Déli Hírlap, 1970. május (2. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-22 / 118. szám
Felszólalás Illetlenség ankét után felszólalni, de mivel a „25 éves a magyar filmművészet” című, igen érdekes előadás és a nyomában támadt vita kissé hosszúra sikerült, nem fejthettem ki véleményemet Gianni Toti figyelemre méltó érdemes felszólalásával kapcsolatban. Neves olasz vendégünk sikeres művelője az irodalomnak, a filmkritikának és ismert műfordító is. (Magyar költők verseit is átültette olasz nyelvre.) Az igen rokonszenves költő-filmesről tudnunk kell még azt is, hogy tagja az Olasz Kommunista Párt Központi Vezetőségének. Olasz vendégünk felszólalásának az a része, amelyik a magyar filmek hatásáról és utóéletéről szólt, kérdéseinek az a lényegi mozzanata, hogy mi történik például a filmjeinkben bemutatott magányos öregekkel, a tanyák lakóival, a kollégistákkal — jelentős volt, hisz magunk is megfogalmaztuk már néhányszor azt az igényt, hogy a feltárt jelenségeket később is figyelemmel kell kísérni. Hozzászólásának az a gondolatmenete, amelyik a filmtől az azonnali cselekvést, az aktivitást követeli meg, megkérdőjelezhető. Ez az igény nem a művészet terrénuma, inkább a publicisztikáé, a tettekre serkentő zsurnalizmusé. Gianni Toti szerint a dokumentumfilmeknek vitairatoknak kell lenniök, meg kell fosztani őket a látványtól (az érzelmi momentumoktól is) és kizárólag akcióhatást kell elérniök. Nagy gondolkodóink — mindenekelőtt Lenin — a filmtől mint tömegkommunikációtól azt várták és remélték, hogy milliókat segít eligazodni a világ bonyolult dolgai között, csiszolja ízlésüket, fogékonnyá teszi a nemes iránt, átalakítja tudatukat. Mondanunk sem kell, hogy ebben az igényben megfogalmazódik mindaz a művészi tükrözés minden kritériuma, az is, ami a filmművészet erejével az embert emberebbé teszi. (P—» Furcsa dolog ez a fényes szemű doboz; a tv-kószülék. Mint mindannyian tapasztaljuk, csodálatos varázslatokra képes, de csak akkor, ha senki nem zavarja a néző és a készülék bizalmas kettősét. A tv-filmek miskolci vetítésének első napján egy kicsit csalódtunk. Nem annyira a filmekben, mint inkább magunkban. Mert hogy is van az, hogy például az Ungár Imréről készült művészportrét bemutatója óta mindig páratlan élményként emlegettük, és most a művészklub colás üvegei, kávéscsészéi és cigarettafüstje közepette, ha nem is teljes, de mindenesetre jól észrevehető dekoncent- ráliságot tapasztaltunk a film nézése közben. A tv-nézők lélektanát ismerő szakemberek megfelelő helyszínt, intim környezetet kívántak teremteni a fesztiválfilmeknek, ezért is osztották boxokra a galéria kiállítótermét. A vállalkozás azonban csak részben sikerült. A néhány választófal sajnos, nem képes megteremteni azt a magányt, amelyre a képernyőnek szüksége van. Még szerencse, hogy a nézők jelentős százaléka nem most látja először a tv-szerzők alkotásait. A tegnapi válogatást egyébként nem kifogásolhatjuk. A nézőben a legmélyebb nyomot minden bizonnyal Wiedermann Károly Középkori história című alkotása hagyta. Az ásotthalmi boszorkányÁmaiőrfitm-^ár Mtekakxm? A film és a televízió az oktatásban Nem új az a megállapítás, hogy a nap minden szakában az információknak olyan áradata zúdul az emberiségre, amely fárasztó is, és hatása jórészt még lemérhetetlen. A tömegkommunikációs eszközök mértéktelen elterjedésének legalább annyi ellenzője, mint amennyi híve van. Ezzel a gondolattal kezdődött tegnap délután a Hevesy Iván Filmklubban A film és az oktatás című ankét, amelyen a filmfesztivál filmes szakemberei miskolci pedagógusokkal találkoztak. A vitaindító beszámolót Nádasy László filmrendező tartotta, majd dr. Gulyás László miskolci amatőrfilmes két filmjét vetítették a selyemhernyó fejlődéséről és a miskolci Kossuth Gimnázium szőnyegszövő műhelyének munkájáról. része a modern oktatásnak. Miskolcon a 37. sz. Általános Iskolában értek el már szép eredményeket. Az ankét egyik vendége. Kertész Imre oroszlányi pedagógus pedig arról beszélt — és mondanivalóját általános iskolás gyerekek által készített filmmel illusztrálta —, hogy a gyerekek szeretik és igénylik a filmet az oktatásban. Mind a vitaindító előadásnak, mind a vetítésnek és a későbbi beszélgetésnek az volt a célja, hogy fényt derítsen — a pillanatnyi lehetőségeken belül — a film. a televízió hatására, az oktatómunkában való használhatóságára. Jó ideig vitatkoznak még a szakemberek azon. hogy a tömegkommunikációs eszközök ártalmasak-e vagy sem. segítik- e az egyes országok, az emberek kapcsolatát vagy nem, csökkentik vagy növelik-e a szellemi aktivitást, betetőzik az elidegenedést, vagy feloldják. A kérdésekre a választ nehezíti az a tény. hogy bár a filmek többsége provokálja a néző visszajelzését, hatása nehezen ellenőrizhető. Egy terület van. ahol hasznossága, vagy káros mivolta lemérhető, és. per mindannyiunk számára azt bizonyítja, hogy még nem vívtuk meg évszázados harcainkat a babonával, az önzéssel, a kapzsisággal. Változó, ellentmondásos világunkról adott hű képet Her- tay Jenő Falusi öregek című alkotása, Pásztor János Ajándék című filmje és tiszteletre méltó szándékról tanúskodik V inkier György Az ország küszöbén című riportja is. Kár, hogy a film készítői nem tudtak szabadulni bizonyos utánérzésektől, hatásvadászó megoldásoktól. Magyarország felfedezése elmélyültebb munkát, alaposabb szociográfiai ismereteket igényel ... OVez az oktató-, a pedagógiai munka. Magyarországon — Európában először — 1912-ben volt oktató jellegű filmvetítés: azóta sem kell szégyenkeznünk. A ma legsürgetőbb feladata: a legilletékesebbek, a pedagógusok elismerjék, hogy a .film, a televízió nem segédeszköz, hanem szerves Ez volt a filmfesztivál első olyan rendezvénye, ahol a filmvásznon miskolci filmes munkája elevenedett meg. miskolci emberek problémájáról volt szó. S talán a legnagyobb eredmény: az ankét javasolta, hogy Miskolcon teremtsék meg az amatőrfilmesek oktatófilm-tárát. (makai) Egy kép Lakatos Vince Magány című filmjéből. A filmet lapunk önkéntes zsűrijéből többen „díjazták”. %. Negyedszer a fesztiválon A rövidfilm fórumán A miskolci fesztiválok történetében tegnap délelőtt fordult elő először, hogy kicsinek bizonyult a palota VI. emeleti tanácskozóterme. A rövidfilm 25 esztendős történetének vitájára mind a hazai, mind a külföldi szakemberek nagy érdeklődéssel ültek be, és ez alkalommal találkozott — az elmúlt napokban talán először — valamennyi Miskolcra érkezett újságíró is. Magyar rövidhírnek az NDK ív-műsorában Gustel Perrin asszony, az NDK televíziójának és filmgyárának rendezőnője negyedszer látogatott el a miskolci filmfesztiválra. Eddig mint rendező jött el tapasztalatcserére, az idén Vitányi Iván bevezető előadásában azt bizonyította, hogy az élvonalba került rövidfilmek — nemzetközi sikereink ellenére is — számos tematikai, esztétikai problémát jelentenek mind az alkotóknak, mind a közönségnek. Minden fesztivál, minden találkozó újabb és újabb gondokat vet fel. El kell ismernünk, hogy — az eddig látott néhány kitűnő alkotás mellett — bizony gyengébb a mezőny, mint az elmúlt esztendőkben volt. Bizonyos műfajok (vagy talán művészeti ágak) viszont most élik fénykorukat. Elsősorban az animációs filmekre gondolunk, de véleményünk szerint reneszánszát éli népszerű tudományos filmgyártásunk is. Természetesen jó lenne minden műfaj sajátos problémáit külön-külön is megtárgyalni. ' A vitaindító után elhangzott korreferátumok csak éppen betekintést engedtek ezekbe a gondokba. Így is nagy érdeklődést keltett Fleischer Mária hozzászólása, mely az animációs filmek történeti áttekintésével és néhány sajátos esztétikai problémával foglalkozott. Zalán Vince a dokumentumfilmgyártás helyzetét taglalta, míg Bernáth László tudományos filmgyártásunkkal foglalkozott. Korreferátumát kitűnően egészítette ki Szurdi Márta hozzászólása, melyből belülről is megismerhettük a népszerű tudományos filmstúdió alkotóinak törekvéseit, gondjait. A számos hozzászólást nem taglalhatjuk részletesen, de egy bizonyos: a mai magyar valóság megismertetéséért, munkásosztályunk, parasztságunk még sok ellentmondással terhes életének feltárásáért minden rövidfilmes felelősséget érez. Tovább kell vitatkoznunk egymással szóban és a film nyelvén is. Kosári Judit felvételvezető, Budapest: Wiedermann Károly Középkori história című tv-filmjét díjaznám. Takács István lakatos, Miskolc: A Középkori históriára szavazok. Körmendy Judit, Film, Színház, Muzsika: Nem könnyű a választás, de azért van néhány jelöltem, mint például az Ellenérvek, Schiffer Pál filmje és Huszárik Zoltán Amerigo Tot-ya. azonban más feladata is van. — NŐK televíziója megbízott, hogy részükre — a Hun- garofilmen keresztül — jó magyar rövidfilmeket vásáLuigi S. Gario újságíró, Olaszország: Igen nagy hatást lett rám Fehéri Tamás Valamit tenni kell című filmje. Problematikája nálunk is foglalkoztatja az embereket. Ha nem is a legjobb, de a legizgalmasabb alkotásnak tartom. Buzafalvi Győző tanár, Miskolc: Szurdi András film. jére szavazok. A Magányosabb az angyaloknál című alkotáson sokat lehet és kell vitatkozni. (erdős) — Az itt látott versenyfilmek közül melyeket láthatják majd az NDK tv-nézői? — Feltétlenül bemutatjuk majd a Vasarelyről készült portréfilmet, az Én, az egér-1 és a Vankóné Dudás Juli gal- gamácsai paraszt festőasszony című alkotást. Ezeken kívül tetszett a Gondok napfényben és Gábor Pál filmje, A látogatás. — Ha a fesztiválnak csak egy díja lenne és ezt ön adná, kit jutalmazna? — Vállalva a megkövezés veszélyéit, Foky Ottónak az Én, az egérért. Ennek a filmnek az ürügyén hadd jegyezzek még meg valamit! Nagyon irigylem önöket, mert eddig minden film felhívta magára a figyelmet egy dologgal : fantasztikus tehetségű operatőreik vannak. Ezzel nem akarom megsérteni kiváló rendezőiket, de az operatőrökről csak felsőfokban lehet beszélni. (gyarmati) roijak. Ön melyik filmet díjazná? éjféltől reggelig EGY LÓ A BÁRBAN Egy amerikai tréfacsináló egy ló társaságában jelent meg az egyik washingtoni bárban. A paripa megrémült a hangos zenétől és a kijáratot keresve vágtatni kezdett a helyiségben. A keletkezett pánikban és tumultusban 9 személy megsérült. A berendezés tönkrement. HALÁL A RINGBEN . Waldemar Robak, 17 éves lengyel váltósúlyú ökölvívó egy ifjúsági tornán kiütéses vereséget szenvedett. Összeesett és anélkül, hogy visszanyerte volna eszméletét, meghalt. MEGVERTÉK A FOTÓRIPORTERI A tokiói rendőrkapitányság felelősségre vont 13 rendőrt, akik megvertek egy fotóriportert, amikor az amerikai nagykövetség előtt egy tüntetést filmezett. A rendőrök enyhe büntetést kaptak. FELHÁBORODOTT BETÖRÖK TETTE Két felháborodott betörő felgyújtott egy épületet mérgében, miután a kiszemelt raktárban három font sterling értéket találtak. Az okozott kárt 358 000 iont sterlingre becsülte az angliai Leedsben a bíróság. ÖSSZEÜTKÖZÉS A FÖLD ALATT Két földalatti szerelvény összeütközött New Yorkban. Két ember meghalt, sokan súlyosan megsebesültek. Ez volt a földalatti történetében 40 év óta az első baleset. HŐHULLÁM Az indiai hőhullám tovább szedi áldozatait. Eddig 650 ember halálát okozta. Madhya Pradeshben az 50 Celsius fok hőmérséklet nyomán támadt fertőző gyomor- és bélgyulladásos járvány 166 emberrel végzett. TRAGÉDIA A CIRKUSZBAN Tragédia történt a James Brothers amerikai cirkusztársaság Colorado állambeli előadásán. A szélvihar összedü- tötte a sátrat, a tartóoszlopok a nézőkre zuhantak. 77 embert a kórházba szállítottak, köztük húsz gyermeket. ROBBANÁS A LŐSZERGYÁRBAN Robbanás történt egy lőszergyárban a pakisztáni Lahore külvárosában. Tizennégy ember a helyszínen életét vesztette. 74-en sebesüléseket szenvedtek. BESURRANT Nagy Jánosné Dóczi Ilona 34 éves alkalmi felszolgáló ceglédberceli lakos, hét évet ült börtönben, szabadulás után naponta felutazott Budapestre. Iskolákba surrant be és az üres tantermekből, amíg a diákok tornaórán voltak, ruhaneműket lopott el. 46 gyermeket károsított meg, húszezer forint értékben. Hat évet kapott. SZTRÁJKOLNÁK AZ UTCASEPRŐK Napok óta sztrájkolnak Washingtonban a köztisztasági alkalmazottak. A hét eleje óta nem gyűjtik a szemetet. Műanyag zsákokat osztottak ki a szemét ideiglenes tárolására. Közben patkánymérget hintenek el a lakónegyedekben. Néhány napja hőhullám van a városban és egészségügyi veszélyeknek van kitéve Washington lakossága. A ty-filmek első napján