Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-10 / 83. szám
Ha versenyzünk, díjakat nyerünk L.zönségh ! dítás Jugoszláviában E tudósítást tulajdonképpen a szeszélyes április „írta”, mégpedig a belgrádi Hotel Nationalban. Ugyanis a Miskolci Nemzeti Színház Jugoszláviában vendégszereplő társulatát e tranzitszállodába kényszerítette a szokatlan viharos időjárás; a repülőgépet nem fogadták Budapesten, így az együttes a csinos kis hotelban vesztegelt. De természetesen csiiggedés nélkül, mert az élménytartalékok igen gazdagok voltak; az emlékek megidézésére akadt idő bőven. A legtöbb szó természetesen arról esett, hogy a miskolci színház szarajevói fellépésének sikerhullámai meg nem csitultak el. A budapesti Thália Stúdió 6-án, hétfőn este mutatta be műsorát, mintegy záróakkordjaként a stúdiószínházak szarajevói fesztiváljának. Csurka István: Ki lesz a bálanya? c. játéka összehasonlítási alapot is nyújtott a szakemberek számára — ezúttal a mi színházunk javára. Mint Luka Pav- lovics, az Oslobedenje színházi kritikusa írta: „a Miskolci Nemzeti Színház emocionális hatásokra épülő előadása szinte teljesen legyőzte a nyelvi akadályokat, megszerezte azt a sanszot, hogy érzelemközeibe kerüljön a nézőkhöz. Ugyanakkor a Thália Színház — összeszokott kvartettje ellenére — sem tudta mindig lekötni a nézők figyelmét. A modern utakon járó — tartalmi és formai vonatkozásban sok újat hozó szarajevói fesztiválon — kiosztották a díjakat. A pálmát a kísérletező kedvéről és színi tradíciójáról nevezetes ljubljanai és zágrábi kis színpadok vitték el, de a zsűri tagjai közül többen lelkesen szóltak róla: ha a két magyar együttes nem versenyen kívül (nemzeti fesztivál a szarajevói) mutatja be műsorát akkor a Miskolci Nemzeti Színház a Riadóval megszerzi a legjobb előadás díját, ezen belül a rendezői, és Upor Péter kimagasló alakítása révén a legjobb férfialakítás díiát is. örömmel írjuk le: a tizenegy együttes sorában a miskolci bizcnyult a legjobbnak. Ez nem gesztusként születő vélemény volt Szarajevóban, hanem igen mély esztétikai elemzésen alakuló megállapítás. Ez a siker egyben arra utal. hogy érdemes jobban figyelni a vidéki színházak új törekvéseire — például a miskolcira amely külföldön. Szarajevóban. a stúdió-színjátszás bölcsőjének színhelyén keltett figyelmet. Még néhány szót a festői szépségű Mostarban lezajlott Dokumentum és általánosítás A miskolci színház is többször ünnepelte — igen sikeresen — az évfordulókat önálló összeállításokkal. A debreceni színház a tanács pályázatára még nagyobb vállalkozásba fogott: alkalmi darabot készített. És érthető, ha a televízió ezt a darabot u felszabadulás ünnepi hetében sugározta. Debrecen fel- szabadulása, az ebben sűrűsödő események es problémák kicsiben az országot is jelentették, hisz itt volt a szabad Magyarország első fővárosa, itt hozták az első demokratikus törvényeket. Ezért Debrecen felszabadulásának dokumentum játékban megörökített eseményeit országos érdekűvé lehetett tenni, mindnyájunkat érdeklővé bővíteni. Taar Ferenc, a darab írója és Ruszt József rendező alkotása, a Nap a város felett így emelkedett ki az ünnepi eseményjátékból. Az előadás műfaji megjelölése dokumentumjáték és improvizáció. Ennek megvalósítása izgalmas drámai lehetőséget teremtett. A dokumentumjátékot a Gulyás család felszabaduláskori viselt dolgai és a köréjük oratóriumszerűen felvázolt körkép adják. Az improvizációban egy család története női fel negyedszázadot átfogóvá, életünk személyiseget formáló eseményeinek elemzésévé. Ez már nem helyi megemlékezés, ez mindnyájunkra tartozó aktualitás. A lehetőség megtalálásával a bemutatott színpadi előadás remekművé is nőhetett volna. Megvalósításában, kidolgozásában sajnos csak nyersanyag maradt. Szinte mindenről szó van benne, ami érdemlegeset irodalmunk és publicisztikánk erről a korszakról eddig összegyűjtött. A témákon szinte rajta a leltári jegy, melyik regényből, drámából, elmélkedésből kölcsönözték ide az alkotók. Csak sajnos egyedi alkotássá nem állnak össze. Taar Ferencék vállalkozása mégis dicsérendő. Elgondolkoztatott minket, egyedenként eddigi utunk végiggondolására inspirált újólag. A debreceni Csokonai Színház előadásában a szereplők szuggesztív vitakészsége, a súlyos problémákat átélő szenvédélye izzította a játékot, elfeledtetve az előadás mozaikszerűségét, kompozí- eiós fogyatékosságait. A színészek közül Sárosdy Rezső (László, a tanár, a darab központi figurája szerepében) gondolatokat és érzelmeket arányosan vegyítő alakítása érdemli a legtöbb elismerést. K. L Élénk élet az áttörőházban A Molnár Béla Űttörőház különböző szakköreiben 900 úttörő és kisdobos tevékenykedik. A gyerekekkel hetente két-két alkalommal összesen 24 szakkörvezető foglalkozik. A legnépszerűbbek a nyelvi szakkörök — a levelező, a kezdő és haladó formában szervezett német és orosz tanfolyamok —, valamint a modellező, a fotó, a természetjáró, a filmszakkörök. szereplésről, ahol jugoszláviai turnéja során utolsóként mutatkozott be a miskolci együttes. Oly nagy volt az érdeklődés, hogy az alig száz személyes kis színház színpadán az eladott jegyek száma miatt nem tarthatták meg az előadást, ezért átvitték a díszleteket az ötszáz személyes nagyszínházba. Érdekességként jegyzem meg, hogy Zom- borból és Szabadkáról utaztak fiatalok a Dalmát-tengcr közelében levő ősi városba, hogy szemtanúi lehessenek a bemutatónak. Kétszer száz szál szegfűből összeállított virágkosarat kaptak színészeink, és természetesen hosszan tartó tapsot. Dubrovnikban, ahol éppen most érik a narancs, hatféle tengeri halból álló ebédet adott a szar'aíevói kis színház igazgatója az együttes tiszteletére. Bár kissé körülményes volt a repülőút, de lapunk megjelenésének időpontjában a társulat tagjai már fáradalmaikat pihenik ki és készülődnek az úiabb feladatokra. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Az ítélet Nyíregyházán Tegnap este került sor a Szabolcs-Szatmár megyei művészeti hetek legrangosabb eseményére, mely helyi hangulatán túl, a magyar filmművészetnek is, úgy érezzük, igen fontos állomását jelenti. A nyíregyházi születésű Kása Ferenc rendező nagy érdeklődéssel várt Ítélet című filmje ősbemutatójának lehettünk tanúi. A filrriet — melyről lapunknak a közelmúltban nyilatkozott a rendező — a Nyírség fővárosában rendkívül nagy érdeklődéssel, várták, fogadták. A díszünnepségen részt vettek Szabolcs megye és Nyíregyháza város politikai és közéleti vezetői, s megjelent az ítélet mindhárom alkotója, Kása Ferenc rendező, Sára Sándor operatőr és Csoóri Sándor, akivel együtt írta Kosa a film forgatókönyvét. A díszvendégek sorában üdvözölhette a közönség Koltai János színművészt, aki a filmben Lőrinc pap szerepét alakítja. Megjelentek a bemutatón Béres Ilona és Torday Teri, a Nemzeti Színház tagjai, és egyenesen a szarajevói fesztiválról érkezett Balogh Zsuzsa, a Miskolci Nemzeti Színház tagja. A vetítés után még jA ideig együtt maradt a közönség a film alkotóival, hogy kérdezzen és vitatkozzon az Ítéletről. Az ősbemutatót követő nézői vélemények után az a benyomásunk, hogy a magyar művészfilmekhez egyre inkább felnövő közönség jól érti az alkotók szándékát, mely a forradalomról való közös gondolkodásra, nemzeti önismeretre, a magyar és a szomszédos népek történelmének és egymásra utaltságának felismerésére egyaránt tanít. Kritikánk előtt álljon itt néhány mondat Kosa Ferenc tegnap elmondott előszavából: „Székely Dózsa György egyéletű ember volt, mint bárki más; te és én. Nem volt eleve elrendeltetett hős, nem könnyítették a dolgát vallásos hiedelmek, még ír- ni-olvasni sem tudott, de benne testet öltött a törvény: úgy lehetsz ember, ha szabaddá teszel másokat. Ez a törvény szabott számára hivatást, innét fakadnak fájdalmai, örömei, innét ered felelőssége, amely erőt köl- csör.-i'tt a cselekvéshez, a forradalom vállalásához.” GY— r . ■ A ~ - /-LuV Lenkey Zoltán rajza. Sok ember mindennapi kenyere Weöres Sándor és Károlyi Amy költői estjén Hatvanöt éve született, és tragikus körülmények között, fiatalon halt meg az egyik legnagyobb magyar költő, József Attila. A költészet nagyszerű mesterére emlékszik, és a költészet napját ünnepli most az ország irodalomszerető közönsége. Ebből az alkalomból látta vendégül tegnap este a TIT Kazinczy klubja Weöres Sándort és feleségét, Károlyi Amyt. akik személyesen hozták el a szép magyar verset — vagy ahogyan Bata Imre irodalomtörténész bevezetőjében mondta —sok ember mindennapi kenyerét. Hogy mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Kazinczy klubban „telt ház” volt az este, és a közönség feszült figyelemmel hallgatta a bevezető atmoszférát teremtő gondolatait. Ünnep az ember életében ha saját életérzését, gondolatait hallja vissza a költő, vagy az előadóművész szájából. Ugyanakkor a költői nagyságnak is ez a fokmérője. Ha túl merészen szárnyal a gondolat, még az is eszébe jut a hallgatónak: ezt én is meg tudnám csinálni. Természetesen nem tudná, de sajátjának érzi a filozofikus ihletésű költemények igazán szép emberi gondolatait, a játékos rímek csengő-bongó harmóniáját. Ilyen visszhang támadt a versek hallgatóiban tegnap is. Bata Imre mondotta: a vers azért van, hogy egész valónkat megmozgassa, hogy mikor benne feloldódva elveszítjük ugyanakkor meg is találjuk magunkat. Weöres Sándor és Károlyi Amy költészete tartalmazza az irodalom legfőbb sajátosságát, azt tudniillik, hogyan kell harcba indulni a versek gazdag gondolatiságával, változatos formai eszközeivel a világ ellen, a világért. Nem pódiumról, hanem természetes egyszerűséggel. A modern vers nem oktat ex katedra, nem nyilatkoztat ki megcáfolhatatlan igazságokat elérhetetlen magasból, hanem az embertől kiindulva, a mindennapokból táplálkozik. Weöres Sándor 1934-ben megjelent első kötete, a Hideg van ugyanolyan életérzésű és hangszerelésű, mint az 1964-es, Tűzkút. Messzire tekint és kissé pesszimiszti- ' kusan állapítja meg az emberi viszonylatok végességét, de ami szépet apró történésekben, az élet jelentéktelennek látszó kicsiségeiben fel kell fedezni, azt meglátja, és egyedülálló bájjal szólaltatja meg. Csak a költői nagyság engedheti meg magának azt a játékos fintort és éles görbe tükröt, melyet Weöres Sándor jókedvében tart a világ elé. Popovics Adrien előadóművész tehetséges előadása nyomán a „komoly” versek esetenként fájdalmas kétségbeesése, mély gondolatisága, a játékos könnyedség és az üde csevegés mosolygós hangjai tökéletesen érvényesültek. Károlyi Amy „Anti-menny- ország”-ában éppen úgy otthon érezte masát a hallgató, mint ahogy megértette Weöres Ars poeticájának lényegét. Együtt látta az öregek sorsát a költőnővel, és kacagott a költővel A tündér, a Szán- csengő, az Ajánlás, a Jóvátehetetlen és a Majomország csengő rímeinek ütemére. (makói) NEM SAJNÁLJAK Egy francia vidéki napilap, a Sofres közvéleménykutató intézettel vizsgálatot folytatott és a megkérdezettek 47 százaléka egyáltalán nem sajnálta, hogy De Gaulle tábornok egy évvel ezelőtt eltávozott az ország éléről, 27 százaléka egy kicsit sajnálta, 12 százaléka sajnálta, 14 százalék pedig nagyon sajnálta. Óriási többség nem tartja valószínűnek, hogy De Gaulle tábornok vissza kíván térni a hatalomra. renbörruhaba ÖLTÖZTEK A BANDITÁK Rendőrruhába öltözött három fegyveres bandita és elraboltak 30 ezer font sterlinget a Londontól északra fék. vő Luton iparváros bankjából. HÁBORÜ A KÜLFÖLDI HIPPIK EI LEN A singapuri kormány „háborút” hirdetett a külföldi hippik ellen. Intézkedéseket hoztak a hippik beutazásának ^ megakadályozására, az országban tartózkodókat pedig kiutasították. A VŐLEGÉNY — NO VOLT Véget ért Porzia Ventura, 27 éves milánói lány, nyolc éve tartó románca. Kiderült ugyanis, hogy vőlegénye nö. Porzia most csalásért és ígéretek megszegéséért perli „udvarlóját”. AGYONLŐTTE MAGÄT R. I. Levy, annak a bandának az egyik tagja, amely turistákat rabolt el a francia Riviérán, agyonlőtte magát, amikor a rendőrség gyűrűje összezárult körülötte. RÁZUHANT Az angliai Essex grófság Tilbury Docks nevű kikötőjében- egy óriásdaru rázuhant az Adoni Palm nevű szállító- hajó fedélzetére. A daru kezelőjét kórházba szállították, de — mivel sérülései nem bizonyultak komolynak — hamarosan elengedték. KINEVEZTE AZ ELLENŐRT Juan Carlos Ongania, argentin elnök Juan Carlos Reyes tábornokot kinevezte Cordoba tartomány „ellenőrévé”. Ismeretes, hogy Cordoba tartomány az egész elmúlt év folyamán nagyszabású kormányellenes tüntetések, munkás- és diákmegmozdulások színhelye volt. ELRABOLT EGY KISLÁNYT Elraboltak tegnap reggel, egy hatéves kislányt, Carole Benainous-t. Miután apja a 30 000 frank váltságdíjat gyorsan kifizette, elrablója még az este visszaszolgáltatta szüleinek. ELTŰNNEK Folyamatosan eltűnnek a görög királyi címerek, a koronás jelvények a hivatalos helyekről. Az utóbbi időben: már jól érzékelhető jelenséghez hivatalos részről eddig nem fűztek magyarázatot, TILTAKOZÓ MENET A New York állambeli Ithaca egyetemén mintegy 150 fekete diák tiltakozó menetet rendezett. A diákok az afrikai tanulmányi központ múlt héten történt leégése miatt tiltakoztak. Sebesülés, letartóztatás nem történt.
