Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-25 / 120. szám
Dokumentum film a tanácskozáson A*ifjúmunkások nevelése Ma délelőtt az SZMT-szék- házban a borsodi ifjúsági hónap rendezvényeként a fiatal munkások nevelésének kérdéseiről tanácskoztak. Az ankéton Dudla József, a KISZ Borsod megyei bizottságának első titkára tartott előadást Az ifjúmunkások feladatai a szocialista társadalom építésében címmel. Ezután Kiss Béla SZMT-titkár a fiatalok nevelésében fontos szerepet játszó munkahelyi légkörről tartott előadást. Az előadások után levetítik az Azt csinálok, amit akarok című anVumentum- filmet. f Előadások az egyetemen Ma délelőtt a Nehézipari Műszaki Egyetem szállítóberendezések tanszékén dr. Lévai Imre tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével a targoncás járattervezés matematikai módszereiről tartanak zártkörű vitanapot, a gépgyártástechnológiai tanszéken oedig dr. Gribovszki László Városunk általános iskoláiban úttörő-, illetve kisdobosavató ünnepségeket tartottak tegnap. Kétezerötszáz első és negyedik osztályos miskolci gyermek kapta meg a kék, illetve a vörös nyakkendőt. Tissavalktól Tokajig a védvonalon tszv. egyetemi docens a sokszögeszterga elterjedésének feltételeit ismerteti. Mindkét rendezvény a borsodi műszaki hetek programjába kapcsolódik. Bemutatóterpm a Sajo-parion Hoinap délelőtt a TÜZÉP VáilaAat Saj ó-parti telepén Szilvási Sándor, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője avatja fel a válTúl a legnehezebb órákon 7350 ember a borsodi gátakon MISKOLC EGY HETE Falu vagy város? — Mi, szirmaiak, néha úgy érezzük, hogy nem is az ország második városában élünk, hanem továbbra is faluban — mondta egy fiatal lány a DH múlt heti ankétján. Panaszolta, hogy rossz a közlekedés, mert ritkán jár és mindig zsúfolt a 3-as busz, sárosak, elhanyagoltak az utak és még mindig nincs bevezetve a víz a lakásokba. Fiatalos türelmetlenséggel fogalmazott mondatai mögött ott éreztük mindazt a sok gondot, bajt, amivel egy olyan nagyváros fejlesztése együtt jár, melynek peremkerületei még néhány évvel ezelőtt falvak voltak. Lakóik viszont már joggal vallják magukat miskolcinak, és szeretnék, ha a közlekedést, a lakások komfortját, az utak, járdák állapotát, a kereskedelmi ellátottságot, s a szolgáltatások színvonalát tekintve, nem szenvednének hátrányt a belvárosban élők mögött. Kérésük jogos, teljesítése azonban y- bármennyire is szeretnénk — nem megy egyik napról a másikra. Budapest is hasonló cipőben jár; Soroksár, Erzsébet vagy a többi peremvidék lakóinak is még hosszú évekig kell várniuk, hogy megkapják mindazt a szolgáltatást, ami a centrumban élők számára megszokott, természetes. Persze nem azért példálózunk a fővárossal, hogy a jelenlegi helyzetükbe való beletörődésre intsük a szirmaiakat és a többi peremkerületben élőket. Nincs is erre szükség, hiszen a IV. ötéves terv időszakában nemcsak a belváros születik újjá. A sokáig „mostohagyerek”-sorsot panaszoló Diósgyőrre sem ismerne rá, aki most elhagyná és 5—6 évi távoliét után nézne körül újra. S ha nem is ilyen mértékben, de tovább fejlesztik Szirmát, s a többi, ma még elmaradt kerületet is. Elég, ha csak a kereskedelmi hálózat bővítését célzó tervekre utalunk. A városi tanács végrehajtó bizottsága — a tervkoncepciókat tárgyalva — egyértelműen leszögezte: különös gondot kell fordítani a munkáslakta és külső negyedek ellátására. A távolabbi jövő tehát biztató. De a nagy beruházások megvalósításáig is lehet és kell is tenni azért, hogy kevesebb legyen a DH-ankéton elhangzotthcíz hasonló panasz. Semmi lalat bemutatótermét. A 120 ezer forintos költséggel kialakított helyiségben állandó bemutatókat rendeznek a TÜZÉP termékeiből, a különféle mozaiklapokból, a-j- tótoból. ablakokból. Miskolci kabátok a Szovjetunióba A Miskolc: Textilkonfekció Ktez május végéig 15 ezer, orkánanyagból készült férfi anorákot exportál a Szovjetunióba. Hamarosan megkezdik:. ugyancsak 15 ezer kabát szállítását Hollandiába. A megáradt folyók magyarországi szakaszán az elmúlt 48 órában 1600 kilométernyi védvonalon folyt az emberfeletti munka. A. megyénk jelentős részét, a bodrogközi, taktaközi és a dél-borsodi községeket védő 272 kilométernyi gátszakaszon a szombaton déltől hétfő reggelig eltelt órák voltak talán a legnehezebbek. Vasárnap kora reggel Ti- szavalknál még szemerkél az eső. A gát járhatatlan. Vállon kell cipelni a védekezéshez szükséges homokzsákokat. Szikszai Károly, az öreg valki gátőr negyven éve ismeri, de ilyen félelmetesnek még sosem látta a Tiszát. Tiszadorogma és Tiszabábol- na között a gát lábánál vezető országút is szétázott. Ároktőn, a Il-es számú védelemvezetőségen újabb rossz hírek. A falu mellett egész buzgársor, a tiszabábolnai Kondorosnál erős szivárgások, s itt még mindig árad a folyó. Ignác József védelem- vezető elmondja, hogy 26 kilométernyi gátszakaszukon a „vizeseken” kívül 220 katona és 162 segédőr dolgozik szakadatlanul. Kisüt a nap A katonák, a fáradt, átázott parasztemberek mindenütt szinte percnyi pihenő nélkül dolgoznak. Még cigarettaszünetet sem tartanak. De nem is érdemes. Az eső. a felcsapó hullámverés eloltja dél-borsodi szakaszt, a legnehezebb órákon már túl vagyunk. Tiszabercelnél eddig 62, Tokajnál 36 centimétert apadt a Tisza. A Bodrog is lassan apad. Tiszafürednél azonban még csak most tetőzik az árhullám, amely elérte az eddig mért 765 centi- méteres maximumot. De sajnos a Felső-Tiszáról. a Túrról és a Szamosról újabb kisebb árhullám érkezik. A borsodi szakaszon ez hosszú napokkal elnyújtja a védekezést, a teljesen átázott gátakat megsokszorozott figyelemmel kell őrizni. (Folytatás a 12. oldalon.) sem indokolja már ma sem, hogy a belvárosi üzleteknek több jusson déligyümölcsből vagy egyéb keresett árucikkből, mint a peremkerületekben élőknek. Mint ahogy az is tűrhetetlen, hogy tavasszal a vasgyári piacon lényegesen szűkebb legyen a választék primőrből, s az egész éven át zöldségből, gyümölcsből, baromfiból, mint a Béke téren. Mindez csak az áru terítésén múlik, nem milliókat emésztő beruházásokat, hanem gondosabb szervezést igényel a kereskedelemtől. Ugyanezt mondhatjuk el a közlekedéssel kapcsolatban. S ideje javítani a peremkerületekben a szolgáltatásokat is. Ugyancsak a tanács végrehajtó bizottságának ülésén hangzott el: egészségtelen jelenség, hogy a szolgáltatórészlegek a centrumban tömörülnek. Nemcsak „forintkérdés” tehát, hogy a szirmai kislány ne érezze ennyire falun magát, addig sem, amíg kerülete lassan felnő a városi színvonalra. BÉKÉS DEZSŐ Alpakka serlegek, plakettek, különdíjak „Nem a mi hibánk” Lapunk hasábjain több alkalommal foglalkoztunk a miskolci tejkombinát építésével. Legutóbb április 17-i számunkban közöltünk cikket „Miért épül lassan a tejüzem?” címmel. Az írásunkban szereplő Élelmezésipari Tervező Vállalattól a napokban címünkre válasz érkezett. A levél megállapításai a következők: A kivitelezést hátráltató munkaszerződést kényszerítő helyzetben kötötték a BÁÉV- el: a Borsod megyei Tejipari Vállalat 1966-ban a szerelési munkát végző cégekkel szemben úgy vállalt kötelezettséget, hogy „az egész beruházás alapját képező építési munkákra még nem volt szerződése”. Később a BÁÉV „felügyeleti szerve, az Építésügyi Minisztérium Építőipari Főigazgatóságának hiányos döntése alapján tagadta meg a részhatáridők vállalását”. A levél a felületes átvétellel kapcsolatban közli, hogy a DIGÉP még jelenleg is végzi a hűtőtechnológia szerelését. A munkát ez év június közepén adják át. és az ürítőtartály műbizonylatait csak ekkor köteles átadni. A levélírók szerint vállalatuk tervei megfeleltek a követelményeknek, mert ha nem feleltek volna meg, a kivitelezést nem lehetett volna elvégezni. A tejtárolótankok pedig valóban nem fértek el az üzemcsarnokban, mert az ÉLGÉP megváltoztatta az eredeti konstrukciót. c.s „szerkesztői nem vették figyelembe a keverőszerkezet felső elhelyezésénél az épület belmagasságát”. A továbbiakban az ÉLTERV arra hivatkozik, hogy semmilyen szabvány nem írja elő a rakodórámpa alatti mosható betonburkolat elkészítését, ezért azt a költségek csökkentése céljából törölte a költségvetésből. Írják: megtervezték a kukatároló helyiségét is. amelyet viszont a beruházó nem fogadott el, de a KÖJÁL közbenjárására elkészítik az új terveket. Közlik azt is. hogy a hűtő- anyagtartályok biztonsági szelepeit a cikk megírása előtt egy héttel maradéktalanul beszerezték, majd hozzáfűzik: „A kivitelezési szerződésben nem szereplő terv- módosítás következtében, vagy hatósági rendelkezés folytán felmerülő munkák elvégzéséhez a BÁÉV — szerintük — jogosan ragaszkodik a szerződés módosításához. illetve új szerződés kötéséhez. Ennek az igénynek a rendezése azonban egyáltalán nem késlelteti a kivitelezés befejezését.” Zsűrizés az Expo—IV-en « a cigarettákat. Jó néhány kilométerrel feljebb, Tiszatarjánnál járunk. amikor végre kisüt a nap. Tiszapalkcmyán, a III-as védelmi szakasz központjában Szeghő Károly a védelmi törzs tagja és Galambosi Gyula védelemvezető biztatóbb hírekkel fogad. Tisza- keszinél már működik az ellennyomó medence. Üjabb erősítéseket kaptak, s a polgári hídnál levő vízmérce végre apadást jelez. Katonák és diákok A Taktaközt védő gátakon is nehéz a helyzet, de már bizakodóbb a hangulat. Tokaj felé terepjáróval már közlekedni is lehet a gáton. Idős szemüveges férfi dicséri a katonák és a tokaji diákok helytállását. Róla. Kecskés Istvánról másoktól tudjuk meg, hogy négy éve élvezi már a nyugdíjat, de régi „vizes” szíve idehozta most a nehéz órákban. Kpadás és újabb árhullám Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság hétfő délelőtti legfrissebb tájékoztatója szerint az elmúlt 24 órában 7350-en védték a borsodi gátakat. Kivéve a Az Expo—IV. zsűrijének személyi összetételéről és a zsűrizés szabályairól döntöttek szombati tanácskozásukon a július 25-én kezdődő helyiipari kiállítás és vásár rendező szerveinek képviselői. Határozatuk szerint a ho kiállító és a két csehszlovák cég (a kassai bútorgyár és finommechanikai vállalat képviselteti magát nyáron Miskolcon) termékeit kétféle zsűri bírálja el. A nagy díjakat odaítélő bizottság nyolc tagból áll majd. Ök határozzák meg, melyik kiállító érdemli ki az Expo —IV. nagydíját, a legszebb terméknek és a legszínvonalasabb kiállítónak járó alpakka serlegeket. A szakmai zsűri 11 személyből áll. A bíráló szakembereket különböző alcsoportokba osztják, szakmai képzettségüknek megfelelően. Az elektrotechnikai, műszeripari, általános gépipari, valamint a bútor- és asztalos- ipari, építő- és épitőanyag- ipari termékeket zsűriző bizottság mellett ott lesz egy- egy — az adott szakmához értő — formatervező művész is. Szakemberek bírálják el a ruhaipari, bőrdíszmű- és vegyipari termékekkel jelentkezők kiállítási darabjait is. A második zsűri a három szakmai csoporton belül három-három dijat adhat ki (arany, ezüst és bronz fokozatban). A díj plakettek képzőművészek által készített egyedi darabok lesznek. Az Expo—IV-en bemutatott termékek jutalmazásaként különdíjakat is adnak. Különdíjat ad a városi tanács és a Borsod megyei Tanács vb-elnöke, a KIOSZ Borsod megyei titkársága, a KISZÖV Borsod megyei elnöke és a HVDSZ megyei bizottsága. Pécsett, a IX. országos szabászversenyen a Miskolci Szűcsipari Szövetkezet sikerrel szerepelt. Fekete Szilárd. a központi üzem részlegvezető-helyettese második. Szabó István harmadik díjat, Tóth Ilona női szabász pedig oklevelet kapott. A többi Az Országos Takarékpénztár május 18—19-én megtartott autónyereménybetét- könyv-sorsolásán tizenhét A zsűrizést kidolgozott matematikai rendszer alapján végzik a bírálók, így a szubjektív megítélés lehetősége eleve kizárt. A rendező szervek képviselői tanácskozásukon elhatározták, hogy a kiállításra szánt jutalomból 50 ezer forintot elküldenek az árvíz- károsultaknak. Az összeget a szolgáltatóhálózatban bekövetkezett veszteségek helyre- állítására szánják. versenyző is dicséretben részesült. A szövetkezet nagy gonddal készül a május 30 és június 5 között Katowicében rendezendő bemutatóra is. ahová 30 bundát, illetve szőrmeipari terméket visznek. szerencseautó jutott Borsod megyébe. Ezzel 437-re emelkedett a „Fortunaszekerek* száma megyénkben. Katowicébe készülnek a szűcsök 437 „Fortunaszekér” Borsodban
