Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-09 / 107. szám
Pérrtek esti premier Csárdáskirálynő Fényes Márta nagyon megkönnyíti az újságíró dolgát, aki sztereotipiák helyett, (amennyire ezt képességei engedik) szeretne valami újat, érdekeset mondani, még akkor is, ha ezerszer játszott „nemzeti operettünkről” van szó. A mű bizony már évtizedekkel ezelőtt felfedeztetett, s nem marad más, „csak’’ az előadás. Sokan azt mondják: a Csárdáskirálynőt nem lehet elrontani. Mások: mi újat hozhat ez az operett? Megint mások: Csak — a színháztörténetbe bevonult — fővárosi produkció lehet a mérce. A vendégként Miskolcra jött rendezőnek van kedve, ereje, fantáziája és lebilincselő színházi rutinja, hagy minden felsorolt véleménnyel vitázzon. És a tegnap esti előadás azt bizonyítja, hogy nem marad alul ebben a vitában... Igaz, az első kép némi csalódást okoz. (Nem tudni, hogy Suki Antal díszlettervezőnek a pénze vagy az invenciója volt kevés.) A korabeli orfeumok intimebb, fülledtebb légkörű szórakozóhelyek voltak. Persze, ebben a térben is lehet játszani, s a játék átforrósíthatja a falakat. A játék és a korfestés ennek az előadásnak az egyik legfőbb erénye. A harmadik felvonás nyitó képsorát (zseniális rendezői ötlet) akár a Csárdáskirálynő előjátékaként is meg lehetne eleveníteni. Felvonul itt a boldog békeévek minden ismert alakja (katona, kokott, nörsz, pajkos polgárlánykák, szerelmet zsaroló szépfiúk és a szerelmet jól megfizető éle- medettebb korú üzletemberek stb.) Ennek a vitézkötéses, arany - sujtásos, klakkos-frakkos világnak a felszínén úszik mesénk csónakja. (Ez a rendezői elképzelés végre rangos feladatot adott a tánckarnak és a statisztériának is.) A Miskolci Nemzeti Színház vezető színészei pedig eljátszhatják operettirodalmunk hálás és rangos szerepeit. Külön öröm, hogy nagyobb átéléssel, őszintébben, szólaltak meg, mint ahogy ez a műfajban szokásos. Zeneileg jól megalapozott, igényes játékmesteri munkáról valló és nagyon fegyelmezett előadás a mostani. (Reméljük, később sem csiklandozza majd a szereplőket az operett ördöge.) A „Te rongyos élet” című betéttől — melynek egészen új t kánkános koreográfiája Fényes Mártát és Roboz Ágnest > egyaránt dicséri — már sem-» mi sem zavarja örömünket. (Igen jó a II. felvonás díszlete, a befejező részben pedig néhány jelzés is elég hangulatot kelt.) Máiké Éva eljátszhatta régen várt szerepét: Cecíliát, Mindent elhiszünk neki, de többet várunk tőle. Tehetsége, színészi eszközei alkalmassá tennék rá, hogy a lejtőn felfelé haladó egykori sanzonett olykor-olykor jobban kibújjon a hercegnői maszk alól. Egyszóval a figura karikatúráját is szívesen látnánk, aki időnként cinkosan összekacsint velünk. Várhegyi Mártánál ritkán látni őszintébb, érzőbb Szilviát. Nemcsak zenei kultúrája lebilincselő, hanem játéka is, mellyel meghazudtolja a csillogó primadonnákat. Partnere, Rózsa Tibor Edvin szereA XI. miskolci filmfesztivál programjából Préda Tibor Első az elsők között című népszerű-tudományos filmje a legnagyobb magyar fizikus, Eötvös Loránd tudományos munkásságáról ad rövid áttekintést. A laikus számára is érthetően ismerteti az Eötvös-inga lényegét, melyet a tudós gravitációs vizsgálatai során szerkesztett meg. s mellyel a földi nehézségi erők helyi változásai mérhetők. A film arra is rámutat, hogy a nagy magyar fizikus tudományos munkássága kísérleti alapot szolgáltatott Einstein általános relativitás- elméletéhez. pében már a hagyományosabb bonvivánokra emlékeztet. Mindenekfölött élvezhetjük szép hangját, mely soha nem enged az annyiszor csábító szentimentalizmus- nak. Komáromy Évát hónapok óta nem láthattuk színpadon, Markaly Gábor pedig most játszotta első operettszerepét. így Stázira és Bóni- ra különösen kíváncsiak voltunk. Komáromy szép volt, fiatal, könnyűvérű, táncoskedvű. Szóval igazi Stázi. Markaly még dolgozik. Igaz, kitűnően. Hangja kellemes meglepetés. További, dicsérő jelzőinket (már nem sok maradt) Fehér Tibornak és Füzesi Ottónak tartogatjuk. Miska és Kerekes Ferkó gazdag, míves munkára vall. Hogy mindehhez még sok egyéni báj is társul, arról a színészek igazán nem tehetnek... Kanalas László Leopold Mária szerepében legjobb formáját nyújtotta, és ugyanezt mondhatjuk a többiekről is. He- rédy Éva dirigálásában akár igényes lemezfelvételre is vállalkozhatna a zenekar, Hruby Mária jelmezei pedig nem nélkülözték sem a fantáziát, sem a gazdagságot. GYARMATI BÉLA Ma délben ünnepélyesen megnyílt A Miskolci Galéria rajzkiállítása A Magyar Képzőművészek Szövetsége Észak-magyarországi Területi Szervezete, a Műcsarnok és a Miskolci Galéria igen dicséretes fáradozásaként ma délben a Miskolci Galériában ünnepélyesen megnyílt az Észak-magyarországi festő- és grafikusművészek rajzkiállítása. A tárlatnyitást Gál Károly és Brand Éva hegedűművész műsora vezette be, majd ezt követően dr. Hetényi György, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztályának vezetője köszöntötte a képzőművészet barátait és megnyitotta a kiállítást. A tárlaton 15 művész negyvenkilenc munkája látható. Az észak-magyarországi képzőművészek munkásságát jól ismerő látogató is örömmel állapíthatja meg, hogy néhány ritkábban szereplő művész is jelentkezett rajzaival. Jóleső érzéssel mustrálgattuk Dala József hangulatos tájképeit, Teliinger István feszes kom- pozíciójú rajzait. Keller Lívia nevével sem találkozunk gyakran, éppen ezért jó törekvés volt a kiállító szervek részéről, hogy a kört egy kissé tágították. (Ugyanakkor sajnáljuk, hogy a salgótarjáni és más vidékeken élő észak-magyarországi művészek nagy számban maradtak távol.) * A festészet, a grafika, a szobrászat „alaptudományát” nem egyformán birtokolják képzőművészeink. Ez különben kiviláglik a most megnyílt kiállítás válogatásából is; az igényesebb témákat festészeti eszközökkel fogalmazták meg. Az akvarell-ha- tású képek a tökéletes kompozíció ellenére is azt a hatást keltik, hogy festmények előtt áll az ember. A képzőművészet műhelytitkait sejteni akaró tárlatlátogató szívesen találkozott volna igazi rajzvázlatokkal, ceruzamunkákkal, rajzzal megszenvedett tanulmányokkal. A kiállítás összhatásában alig különbözik egy hagyományos festészeti, illetve grafikus tárlattól. Ellenvetésként joggal mondhatják: a cél nem volt más, mint Észak-Ma- gyarország festő- és grafikus- művészeinek rajzmegoldású képeit a falra helyezni. A látott munkákkal nem vitatkozunk, hiszen Feledy Gyula Hősök emlékezete című, látomásszerű rajzsorozata, Kunt Ernő néhány műve (ezek közül a Bükki lovas és a Pásztor lapunk hasábjain is megjelent), Lukovszky László, Seres János, Barczi Pál, Bozsik István és mások munkái változatosan vallanak a rajzművészet kifejező erejéről. Ha hiányérzetünk támadt, az a már említett felvetésünkkel kapcsolatos, mivel úgy véljük, a festő- és grafikusművészek rajzkészsége képes esztétikailag változatosabb élményt nyújtani, mint a május 19-ig látható 49 kiállított kép. (p—I) Negyvenezer könyv új hajléka Ismét nyitva a város könyvtára Csaknem négyezer könyvtár- és irodalomszerető olvasó és szakemberek várták türelmetlenül, hogy megnyíljon Miskolc belvárosának egyik leglátogatottabb könyvtára, a Szabó Lőrinc fiókkönyvtár. Ma délelőtt 11 órakor a Művészklubban meghívott vendégek találkoztak a város vezetőivel és a szakemberekkel. Az országos szervek képviseletében pedig Kondor Istvánná, a Művelődésügyi Minisztérium könyvtári osztályának vezetője és Gerö Gyula,, a Könyvtáros című szaklap szerkesztője hallgatta végig Marcziniák Sándorné, Miskolc m. j. város Tanácsa Művelődésügyi Osztálya vezetőjének megnyitóját 12 órakor, a könyvtár ünnepélyes átadásakor. Az ünnepi eseményt miskolci művészeknek az alkalomhoz illő produkciója tette még emlékezetesebbé. Gál Károly Bach: g- moll adaggióját szólaltatta meg hegedűjén, majd Dobos Ildikó, a Miskolci Nemzeti Színház művésze, a könyvtár névadójának. Szabó Lőrincnek Tücsökzene című versciklusából adott elő költeményeket. Szabó Lőrinc, a költő és az irodalmár beszél a versekben könyvtárról, könyvekről. Miskolcról, hazaszeretetről : „Könyvek, széthurcoltatok a világ minden részébe! Oh, hány agyon át, hány leiken át, poklokon, egeken, hányszor és hová, s mily szeszélyesen, vittetek !...** j Szépirodalmi, képzőművészeti, idegen nyelvű könyvek sorakoznak példás rendben a polcokon, hogy újra betöltsék t a költő által megjelölt hivatásukat. Hetven különböző magyar és külföldi folyóirat, 35 ezer kötet magyar nyelvű, mintegy 5 ezer kötet idegen nyelvű könyv, 500 hanglemez és folyóiratok sokasága vár olvasókra és kölcsönzőkre. Három főfoglalkozású könyvtáros áll majd az olvasók rendelkezésére. Hétfőn délelőtt 10 órakor a belváros lakossága és a környező iskolák diákjai újra birtokukba vehetik Miskolc legmodernebb könyvtárát. A 800 ezer forintos beruházással ragyogóan modernné és otthonossá varázsolt könyvtárat bizonyosan olyan szeretettel látogatják majd az olvasók, ahogyan a munkatársak hetek óta fáradoztak a szépítésén, s szombat és vasárnap kivételével mindennap délelőtt 10-től este 7 óráig várják vendégeiket. (makai) Régészek találkozója Dr. Bohuslav Novotny professzor vezetésével a napokban külföldi régészcsoport járt Miskolcon, a Herman Ottó Múzeum vendégeként. A bécsi és pozsonyi egyetemek régészeti tanszékeinek tanárai és hallgatói nagy érdeklődéssel tanulmányozták a múzeum gazdag régészeti anyagát és kiállítását. Elismeréssel nyugtázták az új kutatások, ásatások eredményeit, a geleji bronzkori temetők, Miskolc környéki római kori települések leletanyagát, a fügödi, bükkaranyosi, szikszói bronzkincseket. A látogatás eredményeképpen megállapodás született tudományos publikációk, régészeti évkönyvek cseréjéről és az intézmények közötti szorosabb együttműködésről. Csengobúcsú Kedves hagyománya van a ballagásnak az egész országban, de bizonyára sehol sem tekinthet vissza olyan régi múltra, mint a 439 éves sárospataki gimnáziumban. Itt a neve is más: nem ballagásnak, hanem csengőbúcsúnak hívják arról az öreg csengőről, amely, nek szavára a híres diákok egész csapata tódult valamikor a kollégiumban a hajdani professzorok leckéire. S most, szombaton a mai negyedikesek gyűlnek köréje, és régi szokás szerint megtartják hagyományos csengőbúcsújukat. Szinte mozdulni sem lehet ilyenkor a kollégium udvarán, olyan sokan sereglenek egybe Borsod közeli és távoli községeiből szülők, rokonok, aztán az itt maradó társak, tanárok és maguk a patakiak, mintegy 4—5 ezren. Megilletődve nyit sorfalat a közönség, amikor a végzősök az utolsó óra után tantermükből az udvarra érkeznek. Lassú menetben — kezükben parányi vándorbottal és hátizsákkal, kabátjukon a maturandus-szalag- gal, pár szál nefelejccsel — oda sorakoznak a virággal koszorúzott öreg csengő alá, s felhangzik a hagyományos pataki diákdal: válásra int immár az őrá, Még egy pohárral búcsúzóra. Fiúk, aztán megyek, megyek, Elválásom néktek ne fájjon, Fiúk, fiúk, isten megáldjon, Isten megáldjon, elmegyek . . . Egy negyedikes lép az emelvényre, és társai nevében meghatódva búcsúzik az iskolától, tanáraitól, a diákoktól, az ősi várostól. Utána újabb diákdal csendül, az iskola egykori, híres zenetanárának, H. Bathó Jánosnak Szigethy Ferenc borsodi költő versére írt szerzeménye: Bodrog partján van egy város, Én is laktam benne . . . Az itt maradók nevében előbb az iskola igazgatója, majd egy harmadikos diák mond búcsúszavakat, mire ismét egy régi dal következik: Kezemben van már az úti levelem, Nem diák már Patakon az én nevem. Sok víz lefoly’ még addig a Bodrogon, Míg engemet újra láttok Patakon. Közben az iskola főpedellusa megkongatja az öreg csengőt — utoljára. De szavára a negyedikesek már nem a tanterembe mennek, hanem a nagyporta felé veszik útjukat. És a hatalmas kovácsoltvas-kapu előtt cseng- bong tovább a búcsúzó dal utolsó versszaka: Nyitják is már előttem a nagykaput, De sokfelé ágazik itt el az út. Ügy széthullunk, mint az őszi levelek, A feledés mindnyájunkat eltemet... A GYILKOS BEADVÁNYA A Martin Luther King meggyilkolásával vádolt James Earl Ray beadvánnyal fordult a bírósághoz, s ebben ismételten perújrafelvételt kér. Egyben közölte, hogy volt ügyvédje megígérte: szabadon bocsátják, ha beismeri bűnösségét King meggyilkolásában. LEESETT A 11. EMELETRŐL Halálos baleset történt Pécsett egy lakásépítkezésen. Kőszegi János 23 éves segédmunkás a készülő 11 emeletes lakóház legfelső részéről leesett. A szerencsétlenül járt ember még a műtőben meghalt. SZERENCSÉTLENSÉG Lakóházakra zuhant egy amerikai katonai repülőgép. A gép két pilótája szörnyethalt. A szerencsétlenség oka egyelőre ismeretlen. SS-PRIBÉKEKET ÍTÉLTEK EL Az esseni bíróság 7 és fél évi, illetve 8 és fél évi börtönbüntetésre ítélte Ernst Sander és Erwin Busta volt SS-pribékeket, mert a második világháború idején részt vettek náci haláltáborok foglyainak kivégzésében. ELGAZOLT EGY KISLÁNYT A hajdúhadházi vasútállomás területén szabálytalanul irányította egy szerelvény tolatását B. Kovács Antal 46 éves MÁV-vontatóvezető és így az elgázolta a síneken áthaladó 7 éves Papp Katalint. A kislány olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. A rendőrség megindította az eljárást B. Kovács Antal ellen. SZERENCSÉS NYERTESEK Az OTP-nél letétbe helyezték a 18. fogadási hét egyik 13 plusz 1 találatos szelvényét. A nyereményt közös játékkal érték el. Tóth Katalin, Zöld Tibor és KölkedL Lajos, a soroksári vasöntöde dolgozói. Nyolc szelvénnyel játszanak hármasban. A 337 530 forint nyereményt május 14-én fizetik ki nekik. ROBBANÁS / Hajnalban hatalmas robbanás rongálta meg a belgiumi jugoszláv nagykövet brüsszeli rezidenciájának bejáratát és a szomszédos épület ablakait is bezúzta. A merénylet terrorista emigránsok műve. Emberéletben kár nem esett. DIAKHALÁL Venezuelában diákok tüntettek az USA kambodzsai inváziója ellen. A rendőrség tüzet nyitott, két diák meghalt. VALLÁSI ÖSSZECSAPÁSOK Vallási összecsapások során 13 személy meghalt, közel 300 pedig megsebesült Indiában, a Maharastra állambeli Bhiwainiban. 200 személyt letartóztattak. EGYMILLIÓN FELÜL Az Unita közzétette annak a felmérésnek adatait, amely az Olasz Kommunista Párt taglétszámára vonatkozik. Eszerint 1 405 909 tagja vaa az Olasz KP-nak.
