Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-04 / 102. szám

a miskolciaké a szó Úttest vagy parkírozó? A Geodéziai és Térképé­szeti Vállalat miskolci kiren­deltségének AD 90-29 forgal­mi rendszámú gépkocsija ál­landóan ott parkol a Forrás­völgy utca 42. sz. előtt az út­testen. A keskeny utcában emiatt a szembejövő jármű­vek nem férnek el, és felmen­nek a túloldali járdára. Ápri­lis 30-ára virradóra az emlí­tett gépkocsi miatt egy isme­retlen teherkocsi a szemben levő járdát teljesen kifordí­totta. Kérjük az illetékeseket, tiltsák meg, hogy vállalati gépkocsi ezen a keskeny ut­cán parkírozzon — írják a Forrásvölgy utca lakói. Szőnyeget OTP-re! A lakásszépítés örömeinek so­kan hódolnak. S még többen tennék, ha a kelengyeboltok és a Centrum Áruházak is árusíta­nának OTP-hitelre drágább sző­nyegeket. Több ezer forintot egyszerre kiadni nagyon nehéz. Viszont, ha szőnyeget is lehetne részletre vásárolni, sokkal töb­ben szépítenék otthonukat per­zsa, suba és más szőnyegekkel — írja Huszár István, a Po­zsonyi utcából. ijt Engem a magyar kereskedelem öltöztet! (Jármay György rajza.) ígérgetésen nem lehet főzni! Tavaly novemberben igényel­tem ogy új gáztűzhelyet, mivel a régi elromlott. Magam is cso­dálkoztam, amikor rá egy hétre házhoz szállították az űj készü­léket. Sajnos, a házhoz szállítás még nem jelent üzembe helye­zést is! Örömöm korainak bizo­nyult. November óta eltelt né­hány hónap. Pillanatnyilag az a furcsa helyzet, hogy van egy be­kötött és egy be nem kötött gáz­tűzhelyem, és tulajdonképpen A Lenin Kohászati Mű­vekben dolgozunk a felesé­gemmel együtt. 1956-ban üze­münk segítségével házat épí­tettünk. A vízvezeték-hálózat Ne csak exportra gyártsák! A bébi- és a gyermekcipők ügyét már többször szóvá tet­ték. Mindeddig eredmény nél­kül. Én két, 4 éven aluli gyer­mekem cipőgondjával küsz­ködöm állandóan. Ugyanak­kor tudom, hogy a kecskemé­ti cipőgyárban szalagrend­szerben készülnek a bébi- és a gyermekcipők, szebbnél szebb színekben és fazonok­ban. S főként puhák, kényel­mesek, minden igényt kielé­gítők. Csakhogy nem a mi gyermekeink számára, hanem exportra. Bármennyire fontos is az export, elsősorban mé­giscsak a hazai szükséglete­ket kellene kielégíteni e na­gyon fontos, nélkülözhetetlen cikkből, s csak a felesleget vinni külföldi piacra — véle­kedik Malinak Istvánná (Baj- csy-Zs. u.). Mennyi atáppénz kórházi ápolás idején? Tóth Sándor olvasónkat kórház­ban ápolják, s — tekintve, hogy saját háztartásában nincs eltar­tásra kötelezett hozzátartozója — táppénzének 50 százalékát kapja. Két gyermeke után azonban kü­lönélő féleségének gyermektar­tást fizet. Ügy hallotta, hogy a táppénz megállapításánál ezt is figyelembe kell venni. Annak a dolgozónak, akinek nincs eltartásra szoruló család­tagja. kórházi ápolás idején az egyébként járó táppénz ötven szá­zalékát lehet kifizetni. Ha azon­ban a dolgozónak van eltartásra szoruló családtagja, a táppénz 80 százalékára jogosult. Levélírónk tehát táppénzének 80 százalékára terHvr títeny t. egyik sincs használható állapot­ban. Emiatt hónapok óta nem főzhetek odahaza. Az ügyben kértem már felvilágosítást a MlK-től és a miskolci gázmü­vektől is. Kielégítő választ még eddig nem kaptam; egymásra hárították a kivitelezés befejezé­sét. Sajnos, az ígérgetés számom­ra még fél megoldást sem jelent: ígérgetésen még nem lehet főzni! KOPASZ ISTVANNÉ, Selyemrét utca 4. III. 3. be van szerelve a lakásba, de a víz bevezetését 14 év óta csak ígérgetik. Tavaly ta­vasszal felbontották az út­testet, azt mondták, decem­berre már víz csorog a csap- pól. Aztán az árkot betakar­ták és elvonultak a „vízépí­tők”. Mondani sem kell, hogy a csöveket sem fektették le. Valami tévedésről beszéltek. Tőlünk a kút több mint száz méterre van. Nem kellemes- naponta hatszor, vagy még többször a kútra menni. Há­romhónapos kisgyermekünk van, és a mosáshoz bizony sok vízre van szükség. Mire az ember behordja, eléggé kifárad. Nem lehetne vala­hogyan megoldani, hogy ne kelljen újabb 14 évet várni a víz bevezetésére? — kérdi Barta Tamás (III.. Gorkij te­lep 52.) Frederic Brown 2 Bob Carson most már ■ emlékezett. Emlékezett a csikorgó csengőre és az ug­rásra az ellenőrző blokkon Az őrült kapkodásra, amikor leszíjazta magát az ülésre. A gyorsan növekedő pontra a képernyőn. A szárazságra a szájában. A szörnyű bizo­nyosságra, hogy ez már az övé, bár a flottának még nyo­ma sem volt. Az első kóstoló a ^arcból. Röpke három másodperc, vagy még annyi sem, és vagy mint győztes száguld tovább, vagy elszenesedett hamuként Szerkesztői üzenetek BÚZÁS CSABA: Ötlete figye­lemre méltó. Kérjük, közölje pontos címét. BITTNER JOZSEFNÉ, II., SÜ­TŐ J. U. 6.: Észrevételét továbbí­tottuk a Miskolci Közlekedési Vállalathoz. Választ onnan kap. PADI FERENCNÉ, II.. BRAS­SÓI U. 6.: Ügyében intézkedtünk, reméljük, panaszát orvosolta a miskolci gázmű. B. ISTVÁN: Kérjük, írja meg lakcímét, hogy bejelentésével ér­demlegesen tudjunk foglalkozni. KOLOZSVÁRI BÉLA. MARTIN- TELEP: Kérjük szives türelmét, bejelentésének kivizsgálása hosz- szabb időt vesz igénybe. Olvasóink e heti kérdései Mikor szüntetik meg a Szent- péteri kapui kórház előtti életve­szélyes átkelőhelyet? Illetve mi­kor hárítják el az életveszélyt? Egy év a szifon garanciális ja­vításánál: ideje. Miért kell Bu­dapestre küldeni a hibás készü­léket? Miskolc nagyváros. Csak a szifonjavításban „picike”? Mikor lesz minden nagyobb for­galmú húsboltban villany-húsda­ráló? A dolgozó nők és a házi­asszonyok kényelmét szolgálnák! Miért engedik letörni a parkok­ban a virágzó bokrok ágait? Vagy virágot lopni nem bűn? szóródik szét az űrben. Ennek a kis felderítőnek egyetlen töltet is elég lenne. Őrjöngve — miközben aj­kai az „egy” szót formálták — manipulált a kontrollblok- kon, hogy az 9 kis pont a képernyő középpontjába ke­rüljön, a körökön belülre, oda, ahol a vonalak metszik egymást. Ezalatt lába a pedá­lon remegett, amely majd ki­lövi a töltetet. — „Kettő...” Nem is érzékelte, hogy ezt mondta. A pont a képernyőn már nem volt parányi. Az a néhány ezer mérföld meg­semmisült a képernyő va­rázslatában. Gyors, kicsi fel­derítő. nem nagyobb az övé­nél. Idegen hajó, rendben van. — „Há...” — lába meg­érintette a pedált. Ekkor az Outsider hirtelen elkanyarodott és eltűnt a képernyőről. Carson lázasan kapkodva próbálta követhi. Egy tizedmásodpercig nyoma sem volt. aztán amikor ha­jójának orra elfordult, is­mét megpillantotta, amint az a Föld felé száguldott. Föld? Valami optikai csalódás le­14 év türelem Szaporodik az állami gondozott gyermekek száma A papa nem akarja hazavinni! T. István, a Dél-borsodi Vízgazdálkodási Társulás gépkocsi- vezetője 510, felesége — a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri üzemének dolgozója — 250 forintot fizet az államnak, amiért 13 éves kislányukat gondozásba vette. A sajóbábonyi Cs. Gá­bor és felesége 560, illetve 331 forintot ad havonta 16 eszten- dós lányuk Után ugyanilyen célra. Mindkét házaspár együtt él, jól keres — hiszen ez az összeg fizetésük 20 százaléka csu­pán. A két kislány egészséges. A szülők mégis örülnek, hogy állami gondozásban van. Sőt! Cs. Katalint a papa haza sem akarja vinni. Nem bírnak vele — azt mondják. Viszokay Árpád, a Borsod megyei Gyermekvédő Intézet igazgatója példaként említi a két családot. Nem kellett soká keresgélni az akták és kartotékok között — találom­ra vették elő. — Sajnos a megyében le­vő 1703 állami gondozott gyermek között még nagyon sok hasonló van. Több mint a második világháború után Meghökkent a szám, hiszen a múlt év december 31-én „csak” 1628 0—18 éves korú gyermekük volt. Egy negyed­év alatt 75-teI szaporodott a számuk? — Igen, állandóan emelke­dik. Országosan is. Az or­szággyűlés kulturális bizott­sága legutóbb megállapította; míg közvetlenül a második világháború után 28 ezer ál­lami gondozásra szoruló gyermek volt hazánkban, ma már több mint 35 ezer. S a pszichológus-igazgató okkal aggódik: ■— Valami mélységes belső ellentmondást mutat ez. Egy­felől az anyagi jólét — mert hiszen nem családi nyomor miatt kerülnek gondozásba a gyermekek. Másfelől a szülők nemtörődömsége, vagy ép­pen felelőtlensége: ma in­kább erkölcsi okok miatt kell otthonba vagy intézetbe el- lielyezni a fiatalkorúak túl­nyomó többségét. Ezért lehet egyre kevesebbet kihelyezni nevelőszülőkhöz. Nevelőott­honaink zsúfoltak, mivel in­tézményhálózatunk nem bír lépést tartani a létszám gya­rapodásával. Kényelmi okokból Évenként csaknem 20 mil­lió forintba kerül megyénk­ben az államra bízott gyer­mekek gondozása. Ugyanak­kor a szülők tartási hozzájá­rulása ennek csupán elenyé­sző hányadát biztosítja. A szülői felelősségtől szabada­toknak többnyire megéri. Ál­lamunknak azonban drága dolog. Egyik országgyűlési képviselőnk ezért javasolta: rójunk nagyobb kötelező hoz­zájárulást azokra a szülőkre, akik kényelmi okokból nevel­tetik gyermeküket állami in­tézetben. — Ahhoz azonban, hogy ez megvalósulhasson, szükséges lenne valamiféle pártfogói rendszert kialakítani — vé­lekedik az intézet igazgatója. — Félő ugyanis, hogy ha a hozzájárulási összeget fel­emelnék, a szülők kivinnék gyermeküket; otthoni nevelé­sük azonban továbbra sem lenne megoldott. A pártfogó Csépányi Sándor, az Özdi Kohászati Üzemek vezérigaz­gatója tegnap az újságíró szö­vetség székhazában sajtótájé­koztatót tartott a vállalat ala­pításának 125. évfordulója al­kalmából. A Murányi Unió és a Ri­mái Coalitio 1845. május 15- én alapította meg Ózdon a Vasfinomító és Hengerlö Gyárat. Az üzem az 1848-as szabadságharc idején már ter­melt, fegyvereket gyártott Kossuth honvédő seregei ré­szére. A szabadságharc leve­rése után a gyár munkája néhány évig szünetelt. A hen­gerelt áru előállítása 1852- ben indul meg, a vállalat lét­száma azonban ebben az idő­ben még alig haladta meg a 200 főt, az évi termelés pedig az ezer tonnát. Később az alapító cégek fúziójaként lét­rejött a Rimamurány-völgyi Vasművelő Egyesület. Ezután a gyár gyorsuló ütemben nö­velte termelését, jelentősen azonban csak a felszabadulás után, s különösen a 60-as évek elejétől fejlődött. A 60-as években újjáépítet­ték a kohókat, majd az acél­viszont figyelemmel kísérhet- . né a gyermek további sor- . sát. /Ve csak a munkahelyi magatartást! Sokat tehetnének a munka­helyek vezetői, társadalmi és tömegszervezetei is. Egy ki­csit nagyobb figyelemmel, emberi törődéssel a legtöbb esetben meg lehetne előzni a gyermekek állami gondozás­ba vételét. — Ha a szülőknek nem csak a munkahelyi magatar­tásával törődnének, hanem azzal is, hogy otthonukban hogyan viselkednek, s hogyan élnek szülői felelősségükkel, nem fordulna elő olyan eset, hogy az apa gyermeke gon­dozásba vételekor kijelentse: csak azért szégyelli, mert szo­cialista brigádban, vagy ép­pen vezető állásban dolgozik. RADVÁNYI ÉVA művet. Nyolc Márz-kemen- cét, 800 tonnás körkeverőt építettek, ezenkívül létrehoz­ták a vállalat oxigéngyárát, a kiszolgáló berendezésekkel együtt. Hazánkban elsőnek Ózdon vezették be a nagyüze­mi oxigénbefúvásos acél­gyártást. A gyár most már évente majdnem 9600 ezer tonna nyersvasat, több mint 900 ezer tonna acélt és 760 ezer tonna hengerelt árut ál­lít elő. Majdnem 70 féle me­legen hengerelt áru készül, több mint ezerféle méretben, 360 féle minőségben. Termé­keik 39 országba jutnak el. ezenkívül egyre jobban ellát­ják a hazai piacot. A gyár kidolgozta távlati fejlesztési tervét, s első lépés­ként kétmilliárd forintos be­ruházással korszerű, folyama­tos acélöntőművet, ezenkívül rúd- és dróthengerművet is létesít. A folyamatos öntőmű 325 ezer tonna terméket, a rúd- és dróthengermű 300 ezer tonna hengerelt árut gyárt majd évente. A gépek és a technológiai eljárások beszerzéséről külföldi .cégek­kel tárgyalnak. Az új művek létrehozásával az ország hen- gereltáru-importja 1975-ben 7,1 millió dollárral, 1980-ban 19,5 millió dollárral lesz ala­csonyabb, mint jelenleg. A hengersoron gyártott termé­kekből évente legalább 50 ezer tonnát exportálhatnak. bélyeggyCjtés A Zrínyi Ilonü Gimnáziumban bélyegekből összeállított tabló is helyet kapott a centenáris év­forduló gazdag kiállítási anyagá­ban. Az iskola KISZ-es bélyeg- gyűjtői bélyegeken mutatták be Lenin életútját. A gyermek Le­nint, az ifjú forradalmárt, a po­litikust és a szovjet állam életét irányító államférfit ábrázoló bé­lyegek mellett szép számmal sze­repeltek az évfordulók alkalmá­ból kiadott Lenin-bélyegek is. Az ízléses bélyeganyag azt do­kumentálja, hogy az Ifjúsági bé­lyeggyűjtő szakkör munkája szerves része az iskolában folyo eszmei-politikai nevelésnek. A „25 eves a szabad Magyar- ország” jubileumi kiállítás tar­tama alatt — május 15-ig — a Szépművészeti Múzeumban mű­ködő alkalmi postahivatal a fel­adott levelekre különleges bé» Ive gzést használt. hetett. Annak kellett lennie. Az a bolygó — vagy bármi más —, ami most már telje­sen betöltötte a képernyőt, nem lehetett ott. Lehetetlen! Errefelé nem járt bolygó soha, legfeljebb a Neptunusz, az is hárombillió mérföldre innen — és a Pluto, de az most a távoli, gombostűfejnyi Nap túlsó felén jár. A detektorok! Semmiféle bolygóközti, vagy akár aszteroid méretű objektumot nem észleltek. Nem létezhetett ott az a valami, ami felé zuhant. Ez a valami, amitől most már alig pár száz mérföld válasz­totta el. Hirtelen elöntötte a féle­lem. hogy összezi^za magát, s ez elfelejtette vele az Out­sider hajót is. Kilőtte a fékezőrakétákat, és — bár a hirtelen sebes- ségcsökkenés hatására előre­bukott — kilőtt még egy adag vésztöltetet. Tudta, hogy így is minden erejére szüksége lesz. ha meg akar menekülni az összezűzódástól. De azt is tudta, hogy a hirtelen féke­zéstől egy pillanatra elbódul majd. Elvesztette eszméletét. És ez volt minden. Most itt ül a kék homok­ban meztelenül, de különben teljesen sértetlenül. Az űr­hajónak nyoma sem volt. de ami azt illeti, magának az űrnek sem. A feje fölött a domború kupola nem az ég volt! Talpra állt. A gravitáció nagyobb volt, mint a Föl­dön, de nem sokkal. A ho­moktengerből csak néhány ösztóvér bokor emelkedett ki. A bokrok is kékek voltak, de különböző árnyalatokban. És minden kék volt, egy va­lamit kivéve. Messze, a le­hajtó fal tövében egy vörös valamit pillantott meg. Nagy­jából gömbölyű volt, átmé­rője egy yard körül lehetett. Túl messzire volt ahhoz, hogy tisztán kivehesse a vib­ráló kékségen keresztül. De öntudatlanul is összeborzon- gott. Kezefejével letörölte iz­zadt homlokát. Ekkor meghallotta a Han- got. (■Folytatjuk.) Száz lm szón öl éves az r •• Ózdi Kohászati Üzemek

Next

/
Oldalképek
Tartalom