Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-06 / 104. szám

J. Csütörtöktől a mozikban 0, az a csodálatos háború! A háború filmirodalma a legterjedelmesebb. A pusztí­tás konfliktus-tára változatos és kimeríthetetlen. Vannak országok, amelyek nemzeti filmművészetüket a háború súlyos nyomokat hagyó em­lékeire, a fegyverek kísértő csörtetésére építik — tuda­tosan, eltökélten és védeke­zőn. A milliós veszteségeket elszenvedő népek a háború témakörét irodalomban, kép­zőművészetben, színpadi drá­mában és filmművészetben véres valóságként, vagy szél­sőséges változatban — ro­mantikus mezbe öltöztetetten látják viszont legszívesebben. A szatíra, a paródia, a farce vagy más vidám műfaj csak tétován hódít, pedig már Európában negyedszázada béke van. Az angolok, akik századok folyamán gyakran álltak talpig vértben, a fegyverfor­gatás mellett jól megtanul­ták a fintort is, készséget szereztek a csipkelődésre a katonai egyenruha láttán. E tradíció „hullámhosszán” kö­zelített a nézőkhöz Richard Attenborough rendező is, amidőn elkészítette az Ó, az a csodálatos háború! című filmmusical-jét. A rendező a háborút a ha­gyományos ábrázolásmódtól eltérően állítja vászonra; piknikszerű, könnyes-operet- tes miliőbe helyezi a háború szülőit: királyokat, kormány- tőket, iparmágnásokat, s a mákonyban megmártott tö­megeket, hogy a csipkefinom szalonok, a virágesős háború- éljenzések után teret kapja­nak a lövészárkok, a bomba­tölcsérek és a háborús vesz­teségeket oly sokszor és oly plasztikusan kifejező sírke­reszt-erdők. S mindez érzel­gős, érzelmes és kevésbé ér­zelmes dalok, katonanóták, korabeli szókimondó indulók ' kíséretében. A rendező igen érdekes módszert követett. Össze­gyűjtötte és külön e célra hangszereltette az 1914-es katonadalokat, indulókat, s ezekre építette a cselek­ményt, azt a történést, amely­nek egyéni hősei nincsenek. A dalok 1914-től, a háború befejezéséig igen változato­sak; a rózsaszínű háború-él­tetéstől a nyers tiltakozásig az akkori világ közérzetét adják. S míg lágyan vagy keményen énekelnek a kato­nák, a brit veszteséglista ál­landóan növekedik, a hábo­rús pszichózis által büszkévé és álmodozóvá tett családok pedig ésipkefinom táncot lej­tenek a sírkeresztekkel borí­tott világ-nagyságú lanká­kon. (párkány) Hawai rózsája nem hervad... Tíz évvel ezelőtt, 1960. május 6-án halt meg Ábra­hám Pál zeneszerző, kar­mester. Ábrahám 1892 novemberé­ben, Apatinban született. A budapesti Zeneakadémián tanult, s már itt kitűnt te­hetségével. Előbb banktiszt­viselő, majd tőzsdebizomá­nyos; később csak a zené­nek élt. 1928-ban a Fővárosi Ope­rettszínház karmestere lett. Mint operettszerző, külföldön is nagy sikereket ért el. A Hawai rózsája (1931) és a Bál a Savoyban (1932) című operettjeinek németországi bemutatója után Berlinbe költözött. Jelentős sikert ara­tott Viktória című operettje is. Felfelé ívelő fényes pályá­ját a fasizmus németországi uralomra jutása megtörte. 1933-ban emigrációba kény­szerült. Elméje elborult, éve­kig gyógyintézetben kezelték az Egyesült Államokban. A háború után egészségi álla­potában átmeneti javulás következett be; visszatért Németországba és Hamburg­ban telepedett le. Műveiből több önálló fil­met készítettek és számos film kísérőzenéjét írta. (Bol­dog szívek 1932; Antónia, 1935 stb.). Hatvannyolc éves korában Hamburgban halt meg, s itt is temették el. Operettjei hazai és külföl­di színpadokon egyaránt ked­veltek. N. N., a halál angyala m *\m ■ Klarinéthangverseny A Bartók Béla Zeneművé­szeti Szakközépiskola klari­nét tanszaka — az elmúlt évekhez viszonyítva — je­lentősen fejlődött. Benedek Tamás hathatós irányításá­val e hangszer művelői igazi tanszakká szerveződtek, akik — mint a tegnap esti példa is bizonyítja — színvonalas, önálló hangversenyre is ké­pesek. Sajnos, irodalom dol­gában még mindig eléggé „mostohagyerekek”; Weber közismert művein kívül csak elvétve akad a középfok színvonalának megfelelő kla- rinéldarab. A tegnap hallott tizenegy müsorszámból ötnek Weber volt a gazdája, mellettük Hacsaturján híres Kardtán­cának átiratát, Schumann Fantasiestücke eímí^ művét, Brahms Esz-dúr szonátájá­nak első tételét. Weiner Bal­ladáját és Szervánszky Klari­nét szerenádjának I. tételét játszották a növendékek. A koncert szereplői közül kiemelést érdemel Tóth Pé­ter első osztályos hallgató produkciója (Weber: Concer­tino I. tétel), aki korához ké­pest igen bátran, virtuózán játszott. A magasabb évfo­lyamú növendékek között Kovács György szólalt meg figyelemkeltően hangszerén (Weiner: Ballada); különösen szép hangindításaival tűnt fel. Csutorás György mind zenei, mind technikai érte­lemben kiváló játékos (We­ber: Esz-dúr koncert II—III. tétel), de Hotzi Ferenc pro­dukcióját is — a Brahms- műben — csak dicsérni lehet. Hotzi Ferenc és Vizsolyi Lívia adták elő a hangverseny egyetlen kamaraszámát. Beet hoven egyik klarinét-fagott duóját, egyszerűen, szépen. Az igényes zongorakísére­teket Kincses Margit, Engi Zsuzsa és Bíró Katalin ta­nárok látták el. BARTA PÉTER A film úgy kezdődik, hogy az egész vásznat betölti egy televíziós képernyő, ezen egy dr. Korin György nevű pszichológus-tanár beszél ké­szülő sorozatáról, ami a 40 évesekről szól. Képernyőnek és vetítővászonnak ez a pá­rosítása már az indításnál jelzi ennek az új magyar játékfilmnek lehetséges té­Shaw ürügye Egy angol arisztok­rata zártkörű klubes- « télyre hívta meg Ber­nard Shawt. Shaw ki nem állhatta az effajta összejöveteleket. Fel­hívta tehát a lordot te­lefonon és így szólt: — Nagyon sajnálom, de nem tudok elmenni A hazug ürügyet majd levélben közlöm önnel, j Felmászom a toronyba Maria Nelly Rodriguez, a csinos, 33 éves, spanyol szár­mazású kisasszony mindig szeretett magasra kapaszkodni. S lám, mire jó egy ilyen, gyermekkorból hozott kedvtelés! Maria Nelly szeretett volna iparengedélyt kiváltani a római hatóságoknál, hogy legálisan árusíthasson emléktárgyakat az örök városba érkező örök turistáknak, kíváncsiaknak. De a hatóságokkal sehogy sem boldogult. 33 éves bájai latba- vetésével sem. Ekkor jutott eszébe a mászás. Fogta magát, s felmászott a Colosseum tetejére. Vitt ma­gával láncot, lakatot (nyilván több napi élelmet is) és oda­láncolta magát az egyik védőrácshoz. Mondanom sem kell, hogy ekkor már sokan figyelték oda­lenn. S az „önodáláncolás” után Maria messze hangzóan oda­kiáltotta az egész világnak, valamint a lent gyülekező bá­mészkodóknak: addig ott marad leláncolva — mint Promé- teusz a Kaukázusban —, amíg a hatóságok meg nem ígérik, hogy megadják neki az engedélyt az árusításhoz. Nagy si­kere volt odalent... Olyannyira, hogy rövidesen megérke­zett a rendőrség, s jó szóval-e, vagy fűrésszel, de kisza­badította önként vállalt magányából a csinos spanyol asz- szonykát. Az engedélyről azóta sincs semmi hír. De ki tudja, hátha e kapaszkodást képesség ennél sokkal többet hoz a fur­fangos, találékony mediterrán menyecskének!... Talán egyszer én is felmászom valami toronyba. pp». májátj Azért csak jelzi, mert pontosan nem derül ki, hogy vallomást, számvetést, önkri­tikát, esetleg önbecsmérlést látunk-e, de a felsoroltak bármelyikének eredeti meg­valósulást nyújt a családia­sán meghitt televízió és a mai ember színházának, a filmnek a keresztezése. Dr. Korin György maga is 40 éves, az úgynevezett „me­szesgödör nemzedék”-hez tartozik. Ez kiderül abból is, hogy csak hajszál híján ke­rüli el. hogy egy féltékeny férj előli menekülése közben bele ne zuhanjon egy valódi meszesgödörbe. De belezuhan valaki más, aki mellett meg­találják a pszichológus iga­zolványát, ezért elterjed a halálhíre. Igaz, hogy csaK néhány órára, de ez a rövid idő elég ahhoz, hogy a pszi­chológus megismerje a kör­nyezetének, feleségének, munkatársainak, pályatársai­nak véleményét. Tulajdon­képpen azt látja meg, amit 40 éves korára elért. Megle­hetősen kegyetlen ez a kép, gunyoros, fölényes és még cinikus is — annak, aki egy­szer szembenézett vele, vagy újra kell kezdenie az életét, magányosabban, mintha most jött volna a világra, vagy szemet kell húnynia a hazug', cafrangjait vesztett világ pő- resége felett. És aki e két lehetőség közül egyiket sem választja — mint a film hőse aki életnek fogadja el a játékot, azt elpusztítja má­soknak, a külvilágnak a cél- tudatossága. Herskó János új filmje — Bíró Zsuzsával közösen a forgatókönyvet is ő írta — annyi síkban kínálja az ér­telmezés lehetőségét, hogy egy rövid ismertetésben csak azt lehet ajánlani a nézőnek, hogy ne menjen el figyelmet­lenül ezek mellett a lehető­ségek mellett. Ritka élmény magyar fil­men az a színészi összjáték, amelynek a néző szemtanúja. Színészeink színe-javát sora­koztatja fel Herskó János. Gábor Miklós, Töröcsik Mari, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Mensáros László, Sinkovits Imre, Dayka Margit, Kállai Ferenc, Iglódi István, Öze Lajos, Pécsi Ildikó, vala­mennyien legjobb tudásukat adták a szerephez. Zsombo­lyai János kiválóan alkal­mazza a színes technikát, ké­pei frissek, elevenek, hatá­sosak. CSÁSZÁR ISTVÁN Továbbtanulási felhívás A népgazdaság különböző (ke­reskedelem, ipar, vendéglátóipar, idegenforgalom stb.) területein dolgozó áruforgalmi, raktári, ke­reskedelemirányítási munka- szervezési, ellenőrzési, gazdál­kodási, reklám, propaganda stb. munkaterületeken dolgozó, kö­zépiskolai végzettséggel nem rendelkező felnőttek számára. A miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola felnőtt tagoza­tán az 1970—71. tanévben keres­kedelmi esti, kereskedelmi leve­lező* vendéglátóipari levelező tagozat nyílik. A kereskedelmi szakmunkásképző iskolát végzet­tek számára, ha az iskola ,,B” tagozatát végezték, kétéves esti kereskedelmi szakközépiskola I. osztálya indul. Felvételi feltételek: 1. a népgazdaság bármely te­rületen kereskedelmi, gözdáHco­dasi, áruforgalmi (árkalkulációs stb.), vagy vendéglátóipari mun­kakörben fennálló munkavi­szony ; 2. az általános iskola 8. osztá­lyáról szóló bizonyítvány; 3. a beiratkozás napjáig a 17. életév betöltése; 4. kereskedelmi vagy vendég­látóipari szakmunkás-bizonyit- vány; 5. szakmunkás-képesítés nélkül legalább 3 éves szakirányú gya­korlat; vállalati javaslat. A jelentkezés „Jelentkezési lap”-pal történik, melyet az is­kolától kell kérni (Miskolc, Hő­sök tere 1.). A végzettek — si­keres felvételi vizsga után — tovább tanulhatnak az iskolában működő Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola kihelyezett levelező tagozatán. Jeieirtkezési határidd-; 19W. június-30. éjféltől reggelig VIHAROS TÜNTETÉS 150 fiatalt tartóztatott le a rendőrség Amsterdamban, a város központjában, egy vi­haros tüntetés során. A rossz lakásviszonyok ellen tiltakozó fiatalok elfoglalták az üresen álló nyomortanyákat, majd innét kiszorítva a központba mentek. A gumibotokkal tá­madó rendőröket kövekkel és bicikliláncokkal fogadták. EGYHETES ÉHSÉGSZTRÁJK Manilosz Glezosz, a felosz­latott EDA párt egyik veze­tője, a görög katonai junta egyik legismertebb ellenfele, egyhetes éhségsztrájkot kez­dett Lerosz-szigeti börtöné­ben. ALKOTMÁNYELLENES ÍTÉLET A dél-vietnami legfelső bí­róság alkotmányellenesnek minősítette azt az ítéletet, amelyet egy hadbíróság ho­zott Tranh Ngod Chau nem­zetgyűlési képviselő ellen, akit 10 évi börtönbüntetésre ítéltek „kommunistabarát te­vékenységért”. NUKLEÁRIS ROBBANTÁS A nevadai kísérleti telepen föld alatti nukleáris robban­tást hajtottak végre. A bom­ba 20 000 tonna TNT-nél ki­sebb hatóerejű volt. DURRDEFEKT MIATT az Árokba zuhant Mezőberény és Békés kö­zött a Baromfiipari Országos Vállalat mikrobusza műszaki hiba — durrdefekt — miatt az árokba zuhant. Kilenc női utas közül hat súlyosan meg­sérült. ÜGYVÉDEK ÉS RABOK Rómában hatezer ügyvéd lépett sztrájkba. Róma, Ve­lence, Milánó, Bologna, Brescia börtöneiben a rabok éhségsztrájkba kezdtek; az elavult büntetőtörvénykönyv reformját követelik. KIGYULLADT Kigyulladt a Polycomman- der nevű 28 000 tonnás nor­vég tartály ha jó. a spanyolor­szági Vigo kikötőben. A hajó 39 főnyi legénységét meg­mentették. METEORIT — AJÁNDÉKBA Zöld dió nagyságú meteorit követ ajándékozott szülővá­rosának, a nyíregyházi mú­zeumnak dr. Petrikovics László szerencsi orvos. Az értékes lelet 1915-ből szár­mazik, amikor meteorit-hul­lás volt. FELBORULT Almosd községben Somo­gyi József 28 éves vontató- vezető figyelmetlenül vezetett és pótkocsis vontatója az út­testen felborult. A pótkocsi utasa, Barizs József 36 éves tsz-tag, meghalt. Eljárás in­dult Somogyi ellen. A HELYSZÍNEN MEGHALT Iklad községben jogosít­vány nélkül, a megengedett­nél nagyobb sebességgel mo­torozott Mayer József 18 éves ipari tanuló és egy út- széli jelzőoszlopnak ütközött. A fiatalember a baleset kö­vetkeztében olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom