Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-22 / 118. szám

Felszólalás Illetlenség ankét után felszólalni, de mivel a „25 éves a ma­gyar filmművészet” című, igen érdekes előadás és a nyomá­ban támadt vita kissé hosszúra sikerült, nem fejthettem ki véleményemet Gianni Toti figyelemre méltó érdemes felszó­lalásával kapcsolatban. Neves olasz vendégünk sikeres mű­velője az irodalomnak, a filmkritikának és ismert műfordító is. (Magyar költők verseit is átültette olasz nyelvre.) Az igen rokonszenves költő-filmesről tudnunk kell még azt is, hogy tagja az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetőségének. Olasz vendégünk felszólalásának az a része, amelyik a ma­gyar filmek hatásáról és utóéletéről szólt, kérdéseinek az a lé­nyegi mozzanata, hogy mi történik például a filmjeinkben bemutatott magányos öregekkel, a tanyák lakóival, a kollé­gistákkal — jelentős volt, hisz magunk is megfogalmaztuk már néhányszor azt az igényt, hogy a feltárt jelenségeket később is figyelemmel kell kísérni. Hozzászólásának az a gondolatmenete, amelyik a filmtől az azonnali cselekvést, az aktivitást követeli meg, megkérdője­lezhető. Ez az igény nem a művészet terrénuma, inkább a publicisztikáé, a tettekre serkentő zsurnalizmusé. Gianni Toti szerint a dokumentumfilmeknek vitairatoknak kell lenniök, meg kell fosztani őket a látványtól (az érzelmi momentumok­tól is) és kizárólag akcióhatást kell elérniök. Nagy gondolkodóink — mindenekelőtt Lenin — a filmtől mint tömegkommunikációtól azt várták és remélték, hogy milliókat segít eligazodni a világ bonyolult dolgai között, csi­szolja ízlésüket, fogékonnyá teszi a nemes iránt, átalakítja tudatukat. Mondanunk sem kell, hogy ebben az igényben megfogalmazódik mindaz a művészi tükrözés minden krité­riuma, az is, ami a filmművészet erejével az embert embe­rebbé teszi. (P—» Furcsa dolog ez a fényes szemű doboz; a tv-kószülék. Mint mindannyian tapasztal­juk, csodálatos varázslatokra képes, de csak akkor, ha sen­ki nem zavarja a néző és a készülék bizalmas kettősét. A tv-filmek miskolci vetí­tésének első napján egy ki­csit csalódtunk. Nem annyi­ra a filmekben, mint inkább magunkban. Mert hogy is van az, hogy például az Ungár Imréről készült művészport­rét bemutatója óta mindig páratlan élményként emle­gettük, és most a művészklub colás üvegei, kávéscsészéi és cigarettafüstje közepette, ha nem is teljes, de mindeneset­re jól észrevehető dekoncent- ráliságot tapasztaltunk a film nézése közben. A tv-nézők lélektanát is­merő szakemberek megfelelő helyszínt, intim környezetet kívántak teremteni a feszti­válfilmeknek, ezért is osztot­ták boxokra a galéria kiállí­tótermét. A vállalkozás azon­ban csak részben sikerült. A néhány választófal sajnos, nem képes megteremteni azt a magányt, amelyre a képer­nyőnek szüksége van. Még szerencse, hogy a nézők je­lentős százaléka nem most látja először a tv-szerzők al­kotásait. A tegnapi válogatást egyéb­ként nem kifogásolhatjuk. A nézőben a legmélyebb nyo­mot minden bizonnyal Wie­dermann Károly Középkori história című alkotása hagy­ta. Az ásotthalmi boszorkány­Ámaiőrfitm-^ár Mtekakxm? A film és a televízió az oktatásban Nem új az a megállapítás, hogy a nap minden szakában az információknak olyan áradata zúdul az emberiségre, amely fárasztó is, és hatása jórészt még lemérhetetlen. A tömeg­kommunikációs eszközök mértéktelen elterjedésének legalább annyi ellenzője, mint amennyi híve van. Ezzel a gondolattal kezdődött tegnap délután a Hevesy Iván Filmklubban A film és az oktatás című ankét, amelyen a filmfesztivál filmes szakemberei miskolci pedagógusokkal találkoztak. A vitain­dító beszámolót Nádasy László filmrendező tartotta, majd dr. Gulyás László miskolci amatőrfilmes két filmjét vetítet­ték a selyemhernyó fejlődéséről és a miskolci Kossuth Gim­názium szőnyegszövő műhelyének munkájáról. része a modern oktatásnak. Miskolcon a 37. sz. Általános Iskolában értek el már szép eredményeket. Az ankét egyik vendége. Kertész Imre orosz­lányi pedagógus pedig arról beszélt — és mondanivalóját általános iskolás gyerekek ál­tal készített filmmel illuszt­rálta —, hogy a gyerekek szeretik és igénylik a filmet az oktatásban. Mind a vitaindító előadás­nak, mind a vetítésnek és a későbbi beszélgetésnek az volt a célja, hogy fényt de­rítsen — a pillanatnyi lehe­tőségeken belül — a film. a televízió hatására, az oktató­munkában való használható­ságára. Jó ideig vitatkoznak még a szakemberek azon. hogy a tömegkommunikációs eszközök ártalmasak-e vagy sem. segítik- e az egyes orszá­gok, az emberek kapcsolatát vagy nem, csökkentik vagy növelik-e a szellemi aktivi­tást, betetőzik az elidegene­dést, vagy feloldják. A kér­désekre a választ nehezíti az a tény. hogy bár a filmek többsége provokálja a néző visszajelzését, hatása nehe­zen ellenőrizhető. Egy terület van. ahol hasznossága, vagy káros mivolta lemérhető, és. per mindannyiunk számára azt bizonyítja, hogy még nem vívtuk meg évszázados harcainkat a babonával, az önzéssel, a kapzsisággal. Vál­tozó, ellentmondásos vilá­gunkról adott hű képet Her- tay Jenő Falusi öregek című alkotása, Pásztor János Aján­dék című filmje és tisztelet­re méltó szándékról tanúsko­dik V inkier György Az or­szág küszöbén című riportja is. Kár, hogy a film készítői nem tudtak szabadulni bi­zonyos utánérzésektől, hatás­vadászó megoldásoktól. Ma­gyarország felfedezése elmé­lyültebb munkát, alaposabb szociográfiai ismereteket igé­nyel ... OV­ez az oktató-, a pedagógiai munka. Magyarországon — Európá­ban először — 1912-ben volt oktató jellegű filmvetítés: azóta sem kell szégyenkez­nünk. A ma legsürgetőbb feladata: a legilletékesebbek, a pedagógusok elismerjék, hogy a .film, a televízió nem segédeszköz, hanem szerves Ez volt a filmfesztivál első olyan rendezvénye, ahol a filmvásznon miskolci filmes munkája elevenedett meg. miskolci emberek problémá­járól volt szó. S talán a leg­nagyobb eredmény: az ankét javasolta, hogy Miskolcon te­remtsék meg az amatőrfilme­sek oktatófilm-tárát. (makai) Egy kép Lakatos Vince Magány című filmjéből. A filmet lapunk önkéntes zsűrijéből többen „díjazták”. %. Negyedszer a fesztiválon A rövidfilm fórumán A miskolci fesztiválok történetében tegnap délelőtt fordult elő először, hogy kicsinek bizonyult a palota VI. emeleti ta­nácskozóterme. A rövidfilm 25 esztendős történetének vitá­jára mind a hazai, mind a külföldi szakemberek nagy érdek­lődéssel ültek be, és ez alkalommal találkozott — az elmúlt napokban talán először — valamennyi Miskolcra érkezett új­ságíró is. Magyar rövidhírnek az NDK ív-műsorában Gustel Perrin asszony, az NDK televíziójának és filmgyárá­nak rendezőnője negyedszer látogatott el a miskolci filmfesz­tiválra. Eddig mint rendező jött el tapasztalatcserére, az idén Vitányi Iván bevezető elő­adásában azt bizonyította, hogy az élvonalba került rö­vidfilmek — nemzetközi si­kereink ellenére is — számos tematikai, esztétikai problé­mát jelentenek mind az al­kotóknak, mind a közönség­nek. Minden fesztivál, min­den találkozó újabb és újabb gondokat vet fel. El kell is­mernünk, hogy — az eddig látott néhány kitűnő alkotás mellett — bizony gyengébb a mezőny, mint az elmúlt esztendőkben volt. Bizonyos műfajok (vagy talán művé­szeti ágak) viszont most élik fénykorukat. Elsősorban az animációs filmekre gondo­lunk, de véleményünk sze­rint reneszánszát éli népsze­rű tudományos filmgyártá­sunk is. Természetesen jó lenne minden műfaj sajátos problémáit külön-külön is megtárgyalni. ' A vitaindító után elhang­zott korreferátumok csak ép­pen betekintést engedtek ezekbe a gondokba. Így is nagy érdeklődést keltett Flei­scher Mária hozzászólása, mely az animációs filmek történeti áttekintésével és né­hány sajátos esztétikai prob­lémával foglalkozott. Zalán Vince a dokumentumfilm­gyártás helyzetét taglalta, míg Bernáth László tudomá­nyos filmgyártásunkkal fog­lalkozott. Korreferátumát ki­tűnően egészítette ki Szurdi Márta hozzászólása, melyből belülről is megismerhettük a népszerű tudományos film­stúdió alkotóinak törekvéseit, gondjait. A számos hozzászólást nem taglalhatjuk részletesen, de egy bizonyos: a mai magyar valóság megismertetéséért, munkásosztályunk, parasztsá­gunk még sok ellentmondás­sal terhes életének feltárásá­ért minden rövidfilmes fele­lősséget érez. Tovább kell vi­tatkoznunk egymással szóban és a film nyelvén is. Kosári Judit felvételvezető, Budapest: Wiedermann Ká­roly Középkori história című tv-filmjét díjaznám. Takács István lakatos, Mis­kolc: A Középkori históriára szavazok. Körmendy Judit, Film, Szín­ház, Muzsika: Nem könnyű a választás, de azért van né­hány jelöltem, mint például az Ellenérvek, Schiffer Pál filmje és Huszárik Zoltán Amerigo Tot-ya. azonban más feladata is van. — NŐK televíziója megbí­zott, hogy részükre — a Hun- garofilmen keresztül — jó magyar rövidfilmeket vásá­Luigi S. Gario újságíró, Olaszország: Igen nagy ha­tást lett rám Fehéri Tamás Valamit tenni kell című filmje. Problematikája ná­lunk is foglalkoztatja az em­bereket. Ha nem is a legjobb, de a legizgalmasabb alkotás­nak tartom. Buzafalvi Győző tanár, Miskolc: Szurdi András film. jére szavazok. A Magányo­sabb az angyaloknál című al­kotáson sokat lehet és kell vitatkozni. (erdős) — Az itt látott versenyfil­mek közül melyeket láthat­ják majd az NDK tv-nézői? — Feltétlenül bemutatjuk majd a Vasarelyről készült portréfilmet, az Én, az egér-1 és a Vankóné Dudás Juli gal- gamácsai paraszt festőasszony című alkotást. Ezeken kívül tetszett a Gondok napfény­ben és Gábor Pál filmje, A látogatás. — Ha a fesztiválnak csak egy díja lenne és ezt ön adná, kit jutalmazna? — Vállalva a megkövezés veszélyéit, Foky Ottónak az Én, az egérért. Ennek a film­nek az ürügyén hadd jegyez­zek még meg valamit! Na­gyon irigylem önöket, mert eddig minden film felhívta magára a figyelmet egy do­loggal : fantasztikus tehet­ségű operatőreik vannak. Ez­zel nem akarom megsérteni kiváló rendezőiket, de az operatőrökről csak felsőfok­ban lehet beszélni. (gyarmati) roijak. Ön melyik filmet díjazná? éjféltől reggelig EGY LÓ A BÁRBAN Egy amerikai tréfacsináló egy ló társaságában jelent meg az egyik washingtoni bárban. A paripa megrémült a hangos zenétől és a kijára­tot keresve vágtatni kezdett a helyiségben. A keletkezett pánikban és tumultusban 9 személy megsérült. A beren­dezés tönkrement. HALÁL A RINGBEN . Waldemar Robak, 17 éves lengyel váltósúlyú ökölvívó egy ifjúsági tornán kiütéses vereséget szenvedett. Össze­esett és anélkül, hogy vissza­nyerte volna eszméletét, meghalt. MEGVERTÉK A FOTÓRIPORTERI A tokiói rendőrkapitányság felelősségre vont 13 rendőrt, akik megvertek egy fotóri­portert, amikor az amerikai nagykövetség előtt egy tün­tetést filmezett. A rendőrök enyhe büntetést kaptak. FELHÁBORODOTT BETÖRÖK TETTE Két felháborodott betörő felgyújtott egy épületet mér­gében, miután a kiszemelt raktárban három font ster­ling értéket találtak. Az oko­zott kárt 358 000 iont ster­lingre becsülte az angliai Leedsben a bíróság. ÖSSZEÜTKÖZÉS A FÖLD ALATT Két földalatti szerelvény összeütközött New Yorkban. Két ember meghalt, sokan súlyosan megsebesültek. Ez volt a földalatti történetében 40 év óta az első baleset. HŐHULLÁM Az indiai hőhullám tovább szedi áldozatait. Eddig 650 ember halálát okozta. Mad­hya Pradeshben az 50 Celsius fok hőmérséklet nyomán tá­madt fertőző gyomor- és bél­gyulladásos járvány 166 em­berrel végzett. TRAGÉDIA A CIRKUSZBAN Tragédia történt a James Brothers amerikai cirkusztár­saság Colorado állambeli elő­adásán. A szélvihar összedü- tötte a sátrat, a tartóoszlopok a nézőkre zuhantak. 77 em­bert a kórházba szállítottak, köztük húsz gyermeket. ROBBANÁS A LŐSZERGYÁRBAN Robbanás történt egy lő­szergyárban a pakisztáni La­hore külvárosában. Tizen­négy ember a helyszínen éle­tét vesztette. 74-en sebesülé­seket szenvedtek. BESURRANT Nagy Jánosné Dóczi Ilona 34 éves alkalmi felszolgáló ceglédberceli lakos, hét évet ült börtönben, szabadulás után naponta felutazott Bu­dapestre. Iskolákba surrant be és az üres tantermekből, amíg a diákok tornaórán vol­tak, ruhaneműket lopott el. 46 gyermeket károsított meg, húszezer forint értékben. Hat évet kapott. SZTRÁJKOLNÁK AZ UTCASEPRŐK Napok óta sztrájkolnak Washingtonban a köztiszta­sági alkalmazottak. A hét eleje óta nem gyűjtik a sze­metet. Műanyag zsákokat osztottak ki a szemét ideig­lenes tárolására. Közben pat­kánymérget hintenek el a la­kónegyedekben. Néhány nap­ja hőhullám van a városban és egészségügyi veszélyeknek van kitéve Washington lakos­sága. A ty-filmek első napján

Next

/
Oldalképek
Tartalom