Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-11 / 84. szám

Ösztönzőbb bérezés a fodrászoknál A Borsod megyei Fodrász Szövetkezet riókjaiban már­cius elsejétől új bérezési rendszert vezettek be. Korábban a Széchenyi ut­cán levő üzletekben a telje­sítményük 46 százalékát, a mellékutcákban levő üzle­tekben legfeljebb a bevétel 42—44 százalékát kapták a dolgozók. Most egységesen a havi teljesítményüktől füg­gően megállapított százalék szerinti jutalékban részesül­nek. Például, ha valamelyi­kük ötezer forintos forgalmat bonyolít le egy hónapban, akkor az eddigi negyvenhat százalékán felül még plusz egy százalékot kap. Az új bérrendszernek nem mindenki örül. A főutcai üz­letek fodrászai azt panaszol­ják, hogy ha a régi bérszint­jüket tartani akarják, akkor a korábbinál többet kell dől. gozniuk. (Ezzel persze nem­csak a százalék, hanem a borravaló is több.) Humánus intézkedés, hogy az idősebbek, akik néhány évvel a nyugdíjaztatás előtt vannak és a várt forgalmat nem érik el, háromszázalékos pótlékot kapnak. Az első hónapban a moz­góbérezés alapján az összes bevétel 44,8 százalékát fizet­ték ki bérként, szemben a februári 43,1 százalékkal. (szántó) 17f vízmű a Bernád-p árion (Folytatás az 1. oldalról) A karsztforrások révén Miskolc az ország egyetlen olyan városa, amelynek vízigényét teljes egészében a hegyekből feltörő források elégítik ki. A kellemes íz mellett a karszt­vizek másik nagy előnye, hogy nem kell tisztítani, nincs szükség ülepítőkre. A város 173 ezer lakójá­ból 131 ezren hálózati vizet fogyasztanak, 29 ezren utcai közkutakat használnak és 13 ezren a fúrott kutak vizét isszák. Az összes vízmennyiség 42 százalékát az ipari üzemek, 35 százalékát a háztartások, 23 százalé­**■*“’! HAZÁNK # íFEtSZASADüUSÁNAK 2ß. tViORDVíáSA Bemutatjuk a hazánk felszabadulásának 25. évfordulóját köszöntő, két 5 forintos bélyeget tartalmazó felszabadulási blokkot, mely április 3-án jelent meg és máris igen nagy közön­ségsikere van. A két bélyegkép az 1945-ös és az 1970-es Duna-parti látképet ábrázolja. Lipicai a béna gyermekeknek Életem végéig kísér a kép: a hatalmas vastüdőbol fiatal­ember arca fordul a kórterem ajtaja felé. Szeme mélységes szomorúságról árulkodik, de szája kedves, türelmes mosolyra nyílik. 12 éve élt a vastüdő foglyaként. 6 éves volt, amikor a Heine-Medin-osztályra került. A Szentpéteri kapui kór­háznak néhány éve már ki­helyezett részlege is van. Nagybarcán — szanatóriumi körülmények között — ren­dezték be azoknak a gyerme­keknek, akik izombénulássai épültek fel a paralízisből. Már lovászuk is van izomzatúnak gyorsabb erősö­dését kell szolgálniuk. Épül az úszómedence De készül már az újabb meglepetés is, ami ugyan tu­lajdonképpen már nem is meglepetés, hiszen mindany- nyian tudnak róla. Fürdő- medencét építenek a kórház parkjában még a tavaszon. Papp Károly gondnok öröm­mel tájékoztatott bennünket erről is. Mert igaz ugyan, hogy nem strandméretű, csu- ,pán... 10x3 méteres lesz az úszómedence, de gyógyításra szánt feladatát minden bi­zonnyal kitűnően betölti majd. Egy-másfél méteres mély vizében a víz alatti tor- náztatást vezethetik be a kórház gyógytornászai. A Bükkaljai Bányaüzem KISZ- fiataljai társadalmi munká­ban törték fel a betont a me­dence helyén, s végezték el már a földmunkákat is nagy szorgalommal és dicséretes lelkiismeretességgel. Vajon kapott-e már bárki is hálásabb és örömtelibb mosolyt ajándékért, mint amilyen most a száznégy béna gyermek mosolya? RADVÁNYI ÉVA Száznégy lakója van a nagybarcai Heine-Medin- kórháznak. Egy orvos, 15 ápolónővér, 8 pedagógus, 5 gyógytornász és megfelelő létszámú kisegítőszemélyzet törődik gyógyításukkal, taní­tásukkal. Az általános iskolás korúak helyben, a nagyobbak a kazincbarcikai gimnázium levelező tagozatán végzik ta­nulmányaikat. A legfiata- labbja 6, a legidősebbje 20 éves. Az anya-kórház és a városi tanács egészségügyi osztálya megható gondossággal segíti a száznégy gyermek gyógyu­lását. fejlődését. Minden esz­közt biztosítanak ahhoz, hogy a bénult izomrostokat erősít­hessék. munkára serkenthes­sék. Most nagy az izgalom Nagybarcán. A legutóbbi ajándék csuda dolgokat ígér a kis betegeknek. Egy póni- lovat és két lipicait kaptak a gyermekek. Került már ko­csi a sétakocs'záshoz s lovász is az ajándéklovak gondozá­sához. Csakhogy nehány hétig még várni kell az örömteli találkozóra. A lovakat ugyan­is előbb még elküldték isko­lába. A híres mezőkeresztesi lovasiskolára kerültek — négy gyógytornász kíséreté­ben —. ahol nyereghez szok­tatják őket. Csaknem tíz hé­ten át tanulják jövendő fel­adatukat a lovak, s a maj­dani oktató lovasok. A nagy­barcai kórházban íőszereoet szánnak a póninak és a két lipicainak. A gyermekek Magasabb szempont Régebben olvastam az újságban, hogy egy feldühödött fér­fi, akinek kisfiát egy mellettük elrobogó autóbusz végigfröcs­költe hólével, tettleg bántalmazta az autóbusz vezetőjét. A hír elgondolkoztatott. Hogy tehet ilyet kultúrember? A napokban velem történt hasonló eset. Békésen baktattam a Kazinczy utcán egyik hölgyismerősömmel. Termékeny, A2 vírust növelő téli eső csordogált. Egyszerre, zutty... elhomá. lyosult előttem a világ, mert a szemem tele lett latyakkal. Mire kitöröltem szemeimből az utca levét, a tettes már mesz- sze robogott. Hölgyismerősöm erősen agitált: „Fel kell írni a rendszámát... Fel kell jelenteni az ilyen disznó alakot!” Pe­dig nem volt igaza... Az a gépkocsivezető továbbra is kul­túrember maradi a volán mellett, mi azonban valóban úgy néztünk ki, mint az a sokat emlegetett sertés, amelyik pocso­lyában fürdik. És mikor ez a felismerés agyamba villant, hirtelen világos­ság gyűlt bennem. Ö, mi gyarló emberek! Mily értetlenül ál­lunk az élet nagy igazságai előtt. Szidalmazzuk azokat, akik — ha magasabb szinten szemléljük a dolgokat — lényegében csak jót akarnak embertársaiknak. Mik ezek az apró bosszú­ságok, amit a lefröcskölés okozott, a nagy igazságok mellett. Mert ugyebár ez a szemléltető eset sok tömény igazságra ébreszti a város lakóit. Alapvetően arra, hogy az ország leg­nagyobb vidéki városában hihetetlenül keskenyek az utcák, tehát feltétlenül indokolt a városrendezés A másik tömény igazság az. hogy a víz az úttesten megáll minden külön KRESZ-jelzés nélkül is, ahelyett, hogy békésen lefolyna a csatornanyílásokon. Nyilván erről sem a gépkocsivezető te­het. Az a csekélység, hogy ilyenkor a kabátok a tisztítóba ke­rülnek. népgazdasági szinten természetes folyamat. Elvégre a Patyolatnak is élnie kell. A gépkocsivezető tevékenységének így népgazdasági szinten is haszna van. Aki tehát még ezen mengondolások után is elégtételt tud venni az őt lefröcskölő gépkocsivezetőn, az vagy nem képes a dolgok eszmei lényegéig felemelkedni, venv. hallatlanul szerencsés fickó. HORVATH DEZSŐ kát a küzületek, iskolák, bölcsődék, intézmények használják el. A két miskolci nagyüzem­nek, az LKM-nek és a DIGÉP-nek egyébként saját vízműve is van, a városi há­lózatból csak kommunális célokra kapnak vizet A vá­ros közületi és magán fo­gyasztói havonta átlagosan 2 millió 300 ezer forintot fi­zetnek be vízdíjként. A karsztforrásoknak a sok előny mellett van egy na­gyon sok gondot okozó hát­rányuk is, mégpedig az, hogy vízhozamuk az időjárás­tól függően jelentősen ingadozik. Esős, olvadásos időben akár 150 ezer köbméter napi tel­jesítményre is képesek, a száraz augusztusokban azon­ban 45—50 ezer köbméterre csökken a hozamuk. Az új lakótelepek és ipari üzemek egyre több vizet igényelnek, s így a száraz nyári hóna­pokban évek óta visszatérő gondja a vízműveknek: Mis­kolc egyes részein kevés, vagy egyáltalán nincs víz a vezetékekben. Ez a gond azonban már az idén is eny­hül, mivel megteremtették az ősz szeköttetést a Sajómenti Vízművekkel, amely szükség esetén 3—10 ezer köbméter vízzel tudja segiteni a város ellátását. Végleges megoldás azonban csak akkor várható, ha el­készül a Hernád menti csúcsvízmű, amely 1973-ban 15 ezer, 1978-ig újabb 15 ezer köbméter napi vízmennyi­séggel kapcsolódik a város ellátásába. A jó miskolci vi­zet féltők megnyugtatására el kell mondani, hogy a Hernád mellől érkező víz ugyanolyan „aro­más” lesz, mint a mos­tani, hiszen ezt is természetes úton, a kavicsteraszba fúrt kutakból nyerik. PUSZTAI ÉVA Képszerű a KST A dolgozók körében a KST keretében végzett kölcsönzési forma és gyűjtés egyre nép­szerűbb. A 150 megyei, illet­ve a 110 miskolci KST-fiók betétállománya az első ne­gyedévben 38 millió forinttal nőtt. Ebből a miskolci KST- tagok 28 millió forintot fizet­tek be. Miskolcon 60, a me­gyében pedig összesen 80 millió forintot kezel a KST, Biztonsági öv helyeit légpárna A legnagyobb amerikai autókonszernek — a General Motors, Ford és Chrysler — képviselői azon a véleményen vannak, hogy „a gépkocsive­zetők és az utasok baleseti veszélytől való megóvásának jövőjét nem a biztonsági öv, hanem a légpárnák alkalma­zása jelenti”. 4 matuzsálem nyelvvizsgája Beigazolódott, hogy a ta­nulásra soha nincs késő. J. Whitteridge 90 éves férfi si­kerrel tett vizsgát francia, olasz, spanyol és német nyelvből. Saját bevallása sze­rint 83 éves kora óta, amióta elkezdett idegen nyelveket tanulni, frissebbnek érzi ma­gát és megfiatalodott Buchenwald tanulsága Huszonöt éve szabadult fel a buchenwaldi koncent­rációs tábor, amely Himmler rendőrdiktátor parancsára a poklok poklává vált. A kre­matórium, a lovardának ne­vezett kivégzőcsarnok, az or­vosi kísérletező állomás, a halálmenetek völgye, „a cső” és a kínzókamrák labirin­tusa az ő tervei szerint vál­tozott igazi halálgyárrá, ahol a kommunista Emst Thäl­mann és a szocáldemokrata Rudolf Breitscheide szen­vedte el mártírhalálát 55 ezer német, osztrák, lengyel, magyar és más nemzetiségű társával együtt. Buchenwald drótsövényei mögött eleinte csak német politikai foglyokat és közön­séges bűnözőket sorvasztot­tak, de 1941 után hadifogoly szovjet katonákat és külön­féle állampolgárságú depor­táltakat is „ezres szériák­ban”. Itt tökéletesítették sza- dizmusukat az SS-ek és az Ilse Koch típusú fenevadak, akik tetovált emberbőrbe köttették könyveiket és ké­szíttettek maguknak lámpa­ernyőt. A lesújtó szörnyűségek mellett a foglyok körében az emberi hősiesség és helyt­állás valóságos csodái is megnyilatkoztak, aminek az illegális kommunista párt- szervezet volt a szülője, ápo­lója. Sok ember elpusztult Buchenwaldban, de a kom­munisták szervezettsége és akaratereje nélkül senki sem maradt volna életben. Amikor a hitlerista ámok­futás már a végét járta, s Himmler parancsára az utolsó emberig likvidálni akarták Buchenwaldot, a kommunisták vezetésével fel­kelt a tábor és győzött. Lefegyverezték az őrséget, megfutamították az SS-t és megmentették 25 ezer fogoly életét, köztük 900 gyermekét. Ezért Buchenwald kettős ta­nulsággal szolgál a jelenkor­nak: öl az imperializmus, gyilkol a fasizmus, ha nem talál ellenállásra: de pusztul, ha az igaz emberek szembe- szállnak velük. Zenéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA Egy karrier története. Maria De Los Angelos Santa Maria — akit később csak „Massiel”-nek neveztek — Madridban látta meg a napvilágot, 1947-ben. Három­éves korától zongorázni ta­nult; hatéves volt, amikor az első énekleckét kapta, és ki­lencéves, amikor klasszikus balettet kezd tanulni. És ez így megy egészen 1964-ig, amikor is édesapja madridi házukban estélyt rendez, s ennek műsorában lánya is fellép. Egyetlen dalt adott elő, amelynek szövegét és zené­jét ő maga írta, s mindezt nemcsak elénekelte, hanem táncolt is közben. Az estély egyik vendége, Sarita Montiéi — akit Latin- és Dél-Ame- rikában olyan sztárként ün­nepelnek, mint Marlene Diet­richet — látva és hallva ezt, így szólt: Hosszú idő óta nem hallottam ilyen meggyőző és jó előadást! És Massiel pá­lyát változtatott — balett­táncosból énekes lett. Sarita Montiéi ajánlásai megtették a hatást. Massiel néhány hó­nap alatt sztár lett, előbb csak Spanyolországban, majd egész Latin- és Dél-Ameri- kában is. Több aranylemez tulajdo­nosa, s ez nem kis szó, hi­szen a spanyol aranylemez 150 000 eladott példány után jár. Felfigyeltek rá a filmesek is, igen sok zenés film fő­szerepet bízták rá, s 1967-ben elnyerte „A legjobb spanyol filmszínésznő” címet Ugyan­ebben az évben elnyerte az „Arany Főnix”-et is, a leg­népszerűbb pop-énekesnönek járó díjat. 1968-ban Londonban ren­dezték az Eurovízió nagy­díjáért folyó nemzetközi táncdalversenyt. Erre az eredetileg benevezett spanyol énekes megbízatását vissza­vonták, mert csak katalán nyelven volt hajlandó eléne­kelni a versenydalt. Helvette Massielt nevezték. Dala. a Lá-lá-lá nagy sikert aratva első helyre került. Massiel a győzelem után világhírű lett, s világkörüli turnéra indult. Még 1968 nyarán volt al­kalmam látni és hallani öt a pozsonyi Aranylíra Feszti­vál egyik gálaestjén. A kö­zönség várta, hogy a művész­nő — aki az ismeretlenség homályából került a világ- ranglistára — most bizonyí­tani fog: nem volt alaptalan a londoni győzelem. De erről sem akkor, sem azóta nem tudott meggyőzni. hiszen egyetlen új dallal sem je­lentkezett rövid és gyors kar­rierje óta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom