Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-29 / 124. szám

Buklékosztüinból selyemruhába ? Fagyos május a ruhaboltokban Május utolsó napjaiban já­runk, de a miskolci konfek­cióboltok még nagyon vegyes, inkább tavaszi, mintsem nyári képet mutatnak. A pol­cokon tavaszi kabátok, szö­vetruhák sorakoznak, egy kis túlzással azt mondhatnánk, több fogy a szövetáruból, mint a nyári karton-, műszá- las, selyemruhákból, A sze­szélyes időjárás, mint már annyiszor, most is megtréfál­ta a vásárlókat, de konfekció- iparunk és kereskedelmünk is tartogat a nyár elejére né­hány, nem éppen kellemes meglepetést. Rikító, nagymintás Az idén tagadhatatlanul több nyári ruhát szerzett be a kiskereskedelem, mint ta­valy. Még az árakkal is ki­békülnénk, bár a divatosább darabok — nadrágkosztümök, kazakos ruhák — mind 400 forinton felül vannak. Hiá­nyoljuk ellenben az egyszínű vagy valamivel szolidabb mintás, csíkos, kockás, pasz­tell színű ruhákat. Ha ugyan­is hinni lehet a miskolci bol­tok kínálatának, akkor ezen a nyáron a nők életkoruktól és alkatuktól függetlenül va­lamennyien rikító színű, nagy mintás ruhákat horda­nak. A százas tételekben so­rakozó ruhadarabok között fazonban, színben és mintá­ban minimális különbség van. Csak elvétve találkozni a di­vatbemutatókon látott, mo­dernebb, ám mégis „visel­hető” modellekkel. Ezek árá­ról azonban jobb nem be­szélni. Egyszóval a miskolci konfekcióboltok nyáriruha- választéka inkább egy nya­raló- vagy fürdővárosba ille­nék. Evek óta hiányzik Talán még ebbe is beletö­rődnénk, ha legalább már nyár lenne. Csakhogy — mint ezt már számtalanszor hall­hattuk, olvashattuk tudósok, meteorológusok nyilatkozatá­ban — a kemény telek, hű­vös, esős nyarak — meglehet 10—15 évig tartó — periódu­sában élünk. Furcsa, hogy ezt épp a kereskedelem és az ipar nem veszi tudomásul. A boltok kínálata ugyanis olyas­féle időjárást tételez fel, mintha buklékosztümből egyenesen selyemruhába búj­hatnánk. Hiányzik — évek óta egyre jobban —' a hűvös, szeles, esős nyári napokra való női ballon-, vászon­vagy vidámabb színű szinte­tikus anyagú kosztüm. A szö­vetruhák érthetetlen módon még mindig nem a minden­napra hordható, strapabíró öltözékek, a konfekcióipar a délutáni, alkalmi ruha fogal­mával azonosítja őket. Kevés a hörcsögbőr A MÉH Vállalat Béke téri ,őrí el vásárló üzletében az í lén nagyon gyér a forgalom. Ritkán visznek be őz- és egyéb értékes vadbőrt. Leg­inkább vágómarha-, borjú- és juhnyúzatokat kínálnak megvételre. Tavaly ilyenkor százhúszezer hörcsögbőrt vá­sároltak a budapesti Mérték­utáni Szabóságnak; most a városban levő százhatvan „hörcsögfogó” ennek körül­belül csak a felét tudta be­gyűjteni. A rendkívül hosz- szan tartó hűvös időjárás miatt ugyanis a hörcsögök nem bújtak elő odúikból, s ezért a bundájuk sem fejlő­dött ki eléggé. A amerikai férfiak sterilizációval védekeznek Amerikában egyre több férfi védekezik sterilizációval a gyermekáldás ellen. Tavaly, a becslések szerint. 75 000 férfi vetette alá magát ön­ként sterilizációs műtétnek. A műtétet végrehajtó or­vosok szerint a férfiak rész­ben azért fordulnak hozzá­juk, mert a közelmúltban sokan bírálták a nők által szájon keresztül szedett fo­gamzásgátló szereket. Az önkéntes sterilizációval foglalkozó szövetség becslése szerint kétmillió amerikai férfit és nőt sterilizáltak. Az elmúlt négy év alatt meg­négyszereződött azok száma, akik műtéti beavatkozásért, folyamodtak. A legtöbb férfi, aki sterili- záltatta magát, 30 és 40 év közötti és három gyermeke ■van. A férfiakat sem kényeztetik Megtartották a hagyományos belga szépségkirálynőrválasztást. Az idei szépségkirálynő Francine Martin 19 éves lány lett. A képen palástban, koronával, fürdőruhában látható két — ugyancsak szemrevaló — udvarhölgyével a győzelmi emelvényen. Ha a vevő a boltokban nem találja meg az elképzelt ru­hadarabot, nem sajnálva a nagyobb költséget, méterben megveszi és' megvarratja. Mostanában egyre gyakrab­ban csak venné — ha kapna. A nőknek készült nyári jel­legű méterárukra szinte egy az egyben érvényesek a kész­ruhákról elmondottak. Még mostohább helyzetben van­nak a férfiak. Ők vagy a 150 forint körüli áron kínált gyenge minőségű vászonnad­rágot, vagy a drága, de min­dennapi használatra nem praktikus alpakkát, illetve az importált és ugyancsak drága ballonöltönyt választhatják. Ki tudja miért, eltűntek a jó minőségű, elfogadható árú ballonöltönyök és anyagok. . (pusztai) A Magyar Állami Pince- gazdaság Tokaj-hegyaljai Üzemének avasi pincéiben az idén is érlelnek majd hegy­aljai borokat. A borpincék­ben már a szüretre készül­nek, erősítik a hordókat és most végzik el a tízévenként kötelező hitelesítéseket. A már üres fahordók és borká­dak mintegy öt-hatezer hek­toliter termés befogadására alkalmasak. A Déli Hírlap telexszolgálata jelenti: Cseme^ekosár a cégtáblán A csemegekosárral megjelölt élelmiszerüzletek ma már nemcsak a fővárosban, hanem szinte minden vidéki város­ban megtalálhatók. Városunk két csemegeboltja — a villany­rendőrnél levő ABC-áruház és a Széchenyi utcai édességbolt — rendkívül nagy forgalmat bonyolít le, ami feltétlenül a népszerűségre utal. Dr. Kollár Tibort, a Csemege Vállalat vezérigazgató-helyettesét kértük meg, hogy tájékoztassa a Déli Hírlap olvasóit a vállalat jelenlegi helyzetéről és fej­lesztési terveiről. — Megalakulása óta hogyan növekedett boltjaik forgalma? Jelenleg hány üzletben árusíta­nak? — 1957-ben 620 millió fo­rint volt a forgalmunk, 1970­Nyugdíjban az örök nyughatatlan Ha valaki napközben otthon keresné, kénytelen lenne este újra kopogni az ajtaján. Reggel 8-kor nyakába veszi a várost, mert a tarsolyában mindig akad elintéznivaló ügy. A hivatalokban és mindenütt, amerre az útja visz, ismerik, szívesen fogadják, bár néhol mint élő felkiáltójel toppan be, emlékeztetve egy már elkezdett vagy még rendezésre váró problémára. Fáradhatatlan ember. Pedig nyugdíjas. Az volna a dolga, hogy pihenjen, ki se tegye a lábát az ajtón, hacsak egy sétára nem. De Bodnár Jánosnak, az egykori bányásznak, a vájár-kőművesnek, a vágatokat falazó brigád volt vezetőjének a pihenés: a munka. az ön­ként vállalt társadalmi megbízatás. Párttitkár és tanácstag, az építési és közle­kedési állandó bizottság munkatársa, mun­kásőr és még néhány fontos testület mozgé­kony, lelkesen aktív munkása. Aktivitása tettekben mérhető. Neki is kö­szönhető, hogy a Bcssenyői úton egészen a piacig korszerű járda épült. Előre megterve­zett költségvetés nélkül, az üzemek segítsé­gével, társadalmi munkában. A Mezőgazda­sági Gépjavító Vállalat, a December 4. Drol- művek, a Termény forgalmi Vállalat, a gáz­müvek, a BÁÉV és még néhány üzem, hiva­tal és vállalat ajtaján kopogtatott összefogás­ért, segítségért. Sikerrel. Nem ilyen bizakodó, távolinak tűnő a siker most, ezekben a napokban és hetekben egy nagyon fontos, közérdekű — kényesnek is tekinthető — ügy kapcsán. A Szentpéteri kapui lakótelep állította fo­gas kérdés elé: mit tegyen, hová, kihez for­duljon, mert mindeddig hiába „verte az asz­talt”; hasztalan csatázott. Pedig amiért szót emelt, nagyon is közérdekű dolog. A gyere­kekről, kereken 340 család kicsinyeinek (de a nagyobbaknak is) a pihenéséről, szórakozá­sáról van szó. Tudvalévőén a Szentpéteri kapuban fel­épült egy modern iskola, egy óvoda és böl­csőde, itt kapott helyet az ifjúsági ház is. Ki volt jelölve a terület a játszótérnek is. De csak volt. Ennek helyén ugyanis kereken 150 garázs építésének előkészületeit kezdték meg. — Mi lesz a sok gyerekkel, hová menje­nek? — teszi fel a kérdést, — Az utcára szo­rulnák, korszerű lakótelepen korszerűtlen, veszélyes körülmények közé. Ügy gondolom, a gyerekeké lenne az elsőbbség. Ahol szóvá telte az ügyet, sokféle választ kapott. Hivatkoztak területhiányra (?), cCztán ígérték: ne féljen, játszótér is lesz. De a kér­dés kérdés marad továbbra is. Bodnár János ezt így teszi fel: — Hol és mikor? Még mindig reménykedik, hogy változtat­nak az újólag kialakult, elképzelésen és a játszótér oda épül, ahová eredetileg ter­vezték. Sietni kellett a beszélgetéssel. Bodnár bácsi táskájában most is sok elintézésre váró ügy akadt. A bíróságra készült, 'aztán a párt- bizottságra, majd a munkásőrségbe szólítja a kötelesség. Olyan ember, aki amit vállalt, szereti úgy elintézni, hogy abban hiba ne legyen. TÓTH FERENC re már 2 milliárd 200 millió forintot terveztünk. Nyolc­van budapesti és 59 vidéki boltunkban háromezerhárom- százan dolgoznak. Vidéki üz­leteink közül az utóbbi évek­ben harmincat ABC-áru- házzá alakítottunk és 26 a szakboltok száma. — Az elkövetkező években ho­gyan fejlesztik a csemegeboltok hálózatát? Jut-e ezek közül Mis- kolera is? — öt éven belül 17 új ABC-áruházat avatunk. Mis­kolcon a Győri kapuban 1300 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat nyitunk 1972- ben. Ez a létesítmény tanácsi beruházásként. körülbelül nyolc — nyolc és félmillió forintos költséggel épül. A tervek szerint 1974-ben Mis­kolc belvárosában újabb ABC-áruházat adunk át. — A esemegeboltok elsősorban vidéken találkoznak az élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok üzle­teinek konkurrenciájával. Ilyen körülmények között fokozottan ügyelni kell a jó áruellátásra. Mit tesznek ennek érdekében? — Naponta indulnak túra­járataink a vidéki városokba. Hetente többször viszik a sa­ját üzemeinkben készült hi­degkonyhai, cukrászati, édes­ipari termékeket és például Miskolcon is árusítunk a cu­korbetegeknek diabetikus ké­szítményeket. A vásárlók megnyerésére indított ház­hozszállítási szolgáltatás év­ről évre nagyobb eredménye­ket hoz. Az elmúlt héten 50 ezer vevőnknek 26 millió fo­rint értékű árut szállítottunk a lakására. Egyelőre még csak Budapesten foglalko­zunk egy új üzletággal, az Intertourist-hálózat üzemel­tetésével. Ezekben a valutá­ért árusító boltokban 1970- ben egymillió dollár forga­lommal számolunk. — Milyen eredményt hozott a Csemege kávébérlet bevezetése? Terveznck-c újabb szolgáltatási formát? — A presszókávé forgalma az új akció első hónapjában húsz százalékkal növekedett. Már a nyomdában vannak új szolgáltatásunk prospektusai. Legújabb akciónk lényege: a falvakba és a kisebb váro­sokba megrendelések alap­ján utánvéttel élelmiszercso­magokat küldünk. így azok­nak a településeknek a lakói is beszerezhetik a különleges import italokat, szardíniákat, finom csokoládékat, ame­lyekben nincs csemegebolt. P. É. S’ Átadlak a győri tv-tornvot 1968-ban kezdték meg Győrött egy 100 méter ma­gas televíziós torony építé­sét. A munka befejeződött, szerdán dr. Palotás Magda, a Magyar Posta vezérigazga­tó-helyettese hivatalosan is átadta rendeltetésének az új létesítményt. A Mikrohullá­mú Állomás nevet viselő új győri torony „feladatai” közé tartozik a Magyarország és Ausztria közötti távbeszélő íőrgalom javítása is: 960 be­szélgetést továbbít egyidejű­leg mikrohullámon. A torony ezen kívül lehetőséget nyújt kiváló minőségű fehér-feke­te, vagy színes televíziós programok továbbítására is. Ennek igénybevételével köz­vetítik hazánkban a mexikói labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit. Rendhagyó gyermeknap A Kassai utcai „Heim Pál” bölcsőde dolgozói ma délután gyermeknapot tartanak. A gyermeknap alkalmából ez­úttal nem a kicsinyeket lepik meg ajándékkal, hanem' a szülőknek rendeznek a böl­csődében '-i állítást. A kiállítás anyagát úgy vá­logatták össze, hogy a szülők minél többet tudjanak meg a kicsinyek nevelési módszerei- ' ről. Megismertetik velük a gyerekek ésszerű öltöztetésé­nek módjait, bemutatják a különböző korcsoportoknak való kézügyességi játékokat, tájékoztatást adnak a gyer­mekápolás higiéniai követel­ményeiről. A szülők számára rendezett „gyermeknapon” magnószalagra vett anyagot játszanak le. amelyről a böl­csőde napi foglalkozásairól adnak „hangképeket” a ma­máknak, papáknak. Pavilon a bejáratnál Zöldségárusitó pavilont nyitott a íelsőzsolcai Szabad­ságharcos Termelőszövetkezet a 3. számú AKÖV személyi bejárójánál. A tsz és a válla­lat korábbi megállapodása alapján létesített zöldséges­bolt az AKÖV központi te­lepén dolgozókat látja el rendszeresen friss zöldséggel és gyümölccsel. Hegyaljai borok az avasi pincékben

Next

/
Oldalképek
Tartalom