Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-14 / 86. szám

Tanúk helyett tanulmányok Az évek múlásával egyre halványulnak személyes emlé­keink, lassan — ez az élet rendje — elköltöznek a nagy idők nagy tanúi. Nagyon fontos tehát, hogy minél előbb és minél lelkiismeretesebben összegyűjtsúk legújabb korunk dokumen­tumait. amely az ifjabb generáció számára már nem emlék, nem átélt jó vagy rossz, hanem történelem. Az utóbbi években országszerte nagyarányú kutatómunka indult meg, az úttörők nyomolvasó tevékenységétől egészen a tudományos Igénnyel összeállított forrásmunkák szerkesz­téséig. Borsod megye és Miskolc jeleskedik ebben, melynek részint az iskolai oktató-nevelő munka látja hasznát, részint pedig hasznos adalékul szolgálnak a különböző források, bibliográfiák a tudományos kutatás számára is. Csak a napokban írtunk a városi tanács művelődésügyi osztályának kiadványáról, mely „Az élet megindulása Bor­sodban és Miskolcon a felszabadulás után” címmel rendkívül sok, eddig ismeretlen vagy kevésbé ismert tényt közöl a nagy változás utáni hónapokról. Keresett könyv a Tanácsköztár­saság helyi történetét feldolgozó kiadvány és igen népszerűek az irodalomtörténeti füzetek, melyek négv-öt ív terjedelem­ben főként a középiskolai irodalomtanításhoz adnak segít­séget. (Az idén mái- a nyolcadik ilyen füzet jelenik meg.) . A sok hasznos kiadvány láttán — melyek a XVII—XVIII. századból származó Iskoladrámáktól kezdve napjaink legfon­tosabb társadalmi, gazdasági problémáiig, sok mindenre fel­hívják a figyelmet — felmerül bennünk a kérdés: eljutnak-e mindenhová ezek a füzetek, könyvek, ahol hasznosan forgat­hatók? És most nem a helyi könyvtárakra, közép-és általá­nos iskolákra, művelődési központokra gondolunk, amelyek hivatalból megvásárolják a forrásokat, hanem azokra a megye határain túl levő módszertani és tudományos központokra, ahol a legnagyobb hasznot hajthatják. Mert csak akkor lesz­nek igazán hasznosak a sok munkával létrehozott könyvek, (űzetek, ha azok anyagát sikerül beilleszteni az egyetemes irodalmi, társadalom- és történelemtudományi munkák szö­vetébe. A városi tanács művelődésügyi osztályán elmondták, hogy mennyi terjesztési nehézséggel kell megküzdeniök. Addig is, míg a vidéki kiadványok jobb terjesztéséért az illetékes or­szágos szervek is többet tesznek a mostaninál, nagyon jó lenne, ha az ország egyetemeinek, főiskoláinak érdekelt tan­székei mutatványt kapnának a kiadványokból. A múzeumok, levéltárak is, úgy hisszük, szívesen fogadnák ezeket a füze­teket. Nem lenne rossz, ha a különböző megyék és városok rendszeresen kicserélnék egymás között kiadványaikat, mert csak így válhatnak azok igazán közkinccsé. Annál is fontosabb ez, mert a kutató-gyűjtő munka nem lehet kampány. A jubileumok elmúltával is jó néhány biblio­gráfiának, gyűjteménynek kell napvilágot látnia. Az elmúlt 25 esztendőről sem teljesek még ismereteink és számos hézag­pótló munkát követel például a két világháború közötti idő­szak is. (gyarmati) A dunántúli színházak 4. találkozója Tóth rajza Az idő iebírása Napjaink-est Miskolcon „Ha elképzelek egy félszárnyú madarat, hirtelen átgondo­lom a tragédiát is: nem teljesítheti küldetését, amit a ter­mészet oly gyönyörű szigorral oltott belé. Ha elképzelem a költészetet közönség nélkül, hasonló a tragédia. A legnagy­szerűbb vers is, ha nincs közönsége, csupán félszárnyú ma­dár: nem teljesítheti küldetését.” (Nagy László) A Somogy megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztá­lya, a Művelődésügyi Minisz­térium színházi főosztálya, a Színházművészeti Szövetség es a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezésében Kapos­várott tegnap este megkez­dődött a dunántúli színházak 4. találkozója. A találkozót a Csiky Gergely Színházban Ruttkai Ottó, a Madách Szín­ház igazgatója, a Színházmű­vészeti Szövetség vezetőségi tagja nyitotta meg, majd a Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei — Sik Ferenc rende­zésében — előadták Bertold Brecht „Állítsátok meg Ar­turo Uit” című művét, s ez­zel kezdetét vette az ötna­pos program. A továbbiak­ban fellép a veszprémi Pe­tőfi Színház, a Déryné Szín­ház társulata, majd a ven­déglátó kaposvári színház előadásával zárul a találkozó. A színházi bemutatókat követő napokon délelőtt a Latinka Sándor Megyei Mű­velődési Központban Her­mann István irodalomtörté­nész. Bernáth László, Mát- rai-Betegh Béla, Illés Jenő és Molnár Gál Péter kritiku­sok részvételével vitákat rendeznek a bemutatott mű­vekről. Szombaton délelőtt a Modern módszerek a matematikai íizikában Ma délután 5 órakor a Bolyai János Matematikai Társulat rendezésében dr. Nikodémusz Antal Modern módszerek a matematikai fizikában címmel tart elő­adást a Nehézipari Műszaki Egyetemen. kaposvári színház előadásá­nak vitája után adják át ünnepélyesen a legjobb női és férfi alakításért, valamint a legjobb rendezői munká­ért kitűzött díjakat. Szarajevó mindennapi elete igen változatos. A több mint 300 ezer lakosú város nem­csak mint Bosznia-Hercego­vina székhelye fogad nap mint nap sok ezer vendéget, hanem mint idegenforgalmi centrum is. A város gyö­nyörű, épségben megmaradt dzsámijai, minaretjei, az es­ténként megszólaló müezzi- nek (Szarajevóban nemcsak magnóról imádkoznak, hanem a fő-dzsáminak van élő és működő müezzinje is) teszik vonzóvá és idegenforgalmilag is változatossá a várost. A Szarajevóba vetődő ide­gen természetesen először a török negyedet keresi fel, ahol a keleti édességek min­den fajtája, a déligyilmölcsök garmadája található meg. Az ezüstmüvesek utcájában fi­nom láncok, karkötők, pe­csétgyűrűk, étkezési tárgyak vásárolhatók, a rézművesek utcájában kávéscsészék, ser­legek, gazdag mintás, szépen megmunkált dísztálak. Az aranyművesek utcájában gyűrűket, nyakláncokat, kar­pereceket vásárolhat az oda- tévedő. Nyüzsgő keleti világ ez; az árusok kis üzleteik ajtajában hangosan kínálják portékáikat, s szinte bábeli zűrzavar uralkodik a vásár­lók és az eladók táborában. E negyedhez alig 150—200 méternyire van a Princip- hid, s vele szemben a Me­rénylők múzeuma.. Gavrilo Tegnap a megyei könyv­tárban találkoztak olvasóik­kal a miskolc-borsodi költők. Dr. Kabdebó Lóránt kandi­dátus bevezetőjében arról szólt, hogy elsősorban nem a megjelent költők alkotásai­nak ,,ünnepi népszerűsítését” szolgálja az est. Mélyebb, meghittebb kapcsolattá vált: olvasó és költő közös ünne­pévé. ' A megjelent négy költő a költészet szerepéről, a líra funkciójáról vallott. Bari Ká­roly szerint a költészetet a népdalok érzelemvilága te­remtette, s a társadalom for­málásában a népköltészet alapvető. Számára az írás a világ létezésének feltétele, különben „meggörbülne a vi­lág gyémánttengelye”. A sze­mélyiség helyét keresi a tör­ténelemben, térben és idő­ben. Dialektikus összefüggés­ben látja a dolgokat, a külső összetevőknél fontosabbnak találja az ember lelkének belső történéseit, harcait. Küldetést érez a!cso‘hka, bé­na-emberség felszámolására, a költészet által — „nem le­het elfelejteni, ki dalba ful­lasztotta a szivét”. Kalász László felelősséget érez, hogy versei segítő tet­tekké váljanak a gigantikus birkózásban, segít megszün­tetni a „meggémberedett sze­Principröl nem szükséges so­kat mondani, hiszen nevét feljegyezte a történelem, ö ölte meg 1914. június 28-án Ferenc Ferdinándot és fele­ségét. A szarajevói merény­letről kötetek jelenlek meg, filmek tucatjai készültek, ta­nulmányokat írtak. A világ egyik legérdekesebb politikai akciójának szinte minden mozzanata ismeretes. A Me­rénylők múzeuma mégis azért érdekes, mert a láto­gató szemtől szembe találja magát egy sor relikviával, olyan tárgyi bizonyítékkal, amely a merénylet technikai lebonyolítását hozza életkö­zeibe. Rajzok, fényképek mutatják azt a vonalat, ame­lyen Ferenc Ferdinánd és kísérete haladt, s azt a he­lyet, ahol először bombát dobtak a hercegi pár kocsi­jára. Mint ismeretes, később az útvonalat megváltoztat­ták, de ezt Ferenc Ferdi- nánddal nem közölték. A trónörökös, hogy bátorságát bizonyítsa, ragaszkodott az eredeti útvonalhoz és meg­fordulásra utasította az auto­mobil vezetőjét. Amig hátra­tolatott a kocsi, s a vezető az eredeti irány felé vette az útját, áz autónak ezt a pillanatnyi állóhelyzetét használta ki Gavrilo Princip tettének végrehajtására. A Merénylők múzeuma mellett betonba öntve ott található Gavrilo Princip derjes világ” közönyét. O is vallja: „költészet nélkül csak félszárnyú lenne az emberi­ség”. ■ Papp Lajos a fákon túl ke­resi azt, ami Weöresnél: ,,A dombon túl valamit elrejt a látóhatár. Ezt a valamit jeleníti meg a feste és a nézőgyerekek.' Rubányi Vilmos kitűnő, ru­tinos karmester. Nagyszerű­en beszéli, értelmezi R. Stra­lábanyoma, állásának pontos pozíciója, amidőn a merény­letet végrehajtotta. A láb­nyomoktól balra, a ház falán felirat, amely azt közli az utókorral, a késői érdeklő­dőkkel, hogy Gavrilo Princip a nép akaratát hajtotta vég­re, amikor lelőtte a trón­örököst és feleségét. A mini- szoknyás fiatal boszniai diák­lányok, s mások, akik csak a történelemkönyvből, a mú­zeumi tárgyak alapján, a lábnyom és az emléktábla krónikája szerint ismerik a történelem eme históriáját, büszkék Gavrilo Principre és társaira, mert cselekedteiket népi-nemzeti tettként érté­kelik. A Miljacka folyó jobb­oldali partja, ahol a merény­let lezajlott, békés sétálók, korzózók ezreit fogadja na­ponta. Fiatalok, középko­rúak és öregek egyaránt a folyót átívelő szarajevói hi­dak sokaságában a „Princip Mosztot” tisztelik a legjob­ban; e híd deltájánál meg­állnak néhány percre, nézik a lábnyomot, vagy betérnek a múzeumba, hogy ismét lát­hassák Gavrilo Princip és a boszniai függetlenségi moz­galom más, börtönben vagy bitófán elpusztult harcosai­nak fényképét, ruhaneműjét és egyéb használati tárgyait. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Az foglalkoztatja: telt-e akár egy szót a minden-be­szédhez. A „sors író” Serf ózó Simon társadalmi mélységű szociog­ráfiai életanyagát alakítja vi­lágképpé. („Hozzá töretsz a küzdelmes életűekhez.”) Az­ért küzd, hogy „termőre for­duljon a gondolat. ’ A költők felolvastak ver­seikből, majd Dobos Ildikó, Koós Olga, Harkányi János és Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészei interpretálták műveiket. (búzafaivi) üss illusztráló, túlságosan is részletező, túlfűtött nyelvét, s a zenekar is szinte felnőtt a korábbi produkciók után ehhez a műhöz. Rubányi eb­ben a darabban valóban kar­mestere, irányítója, de egy­ben ihletője is volt a művé­szi szinten megvalósuló elő­adásnak. Különös, hogy ugyanakkor olyan közkedvelt és lényegesen könnyebben megoldható művet, mint Ros­sini Tolvaj szarka nyitányát, fáradtan, darabosan, lendüle­tétől, humorosságától, igazi életerejétől megfosztva tol­mácsolta zenekarával, S a hangszeres pontatlanságok sajnos nemcsak a nyitányt fosztották meg alkotó varázs­latától, de súlyosan árnyé­kolták a versenymüvek kísé­retét is. A Csajkovszkij-mű szólis­tája Káté László volt. Fiatal hegedűművészünk az első té­tel virtuóz kadenciájánál ta­lált magára, és rendkívül ha­tásosan formálta a nyitóté­tel végét. A Canzonetta bána­tos, lírai hangvételét az elő­adóművész nemesen, benső­séges, szép hangon szólaltatta meg. Grieg a-moll zongoraverse­nyét Varsányi László előadá­sában hallottuk. Interpretá­lását a kiegyenlítetlenség jel­lemezte; egyes részletek ha­tásos, virtuóz, vagy éppen meggyőző, költői megformá­lása mellett, elnagyolt részek, anyagbeli bizonytalanságok rontották le az egészében ka­rakterisztikus, helyénvaló művészi elképzelést. BARTA PÉTER MEGGYILKOLTAK Meggyilkolták a montevi- deói titkosrendőrség főnökét. Hivatalos gépkocsijában, úton otthona felé érték a ha­lálos lövések. A gépkocsiban 30 lövés nyomát találták, • amelyek a szélvédő üveget is betörték. A rendőrfőnök hír­hedt volt a baloldali szerve­zetek elleni hajtóvadászatai­ról. HASIST TALÁLTAK A NAGYKÖVETNÉL Letartóztatták Rómában a pakisztáni nagykövetet, mi­vel a diplomata hat kiló ha­sist szállított egy nyugat­berlini filmcsillagnak. Most a rendőrségi fogdában várja sorsa alakulását. FÖLDOSZTASI KAMPÁNY Az indiai Kerala állam koalíciós kormánya, amelyet az Indiai Kommunista Párt képviselője vezet, széles körű kampányt folytat annak ér­dekében, hogy a földnélküli parasztok között osszák fel a parlagon heverő földeket. Ez idáig 15 ezer paraszt ju­tott földhöz. TŰZVÉSZ PUSZTÍTOTT A Nílus-deltában levő Badr falucskában tűzvész pusztí­tott. A halálos áldozatok száma huszonkettő, 53 sze­mély megsebesült. Mintegy 180 ház leégett. KITÜNTETTÉK A Béke-világtanács Joliot Curie aranyéremmel tüntette ki az iraki békebizottságot. A béke-aranyérmet Rames Csandra, a Béke-világtanács főtitkára nyújtotta át. HALÁLOS LÖVÉS ÉRTE összetűzésre került sor baloldali és jobboldali diákok között az ankarai egyetemi városban. A diákzavargások során egy személyt halálos lövés ért. ÄJULTAN ROGYOTT ÖSSZE Ájultan rogyott össze Mün­chenben a Bajorországban szereplő világhirű angol kar­mester, a 70 éves Sir John Barbirolli. Az idős művész éppen autogramot osztoga­tott Puccini Bohémélet című operájának előadása után, amelyet mint néző tekintett meg, amikor összeesett. Kór­házba szállították. CSAK EGY MATRÓZ MENEKÜLT MEG Szicília északkeleti part­jainál elsüllyedt a Duizar nevű 500 tonnás olasz teher­hajó. A szerencsétlenséget az okozta, hogy a rakomány elmozdult helyéről a hajó belső terében. A kilenc főnyi legénység közül csak egyet­len matróznak sikerült meg­menekülnie. SZTRÁJKOLNÁK A PEDAGÓGUSOK 650 ezer elemi és középis­kolás gyermeket érint a ta­nítók és tanárok sztrájkja az USA második legnagyobb is­kolai körzetében, Los Ange­lesben. A pedagógusok bér­emelést és más juttatásokat kívánnak, öt másik városban is folyik a pedagógussztrájk. 120. ÉVFORDULÓ Egész oldalas cikket közöl a bolgár Pogled legutóbbi száma a Kossuth-emigráció sumeni tartózkodásának je­lentőségéről, a helyi lakos­ságra gyakorolt rendkívül pozitív hatásáról. A cikk megjelentetésére az adott al­kalmat, hogy ez idén van a 120. évfordulója Kossuth sumeni tartózkodásának.--------- JUGOSZLÁVIAI NOTESZLAPOK II. --------------------­A Merénylők múzeumában 9 A Debreceni MÁV Szimfonikusok hangversenye Romantikus mesterek népszerű alkotásai, hegedűverseny, zongoraverseny, — kell ennél vonzóbb koncertprogram? Alig­ha, s ha ehhez még hozzávesszük a vendégzenekar, vendég- karmester és -szólisták személyét is, mindezek egy sikeres hangversenyest biztosítékának látszanak. S hogy atmoszjéra- teremtő, közönséget lázba hozó, élménydús produkciót teg­nap este csak a hangverseny zárószáma, Richard Strauss Don Juan című szimfonikus költeménye hozott, annak több oka van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom