Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-05 / 103. szám

A vidék kevesebb importárut kapott A megyei tanács vb-ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Az árukínálat alakulását hátrányosan befolyásolta, hogy az ipar a kereskedelem igényeit csak Igen hiányosan elégíti ki. Példaként említi a jelentés az ÉM RÖVIKÖT Vállalatot, amely a külön­böző kötöttáru-gyáraktól ta­valy 566 tonna áru szállítá­sát igényelte, a gyárak azon­ban mindössze 352 tonna áru szállítására vállaltak kötele­zettséget. Ugyanakkor sok­szor előfordult, hogy a szer­ződésekben lekötött mennyi­séget sem biztosították. En­nek ellenére a kereskedelem a korábbinál óvatosabban élt kötbéreaési lehetőségeivel. Ármódosítások A vártnál kisebb szerep jutott az importáruknak. Kü­lönösen érzékenyen érintette ez a községek lakosságát, mivel az importárukból a vi­déki kereskedelem nem ré­szesülhetett a kellő arány­ban. Ugyanakkor az import­árucikkek magas ára miatt ez a mennyiség sem javította lényegesen a belső piaci helyzetet. A megye kiskereskedelmé­ben egyébként a fogyasztói árak a tervezetten belül ala­kultak ugyan, de a ruházati cikkek és a vegyesiparcikkek ára átlagosan 3,1. illetve 1,8 százalékkal emelkedett. Ennek oka egyrészt az, hogy a ru­házati szakmában a kiskeres­kedelem nem él megfelelően a rugalmasabb árképzési le­hetőségekkel, másrészt az, hogy a nagykereskedelem igen jelentős számban hajt végre ármódosítást a termelői árak emelkedése miatt. Jellemző példa: az ÉTEX Vállalat az első negyedévben 5*5 esetben módosította az arakat, s ebből 423 esetben a termétől árak növekedése miatt. 139 új bolt A múlt évben a megye ke­reskedelmi hálózata 139 bolt­egységgel bővült. Az új bol­tok döntő többsége az alap­ellátást biztosítja, napi fo­gyasztási cikkeket árusít. De sor került néhány nagyobb létesítmény üzembe helyezé­sére is. Kilenc új ABC-áru­ház nyílt, átadták a Kato­wice éttermet, a kazincbar­cikai ruházati áruházát, a RÖVIKÖT és Cipő Nagyke­reskedelmi Vállalat raktár­házát stb. Miskolcon és To­kajban egy-egy szálloda épí­tése áll befejezés előtt, Sá­rospatakon pedig szövetke­zeti áruház készül el az idén. A megye kereskedelméről szóló jelentést a végrehajtó bizottság megvitatta, s hatá­rozatot hozott a további fel­adatokkal kapcsolatban. Saját tervezésű célgépek Harmadszor lett kiváló vál­lalat a Miskolci Kárpitos Szö­vetkezet. A múlt évben öt­millió forinttal termeltek töb. bet a tervezettnél. Ebben az esztendőben is hasonló eredmény elérésére törekednek. A szövetkezet el­nökének tájékoztatása sze­rint július végére elkészülnek a faipari célgépek szerelésé­vel. E berendezéseket a szö­vetkezet dolgozói tervezték, a speciális követelményeknek megfelelően. A tervezést is Virág — anyák napjára A Miskolci Kertészeti Vál­lalat városunk 12 virágüzle­tébe mintegy húszezer szál szegfűt, 30 ezer szál tulipánt és csaknem 1200 kis cserepes dísznövényt szállít a napok­ban. A virágok már a hűtők­ben várják a szállítókat. Mi van a falon? Igen, Ön, kedves barátom, az íróasztal mögött! Nézzen egy­szer alaposan körül, nézze meg, mi van a falon! Aztán tegye a szívére a kezét és mondja meg őszintén, eltűrné-e maga körül ezeket a holmikat: a keretes leltárt, a barnára fakult fényképet, kommersz rézkarcot, a dohányfüst marta fes­tést és a lekonyult levelű „dísznövényt” otthon is? Ugye, nem? Most már elárulhatom, hogy amikor önnél jártam — jártunk — mint vendég vagy ügyfél, nekem — nekünk — sem tetszett. De ha így van, akkor miért hajlandó napi nyolc órát, azaz élete tekintélyes hányadát e sivár környezetben tölteni? Hiszen — ha jól utánaszámolunk — kevesebbet látja otthona faián a hangulatos faliszőnyeget, mint munkahelyén a légypiszkos leltárt, s az ágya fölött levő falikar kellemes fényénél kevesebb betűt böngész végig, mint itt a hivatal­ban, ahol hetek óta pislog a neon. És ön, kedves barátom, valamelyik műhelyben, a gép mel­lett! Nem unja még a koromszürke falat, a porlepte üveg­táblákat az ablak vaskeretei között? Nem unja, hogy öltöző- szekrénye csukaszürke? Nem hiányolja a színeket maga körül? Ne válaszoljanak, úgyis tudom, mit akarnak mondani: a munkahelyen dolgozni kell, nem gyönyörködni, s különben sem önökön múlik, hanem a gondnokon, a vezetőkön, hogy milyen a fal színe, a világítás stb. Válaszuk első felét már régen megcáfolták a munkapszichológusok. Kimutatták, hogy a hangulatos környezetben lassabban fárad, nagyobb teljesít­ményre képes az ember. Tudományosan megalapozott té­nyekkel igazolták azt is, hogy a színek milyen hatást gyako­rolnak ránk. Például: a zöld pihentet, a zöldeskék hűvös ér­zetet kelt, a piros izgat stb. Korántsem mindegy tehát, mi­lyen színű a fal, melyen naponta ezerszer is véglgslklik a munkában fáradt szem. Nem mindegy, hogy a műhelyabla­kon korom ül-e, vagy bemosolyog az ég. Mint ahogy az iro­dai szobákban is ki lehetne végre cserélni a légypiszkos lel­tárt színes reprodukcióra. Milyen örömmel pihenne meg rajta a rubrikák börtönében vergődő szem! Na igen, de ott van a válasz második része, miszerint ez nem önökön múlik. Kérték már a változtatásokat? Elmondták már az illetéke­seknek, hogy például az öltözőszekrényt vagy az irodafalat ugyanannyiért festik be csnkaszürkére, Illetve „apró mintás­ra”, mint olyan színűre, amivel jó találkozni a tekintetnek? S ha végképpen nincs pénze ilyesmire — bár kell, hogy le­gyen — a vállalatnak, akkor az iroda, a mfihelytársak össze­fogásával is lehet néhány szép formájú tárgyat, kellemes szín­foltot varázsolni maguk köré. Higgyék el, megéri. Meglátják, hogy többet lesz kedvük mosolyogni még a műszak vége felé is, sót, mi ügyfelek Is szívesebben, türelmesebben várakozunk, míg elkészül az ak­tánk. BÉKÉS DEZSŐ beleszámítva, a költségekre 500 ezer forintot fordítanak, viszont az új gépek segítségé­vel ötmilliót nyernek. Egy hét nrafya kapható Késni az új menetrend Már nyomdában vari az új vasúti menetrend; a MÁV miskolci igazgatóságához fo­lyamatosan érkeznek az el­készült ívek. Egy hét múlva az utasok is megvásárolhat­ják az utazási és menetjegy­irodákban. Az új menetrend május 31-én 0.00 órakor lép életbe. Kosarak és kagylók Pár évvel ezelőtt az egész országban hiánycikk volt a fagylalttölcsér. Ennek meg­előzésére az idén az Élelmi­szer és Vegyiáru Nagykeres­kedelmi Vállalat idejekorán hat és fél vagon fagylaltos­tyát szerzett be. A dunaújvá­rosi és a füzesabonyi ostya- sütők a kis és a nagy kosara­kon kívül mintegy 40 mázsa kagylótölcsért is küldtek Mis­kolcra. Most már csak a fagy- laltosokon múlik, hogy a sze­zonban elegendő jeges cse­megét készítsenek. Megérhetett a MtO-as cement Hamarosan parkolhatunk a Szinva felett 75 évvel ezelőtt adott először energiái Észak-Magyarország első áramszolgáltató egysége, a Hernád partján épült — s azóta híressé vált — Gibárti Vízi Erőmű. A 20 kilovoltos tel­jesítményre képes erőmű még ma is üzemelő áramfejlesztő turbináit (felső képünk) Bláthy Ottó, szűkebb pátriánk nagy emlékezetű elektromérnöke tervezte. Évtizedekig szolgáltatták a létfontosságú energiát a diósgyőri kohászatnak. Az országos kooperációs vezetékek kialakulása után azonban — mint ön­álló tápforrás — visszafejlődött a kis teljesítményű erőmű. A közelében levő Szerencs iparának energiaellátására is ke­vés lenne kapacitása. Az országos teherelosztó központ észak­magyarországi alközpontjaként működő ÉMÁSZ most mär 120 kilovoltos vezénylési sémákkal dolgozik (alsó képünk), az összes magasfeszültségű vezetéket egyetlen, központi diszpé­cserszolgálattal irányítja. Az ügyeletes diszpécserek URH-s rádióösszeköttetésben vannak az üzemigazgatási ágakkal, hogy zavar esetén mihamarabb gondoskodhassanak a hiba elhá­rításáról. (Szathmáry László felvételei) Tavaly ősszel az Avas alatt, a Szabadság térnél megkez­dődött a Szinva egy részének a befedései A költséges mun­ka egy része az immár 11 éves városi Szinva-program- nak, amely évente mintegy 6 millió forintjába kerül Mis- kolcnak. A Szabadság téri munká­latok — a beruházó a városi tanács, a kivitelező az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság — kezdetben jó ütemben haladtak. Ám a munka egyszerre csak meg­állt, s hónapokig semmit sem haladt előre. A vaskötegek rozsdásodni kezdtek, a gyere­kek összeugrálták, összehaj- lítgatták a betonozásra váró zsaluzást, tömören: a kis Szinva-híd környéke siral­mas benyomást keltett — még tegnap is. — A munka a 600-as ce­ment hiánya miatt állt le — mondották a városi tanács építési és közlekedést osztá­lyán. — Ehhez a munkához csak ez a cement jó, azon­ban az egész országban nem lehetett kapni. Most már van cement, ismét megkez­dődik a munka. Az elmúlt héten megtörtént a vasalás átadása, s napok kérdése csupán, hogy megkezdődjék a betonozás is. A Szabadság tér lefedése előreláthatólag még ebben a hónapban befejeződik. Le­bontják a most még meglevő kis átjáróhidat, s így a téri meghosszabbodik. A befedett Szinva felett — 14 gépkocsi részére — parkolóhelyet ala­kítanak ki. A kétrészes munka máso­dik szakaszának gazdája a tanács tervosztálya lesz. Amennyiben semmi nem jön közbe, a Szinvát a Sza­badság tértől a Zenepalotáig még ez évben befedik. (nyikM) Dr. Fekete László Miskolc fejlődéséről Megkezdődtek a borsodi műszaki hetek A városi tanács dísztermé­ben nyitották meg tegnap délután a borsodi műszaki hetek május 25-ig tartó ese­ménysorozatát. A megye mű­szaki és agrárértelmiségének képviselőit dr. Pásztor Pál, a MTESZ megyei elnöke kö­szöntötte. Részt vett a megnyitón dr. Bodnár Fe­renc. a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. Borsodi akció Könyvtár minden iskolának Borsod megyében az elmúlt év szeptemberétől a gyárak, intézmények és társadalmi szervek kereken 300 televíziót vásároltak a kis iskolák, nap­közik és diákotthonok részé­re. A szocialista brigádok most újabb akciót kezdemé­nyeztek : társadalmi összefo­gással a nagyképemyős ké­szülékek mellé kis könyvtára, kát is kapjanak a falusi is­kolák. Az első — mintegy 200 kötetes — könyvtárat és a hozzá szükséges könyvszek­rényt a Diósgyőri Gépgyár Reform elnevezésű szocialista brigádja vásárolta meg, s teg­nap délután ünnepélyesen ad­ták át a bódvarákói alsótago­zatú iskola tanulóinak. A kö­vetkező napokban hasonló könyvtárat ajándékoznak a varbói iskolának a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat szo­cialista brigádjai is. Megnyitót dr. Zambó Já­nos Állami- és Kossuth-díjas professzor, a Nehézipari Mű­szaki Egyetem rektora mon­dott. Ezt követően dr. Ladá­nyi József, a megyei tanács vb-elnöke Borsod felszabadu­lás utáni fejlődését elemezte. Dr. Fekete László, a városi tanács vb-elnöke a városi párt-vb tagja A felszabadult Miskolc és a közeljövő célki­tűzései címmel tartott elő­adást. Megemlítette, hogy a város történelmének hat év­százada alatt nem fejlődött annyit, mint az utóbbi hu­szonöt esztendőben. Érzékle­tesen mutatta be, hogyan for­málta, alakította áz ipar Mis­kolc arculatát. A munkaerőhelyzetről szól­va elmondotta, hogy mennyi­re sürgető gonddá lett a nők munkába állítása, amit a Pamutfonóipar és az Édes­ipari Vállalat gyárainak a városba telepítésével nagy­részt sikerült megoldani. A városi tanács vb-elnöke Miskolc közlekedéséről, majd a lakáshelyzetről is szólt. El­mondta, hogy a léckerítéses, falusias és barakklakások ki­szorultak a város területéről, de a további teendőket is nagymértékben nehezíti az a körülmény, hogy Miskolcon sok a szanálásra váró, kor­szerűtlen otthon. Munkahelyük: négy és fél e%er lakás Az ipari tanulóikat is szá­mítva, kereken százan dol­goznak a Miskolci Villamos- ipari Ktsz-ben. Munkahelyük szinte az egész város. Négy és fél ezer lakásban vállalták el a villamosveze­tékek úgynevezett nullázá­sát; ebből mintegy 2,5 millió forint bevételük lesz. Az év első három hónapjában több mint ezer lakásban tettek eleget szerződésben vállalt kötelezettségüknek. Mindennap útnak indul a kocsival a szerelő, hogy ki­javítsa a reggel 9 óráig be­jelentett hibákat. Van olyan nap, hogy 20—25 helyről i« kérik a gyors segítséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom