Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-18 / 90. szám

Présgép a BNV-re A Diósgyőri Gépgyárban elkészült a hidraulikus saj- tológép-család legújabb tag­ja, a száztonnás DSH—100. V típusú présgép, melyet a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron mutatnak be először a szak­mai közönségnek. Az új gép speciális tartozékaival felsze­relve többféle munka elvég­zésére is alkalmas. A Magyar Mológus Társaság vándorgyűlése A Magyar Onkológus Tár­saság április 23-án és 24-én Miskolcon, a Szentpéteri ka­pui kórházban tartja ünnepi vándorgyűlését. A kétnapos tanácskozás központi témája; a szűrőmozgalom és a diag­nosztika szerepe a rák korai felismerésében. A vándor- gyűlésen két szekcióban 63 előadás hangzik el. A többi között a környezeti és foglal­kozási ártalmak hatására ki­alakult rákos betegségek ku­tatásáról. a hazai rákellenes küzdelem irányvonalairól számolnak be az előadók. A tudományos tanácskozáson legkiválóbb onkológus orvo­saink vesznek részt. Bővül a város egyik éléskamrája Négyszáz ökör se bírt vele, villámnak ellenállt... Vizsgálják az egri minaretet: biztonságos-e ma is?! (Egri tudósítónktól.) Az egri minaret hazánk legszebb és legnagyobb török ere­detű építménye, a hódoltság egyetlen monumentális építészeti emléke. 40 méter magas, tizennégyszögű lábazata felül plasz­tikus ívekkel díszített. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőtök vezet fel a körerkélyre, ahonnét széttekintve a legvárosiasabh magyar város csodálatod panorámája, a Bükk és a távolabbi Mátra festői szépsége tárul az ember szeme elé ... A minaret megállapítha­tóan á XVII. század elején épülhetett. „Csonka mecset” — ma is így nevezik az eg­riek. mert csak Pyrker érsek regnálása alatt kapott az építmény harang alakú bá­dogtetőt; eladdig fedetlen volt, az eredeti kúp alakú, vö­rösréz lemezzel fedett fasü­vege ugyanis ismeretlen idő­ben elpusztult. A körerkélyre kilépve a müezzin naponta ötször hívta imára a muzul­mánokat, a minaret keleti oldalához épített dzsámiba. (A dzsámit — városrendezési érdekből — 1841-ben lebon­tották.) Megrepedeztek a kősüvegek A hódoltság megszűnte után az egri nép négyszáz ökörrel próbálta ledönteni a török uralom nehéz, sanyarú éveire emlékeztető építményt. Nem bírtak vele, akárhányszor kí­sérleteztek, a minaret erőssé­gét megtörni nem tudták. 1895-ben villámcsapás érle, — de érzékeny sebeit tűrve is — talpon maradt. Két év­vel később a Műemlékek Or­szágos Bizottsága a műkincs sérüléseit helyrehozatta. Az­óta alig-alig rendítettek rajta valamit. A minaretet úgy ke­zelték, mint sajátos bevételi forrást, mely annál több fo­rintot buzogtat, minél több a látogatói Évente 50 ezren L megtették az utat fel a kör erkélyig és vissza. S ahogy a sok látogató nem tett jót az építménynek, ugyanúgy ár­tott neki az idő. Belül — nagyfokú baleseti veszélyt teremtve — vályúsra koptat­ták a csigalépcsőfokokat. Kí­vül: megrepedeztek a dísze­sen tagolt koronázó párkány­ra támaszkodó kősüvegek és meglazultak az egyedülálló szépségű, változatos formákat mutató — erkély alatti — konzolkoszorú kőcsipkéi. Csak az egy müezzin A minaret jövőjét féltő eg­riek már régóta mondogat­ták: az építmény eredendően arra a célra szolgált, hogy lépcsőit az egy müezzin járja, nem pedig arra, hogy ötven­ezer ember koptassa! Ebből érthetően következik, hogy a minimálisra kell korlátozni a látogatók számát. Sokan fél­tették a minaretet a tövében elhaladó nagy forgalmú út ár­talmaitól is. Az emberi fi­gyelmeztető szavakra nem hallgattak, mígnem figyel­meztetést küldött maga a mi­naret: az erkély alatti kon­zolkoszorú kőcsipkéi közül hatalmas darab kiszakadt és a földre zuhant! Így most már szakemberek vizsgálják: elég biztonságos-e ma is az építmény ? Statikai és dinamikai meg­figyeléseket, kísérleteket vé­geznek, egyszersmind ellen­őrzik a minaret alapjait, hogy a török építészek fel- készültségéről és szakértel­méről is gyakorlati tapaszta­latokat szerezzenek. Ezek alapján készítenek tanul­mánytervet, kidolgozva a mi­naret megerősítésének kivi. leli terveit is. A tanulmány- terv elkészítését e hónapra ígérték a hevesi és a műszaki egyetemi szakemberek. PATAKY DEZSŐ Miskolctól nem messze le­vő három termelőszövetkezet, az arnóti Búzakalász, az alsó- zsolcai Üj Élet és a íelsőzsol- cai Szabadságharcos tagjai nemrégiben elhatározták, hogy egyesítik szövetkezetei­ket, s így 1971 első napjától összesen 7600 holdon gazdál­kodnak. A három tsz külön-külön is jelentős szerepet játszik városunk élelmiszer-ellátásá­ban, amely az egyesülés után várhatóan javulni fog. Az ar­nóti területről például évente mintegy 200 vagon — főként új — burgonyát hozhatnak a piacra, s a 600 holdas ve­gyesgyümölcsös — szőlő, al­más, barackos, körtés, cse­resznyés — termésének nagy­üzemi feldolgozására, osztá­lyozására is meglesz a lehe­tőség. Tervezik azt is, hogy egy-két éven belül nagymér­tékben növelik a tehenek számát, ami azt eredményezi, hogy a mostani mennyiség­nél évente 600 ezer literrel több tejet tudnak a fogyasz­tóknak szállítani. Szerepel a közös tervben a ielsőzsolcai kis húsüzem bővítése, kor­szerűsítése, s egy hizlalda létrehozása is. Az utóbbiból kikerülő, évente mintegy 10 ezer hízott sertés többségé­nek húsát a saját üzemük­ben dolgozzák majd fel. O. L. Száz kiváló műszak Szakosodik a turizmus Idegenforgalmi koncepció készül A Közlekedéstudományi Egye­sület a negyedik ötéves terv idegenforgalmi koncepcióiról rendezett ankétot a Technika Házázan. Hazánknak van súlya a nem­zetközi idegenforgalmi „piacon”. Tekintettel kell lennünk azonban arra, hogy az idegenforgalom egyre inkább szakosodik — ál­lapították meg a konferencián. — A turisták nagy része ma már nemcsak egyszerűen pihenni, „világot látni” indul útnak, ha­nem például a felkeresett or­szág tudományos életét, sportját, műemlékeit akarja megismerni, vadászni, vagy horgászni kíván. El kell tehát érnünk, hogy min­den hazai és külföldi turistaré­teg megtalálja az érdeklődési körének és anyagi lehetőségeinek megfelelő programot. A belföldi turizmus tervszerű fejlesztésére és a nemzetközi idegenforgalommal való össze­hangolására az év második felé­ben átfogó koncepciót dolgoznak ki, melyben figyelembe veszik majd a szakszervezeti, vállalati üdültetés és a fizető vendéglá­tás fejlesztését is. A Magyar Posta Lenin születé­sének 100. évfordulója alkalmá­ból egy- és kétforintos bélyeg- párt ad ki. Április 22-én, a kibo­csátás napján alkalmi bélyegzőt is használnak a postahivatalok. * A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége április 12-én, a vm. országos ifjúsági bélyegki­állítással egyidejűleg tartotta meg Salgótarjánban országos vezető­ségi ülését. A többi között hatá- ' rozatot hoztak arról, hogy a MABÉOSZ területi irodái mellé tanácskozások és rendszeres ősz­(Tudósítónktól.) Alig jelent meg a felhívás a száz kiváló műszak végre­hajtására, s az LKM energia gyáregysége keleti erőmű­vének brigádjai máris azon fáradoznak, hogy jó termelési eredményekkel méltóan ün­nepeljék meg vállalatuk ala­pításának 200., s Lenin szü­letésének 100. évfordulóját. Elsőnek a villamos erőmű kazánházi üzemeltető és kar­bantartó dolgozói tettek vál­lalást. A többi közt elhatá­rozták, hogy a szilárd tüzelő­anyag mennyiségét 10 száza­lékkal csökkentik, ami — amellett, hogy kevesebb ter­melési költség lesz az ered­ménye — kihatással van az új lakótelep levegőjének ja­vítására is. Vállalták továb­bá, hogy kommunista műsza­kokon összegyűjtik és a mar­tinkemence részére átadják az elheverő ócskavasat. A szocialista brigádvezetők ér­tekezleteken ismertetik Lenin életének és munkásságának kiemelkedő eseményeit. A gépházi részlegnél — bár az üzemeltetés létszámhiány miatt nehéz körülmények szejövetelek céljára szolgáló he­lyiségeket építenek. Az első ilyen átalakítást Miskolcon valósítják meg. • A llti. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet bélyeggyűjtő szakköre április 22. és 24. között jubileumi bélyegkiállítást rendez a Téglagyár u. 1. szám alatti is­kolában. A kiállításon alkalmi postahivatal tog működni, mely emlékbélyegzőt is hásznal, illetve Lenin-carle-maxlmumokat és em­léklapokat árusít. V. Gy. közt folyik — a brigádok ér­tékes felajánlásokat tettek a fúvottlevegő-eliátás javítá­sára, s a balesetmentes mun­kára vonatkozóan. VIDA KALMAN Az emberiség egyik leg­ősibb foglalkozása a méhé­szet. A fáraók sírjaiban, a pi­ramisokban például a túlvi­lágra szánt élelmek között mindenütt megtalálták a nek­tármézet. Magyarországon — az írásos emlékek szerint — csak II. Rákóczi Ferenc ide­jében indult virágzásnak a méhészet. Társbérlet a kaptárban — Miskolcon a társuláson belül százharmincöten fog­lalkoznak rendszeresen méz­termeléssel. A tagok az el­múlt évben 410 mázsa mézet értékesítettek az ÁFÉSZ-en keresztül, az idén azonban már csaknem 500 mázsára szerződtek. A méhészek kö­zött megtalálható a társada­lom minden rétege; munkás, tanító, orvos és földműves. A fiatalok közül viszonylag na­gyon kevesen vállalják a mé­hészkedést, mert ez nagyon idő- és pénzigényes szórako­Show = kiállítás, látvá­nyosság, nyilvános előadás, mutatvány, színház! Beat show = ugyanez, jó beatmuzsikával fűszerezve! „Itt a gitár, hol az ötlet!?” — címmel ma este a Héliosz- együttes beat-show műsorát láthatja az érdeklődő Hejő- csabán, a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. zás — mondja Koncz Béla, a Magyar Nemzeti Bank főfel­ügyelője, a Miskolci Méhész Társulás elnöke, aki negyed- százada a méhészet szerel­mese. Miskolcon 1782 kaptárban 2439 méhcsalád él. (A mé- heknél igen divatos a „társ­bérlet”, egy kaptárban több méhcsaládot is el szoktak he­lyezni.) A virágporgyűjtő sze­zon május vége felé, az akác virágzásakor kezdődik. Cukros víz mint élelmiszer — Sajnos, az idén egy hó­napot késik a tavasz, s ezt nagyon megsínylik a méhek és a méhészek. A méhcsalá­dok felélték az élelmiszertar­talékaikat, s ilyenkor aztán clkros vízzel kell etetni a mézcsinálókat. A Mezőköves­di Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet azon­ban — amelyhez a miskolci méhészek tartoznak — a szervezett méhészeknek biz­A „gitár”, azaz a zenekar hattagú, és körülbelül egy éve játszanak együtt. Hami­sítatlan teenagerek, vala­mennyien innen a 18 éven. Ferenczy Zoltán (szólógitár), Fodor Attila és Róna György (ritmusgitár), Leskó Egon (basszusgitár), Daruka János (orgona) és Fortuna László (dob) alkotja az együttest, tosított termelési előleget, a „cukorpénzt” hetek óta csak ígérgeti — panaszolják a mé­hészek. Kevés az édesszájú A szovjet és amerikai tu­dományos vizsgálatok ered­ményei szerint elsősorban nem a méztermelésben, ha­nem a virágok beporzásában mutatkozik meg a méhtartás haszna. Jelenleg érdekes vi­ták is folynak arról, hogy a növénytermelő gazdaságok fizessenek-e a méhészeknek, ha a termőterületük közelé­ben helyezik el kaptárjaikat. Hazánk Nyugat-Németor- szágba, Ausztriábá és még Japánba is exportál mézet. Nálunk az egy főre jutó méz­fogyasztás körülbelül fél ki­lóra tehető, sokkal kisebb, mint például a nyugati or­szágokban. Ügy látszik, keve­sen ismerik a mézben rejlő magas tápértékét (szántó) amely mögött máris szép si­kerek állnak. Mindez persze helyi vi­szonylatban értendő — hiszen a művelődési ház falain kí­vül még nem sokat szerepel­tek. De ha terveik valóra vál­nak, akkor nyáron három­hetes turnéra indulnak a Ba­laton körüli építőtáborokba. Repertoárjukban nem csupán adaptációk, nagy sikerű együt­tesek befutott számai talál­hatók meg, hanem vannak saját szerzeményeik is. „Házi zeneszerzőjük”. Róna Péter írja az ötletes dalokat, me­lyeket maguk hangszerelnek. Legnagyobb sikere eddig a „Kezdetben bizony fájt” és a „Jó ez a világ” címűnek volt. Az „ötlet” pedig show mű­soruk témája: Mi leszel, ha nagy leszel? — komolytalan pályaválasztási tanácsadoga­tás! Lengyel Pál, a művelő­dési ház művészeti vezetője írta a szö\ eget, melyet világ­slágerekre alkalmaztak. A show-ban közreműködik a művelődési ház színpadának két tagja: Koncz Károly és Gőz István is, akik kitűnő pantomim játékokkal színesí­tik majd az előadást. Aki ma este jól akar szó­rakozni, annak feltétlenül ajánlom, nézze és hallgassa meg őket. Látvány és szóra­kozás, jó zene és ötletes szö­vegek, technikai trükkök — tehát minden együtt, hogy valóban jól szórakozzon a közönség. Az előadás hat óra­kor kezdődik. Cementipariak találkozója Május 4-én és 5-en Tata­bányán rendezik meg a ce­mentipari szocialista brigá­dok konferenciáját. Az orszá­gos kongresszuson a Hejőcsa- bai Cement- és Mészműveket nyolc szocialista brigádvezető és két kiváló újító képviseli. BÉLYEGGYŰJTÉS “““ Késik a „cukorpénz”, éhesek a méhcsaládok A fáraók is mézet vittek a túlvilágra Zenéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom