Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-15 / 112. szám
Az öreg gyár megfiataloilik í »átall, megszépült élet Az ózdi gyár 125 éves fennállása alatt nem kisebb események játszódtak le a gyár életében, mint Kossuth hadseregének fegyverrel való ellátása, 1919 februárjában a hatalom fegyveres átvétele a tőkésektől, majd 1944 decemberében a felszabadulás. Az ózdi munkások megmozdulásai nemcsak saját gyáruk, hanem a magyar kohászat fejlődésének is egy-egy állomásai voltak. A felszabadulás óta a vállalat többet fejlődött, mint azt megelőzően egy évszázad alatt. Szocialista államunk több mint 3,5 milliárdot ruházott be azóta az Özdi Kohászati Üzemekbe. Mik épültek a milliárdokból? A jelentősebbek: korszerűbb kohók, gépesített elegy tér, az acélmű teljes átépítése, korszerűbb tüzelőanyagok felhasználását biztosító berendezések stb. Az ÓKÜ állóeszközeinek értéke ma mintegy 5 milliárd 300 millió forint és csaknem 14 ezer dolgozója van. Kossuth fegyverszállítói 1848- ban mindössze kétszázan voltak. A főbb termékek termelésének alakulásából jói lemérhető a gyár fejlődése. Nyersvasból 1938-ban 258 ezer, ma mintegy 700 ezer tonnát, acélból és hengerelt áruból megközelítően háromszorosát termeli a gyár. Az ország, illetve a népgazdaság igényeinek kielégítésében ma is vezető helyen áll. A Dunai Vasmű termelésével lényegesen megnövekedett országos hengereltáru-termelés 31 százalékát Özd adja. A rúdidom termelésében részesedése 55 százalék. A jelenlegi berendezésekkel az acéltermelés évi 1,2 millió tonnára növelhető. Ezt a mennyiséget azonban a meglevő készre feldolgozó berendezések nem tudják feldolgozni. Ez szükségessé tette egy korszerű hengerlési és egy ehhez kapcsolódó bugagyártási kapacitás létrehozását. Az immár évszázados hagyomány alapján ismét a legkorszerűbb megoldást választják. A blokksort folyamatos öntőművekkel váltják fel, a régi durvasorokat leállítják és helyettük új, folytatólagos rúd- drótsort építenek évi 350 ezer tonna kapacitással. Ez valószínűleg újabb 50 évre meghatározza a gyár jövőjét, mint azt az elődök tették a század elején. Ózdon a kohászati munkamegosztás keretein belül finom hengerelt árut gyártó vállalatot építenek ki, eleget téve mind a gazdaságos- sági, mind a műszaki korszerűség követelményeinek. Számítások szerint a beruházás befejezése után minden befektetett 100 forint 15,7 forint nyereséget hoz. A kapacitás teljes felfutása esetén az új berendezések nemcsak a belföldi piacokat látják el, hanem exportlehetőségeket is biztosítanak. Tízéves perspektívában több mint 10 millió dollár a várható konvertibilis devizahozam értéke. A 125 éves múlttal rendelkező, Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Özdi Kohászati Üzemek kora ellenére is egyre fiatalabb, korszerűbb berendezésekkel és technológia alkalmazásával gyártja termékeit. A termelés fokozása, a műszaki körülmények, a gazdaságosság javítása mellett a dolgozók körülményei is állandóan javulnak. 1958-ban megkezdődött a csökkentett munkaidő bevezetése. 1968-tól mindenki csökkentett munkaidőben dolgozik. Tervszerű megelőző műszaki és szervezési intézkedések hatására a baleseti statisztika is évről évre javul. Míg a felszabadulás előtt havonta minden 1000 dolgozóra 12,2 baleset jutott és évente 12 halálos baleset következett be, addig ma ezek a mutatók 2,8 fő/1000 fő/hó, illlétve 1—2 fő. Ezek az eredmények nemzetközi szinten is jók az iparágon belül. Gondoskodás történt a dolgozók műszaki képzettségének növeléséről is. Fejlődésüket biztosította a szakmai tanfolyamok egész sora, a dolgozók technikuma, valamint a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Özdra kihelyezett műszaki főiskolája. A képzés arányainak megváltozását szemlélteti, hogy míg a RIMA a Hor- thy-korszak utolsó 22 éve alatt 100 technikust nevelt dolgozóiból, a felszabadulás utáni 22 évben az ózdi esti technikumokban 1300-an végeztek. Ma a vállalat minden 1000 dolgozójából 15 mérnök, 19 szaktechnikus, 106 technikus. A 125 éves múlttal rendelkező gyát nagy hatással van környezetének alakítására is. E rohamosan fejlődő üzem szinte vonzotta az embereket, és a 20 évvel ezelőtt várossá nyilvánított Özd 22 ezres lé- lekszáma csaknem megkétszereződött. A lakásigények kielégítésére felépült a mintegy 10 ezer lakosú Béke telep és jelenleg épül az új városközpont. Nőtt az iskolák száma. Míg az elmúlt rendszerben még a polgári iskolák létesítése is akadályba ütközött Ózdon, ma 4 középiskola, esti technikum, főiskolai konzultációs központ, ipari szakmunkásképző intézet, kultúrhá- zak, könyvtárak szolgálják az ifjúság és a felnőtt lakosság művelődését, fejlődését. A gyár környezetalakító hatása a művelődésben is pozitív eredményeket hozott. A párt-, szakszervezeti és gazdasági vezetés kezdeményezte, hogy a városi tanács és az ÖKÜ egyesítse erőit a művelődés további javítása érdekében. így jött létre a népművelés egyesített új szerve, a Liszt Ferenc Művelődési Intézmények, amely szellemi és anyagi erőket egyesítve szolgálja most már nemcsak a gyár, hanem a város valamennyi dolgozójának művelődési igényeit. A kezdeményezés kezdeti eredményeit látva, a város többi üzemei és szövetkezetei is elhatározták, hogy követik a koháázok példáját. Csatlakozó szerződésben rögzítették, hogy az egyesített intézményen belül kívánják dolgozóik művelődését biztosítani. AZ OLDALPART ÖSSZEÁLLÍTOTTA AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK TÁJÉKOZTATÁSI ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA I Az ózdi gyárról 1847-ben készült rajz. Gyári panoráma- 1970.
