Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-15 / 112. szám

Az öreg gyár megfiataloilik í »átall, megszépült élet Az ózdi gyár 125 éves fennállása alatt nem kisebb események játszódtak le a gyár életében, mint Kossuth hadseregének fegyverrel való ellátása, 1919 februárjá­ban a hatalom fegyveres átvétele a tőké­sektől, majd 1944 decemberében a felsza­badulás. Az ózdi munkások megmozdulásai nem­csak saját gyáruk, hanem a magyar ko­hászat fejlődésének is egy-egy állomásai voltak. A felszabadulás óta a vállalat többet fejlődött, mint azt megelőzően egy év­század alatt. Szocialista államunk több mint 3,5 milliárdot ruházott be azóta az Özdi Kohászati Üzemekbe. Mik épültek a milliárdokból? A jelen­tősebbek: korszerűbb kohók, gépesített elegy tér, az acélmű teljes átépítése, kor­szerűbb tüzelőanyagok felhasználását biz­tosító berendezések stb. Az ÓKÜ álló­eszközeinek értéke ma mintegy 5 milliárd 300 millió forint és csaknem 14 ezer dol­gozója van. Kossuth fegyverszállítói 1848- ban mindössze kétszázan voltak. A főbb termékek termelésének alakulá­sából jói lemérhető a gyár fejlődése. Nyersvasból 1938-ban 258 ezer, ma mint­egy 700 ezer tonnát, acélból és hengerelt áruból megközelítően háromszorosát ter­meli a gyár. Az ország, illetve a népgaz­daság igényeinek kielégítésében ma is ve­zető helyen áll. A Dunai Vasmű termelé­sével lényegesen megnövekedett országos hengereltáru-termelés 31 százalékát Özd adja. A rúdidom termelésében részesedé­se 55 százalék. A jelenlegi berendezésekkel az acélter­melés évi 1,2 millió tonnára növelhető. Ezt a mennyiséget azonban a meglevő készre feldolgozó berendezések nem tud­ják feldolgozni. Ez szükségessé tette egy korszerű hengerlési és egy ehhez kapcso­lódó bugagyártási kapacitás létrehozását. Az immár évszázados hagyomány alap­ján ismét a legkorszerűbb megoldást vá­lasztják. A blokksort folyamatos öntőmű­vekkel váltják fel, a régi durvasorokat le­állítják és helyettük új, folytatólagos rúd- drótsort építenek évi 350 ezer tonna kapa­citással. Ez valószínűleg újabb 50 évre meghatározza a gyár jövőjét, mint azt az elődök tették a század elején. Ózdon a ko­hászati munkamegosztás keretein belül finom hengerelt árut gyártó vállalatot épí­tenek ki, eleget téve mind a gazdaságos- sági, mind a műszaki korszerűség köve­telményeinek. Számítások szerint a beruházás befeje­zése után minden befektetett 100 forint 15,7 forint nyereséget hoz. A kapacitás teljes felfutása esetén az új berendezések nemcsak a belföldi piacokat látják el, ha­nem exportlehetőségeket is biztosítanak. Tízéves perspektívában több mint 10 mil­lió dollár a várható konvertibilis deviza­hozam értéke. A 125 éves múlttal rendelkező, Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett Özdi Kohászati Üzemek kora ellenére is egyre fiatalabb, korszerűbb berendezések­kel és technológia alkalmazásával gyártja termékeit. A termelés fokozása, a műszaki körül­mények, a gazdaságosság javítása mellett a dolgozók körülményei is állandóan ja­vulnak. 1958-ban megkezdődött a csökkentett munkaidő bevezetése. 1968-tól mindenki csökkentett munkaidőben dolgozik. Tervszerű megelőző műszaki és szerve­zési intézkedések hatására a baleseti sta­tisztika is évről évre javul. Míg a felsza­badulás előtt havonta minden 1000 dolgo­zóra 12,2 baleset jutott és évente 12 halá­los baleset következett be, addig ma ezek a mutatók 2,8 fő/1000 fő/hó, illlétve 1—2 fő. Ezek az eredmények nemzetközi szinten is jók az iparágon belül. Gondoskodás történt a dolgozók műsza­ki képzettségének növeléséről is. Fejlő­désüket biztosította a szakmai tanfolya­mok egész sora, a dolgozók technikuma, valamint a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Özdra kihelyezett műszaki főis­kolája. A képzés arányainak megváltozá­sát szemlélteti, hogy míg a RIMA a Hor- thy-korszak utolsó 22 éve alatt 100 tech­nikust nevelt dolgozóiból, a felszabadulás utáni 22 évben az ózdi esti technikumok­ban 1300-an végeztek. Ma a vállalat minden 1000 dolgozójából 15 mérnök, 19 szaktechnikus, 106 tech­nikus. A 125 éves múlttal rendelkező gyát nagy hatással van környezetének alakítá­sára is. E rohamosan fejlődő üzem szinte vonzotta az embereket, és a 20 évvel ez­előtt várossá nyilvánított Özd 22 ezres lé- lekszáma csaknem megkétszereződött. A lakásigények kielégítésére felépült a mint­egy 10 ezer lakosú Béke telep és jelenleg épül az új városközpont. Nőtt az iskolák száma. Míg az elmúlt rendszerben még a polgári iskolák létesítése is akadályba üt­között Ózdon, ma 4 középiskola, esti tech­nikum, főiskolai konzultációs központ, ipari szakmunkásképző intézet, kultúrhá- zak, könyvtárak szolgálják az ifjúság és a felnőtt lakosság művelődését, fejlődését. A gyár környezetalakító hatása a mű­velődésben is pozitív eredményeket hozott. A párt-, szakszervezeti és gazdasági veze­tés kezdeményezte, hogy a városi tanács és az ÖKÜ egyesítse erőit a művelődés további javítása érdekében. így jött létre a népművelés egyesített új szerve, a Liszt Ferenc Művelődési Intézmények, amely szellemi és anyagi erőket egyesítve szol­gálja most már nemcsak a gyár, hanem a város valamennyi dolgozójának műve­lődési igényeit. A kezdeményezés kezdeti eredményeit látva, a város többi üzemei és szövetkezetei is elhatározták, hogy kö­vetik a koháázok példáját. Csatlakozó szer­ződésben rögzítették, hogy az egyesített intézményen belül kívánják dolgozóik mű­velődését biztosítani. AZ OLDALPART ÖSSZEÁLLÍTOTTA AZ ÓZDI KOHÁSZATI ÜZEMEK TÁJÉKOZTATÁSI ÉS PROPAGANDA OSZTÁLYA I Az ózdi gyárról 1847-ben készült rajz. Gyári panoráma- 1970.

Next

/
Oldalképek
Tartalom