Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-11 / 108. szám

A harmadik évtized A harmadik évtized derekán járunk. Egyre kevesebbet em­legetjük, emlegethetjük a múlt átkos örökségeit. A szomorú évtizedek emlékeitől — földszintes épületektől, rossz és olcsó szobroktól, vaskályháktól, de legfőképpen az emberekben le­rakodott hamis tudattól — nem könnyű szabadulni. Mégis, egyre kevesebbet kell hátratekintenünk és egyre többet gon­dolni a jövőre. Gondolkodni és tenni kell, hogy három év­tized elteltével végre befejezzük azt, amit a felszabadulás után annyi hittel, erővel, akarattal és annyi áldozattal el­kezdtünk. Kiállítás a jubileumon /I Lenin Kohászati Miivek alapítanának 200. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő ünnepségsorozatra a Bartók Béla Művelődési Központ képzőművész körének tagjai is, a maguk módján, méltóan készülnek. Kiállításon mutatják be legjobb atkotasmkm. Ez a néhány mondat tulaj­donképpen mottója lehetne a minap tartott tanácskozás­nak. melyen Tok Miklósnak, a városi tanács elnökhelyet­tesének vezetésével a város kulturális és egészségügyi helyzetét, terveit tárgyalták meg az illetékes szakembe­rek és a kerületi tanácsok ve­zetői. A vendéglátó ezúttal a II. kerületi tanács volt, a megbeszélésen azonban az egész város közeljövőjéről szerezhettünk benyomásokat. A hallgató számára — a ke­rület új és felújított intéz­ményeinek (iskolák, óvodák, könyvtárak, művelődési ház) — megtekintésén túl, a leg­több örömet az okozta, hogy a kerületek gazdái, a város vezetői mennyire alaposan ismerik Miskolc gondjait, és hogy a nagy tervek megva­lósítása közben soha sem fe­ledkeznek meg az olyan ap­róbb gondokról sem, mint amilyen egy könyvtár fűtése vagy egy cigányosztály ingye­nes élelmezése, esetleg vala­melyik iskolai szemléltető eszköz kiegészítése. A műveltség tárának két forrása A megbeszélésen egészen közeli és távolabbi feladatok­ról esett szó. A miskolci gye- • rekek perec esi tábora pél­dául már nem várathat, so­káig magára. (Két kerület is felajánlotta, hogy hozzájárul az úttörők nyári lakhelyének korszerűsítéséhez.) A gyer­mekek és az ifjúság jobb kul­turális és szociális ellátása egyébként is a fő helyet fog­lalta el a megbeszélésen. If­júsági park, játszótér, közle­kedési park létesítése szere­pelt többek között a javas­latokban. Az oktatásügy szak­emberei úgy érzik, hogy a 6—14 évesek több és szaba­dabb játék-lehetőséget érde­melnének. A kerületi taná­csok vezetői egyhangúlag megígérték, hogy a lakótele­pek építésével egyidőben ját­szóterekről is gondoskodnak. Az egész munkánk alapja — hangsúlyozta Tok Miklós —, az általános iskolai oktatás és a könyvtárfejlesztés. Az ál­talános iskolai hálózat — ezt a II. kerület nemrég épített, illetve most felújított intéz­ményei is bizonyítják — év­ről évre fejlődik, korszerű­södik. A könyvtárakról, klub­könyvtárakról ezt csak rész­ben mondhatjuk el. Ezért okozott általános örömet, hogy a II. kerület egy év alatt 50 ezer forintot fordít a könyvtárhálózat fejlesztésére. A könyvtárak egyébként a lakótelepeken is nagyon fon­tosok. Erre a célra akár la­kás is igénybe vehető —. ideiglenesen. \emcsak a pénzen múlik Az első elgondolásokat, terveket persze sokszor csak nagyon lassan követi a meg­valósítás. Ennek nem pusztán anyagi oka van. A népkerti játszótér építését például pusztán azért nem kezdték meg, mert még nem jelölték ki a területet. Ifjúsági sport­telepet is építene a város, ha megfelelő terület állna ren­delkezésére. A 07 katasz*rális hold nagyságú Városliget ter­ve (ezen belül ifjúsági és közlekedési park) már régen elkészült. Jó lenne megkez­deni a terület lépcsőzetes ki­sajátítását. A jövő képei Felmerült a megbeszélésen az ingyenes napközi otthonok megszervezése is. Szükség van erre a formára. De na­gyon fontos, hogy csak az igazán rászorulók kapjanak térítésmentes ellátást. A II. kerület cigányiskolája eddig is szép eredményeket produ­kált. De vajon szorítkozha- tunk-e pusztán az oktatási problémák megoldására — kérdezte a város főorvosa —, ha ezekről a gyengén táplált, ertőzéseknek kitett, tehetsé­ges gyerekekről van szó? Jó érzés volt hallani, hogy egyre gazdagodik a város. Rövidesen felépül a Bartók Béla Művelődési Ház utóda­ként a Vasas Székház, meg­nyílik az Ifjúsági Ház és ta­lán a vár is otthont adhat majd kulturális rendezvé­nyeknek. A jelenlevők egyet­értettek abban, hogy legfon­tosabb a meglevő intézmé­nyek korszerűsítése, fejlesz­tése. Az egynapos tanácskozást még sok munkás hétköznap követi. A körnek mintegy negyven festő, és nyolc-tíz szobrász tagja van; túlnyomó többsé­gük az LKM és a öiósgyőri Gépgyár fizikai dolgozója. A festők képzését — két cso­portban — Papp László és Seres János festő-, a szobrá­szokét Varga Miklós szob­rászművész irányítja. Mű­veikkel már több kiállításon szerepeltek, s mindig szép si­kert arattak. Tevékenységé­ért a kört nemrégiben — im­már másodszor — Kiváló együttes címmel tüntették ki. Az LKM jubileumán meg­rendezendő kiállításra szánt festményeket és szobrokat, a Népművészeti Intézet két szakembere a napokban zsű­A Petró-gyűjtemény kiál­lítását előreláthatólag augusz­tus végéig lehet megtekin­teni. Hogy mekkora hatása és sikere lesz, azt az első hét után még nehéz megjó­solni. de mindenesetre bizta­tó képet ad népszerűségéről és közönség-toborzó erejéről az első hét kétezemyi látoga­t0ia BORBÉLY LÁSZLÓ Karel Gapek a huszadik század egyik legjelentősebb írója. Majd minden műve új és új izgalmat jelentett, meg­hódítva Európa színpadait, könyvkiadását. Abból az író- t fajtából való volt, amelyik mindig izgalmas témákat, ta­lált, döbbenetesebbnél döbbe­netesebb ötletei voltak, ame­lyekkel közönsége érdeklődé­sét mindig fel tudta kelteni. És mégsem az önmagukért, művészi .megoldásaikért vágj ügyes ötleteikért híres írók közé tartozott. Nem, Capek ötleteit, fantáziája furcsa szü­lötteit egy korszak soha nem látott történelmi eseményei­nek előérzete táplálta. Művei társadalmi tettek voltak, a fasizmusban a világra sza­kadt borzalmak prófétikus előresejtései. Mégis Capek sikere para­dox siker volt: közönsége, mely végigborzongut látomá­sait, semmit se tett, hogy ez ne váljon valósággá, sőt, szin­te önként alázkodott meg, vette nyakába az igát. Ez a paradox siker magyarázza meg műveit is. különöskép­pen a televízióban tegnap be­mutatott A fehér kór című drámáját. Mert mi történt itt? Egy ember a véletlen folytán olyan lehetőségekhez jut. amelyek szakmájában világhírt, az emberiség szol­gálatát tennék lehetővé. De ő ezt a valójában korlátozott hatalmat olyan potenciális hatalomnak érzi, amellyel megvalósíthatónak vél törté­nelmet átalakító, megváltoz­tató tettet. És végül hová jut? Nemhogy kierőszakolhatta volna a világbékót. de saját szakmai eredményét is el­pusztítottak. ő maga is szin­te észrevétlenül pusztul el a történelmi vilwban. Hágóméi rizte, s több mint száz alko­tást talált megfelelőnek a bemutatásra. Ugyanakkor igen elismerően nyilatkoztak a kör munkájáról. T. I. A XI. miskolci fílmlesztivál programjából Lakatos Vince szép portré- filmjeit jól ismerik a mis­kolci nézők; a tavalyi feszti­válon a Bocskoromon van egy «iák című, riportfilm-ka- tegóriadíjat kapott. A művész az idén két versenyfilmmel szerepel a versenyen. A Magány a XVI. oberhauseni nemzetközi film- fesztiválon sikerrel szerepelt. Molnár Antalné Bánóczki Jú­lia 71 esztendős debeákpusz- tai asszony (aki egy elhagyott erdőszéli viskóban egyedül pergeti élete napjait) vallo­másait tárja a nézők eié szo­ciológiai hitelességgel a film. Lakatos Vince másik ver­senyfilmje a Paradicsom és pokol, mely az 500 éves rác­kevei görögkeleti szerb temp­lomot. annak freskóit, építé­szeti és falfestészeti reme­keit mutatja be. volt Capek sorsa is. Capek antifasizmusa egyértelmű, hamar ráérzett arra a Kö- zép-Európát, de túl rajta, az egész világot veszélyeztető szellemre, mely a revansból, a „marsallok"’ demagógiájá­ból fakadt. De alkotásaiban magányos humanistaként vet­te fel a harcot velük, hason­lóan a darabbeli doktor Ga- lénhoz, és hasonlóan maradt egyedül, halálra szánva önma­ga! a hazája hitlerista meg­szállása előtti percekben. Fi­gyelmeztetés és tehetetlenség egyszerre a most bemutatott drámája is. nagy víziójához, a miskolciak által a színház­ból jól ismert Harc a Szala­mandrákkal címűhöz hason­lóan. Doktor Gilén ábrándja. J megingás nélküli ragaszko­dása elképzeléséhez tiszte­letre méltó, és példává ma­gasodhatott az ellenállás na­pi megpróbáltatásaiban, de bizonyítéka annak is. hogy a történelmet nem lehet ilyen, tulajdonképpen anar­chista módon megváltoztatni. Mint ahogy a marsall létezé­se sem önmagából van, de terméke egy korszaknak, úgy a szemben állás sem valósít­ható meg egyéni tettként, an­nak is a tömegekhez kellett fordulnia. Capek kortársai közül a német Brachtet em­líthetném, aki hazája marsal- los-führeres világa ellenében éppen az ellenállás közösségi, osztályharcos meghatározott­ságát hirdette. De ugyanígy találta ezt az utat a mi Jó­zsef Attilánk is. Capek • szuggesztíven hívta fel egy nemzedék figyelmét egy szörnyű veszélyre, és ha megállításának módját nem is találta, megfogalmazta a szemben állás egyéni emberi irtE^ teW<áfí-lflpip*e*ét K. L. reggelig ÍTÉLETIDŐ Hatan vesztették életüket, és tizenkét ember megsebe­sült a portugál főváros kör­nyékén tomboló ítéletidőben. A vihar fákat csavart ki, meg­rongálta a telefonvezetéke­ket és háztetőket tépett le. Az özönvízszerű esőzés nagy károkat okozott a gyümölcsö­sökben és a szőlőskertekben. MERÉNYLET Bomba robbant egy ameri­kai cég isztambuli irodájában. A robbanás következtében az iroda és a szomszédos laká­sok ablakai betörtek. A rend­őrség feltételezése szerint a merénylet az Amerika-elle- nes tiltakozó hullám akciói közé tartozik. RÁLÖTTEK A TÖMEGRE A kelet-pakisztáni rend­őrség Kamarpara vasútállo­máson rálőtt a tömegre, mi­után az erőszakkal megszáll­ta az egyik szerelvényt. Ha­tan életüket vesztették, so­kan megsebesültek. VALLÁSI ZAVARGÁS Eddig 45 halálos áldozata van annak a vallási zavar­gásnak. amely a múlt héten robbant ki Bombay egyik külvárosában. EMBERRABLÓK FOGSÁGÁBAN Walter Lambach repülőez­redes, az USA fokvárosi fő­konzulátusának helyettes ha­ditengerészeti attaséja a hi­vatali órák lejártával elhagy­ta a főkonzulátusi épületet, s azóta nem tudnak róla. Az ameri Icai konzul bejelentette, hogy értesülése szerint Lam­bach alezredes emberrabkük fogságában van. MUNKANÉLKÜLISÉG Rendkívül meggyorsult a munkanélküliség növekedése az USA-ban közli a legújabb hivatalos statisztika. Április­ban 300 ezren vesztették el állasukat, és a munka nélkül maradtak száma megközelíti a négymilliót. A munkanél­küliek azért 'maradtak állás nélkül, mert a kormány ész­szerűben gazdasági politikát folytat az infláció megféke­zésének ügyében. STERILIZÁCIÓVAL VÉDEKEZNEK Az amerikai férfiak egyre nagyobb száma sterilizáció­val védekezik a gyermekál­dás ellen. Tavaly a becslések szerint 75 ezer férfi vetette alá magát önként a sterilizá­ciónak. A műtéttel foglalkozó szövetség becslése szerint két­millió amerikai férfit és nőt sterilizáltak. MAJOMFOG ÁTÜLTETÉSE Néhány íormozai orvos si­keresen megoldotta a\ ma­jomfog emberi igénybe való átültetését. A két és fél év­vel ezelőtt 18—20 évesekben átültetett 95 majomíog közül 93 még ma is kifogástalan. JELENTÉS A FÖLMOSÓVEDERRÖL Az 52 esztendős Karlsko- ga-i Maja Ekelőf sohasem hitte, hogy naolószerű ...Je­lentés a íölmosóvederről” fel­jegyzéseit svéd regénydíjjal tüntették ki. A 25 ezer ko­ronás dii átvételekor kijelen­tette; képtelen megérteni, mi különöset találtak feljegy­zésein. HAJTÖVADÄSZAT Kétszáz rendőr vesz '-ésat a hajtóvadászatban. hogy kézre kerítse a grenöblei po­kolgépes robbantókat. Egy héten belül 9 pokolgépes me­nen«^ történi. egészült ki. A képtári végre egy olyan kiállítás, amely az egyszerű tárlatlátogatótól a művé­szettörténész szakemberig mindenki számára mond va­lamit. Az egyszerű látogató­nak azért, mert az itt lát­ható nyolcvan kép szinte egy kis „nemzeti galéria”-ként sorakozik fel a Képtár há­rom termében. Dr. Petró Sándor ugyanis nem egy-egy művész, vagy művészcsoport oeuvrejének összegyűjtését tűzte ki céljául, gyűjtemé­nyében a XVIII. századtól napjainkig szinte minden je­lentős művész képviselve van. sőt a legnevesebbek kisebb kollekciókkal is. Éppen ez a komplexség adja az anyag esztétikai értékén felüli di­daktikai értékét: a néző egy­más mellett és egymás után találkozik mindazzal a tö­rekvéssel, ami művészetün­ket az utolsó kétszáz évben jellemeze. A lírai bieder­meier " családi portrékon, múlt század közepi történel­mi kompozíciókon át Mé­szöly gyöngyházas finomsá­gú plen-air tájaiig. Szinyei Merse Pál üde Lilavirágos rét-jétől Nagyhangú n át a Nyolcak konstruktivizmusáig. Csontváry és Gulácsy lírá­jától Czóbel expresszioniz- musáig, szocialista festőink: Derkovits és Dési Huber István alkotásáig. Ma megkezdődtek az Írás­beli érettségi vizsgák; négy év munkájáról adnak számot a nagydiákok. Szombat este — a miskolci középiskolák között utolsónak — elballag­tak a Kilián Gimnázium ne­gyedikesei is. Mint ballagási meghívójuk hirdette, iskolá­juktól és Diósgyőrtől búcsúz­tak. Tiszteletükre visszafiata­lodott a vár is. és fényben ragyogva fogadta az iskolából fáklyák sorfala között udva­rara érkező 138 negyedikest — Felejthetetlenne akartuk tenni számukra ezt a napol — nyugtázta Palumby Gyula igazgató az eseményt —. hogy mindig emlékezzenek rá. ho­gyan ballagtak. Mikor pedig a Madách Színház művészeit megkértük, hogy a régi diák­élet legjobb ismerőinek, nagy íróknak, költőknek műveivel búcsúztassák növendékeinket, Ezen túlmenően azonban a szakember sem hagyhatja fi­gyelmen kívül e tárlatot, hi­szen a kiállított művek nagy része muzeális értékű, a Ma­gyar Nemzeti Galéria kiállí­tásainak is becsületére vál­na. Elég talán itt a Szinyei- portrékra, Csontváry Öreg halász-ára. Mandulavirágzás­ára, a F erenczy-képekre, á két, Magyarországon szinte egyedülálló Moholy-Nagy kompozíciódra utalnunk. A bemutatott harminc kis­plasztika kisebb korszakot fog össze, de a válogatás itt is szerencsés volt. A század- forduló akadémikus művei mellett Pátzay. Medgyessy Ferenc, Vilt Tibor alkotásai szerepelnek. Külön kiemel­kedik a Borsos-anyag: egy monumentális egyszerűségű bazalt Barcsay-fej, Petró Sándor portréja és néhány jelentős, egyedi domborműve. A müvek bemutatása mel­lett érdemes felfigyelni a ki­állítás katalógusára. A Mis­kolci Képtár nem kis terhet vállalt magára, amikor egy ilyen nagyszabású és költ­séges sorozatot elindított. Az általános bevezető részen kí­vül minden szereplő mű­vészről közli a legfontosabb adatokat. Sajnos, elég drá­ga, pedig főleg a tanulóifjú­ság tudná nagy hasznát venni. a következő eviol> am oknak is példát mutattunk. tg> le­het méltón búcsúzni a va­rostól* az iskolától. Rulikay Ottó. a Madach Színház igazgatója 1960-tól 1964. februárjáig volt a Mis­kolci Nemzeti Színház igaz- gátója, Káldi Nóra többek között az Ahogy tetszik Phoe- béjét, a Nem élhetek muzsi­kaszó nélkül Pólikáját, Bodor Tibor pedig Az ember tra­gédiája Luciferét játszotta Miskolcon. — Gyerekeknek játszani mindig öröm, Miskolcra pe­dig különösen szívesen jöt­tünk — mondta Ruttkay Ot­tó. Mi is emlékeztünk az itt töltött időre, mikor a fiatalok diákemlékeil idéztük. Ütra- váléként pedig József Attila. Radnóti Miklós. Karinthy Frigyes. Szabó Lőrinc, Váci Mihály szavait adjuk. (gyarmati) A Petró-gyűjtemény képei, szobrai KÉT ÉVSZÁZAD ' MAGYAR MŰVÉSZETE Miskolc tárlatlátogatói a Petró-gyűjtemény darabjaival két évvel ezelőtt már találkozhattak a Herman Ottó Múzeum­ban. A mostani kiállítás azonban teljesebb, újabb művekkel A kerületek gazdái a jövőről tanácskoztak Emlékeznek — útra készülnek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom