Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-21 / 92. szám
Miskolci szabók sikere Lobogózzuk fel az épületeket! Miskolc m j. város Tanácsának Végrehajtó Bizottsága felkéri a város lakosságát, a közületek, üzemek, intézmények vezetőit, hogy május 1-re, a munkásosztály nemzetközi ünnepére lobogózzák fel a lakóházakat, a középületeket, üzemeket, intézményeket. A zászlódisz április 29-től május 3-ig köszöntse az ünnepet. Hidrológusok a Szinva forrásánál A tapolcai termálfürdő építésének befejezésével egyidejűleg a Borsodi Szénbányák Vállalat „vízbányászait” átirányították a Szinva felső forrásához, a télen félbehagyott fúrási munkálatokhoz. Itt kvarcba ágyazott víztárolók után kutatnak. Ezek a víztárolók a tél folyamán feltöltődnek, s a nyári szárazságok idején beköthetők a Szinva patak középső forrásánál már kiépített vízvezeték csőrendszerébe. länoß vélemény, hogy az ember növekedése 25 éves koráig tarthat Egyes kutatók azt állítják, hogy megfelelő tornagyakorlatokkal a növekedés ideje egészen a 40. életMiskolcon is működik cipő- nagykereskedelmi vállalat, s úgy véljük, másokat is érdekel, hogyan értékeli a szakmabeli: Rajnai Géza igazgató a testvérvállalat szanálását. — önöknek nem okozott gondot a többcsatornás beszerzés? — De igen. Legnagyobb vásárlónk, a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat 110 millió helyett csak 76 millió forint értékű lábbelit vásárolt tőlünk 1969-ben. Az áru mégsem maradt a nyakunkon, mert új piacokat kerestünk és találtunk is, más megyékben. Hiába, manapság menni" kell a bolt után. Persze nem mindegy, hol értékesítjük az árut, hiszen a szállítási költség a nagykereskedelmi vállalatot is terheli. — Ügy véljük, hogy nemcsak az új piacok felderítése a „titka” annak, hogy az Északmagyarországi Cipőnagyke- reskedclmi Vállalat elkerülte a buktatókat. évig meghosszabbítható. Franciaországban széles körben reklámozzák a „Super Salto” elnevezésű különleges tornaszert, amelynek rendszeres használata, további 3—16 centiméteres növekedést eredményezhet. — Kétségkívül így van. Az az áru, ami divatjamúlt és rossz minőségű, magyarul: bóvli, ugyanúgy nem talál vásárlóra más megyékben, mint Borsodban vagy Miskolcon. A nagykereskedelem elsődleges feladata az, hogy olyan cikkeket tartson raktáron, ami iránt van kereslet. Mi a hat nagy cipőgyár mellett ugyanannyi helyiipari vállalattal és számos ktsz- szel tartunk rendszeres kapcsolatot. Más szóval mi is élünk a többcsatornás beszerzés lehetőségével. — Ügy tudjuk, hogy múlt évi eredményeik jók. Idézhetne néhány gazdasági mutatót? — Az előző évinél 17 millióval több, összesen 260 millió forint forgalmat bonyolítottunk le. Hatmillió forint nyereséggel zártuk az évet és így dolgozóinknak átlagosan 18 napi munkabérnek megfelelő részesedést oszthattunk. — Gyakran megfogalmazzak mostanában — főleg a vásárlók —, hogy a nagykereskedelem az árak emelésével tesz szert nagyobb haszonra. — Bár nem kérdésként tette fel, értem, mire céloz ezzel. Törvény szabályozza az áreltérítés mértékét, ami nálunk 10 százalékot tehet ki, az úgynevezett „centrumáron” felül. Hogy nem egyoldalúan a magas hasznot tartottuk szem előtt, arra hadd idézzek két példát bizonyságul : a gyermekcipőknél — hasonlóan a kismamacipőkhöz — megelégedtünk és továbbra is megelégszünk az 5,5 százalékos árréssel. Tény viszont, hogy egyes gyártóvállalatok, például a Minőségi Cipőgyár, minden termékre' „ráépít” néhány százalékot és így sokszor a kereskedelmet szidja a vásárló akkor is, amikor tulajdonképpen az ipar fizetteti meg. Hozzáteszem; az ipar is csak a törvényes keretek között. — Befejezésül egy nem egészen idevágó kérdés: nem tehetne többet a nagykereskedelmi vállalat a cipők minősegének javításáért? — Elsősorban az iparra vár ez a feladat. Szerintem egyébként több a reklamáció, mint amennyit a minőség inVilágos, hogy a nevek egy része az egykori erődrendszer emlékét őrzi. Fejér megye Fehérvárról neveztetik, a város pedig várának anyagáról, színéről kapta nevét. Csongrád viszont fekete várat jelent. Valószínűleg ugyanezt jelenti a Vas megye nevét kölcsönző Vasvár Is. Valószínűsíti ezt a nyelvészeknek az a megállapítása, hogy az „ezüst” — finn-ugor szógyökeit elemezve — „fehér vasat” jelent. Tehát a vashoz a régi időkben a „fekete" fogalma kapcsolódott. Nógrád az „új vár”, Zemplén pedig „földvár” magyarul. Abaúj (vára) az Aba nemzetség által épített vagy újjáépített várat jelez. Győr nevét egyes források a gyűrű alakú egykori avar várból magyarázzák, mások pedig a gyűr, györe, györ Kisalföldön ismeretes tájszóból vezetik le. Ez a kifejezés sík vidékből kiemelkedő dokolna. A közeljövőben eszmecserére gyűlnek össze az ország legnagyobb ipari és kereskedelmi vállalatai; a téma a minőség lesz. Reméljük, eredményt is hoz majd a tanácskozás BÉKÉS DEZSŐ Az egri és a mezőkeresztesi mezők még az elmúlt években is jelentős, termelési eredményeket értek el, de nem lehet tagadni, hogy a korábban feltárt, tekintélyes kezdeti földtani szénhidrogén- vagyon fokozatosan csökken. A kutatások eredményei kedvezőtlenül alakultak, az újonnan feltárt és a termelésbe bekapcsolt mezők, mezőrészek sem képesek arra, hogy a csökkenés folyamatát megállítsak, vagy legalább területet jelent, amely áradás esetén is szárazon marad. Várépítéssel kapcsolatos Borsod neve is, amelyről Anonymus így ír: „Bors vezértől alapított vá-% rat nevezték így mert kicsiny volt.” A „d” ugyanis évszázadokkal ezelőtt kicsinyítő képzőként szerepelt, de kiveszett' a beszélt nyelvből. A balatoni tájon akkoriban elterjedt somnövényről elnevezett Somogy ennek a „d” kicsinyítőnek a lágyabb párját őrzi második szótagjában. (Bizonyíték: Somod helynév is van.) Nemcsak növény, hanem jellegzetes állatfaj is adhat nevet: a víz mellett épült Komárom neve a szlávban „szúnyo- gost” jelent. A Kunság a kun nemzetiség szálláshelyéről kapta nevét, ahová pedig Bocskai a hajdúkat telepítette, ott van most a Hajdúság. Központi megyénk, Pest megye egy „mészégető kemence, Az elmúlt héten Pécsett rendezték meg a kisipari szövetkezetek mérték utáni szabóságainak IX. országos szabászversenyét. A versenyen 25 ktsz 158 modellje — francia és angol stílusú, mini és maxi — vizsgázott a zsűri előtt. A Miskolci Ruházati Ktsz hat indulója közül Sólyom Gézáné, a Kilián-déli méretes szalon dolgozója a mérsékeljék. Ennek külső jele is észrevehető: a kutatási területekről „eltűntek” a fúrótornyok! De jórészt „eltűntek” az egri és a mezőkeresztesi mezőkről a szakemberek is. Battonyára utazott a fúrótorony A borsodi és hevesi térségekben kinevelt szakemberek nagy csoportja más terübarlang” jelentésű „pest” szóból származtatja nevét. A szóban- forgó mészégetők a Duna-jobb- parti hegyek barlangjaiban voltak. A révátkelőhely másik felére, a mai pesti oldalra később került át a budai oldalon megszűnt Pest elnevezés. Tolna neve a latin telena (telenum) „révvámok” szóból ered. Az összes többi megyenév egy sajátos magyar névadási szokást jelez. A nomád és a félnomád időkben nem a települést, hanem valamely személyt és házanépét keresték, azon a változó helyen, ahol az illető Baranya, Bács, Békés, Bihar, Heves, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szolnok, Veszprém nevű férfiú éppen szállásolt. A letelepedés után egy ideig aztán fennmaradt a szokás, hogy az állandó telephelyet egyszerűen a személynévről nevezték el, még a „falva-vára” toldalékot is mellőzve. És Zala? A névadó Zala folyót még az első feljegyzések előtti időkben nevezte el egy általunk nem ismert nép. Ezért értelmét az elnevezők nyelvének ismerete nélkül nem tudjuk megfejteni. női francia stílusban harmadik díjat szerzett. A Miskolci Szűcs Ktsz szőrmeárui is két második díjat hoztak Fekete Szilárdnak és Szabó Ivánnak, a Széchenyi utcai szalon dolgozóinak. A dolomitbánya nyugdíjasa A Garadna-völgyi dolomitbánya első negyedévi munka- értekezletén ismertették: az elmúlt évi termelés százhatvanezer tonna dolomit volt. Az idei tervet már 200 ezer tonnában határozták meg. Az első negyedévi 47 ezer tonnás termelési eredményt tekintve, biztosítottnak látszik a terv teljesítése. A munkaértekezlet végén a bánya két dolgozójának — huszonöt évi munkájuk elismeréséül — emlékplakettet és pénzjutalmat adtak át, majd elbúcsúztatták a nyugdíjba vonuló Cserei Vilmost, aki a bánya kollektívájától karórát kapott emlekbe. leteken folytatja most tevékenységét. Az egri szakemberek képezik a szegedi új üzem törzsét, ugyanakkor a mezőkeresztesi fúrások volt fúrómesterei alkotják az egész alföldi kutatási tevékenység főfúrómesteri törzskarát. Mezőkeresztesen szolgált például hosszú időn át Vad János főfúrómester is, aki felszabadulásunk negyed- százados jubileumán kapott Állami Díjat. A fúrótornyok „eltűnése” csak átmeneti jellegű. Üjabb fúrások lemélyítésére ugyanis ez év harmadik negyedéig nem adott megrendelést a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, s hogy a kapacitás kihasználtságát biztosítsák, a fúróberendezéseket addig Battonyán és Mezőhegyesen foglalkoztatják. Hét olyan nagy mélységű fúrást mélyítenek, amelyekre az egri 1 lerendezések kimondottan alkalmasak. Rekordfúrásra készülnek A harmadik negyedévben a fúróberendezéseket visszaszállítják Eger körzetébe, hogy folytathassák kutatási tevékenységüket a Bükk peremvidékén. Űj fúrásokat mélyítenek Ostoros környékén és az Andornaktályától délebbre eső területen, ahol a geológusok szerint az egri mezőkhöz hasonló szerkezetű, de azoktól mélyebben fekvő szénhidrogéntelepekre lehet majd számítani. Nagyobb kutatásokba kezdenek 1971-ben Szihalom környékén. Az ide telepítendő Uralmas-fúróberendezés — 2000 méteres talpmélységgel — az észak-alföldi fúrások rekordmélységét is eléri, s így jelentős tapasztalatokat gyűjthetnek majd a Bükk peremvidéki területeinek további, mélyszinti kutatásaihoz. RATAKY DEZSŐ Mosolygó történelem Bírálat Francois Payot de Ligniéres (1628—1704) francia költőhöz egy napon így szólt költőtársa, Michel de Marol- les abbé: — Az én verseim nagyon kevésbe kerülnek nekem. — Az ön versei annyiba kerülnek önnek, amennyit érnek — felelte Ligniéres. A különbség Alexander Pope (1688—1744) angol költő mondta: — A különbség a között, amit rendesen közönséges társaságnak mondanak és az úgynevezett jó társaság között, abban áll, hogy az ember ott egy kis szobában, itt nagy szalonban, ott kis asztaloknál, itt nagyoknál, ott két gyertya, itt húsz csillár előtt hallja ugyanazokat a dolgokat. A kiadó öltöztetői Diderot (1713—1784) francia filozófus-író egy napon elment Panckoucke könyvkiadóhoz, hogy az „Encyclopedia” kefelevonatát korrigálja. A kiadó éppen öltözködött; minthogy ez a művelet Panckoucke öreg kora miatt igen lassan ment. Diderot kezébe vette a kabátot, hogy feladja rá. Panckoucke szabadkozott. — Engedjen segíteni — szólt akkor Diderot. — Nem én vagyok az első író, aki felöltöztet egy könyvkiadót. Miért szomorú az aggkor? J. Paul Richter (1763—1825) német író mondta: — Az aggkor nem azért szomorú, mintha benne örömeink szűnnének meg, hanem azért, mert a reményeink fogytak el. Meddig nő az ember? Mindeddig az volt az áltaSzanáltak egy budapesti vállalatot így látja a miskolci testvércég vezetője A múlt héten az egész magyar sajtót bejárta egy hír: szanálták a Budapesti Cipőnagykereskedelmi Vállalatot és elbocsátották az igazgatót is. Az ellenőrző bizottság szerint — adta tudtunkra a hír — a vállalat nagyarányú vesztesége abból adódott, hogy 1968-ban nem volt összhang a beszerzés és az értékesítés között. Nem vették figyelembe a vállalat vezetői, hogy a kiskereskedelem, élve a többcsatornás beszerzés lehetőségével, árujának egy részét közvetlenül az ipartól vásárolta, s így a budapesti nagykereskedelmi vállalat nyakán maradt tetemes mennyiségű lábbeli, amit csak árengedménynyel tudott értékesíteni. Kicsiny volt Bors vára Miért Békés, mitől Heves? Képzeletbeli országjárásra hívjuk az olvasót hazánk 19 megyéjébe. Útikalauzul pedig A magyar nyelv hete alkalmából nyelvészeinket választjuk; ók meg tudják magyarázni, miért nevezik megyéinket úgy, ahogyan a földrajzból ismerjük Őket. . . ■ . ■ . : .. Egy Elizear Duquette nevű kanadai agglegény, aki magát a „sétálás királyának” nevezi, ezzel a kis kézi kocsijával „sétált át" Montrealból Oszakába, hogy megtekintse a világkiállítást. Az észak-magyarországi szénhidrogén-kutatás új távlatai A mezőkeresztesi olaj mező termelése csökken (Egri tudósítónktól.) Az észak-magyarországi szénhidrogénkulatás régi gyökerű. Az első produktív lépés Bükkszék nevéhez kötődik, 1936—37- ben sikerült itt — a dél-zalai termelés megindulásával egy- időben — olajat felhozni a földmélyi rétegekből. Azóta a kiterjedt kutatások eredményeként több ipari jelentőségű olajmezőn indult termelés Borsodban és Heves megyében is. A 60-as években fellendült kutatások üteme azonban az utóbbi időben visszaesett.
