Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-08 / 106. szám

Az NDK ünnepe Jó barátokra találtunk Miskolcon Tegnap elutazott Miskolcról az NDK főiskolai küldöttsége, amely egyetemünk vendégeként e hét elejétől tartózkodott városunkban. A küldöttséget elkísérte a magdeburgi Liberal-Demokratische Zeitung főszerkesztője, Joachim Kirmis, aki benyomásairól a következőket Irta lapunknak. í-uszonot esztendeje annak, gy a szovjet hadsereg, vég- ó csapásokat mérve a hitle­rista haderőre, nemcsak a megszállt európai országokat, hanem- a- német népet is fel­szabadította a fasizmus halá­los szorításából. Ezt a napot a felszabadulás ünnepeként tartják nyilván az NDK-ban, hiszen a szovjet hadsereg győzelme tette lehetővé, hogy a hajdani náci birodalom egy részén valóban szabad, de­mokratikus fejlődés bonta­kozzék ki. Itt hajtották végre következetesen a nácitlaní- tást, a demilitarizálást, és mialatt a nyugati zónákban újra felütötte fejét az újfasiz­mus, hatalomra kerültek a monopóliumok urai, vissza­tértek a náci tábornokok, itt megvetették az alapját a ké­sőbb megalakuló első német munkás-paraszt államnak, az NDK-nak. Amikor az amerikai impe­Miskolci bundák exportra Korábban Csehszlovákiába és Svédországba szállított bundákat a Miskolci Szűcs Ktsz. Jelenleg három nyugati országba, Franciaországba, -Hollandiába és az NSZK-ba exportálnak bundákat. Frankfurtba 359 kínai gida- kabátot. Amszterdamba 278 pézsma- és dankáli bundát szállítanak. A párizsi Grub- ner-cég a pézsmakabátok után érdeklődik, s most har­mincnyolcat rendelt belőlük. A szövetkezet ezeket a kabá­tokat bérmunkában készíti, az alapanyagot a külföldi megrendelőktől kapják. rialisták előretolt bázisuknak megalakították a Német Szö­vetségi Köztársaságot, létre­jött az NDK*, amely ma hatal­mas akadályt jelent az új há­borús tervek, a nyugati táma­dási elgondolások útjában. Megalakulása óta óriási nem­zetközi tekintélyre tett szert. Fejlett ipara a világ első tíz államáé között foglal helyet, kiterjedt gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezik az egész világon. A Varsói Szerződés és a KGST résztvevőjeként nagy­ra becsült' tagja a szocialista tábornak; olyan állam Euró­pa közepén, amelynek rész­vétele nélkül, e térségben egyetlen nemzetközi problé­ma sem oldható meg. Felszabadulása évforduló­ján testvéri jókívánságunkat küldjük az NDK népének, és további győzelmeket kívá­nunk a szocializmus építésé­ben. A KISZ Miskolc városi Bi­zottságának irányítása alá tartozó KISZ-szervezetek a győzelem napjának tisztele­tére május 4-től 9-ig gyűlé­seken tiltakoznak az újjáéle­dő és revansra vágyó fasiz­mus, valamint az amerikai imperializmus indokínai há­borúja ellen. A gyűléseken Tíz esztendeje áll baráti kapcsolatban egymással a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem és a magdeburgi Otto von Guericke Technikai Főiskola. E kapcsolat tette le­hetővé, hogy az egyetemen töltsünk néhány napot. Benyomásaink olyan sok­rétűek, hogy minden bizony­nyal hetekre lesz szükségünk, amíg feldolgozzuk azokat; különös tekintettel arra, hogy delegációnk minden tagja először járt Magyarországon. Miskolc sok mindenben részt vevő fiatalok szolidari­tást vállalnak a hősiesen küz­dő vietnami és kambodzsai néppel. Tiltakozásukat táv­iratokban és szolidaritási levelekben fejezik ki. melye­ket az Országos Béketanács nemzetközi titkárságának küldenek meg. hasonlít Magdeburghoz. Mind a kettő állandóan növekvő, fontos ipari központ, s mind a két város központja a tudo­mányos kutatásnak. Miskolc- nak mindenesetre jelentős előnye, hogy tekintélyes ipa­ra ellenére szép természeti környezettel dicsekedhet, cso­dálatos létesítményekkel rendelkezik, és szemet gyö­nyörködtető vendéglátóipari egységei vannak, mint példá­ul az „Alabárdos”. Amíg a magdeburgi technikai főisko­la az NDK nehézipari váro­sának központjában fekszik, Miskolc egyetemvárosa na­gyon szép tájon terül el, ami külön örömet jelenthet a hallgatóknak. Az egyetemen a fogadós felülmúlta képzeletünket. De­legációnk minden segítséget megkapott a tapasztalatcseré­hez. Különös örömünkre szolgált, hogy találkozhat­tunk az egyetem pártvezető­ségével és dr. Zambő János rektorral. Igen mély benyo­mást tett ránk az a barátság is, amellyel a városban fo­gadtak bennünket. Meggyőződésünk, hogy a két főiskola baráti kapcsola­tát tovább kell mélyíteni, ta­pasztalataikat kölcsönös hasz­nukra még nagyobb mérték­ben kell kicserélni, hiszen ez­zel a szocialista államok kö­zösségét is erősítjük. Azzal a véleménnyel utazunk haza: ahogy Miskolcon kialakítot­ták az egyetem és az üzemek kapcsolatát, ezzel megoldot­ták az elmélet és gyakorlat egységét. Egyébként nemcsak a mis­kolci egyetem és a magdebur­gi technikai főiskola áll kap- csalatban egymással. Ugyan­ez mondható el a Lenin Ko­hászati Művek és a magde­burgi Ernst Thälmann nehéz­ipari kombinátról. Reméljük, hogy a két város vezetősége is kapcsolatot teremt majd egymással, hiszen az ilyen gyorsan növekvő városok (Magdeburgnak 270 ezer la­kosa van) számos közös kommunális problémával küzdenek. Most, amikor búcsút ve­szünk kedves vendéglátóink­tól, az az érzésünk, hogy Mis­kolcon jó barátokra találtunk. Szívből kívánjuk nekik, hogy továbbra is sikeresen fej­lesszék városukat. JOACHIM KIRMIS Egészségügyi hónap kezdődik A városi Vöröskereszt és az üzemorvosok tudományos társasága felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából május 15-től június 15-ig üzemegészségügyi hónapot szervez Miskolc üzemeiben. Az üzemegészségügyi hónap célja, hogy ráirányítsa a fi­gyelmet az egészségügyi kér­désekre, javítsa az együttmű­ködést az üzemek műszaki dolgozói, tömegszervezeti ve­zetői, valamint az üzemegész­ségügyi feladatokat ellátó dolgozók között. Az üzemegészségügyi hó­nap idején orvos—műszaki találkozóra, alkoholizmus el­leni ankétra (gyümölcslé-kós­tolóval egybekötve), üzemi orvosi szemlékre és egészség- ügyi előadásokra, filmvetíté­sekre kerül sor. A második napon Második napja tart a bor­sodi vegyésznapok rendez­vénysorozata. A MTESZ-szék- házban ma délelőtt dr. Bog­nár János tanszékvezető egyetemi tanár megnyitója után a fizikai és analitikai kémiáról és a mezőgazdaság kemizálásáról hallhattak ér­dekes előadásokat a vegyész­napok résztvevői. A rendez­vénysorozat vendégei ebéd után kirándulnak Sárospa­takra és Tokajba. Protekciós megálló A Matyó Táncegyüttes Pécsre utazik Fiatalok ünnepük a győzelem napját A bükkábrányi lignit A Magyarhoni*Fö4dtaniJTár. sulat Észak-Magyarországi Szakosztálya és a Magyar Geo­fizikusok Egyesületének alföl­di csoportja tegnap közös szakülést rendezett Miskol­con, a MTESZ-székház Sze­mere utcai termében. A dél­utáni előadásokon többek kö­zött a bükkábrányi lignit földtani viszonyairól, a bá­nya- és erőmű-telepítés lehe­tőségeiről tartott előadást Pálfy József okleveles bánya­ipargazdasági mérnök, az OFKFV észak-magyarországi üzemvezetőségének főgeoló­gusa. •• Ötezer torint előleg Munkából tért haza In- czédi Lászlóné, aki Miskol­con, a Kilión-délen, szövet­kezeti lakásban lakik. Ijed­ten, sietve szedte elő a kul­csot, mert bérűről furcsa zajt hallott. A megdöbbenéstől majd hanyatt esett. Az egész lakás vízben úszott. A távfű­téses lakásban a radiátor­ból karvastagságnyi sugár­ban ömlött a víz. Kétségbe­esetten rohant segítségért, majd a történteket jelentette illetékes helyen is. A kár ez­rekre volt becsülhető. Tönk­rement a parkett, megsíny­lették az „árvizet” a bútorok és a falak is. S ekkor jött a segítség. Az Állami Biztosító szakemberei — miután volt háztartási biz­tosítása — hozzáláttak a ká­rok felbecsüléséhez, ami még tart. Addig is. amíg a kár mértékének megfelelő össze­get meg nem állapítják, öt­ezer forintot előlegként már kifizettek a legsürgősebb ki­adósok fedezésére. A menetrend a vasút törvénye, a közlekedés alkotmánya. Megsérteni szigorúan tilos. Csakhogy erre a tilalomra a Ka­zincbarcika—Miskolc vonalszakaszon nem nagyon figyelnek. A hangszóró segítségével a kazincbarcikai állomáson is egy­értelműen közük: a 7 óra 31 perckor induló vonat „a menet­rend szerint csak Sajószentpéteren és a Gömöri pályaudvaron áll meg”. Az utasok viszont meglepetéssel tapasztalják, hogy — a menetrend ellenére — van még egy közbeiktatott meg­álló: a repülőtér. Sokan örülnek ennek, hiszep aki a vásár­térre igyekszik, előbb jut célhoz. Akik azonban munkába siet­nek, bosszankodnak, mert számukra a néhány perces idővesz­teség is sokat jelent. A MÄV illetékesei tudnak erről a „forgalmi epizódról”, amely egy házi rendelkezésből ered. E szerint a vonat azért áll meg. hogy a szolgálatba igyekvő vagy onnan hazatérő vas­utas dolgozók közlekedését — miután kötetlen utazást biz­tosító jegyük van — megoldják. De elfogadható-e ez a gya­korlat? A veszély akkor is veszély, ha ezen az állomáson civil uta­soknak le- és felszállni tilos. E tilalmat ugyanis senki sem tartja be, s ha netán mégis történik egy baleset, e tilalom senki felelősségét nem zárja ki. T. F. Frederic Brown 6 Carson elvigyorodott. ■ így nem megy a dolog. De arcára fagyott a vigyor, amikor lehajolt, hogy meg­vizsgálja a sebet a lábán. A kő érdes széle jó néhány hü­velyk hosszú sebet ütött. Erő­sen vérzett, de a vágás nem látszott túl mélynek. Nem va­lószínű, hogy az ütőér meg­sérült volna. Ha a vérzése el­áll, nincs baj. Ha nem. annál inkább. Egy valami kárpótolta a sebért: megismerte nz erőtér szerkezetét! Előrelépett, kezével tapo­gatózva maga előtt. Egyik ke­zébe homokot markolt, az­után mindkét kezével előre­sújtott. A homok — átment, a keze nem ... — „Szerves és szervetlen anyag! Ez lenne a dolog nyit­ja? Nem, hiszen a döglött gyík átjutott! És egy gyík akár élő, akár halott, min­denképpen szerves anyag! Esetleg a növényi élei sem?... Letört egy gallyat és előre­döfött vele. A gally simán átment egészen addig, amíg a tövét markoló keze az- erő­térbe nem ütközött. Ekkor természetesen megakadt... Ö nem tudott átjutni és a gömb sem képes erre.. . De a kövek, a homok, a döglött gyík .. . Nos, vajon mi a hely­zet egy élő gyíkkal? Addig kutatott a bokrok tövében, amíg sikerült elcsíp­nie egyet. Elhajította az erő­térfal feré, de az visszaesett és elfutott a kék homokban. Amennyire meg tudta ítél­ni, a probléma megoldódott. Az erőtér csak az élőlények számára létezett. Halott vagy szervetlen anyag számára át­hatolható ... Erről megbizonyosodva, Carson figyelme ismét sebe­sült lába felé fordult. A vér­zés csökkent, tehát egyelőre nem volt szükség kötésre. De vízre igen — ha egyáltalán létezik az itt... Vízre, hogy kimoshassa a sebet. Víz! A gondolat hirtelen ráébresztet­te, hogy milyen rettenetesen szomjas. Vizet kell találnia, arra az esetre, ha ez a dolog nagyon elhúzódik ... Enyhén bicegve bejárta sa­ját térfelét. Víznek nyomát sem találta. Az Indiai-óceánban levő Kókusz-szigeteken megkezd­ték a világ első műanyag- pénzének hivatalos készítését. A pénz alapanyagául olyan műanyagot választottak, ame­lyet jól lehet formába önte­ni és emellett igen tartós. Ezenkívül kiválóan alkalmas annak az új nyomdatechnikai eljárásnak az alkalmazására, amelynek lényege: a nyom­dafesték behatol a pénz felü­lete alá, s így a nyomdai je­lek nem mosódnak el, nem válnak homályosakká. A mű­anyag alkalmazása még egy probléma megoldását is lehe­tővé teszi: a pénzdarabokat színük alapján is meg lehet különböztetni egymástól. A rupiás pénzdarabok pirosak, a centek pedig kékek. Kék homok, kék bokrok és kibírhatatlan hőség. Semmi más. A Lényeg elmondta, hogy amíg ők itt vannak, odakint áll az idő. De az ő ve­getatív folyamatai ugyanúgy végbemennek itt is. Saját időbecslése szerint, mióta le­het itt? Talán hárorrv-négy órája. Mindenesetre nem olyan hosszú ideje, hogy kí­nozza a szomjúság ... De mégis kínozza. Torka kiszá­radt és érdes. Talán a me­legtől. Mert meleg volt, leg­alább százharminc Fahren­heit. Száraz, csendes meleg volt, a levegő legcsekélyebb mozgása nélkül. De — nincs ,víz! Ez min­denképpen határidőt jelentett számára. Ha nem tudja le­győzni a falat, vagy esetleg innen a falon át megölni az Outsidert, akkor előbb-utóbb vele végez a szomjúság. Kétségbeesett sürgetés vib­rált a gyomrában, de kény­szerítette magát, hogy leül­jön pihenni és gondolkodni. Mit tehet? Semmit — és még­is oly sokat. A sokféle bokor például: nem valami használ­ható, de mint lehetőség szám­ba jöhet. És a lába. Valamit tenni kell vele, víz nélkül is ki kell tisztítani a sebet. Azonkívül lőszert kell gyűj­tenie kövekből, és egy olyan követ is kell keresni, amiből kést készíthet. A KISZÖV népitánc-cso- portjainak területi versenyét Mezőkövesden rendezték meg. Hét együttes vett részt a ve­télkedőn. A legjobban sze­replő csoport jutalma, hogy részt vehet a július 11-én Pécsett rendezendő országos A .3 számú AKÖV tovább fejleszti járműparkját. Hat­vanegy autóbuszt kiselejtez­A lába egyre jobban saj­góit. Először azzal foglalko­zott. Az egyik bokornak vol­tak levelei. Letépett belőlük egy maréknyit és rövid vizs­gálódás után úgy döntött, hogy megpróbálkozik velük. Először megtisztította sebét a törmeléktől, alvadt vérdarab­káktól, aztán friss levelet helyezett rá és egy indával átkötötte. Az indák a vártnál erősebbnek és rugalmasabb­nak bizonyultak. Vékonyak voltak és hajlékonyak. De egyáltalán nem tudta letépni őket, végül kénytelen volt egy kék kődarabbal lenyi- szálni a bokorról. Egyik-má­sik egy lábnál is hosszabb­ra nőtt, ő pedig megjegyezte a jövőre nézve, hogy egy kö- teg ilyen inda összefonva, egymáshoz kötve, egészen jó kötél lenne. Hátha később rá­jön mit kezdhetne egy kö­téllel. Azután kést készített magá­nak. A kék kő faraghatónak bizonyult. Egy lábnyi szilánk­ból nyers, de halálos fegy­vert készített. És a bokrok indáiból övét is font magá­nak, amelyre ráakaszthatta a kőkést, hogy mindig nála le­gyen és kezeit is felszabadít­sa. Szörnyű, kibírhatatlan volt a hőség. (‘Fobytatjukí) népi tánc-versenyen és -fesz­tiválon. A legjobb eredményt a Matyó Táncegyüttes érte el, így ők utaznak a dunántú­li városba. A Miskolci Kis­ipari Szövetkezetek együttese mindössze egy pont miatt esett ki a versenyből. nek, helyettük folyamatosan 75 új kocsi, beszerzéséről gondoskodnak. Ezek közül négy az Ikarus járműfejlesz­tési programjának keretében készített, új típusú 250-es gépkocsi lesz. A vállalat a helyi járatain tíz autóbuszt csuklóssá ala­kít át. Kazincbarcikán rövi­desen megnyitják az új VO- LÁN-irodát, Mezőkövesden pedig még ebben a hónapban átadják rz új szociális épüle­tet. 1%­és gyertyánlevél ugyanazon az ágon A lengyelországi Zielona Gora vajdaság egyik parkjá­ban dendrológiai ritkaság: tölggyel kereszteződött gyer­tyánfa nő. Ugyanazokon az ágakon tölgy- és gyertyánle­velek vannak egymás mel­lett. A vársói erdészeti tudo­mányos kutatóintézet tudósai éveken át tanulmányozták ezt az egyedülálló fa-hibridet. Hasonló fa sehol másutt a vi­lágon nem található. A tudó­sok szerint, a lengyelországi „csoda-fa” a tölgy és a gyer­tyán magjának természetes szetekooia révén jött létre. V OLÁJX-iroda, új autóbuszok

Next

/
Oldalképek
Tartalom