó — értő habitussal A miskolci filmfesztiválokhoz leinőnek a város lakói, megtanulnak „filmül” vezetőink is, s ma már azon kapja magát az ember (mint tegnap este dr. Fekete László tanács vb-elnök ünnepi megnyitóján), hogy élénken figyel a szóra, mert a konvencionális köszöntő helyett, egy művelődés-politikus — mi több! — a filmhez értő ember véleményét hallja. Mi, akik esztendők óta bábáskodunk (talán már átminősült a bába-szerepkörünk) a miskolci filmfesztivál körül, igen nagyra tudjuk értékelni az olyan megnyitó beszédet, amely a magyar rövidfilmművészet lényegét: a mit, a hogyant, az állandó gondolati-formai megújulás szükségességét érinti. Jó volt hallani arról is, hogy ez a város immár hét esztendő óta igazi otthona és serkentője a rövidfilmművészetnek, s Miskolcon talált eszményien egymásra közönség és alkotó. Dr. Fekete László megnyitó beszéde még arra is kitért, hogy a nemzetközi tanácskozások, a külföldi filmalkotók, esztéták — és filmjeik — jelenléte miként harmonizálhat a nemzeti programmal — támogatva, kiegészítve, erősítve azt. Az újságíró — aki gyakran hallja Miskolc tanácsa vb-el- nökét különböző témakörökben megnyilatkozni — ezúttal sem csodálkozik, mert lám, a várospolitikát, az egészség-, az oktatás-, a szociális, az építési és kereskedelmi ügyeket jól ismerő s ezek tudományát birtokló vezető megtanulta a filmművészet nyelvét, megismerte esztétikumát, gondjait, jelenét és jövőjét. (P—I) Mi nem sokkal előbb örültünk a hangosfilmnek, mint ahogy Nicolas Pillát úr — az immár 40 esztendeje szinte csak a filmnek élő humanista — megalakította a CIDALC-ot. A rövidítés nyers fordításban ezt jelenti: „nemzetközi bizottság a művészetek és az irodalom terjesztésére, a film révén". (Szándékosan nem magyarítunk, hogy ne kelljen magyaráznunk.) Ámbár most abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a legilletékesebbtől, a bizottság megalakítójától és elnökétől, Pillát úrtól kérhetünk információt, aki már a fesztivál első napján Miskolcra érkezei — Hogyan született meg bennem az első nemzetközi filmszervezet megalakításának gondolata? „Nemzetközi természetem” volt már ezelőtt negyven esztendővel, és az van ma is. Azonkívül hiszek a kép erejében, mely mindenkinek — a nyelm és egyéb különbségek ellenére — érthetően tud beszélni. Miről kell beszélnünk egymásnak ? Mindig az emberről. Hogy jobban értsük, hogy jobban megismerjük egymást. Meggyőződésem, hogy a technika századában, mikor egyik napról a másikra hatalmas távolságokat hidalhatunk át. még mindig nagy út vár ránk, hogy eljussunk egymás irodalmának, művészetének, tradícióinak, és nem utolsósorban folklórjának megismeréséhez. Ezt a célt segíti a CIDALC. A rövidfilmfesztiválokat különös szeretettel Hírünk a nagyvilágban figyeljük, úgy hiszem, hogy a rövid-, illetve a dokumentumfilmek vallhatnak leginkább egy-egy népről, korunk helyi és egyetemes problémáiról. Ötyen külföldi lap a miskolci filmfesztiválról — Milyen természetű filmeket kedvel leginkább a CIDALC? — Számunkra — és gondolom. ezzel egyetértenek a modern filmművészet képviselői is — az a jó film, amely szóval keveset beszél. A jó filmnek, az igaz, ihletett alkotásnak nincs is szüksége szavakra. (Pillát úr társaságában Takács Gábor rendezővel, a CIDALC magyarországi bizottságának elnökével is megismerkedhettünk. Tőle tudjuk, hogy a magyar filmesek három esztendővel ezelőtt kapcsolódtak be a CIDALC áramkörébe.) — Pillát úr, mennyire elégedett a magyar filmalkotásokkal? — Tapasztalataim rendkívül kedvezőek. Ezt nem udvariasságból mondom, hiszen a magyar filmesek sikerét bizonyítják azok a díjak is, melyeket az elmúlt években Lakatos Vincének. Csőke Józsefnek, Takács Gábornak, Kolonics Ilonának átadtunk. Csak a múlt héten volt a sportfilmfesztivál, amelyen Brüsszel, Velence és más fesztiválvárosai nk után immár Budapesten is adhatott díjat a CIDALC. Ezúttal Tímár István Mexikó. 1968 című alkotását jutalmaztuk. No, és reméljük, hogy a miskolci fesztiválon is adhatunk díjat. — A CIDALC legközelebbi tervei? — Az archívumunk! Igaz, ez már nemcsak terv. Szeretnénk az egyetemes emberi értékekről valló filmekből egy nagy gyűjteményt összeállítani. Az az ország, amely a CIDAIiC-nak tagja kíván lenni, egy kópiával „fizetheti be tagsági díját”. Máris nagyon sokan jelentkeztek. A most gazdagodó archívum lesz pályafutásom egyik legszebb eredménye. (gyormoti) Nyugat-Berlin Kreuz berg kerületében négy gyermek — 2—7 évesek — vesztette életét egy lakástűz során. Egy testvérüket füstgázmérgeaés- sel kórházba szállították. LETARTÓZTATTÁK New Yorkban letartóztattak egy 41 éves Puerto Rico-i férfit. Azzal vádolják, hogy New York különböző pontjaira pokolgépet telepített, köztük azt a bombát is, amely a New York-i közkönyvtárban december 9-én felrobbant. HATVANNYOLC HALÁLOS ÁLDOZAT A dominikai választások során heves összecsapásokra került sor a különböző pártok hívei között. A választás befejeződött, ismét Balaguer az elnök, és az összetűzéseknek összesen 68 halálos áldozata lett. 46 FOKOS HŐSÉG Több mint 500 halálos áldozata van eddig Indiában a kánikulának. Bihar, Uttar Prades és Rádzsasztán államokban, ahol 46 fokos a hőség, mintegy ezer személjtt szállítottak kórházba. MILLIOMOSOK VAGYONÁT KOBOZTÁK EL Szudánban a formaääfrm tanács több milliomos vagyonát elkobozta. A közelmúltban elfojtott ellenforradalmi lázadás ügyében folytatott vizsgálat során kiderült, hogy az illető milliomosok ellen- forradalmi szervezetekehpén- zeltek. A tudósító: Luigi S. Gario A XI. miskolci filmfesztivál szokatlanul népes külföldi vendégseregéből Luigi S. Gario a „visszatérők” közé számít. Olasz filmkritikus barátunk már harmadszor vendégeskedik a fesztiválon. Találkozásunkkor örömmel újságolta, hol s merre járt az elmúlt években, és milyen lapokban publikált a mi nemzeti filmfesztiválunkról. cannes-i, a San Sebastian-i, a Az első nap vetítési programjából A fesztivál első vetítési napján — a két magyar filmhíradón kívül — 15 kisfilmet láthattak az érdeklődők. A fesztivál szabályai szerint, mind az 5 műfajt képviselték az alkotások. — 1966-ban és egy évvel később jártam Miskolcon. A fesztiválról a világ különböző lapjaiban jelent meg tudósításom és értékelő írásom. Mint a római NEA hírügynökség munkatársa, ötven újsággal állok kapcsolatban, s így a miskolci filmfesztivál híre sokfelé eljutott. Íme néhány újság neve, ahol beszámoltam az önök fesztiváljáról: nagyobb méltatást írtam a venediai Gazzettinóban. a bresciai Giornaleban. a cata- niai Giornalesicilia, a luganói Doverében és az egymillió példányszámban megjelenő New York-i Varietyben. — Milyen lényegesebb gondolatokat tartalmaztak ezek a cikkek? — Mindenekelőtt arról adtam képet, hogy milyen )61 szervezett, gördülékeny a miskolci filmfesztivál. Az is kellemesen lepett meg, hogy az igen gazdag program mei- lé turisztikai érdekességeket, különböző műsorokat, hangversenyeket párosítanak. A miskolci fesztivál filmjei színvonalasak, s kiemeltem azt, hogy nemzeti karakterük igen erős. A magyar rövid- filmek orientálóak és tükrözik a nemzeti sajátosságokat, társadalmi viszonyokat. A szmvonalasabb versenyfilmeket érdemes aiánlani nemzetközi filmfesztiválokra is. — Gario úr cikkeiben tett ajánlatot a magyar filmekkel kapcsolatban ? — Minden jelentősebb nemzetközi filmfesztiválra ajánlottam magyar filmet cikkeimben. Most a valladolidi filmfesztivál vezetősége kért meg, hogy filmeket ajánljak a magyar versenyfilmek közül, elsősorban olyan műveket, amelyek egyértelműen humanista gondolatokat közvetítenek. — Hallottunk róla, hogy ön nagy tisztelője a kisebb, a „csendesebb” fesztiváloknak? — A nagy nemzetközi film- fesztiválok versenyanyagát speciális szempontok alapján válogatják ki. Éppen ezért ezek a fesztiválok felfedezésre nemigen vállalkozhatnak, küldetésük szerint inkább szintézisre. Mondjuk a velencei, vagy a kimondottan rövidfilmekre specializálódott oberhauseni filmfesztiválok a már „felfedezett” alkotásokat kedvelik. Az igazán jó filmeket, a tematikailag választékos műveket a kisfilm-íeszti- válokon lehet fellelni. S még valami: én nagyon szeretem a szocialista ox-szágok film- fesztiváljait, mert ezeken pi-oblémagazdag, valóságkutató filmek vonulnak fel. Évekkel ezelőtt, amikor Miskolcon jártam, nem tudtam szabadulni Herskó Anna: Miért című szociológiai filmje és Magyar József szókimondó, szatirikus eszközökkel készített Vándormadarak című alkotásának hatása alól. Bízom benne, hogy a XI. miskolci filmfesztiválon hasonló élményekben lesz részem. (párkány) A délutáni programból a sok derűt kiváltó animációs filmeken kívül Fehéri Tamás Valamit tenni kell! c. riportfilmjét emelhetjük ki. Az orvos és a beteg közötti anyagi kapcsolat kialakulásának okait taglalja a film, rendkívül őszintén. A rendelők zsúfoltsága, az orvos és a beteg közti pszichés kapcsolat hiánya, a sokszor etikát sértő, pénzért szerzett előnyök mindannyiunk előtt ismeretesek. Valamit tenni kell! Tenni kell, hogy emberi kapcsolat teremtődjön a gyógyító és a gyógyuló között, hogy ne néptelenedje- nek el egyes szakágak (főleg ahol nincs borravaló). Fehéri Tamás filmje önismeretre és lelkiismeretvizsgá- latra késztet mindannyiunkat. Ugyancsak nagy figyelmet érdemel ifj. Schiffer Pál Ellenérvek (Tanyán) című alkotása. Elgondolkoztató, hogy a szociális elmaradottságból lassan-lassan kilábaló tanyai lakosságnak még mindig milyen ellenérzéssel viseltetik a felkínált szellemi javak iránt. A gyermekeik életét köny- nyebbá tevő és továbbtanulásukat biztosító kollégiumot nem egy család szenvedélyesen elutasítja, mondván: nagy anyagi megterhelést jelent a pár forintos tartásdíj; szükség van itthon a gyerek munkájára: mi lesz akkor, ha mindenki hátat fordít a földnek?... Az ellenérvekre szinte szavak nélkül válaszol a film, bemutatva a tanyaiaknak a jól felszerelt kollégiumot, s a kollégium lakóit. Azt tapasztaljuk, hogy az élet perifériáján élők sorsa iránt igen fogékonyak művészeink. Lakatos Vince Magány című filmje egy távoli tanyán élő öregasszony, a 71 esztendős debeákpusztai Bá- nóczki Júlia sivár, örömtelen életét, életkörülményeit tárja fel. Hogyan élhet az anyagi nyomornak és az egyedüllétnek ilyen szorító kalodájában valaki napjainkban? A kérdést, úgy hiszem, sokan megfogalmazták a nézők közül. Mi lenne, ha akár akaratuk ellenére is kiragadnánk a távoli tanyák népét anyagi és főleg szellemi elmaradottságából ? Bizonyára sok szakmai vitát vált ki Szurdi András Magányosabb az angyaloknál című alkotása. A film tartalmi és formai törekvéseivel szorosan kapcsolódik a Balázs Béla Stúdió fiataljainak ai’S poeticájához. Szurdi kitűnő eszközökkel hatásosan, de nem hatásvadászóan tárja fel egy béna lány rejtett, titkolt énjét. A főszerepet játszó Csomós Mari némasága kiszolgáltatottságról, tragédiáról és a villanásnyi örömökről egyaránt beszédesen vall. Megjegyeztük még Kárpáti György Kórtünet, Kollányi Ágoston Virág és szekerce, Herskó Anna Vasarely című filmjét. Foky Ottó Én, az egér és Reisenbüchler Sándor Amikor én még kis srác voltam című alkotására lehetőség szerint még visszatérünk. GY— CSENDBEN ÜNNEPELTEK Teljes csendben bonyolították le az Egyesült Államokban a haderő három fegyvernemének hagyomá- Viyos díszszemléjét. Számos támaszponton lemondták a parádét. A New Jersey állambeli Ford Dix támaszponton háborúellenes tüntetők próbálták áttörni a főkaput. Könnygázzal és gumibotokkal oszlatták szét a 2000 főnyi tömeget. TERRORITÉLETEK Kihirdették Mexikóvárosban az ítéletet azoknak a vádlottaknak a perében, akik részt vettek a mexikói olimpiai játékok előtt kirobbant diáktüntetésekben. 25 évtől 3 évig' terjedő börtönbüntetéseket osztottak ki a vádlottak között. Feltételezhető, hogy a könyörtelen ítéletek további nyugtalanságot idézhetnek elő. BESTIÁLIS GYILKOSSÁG Bestiális gyilkosság történt a Somogy megyei Gölle községben. Gálfi Ferencné 27 éves, kétgyermekes göllei lakos benzinnel leöntötte otthonában az ágyban fekvő Szentesi Imre 83 éves embert, majd meggyújtotta azt és az égő dunnát az öreg fejére nyomta. Az idős ember meghalt. A gyilkost letartóztatták. PÉNZBÍRSÁG ÉS BÖRTÖNBÜNTETÉS Bernadette Devlin északírországi ellenzéki képviselőnőt az ormaghi bíi’óság 20 fontsterling pénzbírságra és kétévi próbaidőre felfüggesztett, háromhavi börtönbüntetésre ítélte, mert korábban Ormagh városában, öt társával együtt tüntetést rendezett és ezzel meghiúsította a helyi tanács ülését. * Megkezdte munkáját a XI. miskolci filmfesztivál zsűrije. Képünkön: Herskó János Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész, a zsűri elnöke, és Feledy Gyula Munkácsy- dijas festőművész, a zsűri tagja. (Agatha felv.)
