Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-14 / 86. szám

Express-tábor Tapolcán Az Express Utazási Iroda es a Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal június 15- től augusztus végéig a ta­polcai camping területén százszemélyes ifjúsági tábort nyit, beutalásos alapon. Kerékasztalon a szilikátípar Ma délután fél 2-kor A szi­li kátipar jelenlegi helyzete és fejlődése címmel kerék­asztal-tanácskozást tartanak a MTESZ Szemere utcai székházában. Levéldömping - ajánlva Húsz év alatt megkétsze­reződött a Miskolci Posta- igazgatóság hivatalaiban fel­adott ajánlott küldemények száma. 1950-ben 2 és fél mil­lió levelet küldtek ajánlva, 1969-ben azonban már több mint 4 milliót. És hu nem jött volna a KERMI? Válaszolnak a vizsgált vállalatok A közelmúltban csaknem két héten keresztül ellenörök járták a megyét. A Borsod megyei Tanács kereskedelmi osz­tálya. a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet és a Keres­kedelmi Felügyelőség megbízottai Borsod hét településén több mint száz boltban, kis- és nagykereskedelmi lerakatban a helyszínen vizsgálták a forgalomban levő áruk minőségét. Tapasztalataik szerint a megvizsgált cikkek minősége több­nyire az országos átlagnak megfelelő volt, ám eléggé sok olyan terméket találtak, amelyek eladásával kivétel nélkül a fogyasztókat károsították volna meg. Az érintett vállalatok az­óta levélben tájékoztatták az illetékeseket a vizsgálatot követő intézkedéseikről, A miskolci TÜZÉP igazga­tója írja: „A telepeinken megvizsgált nyílászáró szer­kezeteket — a helyszínen történt bejegyzések alapján — leáraztuk és ennek meg­felelően hozzuk forgalomba.” A 40 százaléka minőséghibás A kérdéses összegről azon­ban egyetlen szó sem esik. Pedig érdekes lenne: az el­lenőrök összegező jelentése szerint a TÜZÉP-telepeken megvizsgált termékek 40 szá­zaléka (!) volt minőséghibás. Különös, hogy ennek meg­állapítására központi vizsgá­latra volt szükség. A miskolci Centrum Áru­ház levelében ez áll: „A meg­vizsgált és szabványon kívüli áruknak minősített cikkeket (pulóvereket, törülközőket, sinadrágokat, „Lonci” le­ányka kabátokat és kasmír sálakat) az illetékes nagyke­reskedelmi vállalatoknak visszáruztuk.” Az összefoglaló jelentés az említett konfekcionált ter­mékekről megállapítja, hogy az ellenőrzött tételek mint­egy 40 százaléka nem felelt meg a feltüntetett minőségi osztálynak és nem volt szín­tartó. A felsorolt, több mint 41 ezer forint értékű cikket a Centrum is minden bi­Sok a beton, kevés a gyep Hol játszhatnak a miskolci gyerekek? A Petneházv utca bérházai között levő kis téren a tavaszi szünet utolsó napját az utolsó percig kihasználják a gyerekek. Valóságos sorbanállás van az egyetlen pingpongasztal előtt. A hinták jó része használhatatlan, a park elhanyagolt, a ho­mokozó szemetes. A tizenéves fiúk focipályá­ért rimánkodnak, de hiába. A Kun Béla utca túlsó oldalán a vasúti töltés mellett néhány éve társadalmi munkában építettek egy kisebb pályát, de azóta oda felvonulási épü­letek kerültek, a környéket felverte a gaz, és megint nincs hol futballozni. A Selyemréten ugyanez a helyzet Jó néhány évvel ez­előtt itt is felállították a hin­tákat forgókat, csúszdákat, de azóta nem nagyon törődik velük senki, ök látszólag sze­rencsésebb helyzetben van­nak, mint a petneházyak, hi­szen itt épült egy futball- pálya. Csakhogy a lehető leg­rosszabb helyre tervezték, közvetlenül az út mellé. A szülők állandóan rettegnek: ha valamelyik gyerek egy messzire rúgott labda után kiszalad az úttestre, máris kész a baleset. Bújócska a gödrökben Az újonnan épült lakóte­lepeken sem jobb a gyerekek helyzete. A Szentpéteri ka­pui domboldalon a kisebbek az ott felejtett építési anya­gokkal, téglákkal, deszkák­kal játszadoznak, a nagyob­bak a méteres gödrökben bú- jócskáznak. A toronyház­ban élő gyermekek szülei pedig joggal aggódnak, ami­kor azt látják, hogy az épü­let környékén minden sza­bad négyzetmétert aszfalttal és kővel burkolnak be. A ház egyik oldalán diszkért, a másik js oldalán parkírozó épül. Elfeledkeztek azonban arról a legalább száz gyerek­ről, akiknek ezentúl egy kis futkározásért is a telep má­sik végére kell vándorolni. Javulás csak akkor várható, ha a domboldalon elkészül a játszópark. Erre azonban még egy esztendőt kell vár­ni a lakótelepi gyerekeknek. Fákat ültettek a futballpályára A Kilián lakótelep tervezői már bőkezűbben bántak a jáitszóterekkeL Szinte min­den épülethez tartozik egy kis zöld sáv, néhány pad, homokozó és hinta, de itt is szűknek bizonyult az egyet­len focipálya és kevés a pingpongasztal is. Az új lakótelepek közül a legsivárabb kép a Bulgár- földön fogad. A házak szinte egymásba érnek, s a meg­maradt néhány szabad négy­zetméteren összeütköznek a bicikliző, futkározó gyerekek. A Miklós. Gyula, Torontáli és Tátra utca környékén az ötvenes években épült bér­házak között láttuk a legel­hanyagoltabb játszótereket. A homokozók szeméttel tel­tek meg, a hinták legna­gyobb része használhatatlan, a padok széttöredeztek s a gyerekek legnagyobb bánatá­ra, egyetlen íutballpályájukat is facsemetékkel ültették be. Egyik tanáruk kezdeménye­zésére felajánlották, hogy társadalmi munkában építe­nek egy pályát, de nem kap­ták meg a szükséges enge­délyt. Elfelejtenek játszani Városunk óvodái, iskolái közül csak nagyon kevés ren­delkezik megfelelő udvarral, játszótéri felszereléssel. Ami­kor ezek a gyerekek a nyolc- tizenkét órás „műszak” után hazamennek, megint csak a lakásba kényszerülnek, vagy ami még ennél is rosszabb, ténferegnek, álldogálnak az utcán. Elfelejtenek vagy meg sem tanulnak játszani, hiszen ha kiabálnak, rájuk szól a házfelügyelő, ha nagyob­bat rúgnak a labdába, hall­gathatják a szülők és a szomszédok szidalmait a be­tört ablakért. Jó lenne, ha többet törőd­nénk velük. Jó lenne, ha a gyermekeknek létfontosságú játszótereket a beruházók, tervezők, építők egy kicsit komolyabban vennék. PUSZTAI ÉVA zonnyal eredeti áron értéke­sítette volna. A legnyíltabb hangú vá­lasz a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalattól ér­kezett: „Valamennyi boltve­zetőnket utasítottuk a szi­gorú minőségi átvételre” — írják és részletesen felsorol­ják azokat az intézkedéseket, amelyeket az egyes áruk le­értékelésére, mások forga­lomból történő kivonására tettek. Vöt miről írniuk: az ellen­őrzött bútorok 45 százaléká­ról állapították meg, hogy rossz minőségűek. A legtöbb kifogás a „Rita” szekrény­sort és a „Szatmári’ lakó­szoba-garnitúrát érte. Fel kell mérniük és le kell ér­tékelniük a lejárt szavatos­ságú festékeket is. Az üzletvezetők tájékozatlanok Az Eszak-Magyarországi Cipönagykereskedelmi Válla­lat arról küldött értesítést, hogy mihamarabb intézkedik a Tisza Cipőgyár még üzle­tekben levő, több mint száz pár, műanyag felsőrésszel készült csizmájának alkalmi áruház útján való értékesí­téséről. Kissé későn. A többi, tavaszig eladott és tönkre­ment csizma miatt már csak a vásárlók bosszankodnak. A Borsodi Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalatnak is bőven akadt felsorolni való­ja: árukészletük jelentős ré­szét közvetlenül szerzik be az ipartól, de minőségi át­vevőik nincsenek és a bol­tokban ilyesmivel nem is foglalkoznak, mert — mint az összefoglaló jelentés is írja — üzletvezetőik több­sége nem is ismeri a szab- ványelőírásokat, • minőségi követelményeket. És ezzel a levelek soka­sága még nem ér véget. Üjabb és újabb jelentések érkeznek, amelyek egytől egyig a törvényes rendele­tek, a fogyasztói érdekvéde­lem — olykor kényszerű, de sokszor kényelemből és nem­törődömségből — elhanya­golt helyzetéről nyújtanak képet. LAHUCSKY PÉTER * Városunk Európa-hírű SZOT-üdülője, a lillafüredi Palota­szálló az elmúlt húsz esztendőben több mint 160 ezer vendé­get fogadott. A hámori völgy ékessége az idén tavassszal is kicsinosítva várja a pihenni vágyókat. (Ágotha felv.) Naponként 440 meteoriul érkezik Nem is olyan régen még csak homályos feltevéseinkre tudtunk támaszkodni azzal kapcsolatban, milyen sűrűn hullanak Földünkre meteori­tok. 1965 óta azonban rend­szeres megfigyeléseket végez­nek a hulló meteoritok meny- nyiségének megállapítása ér­dekében. A két és fél év alatt kialakult megfigyelőállomás­hálózat vizsgálatai kimutat­Vendégvárás — Készül az öreg hozzátok! — figyelmeztette telefonon egy vidéki vállalat titkárnője a központi telephelyüktől alig harminc méterre levő üzemrészlegüket. A telefonálást követően a részleg vezetői és dolgozói leir- hatatlanul nagy sürgés-forgásba kezdtek, az ablakokat tö- rülgették, az irószatalokon tornyosuló aktakötegek közül eltün­tették a „sárgultabbalcat”, sőt arra is volt gondjuk, hogy az üres konyakos üvegeket leemeljék az ablakpárkányról. A hivatalsegédet édességért szalajtották, és perceken belül ká- végőzbe borulva várta az iroda az igazgató érkezését. Nem átallottam csodálkozásomat kifejezni: miért kell ek­kora hűhót csapni ebből a látogatásból? S most e kis írást a válasszal kellene befejeznem: a csak­nem két éve „igazgatóskodó” várva várt vendég most elő­ször fogja tiszteletét tenni — ismétlem — a mindössze har­minc méterre elhelyezkedő üzemrészlegükben. De nem tehetem ki a végső pontot, mert el kell még, hogy mondjam: a titkárnő — feltehetően tévedésből — rossz szá­mot hívott, az igazgató nem ide készült... SC. 4. ták, hogy egy nap leforgása alatt Földünk légkörébe kö­rülbelül 440 — 1 kg-nál na­gyobb tömegű — meteorit ér­kezik, melyek maradványai a Föld felszínét elérik. Ebben a mennyiségben megtalálható hét 1000 kg-nál nagyobb tö­megű meteor is, melyek meg­lehetősen tekintélyes marad­ványai minden bizonnyal el­érik Földünket. Minthogy azonban a Föld felszínének többsége tenger és lakatlan terület, a meteoritok nagy részét nemcsak hogy nem ta­lálják meg, de becsapódásu­kat sem észlelik. m ZACSKÓBAN A tej palackokban való árusítása korszerűtlenné vált. Az üveg törik, mosása, tisztítása a gyárnak is, a ve­vőnek is s >k munkát ad. He­lyette Miskolcon is megjele­nik a zacskós tej; Budapes­ten már bevált ez a csoma­golási módszer. Az új Kilián- lakótelepi tejüzem — amely Közép-Európa egyik legkor­szerűbb feldolgozója lesz — egy-másfél hónap múlva mái’ több ezer zacskó tejet ad a városnak. A tengervíz mint gyógyszer A egy Fekete-tenger partján szanatóriumban már hosszabb ideje gyógyszer­ként használják a tenger vi­zét Az emésztőszervi beteg­ségekben szenvedő pácien­seknél kitűnő eredményeket értek el az új gyógymóddal. Elfogyasztása előtt azon­ban meg kell tisztítani a baktériumoktól a vizet. Ed­dig különleges módszerrel felforralták, de ezzel a víz sótartalma és más hasznos tulajdonságai elvesztették hatásukat. A szanatórium dolgozói most új módszert dolgoztak ki a víz tisztítására. A ten­gervizet higany- és kvarc­lámpával melegítették és így óránként 50—60 liter tiszta vizet nyertek. A víztisztító módszer nagyon egyszerű, nem költséges és így a sza­natóriumokban könnyen al­kalmazható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom