Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

Miskolcra érkezik a vándorkiállítás Az Energomasexport szov­jet külkereskedelmi vállalat megbízásából gyártmányis­mertető előadássorozatot ren­dez a KGM Műszaki Tudo­mányos Tájékoztató Intézete. A villamosipari berendezé­sekről, ipari kondenzátorok­ról és az erősáramú félveze­tőkészülékekről szólnak majd az előadások, s kiállítási autóbuszban mutatják be az új szovjet konstrukciókat. A kiállító teremnek berendezett autóbusz útja a fővárosból Salgótarjánba, Miskolcra -és Debrecenbe vezet. Miskolcon április 15-én kerül sor a be­mutatóra, a MTESZ Szemere utcai székházában. Tudományos tanácskozás Lenin születésének 100. év­fordulója alkalmából a KISZ Központi Bizottsága ,,Ifjúsá­gunk az agrárfejlődés lenini útján” címmel április 23-án és 24-én tudománvos tanács­kozást rendez Keszthelyen. 200 gépkocsi u rajtnál Városunkon halad át a rallye Fizikai munkások, fiatal házasok előnyben A Magyar Autóklub és az Országos Gumiipari Vállalat a felszabadulás 25. évfordu­lója tiszteletére nagyszabású emlékrailyet és túraversenyt rendez vasárnap Kelet-Ma- gyarországon. A négy-negy géposztály részvevői, akik között ott lesznek a szocialista «»sza­gok — a Szovjetunió, Cseh­szlovákia, Lengyelország, NDK, Bulgária és Románia — képviselői is, több mint 600 kilométeres távon mérik össze egymással tudásukat; A túrázók „csak” 430 kilo­métert tesznek meg — rövi­dített útvonalon. A kedd déli sajtótájékozta­tón kiderült, hogy ilyen nagyszabású autóverseny még nem volt Magyarorszá­gon, hiszen csaknem 200 gép­kocsi áll majd rajthoz. A rally-versenyzők már ápri­lis Il-én, szombaton 22 óra­kor elindulnak a Hűvös­völgyből, majd Hatvan — Gyöngyös — Eger — Miskolc — Polgár érintésével érkez­nek Debrecenbe. Itt megko­szorúzzak a szovjet hősi em­lékművet, s egyórás pihenő után Mezőtúr — Tápiószele — Gödöllő érintésével érkez­nek vissza Budapestre. (Folytatás az 1. oldalról.) Az idén 1867 lakás épül Miskolcon. Ebből szövetke­zeti 686, állami 869, vállalati befizetésből pedig 312-t hoz­nak tető alá. A 869 állami lakásból 322-t a kerületi tanácsok kapnak. A vállalatok, üzemek, intéz­mények 48-at, míg a jogsza­bály szerint kiadandó — tar­talék és házfelügyelői la­kások száma 46. A szanálá­sokra 366 lakást kell tarta­lékolni. Jut új otthon ezen­kívül a tervező és kivitelező vállalatoknak is. A szövet­kezeti lakások így oszlanak meg: a kerületi tanácsok­nak 534, a vállalatoknak 72 jut, a használt lakások pót­lására ötvenhármat, míg a házfelügyélöknek huszonhe­tet tartalékolnak. Az idei lakSselosztás leg­főbb elveit így összegezte az igazgatási osztály: arra tö­rekednek, hogy a vállalatok, üzemek és intézmények ré­szére juttatott lakások szá­mát csökkentsék és ugyan­akkor növeljék a kerületi ta­nácsok javára. A vállalatok, üzemek és intézmények ré­szére csak annyi lakást ad­nak, hogy a népgazdaság érdekét szolgáló lakáskiuta­lásokat megvalósíthassák. Az igazgatási osztály kérte: foglalják határozatba, hogy a kerületi tanácsok vizsgálják felül a vállalatok, intézmé­nyek bérlő-kijelöléseit és csak akkor fogadják el a ja­vaslatot. ha az új otthonra kiszemelt valóban megfelel a lakásjuttatási feltételek­nek, például annak, hogy legalább négy éve Miskol­con lakik és dolgozik. To­vábbra is fontos szempont legyen, hogy az állami és szövetkezeti lakások 75 szá­zalékát fizikai dolgozó, illet­ve a termelést közvetlenül irányító műszaki, 20 százalé­kát pedig fiatal házaspár kapja. Gondoskodni kell a romos és életveszélyes álla­potban levő, illetve a szociá­lis követelményeknek meg nem felelő lakásokban élők­ről is. Figyelemre méltó ha­tározati javaslat továbbá az is, hogy úgynevezett minősé­gi lakáscseréket — a Borsod megyei Ingatlanközvetítő Vállalat részére megállapí­tott kereten túl — minden szerv csak a rendelkezésére bocsátott keret terhére hajt­hat végre. B. D. Finn delegáció az \KM-ben A METALIMPEX Külke­reskedelmi Vállalat vendége­ként 55 tagú finn kereskedel­mi küldöttség tartózkodik ha­zánkban. A delegáció ország­járáson ismerkedik azokkal az üzemekkel, amelyek kap­csolatot tartanait a magyar külkereskedelmi vállalattal. Ma délelőtt a Lenin Kohásza­ti Művekben tettek látogatást. A vendégeket a vállalat vezérigazgatói tanácstermé­ben Krasznai Béla kereske­delmi főosztályvezető és Nagy Gusztáv propaganda-osztály­vezető fogadta. Tájékoztatták őket a 200 éves gyár múltjá­ról és jelenéről, s ismertették velük a.gyár fejlesztési, beru­házási terveit. A tájékoztató után a kül­döttség megtekintette a vál­lalat hengermű gyárrészlegét, majd részt vettek a Hámor étteremben tiszteletükre adott ebéden. Vizsga a volán mögött Az Autóközlekedési Tanin­tézet gépjárművezetői tanfo­lyamain egyszerre 240 hall­gató ismerkedik a személy- gépkocsik, teherautók, autó­buszok műszaki berendezé­seivel, a KRESZ-szabályok- kal, a vezetés tudományá­val. Hamarosan gépkocsi­előadói és autóvillamossági tanfolyamot is indítanak, ha kellő számú jelentkező lesz. A tanfolyamokon végzők­kel együtt havonta általában Öt-hatszázan jelentkeznek jo­gosítványszerző vizsgára. A tanfolyamok hallgatóinak 6— 7 százaléka, az egyénileg ta­nulók 20—22 százaléka nem felel meg a vizsgakövetelmé­nyeknek. Nagy a csibék fehérjeigénye Miért halízű a baromfihús? Az állattarlók évszázadokkal ezelőtt felismerték, hogy a takarmány összetétele befolyásolja az állat húsának ízét és színét. Nemhiába etették példán! a pulykákat dióbéllcl, vagy a csirkéket tejes darával, sőt néha még az illóolaj-tartalmú növényeket sem sajnálták az állatoktól. A hagyományok a takarmányfeldolgozó nagyüzemekben ma is élnek, s a hús ízének megjavítására a takarmányokhoz különböző anyagokat adagolnak. A vásárlók azonban eléggé gyakran kérdezik: miért hal­ízű a baromfihús? A kelle­metlen mellékíz — a szak­emberek szerint — azért ér­ződik, mert az állatok takar­mányában halliszt van. A magas tápértékü halzsír egy része beépül a baromfi szer­vezetébe, a bőr alatti kötő­szövetben felhalmozódik és így az a bizonyos halszag az étkezésnél is érzékelhető. Miután a halliszt a legérté­kesebb fehérje-takarmányok egyike, ezt a korszerű takar­mányozás szinte nem is nél­külözheti. Annál is inkább, mert a baromfi nevelésének első két hetében — amikor a csibék fehérjeigénye a le­hető legnagyobb — különö­sen jó szolgálatot tesz. Az állat fejlődésével egyidőben a fehérjeigény* már csökken, ilyenkor a halliszt mennyisé­gét redukálhatják, és végül a nevelés utolsó két hetében a halliszt adagolását már tel­jesen el is lehet hagyni. Erre a folyamatra jellemző, hogy a nevelés első időszakában használt indítótáp még 10 százalék arányban tartalmaz hallisztet, az állat életének második, harmadik hetében azonban már az úgynevezett nevelőtápot használják, amelynek hallisztartalma csak öt százalék. Ezt a takar­mányt 3—6 hetes korig ete­tik. Előfordul, hogy egyes gaz­daságok végig, egészen az állat levágásáig azt a takar­mányt adagolják, amelyet az első két hétben használtak. Ezzel magyarázható, hogy a baromfihús kellemetlen mel­lékíze később is érződik. En­nek elkerülése végett az ál­lattenyésztő gazdaságok meg­szigorították az ellenőrzése­ket, hogy ilyen ízhibás csirke ne kerülhessen a fogyasztók­hoz. ff. Májusra megnyitják a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat átalakítás alatt levő rádió-villamossági boltját. Nagyobb lesz a raktártér, korszerűsítik a fűtést, s az áru­szállítást felvonókkal oldják meg. Megújul a portál is, díszesebb, modernebb lesz az eddiginél. A vállalatnak a felú jítós egymillió forintjába kerül. Automatizálják Berentét A Borsodi Szénbányák Vállalat műszaki fejlesztésé­nek keretében megkezdték az egyik legjelentősebb prog­ram végrehajtását, a beren- tei bánya korszerűsítését. A külszínen automatizálják a szenescsillék buktatását. Ez egyrészt termelékenyebb, gazdaságosabb munkát fog eredményezni, másrészt a je­lenleg lekötött, s így a köz­vetlen termeléstől elvont munkaerő számának ötven­százalékos csökkentését is le­hetővé teszi. A tároló és a körbuktató közötti elhaszná­lódott pályaudvart is felújít­ják. Sző lőte lepítés Tokaj-Hegyalja szőlőinek 50 százaléka 25 éven felüli telepítés, 20 százaléka ki­pusztulóban van. Ugyanak­kor belföldön és külföldön is egyre keresettebb az aszú és a szamorodni. A IV. ötéves terv időszakában előrelátha­tólag 1000—1200 katasztrális holdat telepítenek be szőlő­tőkékkel, s sor kerül a régi területek felújítására is. Gázálarc részegség ellen ff Foglalkozási ártalom a likőrgyárban ff A csokoládégyárban dolgo­zók bármikor megkóstolhat­ják, amit főznek. A szeszes italokat is emberek készítik. Zárt csőrendszerben A tartályokból zárt cső­rendszerben vezetik a szeszt, zártak a keverőtartályok és a palackozók is. Mégis érezhető a szeszgőz a levegőben és ezt főként azok veszik észre, akik először lépnek be a likőrgyárba. — Hónapok kellettek ah­hoz, hogy megbarátkozzam a gyár levegőjével — mondja dr. Kádár Lászlóné, a Ma­gyar Likőripari Vállalat mis­kolci üzemének gyártásveze­tője. — Mérés nélkül is tud­juk, hogy az egészségre nem ártalmas az a minimális szeszgőz, ami a levegőbe ke­rülhet. Vannak, akik kimon­dottan kellemesnek találják, mintsem hogy panaszkodná­nak miatta. Amikor a 22 ezer literes tartályt ürítik-tisztítják — ebben tárolják a gyárba ér­kező tiszta szeszt — gázál­arcos munkások szállnak le az aljára, hogy teljesen ki­ürítsék. A bent levő szeszgőz nemcsak részegséget, beteg­séget is okozhatna. Mindenki megpróbálja Az újakkal már a felvétel­nél közlik, hogy a gyár te­rületén a szeszfogyasztás ti­los. — Tehát senki sem fo­gyaszt szeszes italt maguk­nál? — A kérdés nem ilyen egy­szerű. Különösen az újakkal van baj. Mindenki megpró­bálja, mit bír el és aki még nem tudja, többnyire későn kap észhez. Ez persze nem zárja ki, hogy valakiből jó dolgozó legyen, ha később mértéktartóvá válik. Akiről kiderül, hogy ivott, fegyelmi eljárást indítunk ellene. Ré­gebben volt baleset is-az ital­dézsmálás miatt. Még otthon sem Kétségtelen, hogy a likőr­gyári dolgozók ki vannak téve annak, hogy rászokja­nak az italozásra. Szerencsé­re ez ritkán fordul elő. Az viszont biztos, hogy az alko­holhoz szokott italozó embe­rek nem állnák meg a helyü­ket, mert a lehetőségnek, hogy bármikor hozzányúl­hatnak a likőrökhöz vagy a konyakhoz, nem bírnának el­lenállni. Ügy látszik, jól dol­gozik az a „szűrő”, amely a felvételre jelentkező dolgo­zók közül a megfelelőket vá­logatja ki. A likőrgyáriak közül sokan vallják: amióta itt dolgoz­nak, még annyi szeszes italt sem fogyasztanak, mint ko­rábban. Valahogy állandóan benne van az orrukban az illata NAGY JÓZSEF Gépesítik a központokat A távbeszélő hálózat tel­jes gépesítését 15—20 év alatt tudja a posta megvaló­sítani. A nagyvárosi távbe­szélőközpontok üzembe he­lyezése után a környező köz­ségek kézi kapcsolású köz­pontjait megszüntetik, vagy gépi kapcsolású központokkal cserélik fel, esetleg egy na­gyobb központhoz csatlakoz­tatják. A fejlesztési terv sze­rint 1985-re a miskolci igaz­gatóság területén a távbeszé­lőhelyek száma 268, a főállo­másoké 324, a mellékállomá­soké 190 százalékkal emelke­dik. Baráti kör Több éves távoliét után hazaérkezik az amerikai és egy újszü­lött csecsemőt talál a házában. Dühösen tá­mad a feleségére: — Mondd meg az igazat: ugye John ba­rátom volt? — Nem. — Akkor talán Bili barátom? — Nem. — Akkor biztosan David volt, a gyerek­kori pajtásom? — Idefigyelj, csak nem képzeled azt, hogy nekem nincsenek saját ismerőseim?

Next

/
Oldalképek
Tartalom