Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-06 / 79. szám
Díszhangverseny A Bartók Béla Zenemüveszeti Szakközépiskola és az Eg- ressy Béni Állami Zeneiskola, csütörtök délután díszhangversenyt rendezett a Bartók-teremben. Az ünnepi műsor gerincét kórusprodukciók képezték. Az Egressy Béni Zeneiskola Gyermekkara üde, csengő hangon Kodály Köszöntőjét, Rossa: A felszabadulás dala és Murádéin : Ifjú békeharcosok dala című műveit szólaltatta meg dr. Farbaky Gézáné vezényletével. A Zeneművészeti Szakközépiskola Leánykara a koncert első részében Kodály- (Olasz madrigál. Túrót eszik a cigány. Gólyanóta, Cigánysirató, Vejnemöjnen muzsikál), második felében Bartók-egyneműkari darabokat énekelt (Mihály-napi köszöntő, Párnás táncdal, Tavasz, Lakodalmas). A Reményi János vezette kórus kulturált hangzásával, érthető szövegmondásával tűnt ki. A hangszeres művek megszólaltatásának sorát Nagy Ferenc zeneiskolai tanár nyitotta meg Bartók II. rapszódiájával. A technikailag és zeneileg egyaránt igényes mű helyesen értelmezett, kifejező előadásban szólalt meg. Szakiskolás hallgatók játszották Liszt Desz-dúr etűdjét (Jónás Gabriella, zongora), Cincad- ze: Toccatáját (Kendy Eszter, gordonka) és Hidas Kürtversenyének II—III. tételét (Füzes Péter). Jónás Gabriella játékát költői, kiegyenlített hangzás jellemezte. Füzes Péter a modern versenyműben is bizonyította nagyszerű képességeit. Kendy Eszter az igen nehéz szólótoccatát korát meghazudtolva bravúrosan, hatástkeltően oldotta meg. A zongorakíséreteket Nagy Mária, G. Flach Karolina és Papp Gábor tanárok látták el. íf: Péter és Anna (Mihályfi Győző, Nagy Mari). A Csortos Gyula Színpad bemutatója ...És mindenkié lett Anna Frank napló ja Valahányszor Anna Frank naplója kezembe kerül, mindig eszembe jut: mennyi értékünk ment veszendőbe. Ezer évek után is gyermek még az ember — pusztítja önmagát. Szegény, kicsi Anna, csak egy volt a milliók közül... Vajon hányán értették, értjük meg igazán üzenetét? És csak szavaljuk, vagy valljuk is Anna Frank hitét: „En hiszek az ember jóságában.” Tegnap este nagyon sok fiatal ült a Rónai Sándor Művelődési Központ színház- termének nézőterén. Háborúról, bombázásról, sárga csillagról eddig „csak” tanultak. A Csortos Gyula Színpad bemutatója sokat segített abban, hogy mindezt érezzék is. Érezzék a megaláztatást, a kiszolgáltatottságot. Érezzék, hogy olykor nagyon nehéz emberségünket megőrizni, de sohasem lehetetlen. Érdekes, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtti sikerei óta alig játsszák nálunk az Anna Frank naplóját. Pedig minden felnövő generációnak látni kellene! Nem szabad felejtenünk. Mikor öntevékeny együttes műsorán látjuk a drámát, az öröm ínellett mindig bennünk fészkel a félelem is: vajon van-e elég erejük a nehéz mű megszólaltatásához? Goodrich és Hackett drama- tizálésában nem csupán olvassuk, hanem szinte résztvevőként éljük a napló eseményeit. Nyolc különböző életkorú, vérmérsékletű, műveltségű ember több száz na. pos kényszerű összezártságát, akik egv amszterdami ház padlásszobájában bújnak az üldözés és a halál elől azokban a szomorú években. Ebben a fojtó és természetellenes környezetben eszmél a Frank család kislánya, Anna. Itt ismeri meg a felnőtteket, jó és rossz tulajdonságaikat az éhség gyötrő érzését, a türelem próbáját, a fel nőtted gyengeségét, félelmét, itt méri fel saját lelke és teste változásait és itt érzi először a padlásszobát beragyogó tiszta szerelem sugárzását. Mindezt színpadra fogalmazni nem kis színészi feladat. Nyugodtan állíthatjuk hogy az Anna Frank sikerét mindig az dönti el elsősorban, hogy sikerül-e megfelelő címszereplőt találni. Párkány László rendező — ha nem is a legfőbb, de mindenképpen nagy érdeme, hogy Nagy Marira bízta a szerepet. A törékeny kislány alakítása minden várakozást felülmúlott. Nemcsak alkatilag felelt meg a kövelmériyeknek, szép beszéde, lírája, drámai ereje, humora és színpadi mozgása is alkalmassá tették a szerep- ' re. A rendezőnek — ez egyébként a mostani előadás nóvuma is — volt bátorsága két idősíkon mozgatni Annát A naplórészleteket nem a szokásos magnóhang segítségével elevenítette fel, hanem mindannyiszor Anna lépett ki a játékból, hogy tovább la. pózzá a naplót Ez a megoldás — bár dramaturgiai hatása óriási — nagyon sok technikai buktatót rejt Dicséretére váljon a Csortos Gyula Színpad szcenikusai- nak; kitünően megoldották feladatukat. Gulyás József enyhén stilizált, kifejező díszletében egyszerre 8—10 embert kellett mozgatni. Az előadás nagy játékmester! készségről, jó i színészvezetésről tanúskodott. Ha valamit kifogásolhatunk, az csupán any- nyi, hogy életkorban kicsit fiatal az együttes a darabhoz. F,z leginkább Galkó 'Bence, Várhegyi Kati és Horváth Mara játékán érződött. A számukra idegen kor és korosztály sajátosságait kifejezni még nem tudták maradéktalanul. Szemben Markovics Lászlóval és Morvái Olgával, akiktől érett, precíz lélekraj- zot kaptunk. Az együttes leg. idősebb tagja, Liptay László ezúttal is igen jó karakterfigurát formált. Felfigyeltünk ifj. Somló Ferenc Dusseljéré, aki a szokásos sablontól eltérően jó és rossz tulajdonsa, gait sikeresen ötvözte a félő, felszeg, kicsit bogaras, de tulajdonképpen sajnálatra méltó fogorvosnak. Mihályfi Győzőt Péter szerepében jelentős ígéretnek hisszük. Rutinja, technikai készsége azonban még kevesebb, mint az együttes többi tagjának. Flach Ága zene Nehéz lenne pontosan meghatározni, hogy mitől válik egy város várossá. Felsorakoztatni ennek valamennyi kritériumát — nem tartozik a könnyű feladatok közé. Ha a várost épülethez hasonlítjuk, akkor egyik legfontosabb tartóoszlopa kulturális élete, főként színi- és zenekultúrája. Ezek hagyományai, színvonala, ember- és tudatformáló ereje. Déryné alakja ma már mítosz, azt azonban kevesebben tudják, hogy 1897-ben a mai múzeum épületében elkezdték a szervezett zeneoktatást. Itt kereshetjük a szó legszebb értelmében veit zenekultúra alapjait, és a mai zeneoktatásban, a város zenei életében mérhetjük le eredményeit. Lenin-park A Kilian György Gimnázium ifjúsága, nevelőtestülete és szülői munkaközössége hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából március 21-től április 22-ig forradalmi ifjúsági hónapot tart. Az iskola rendezvényekkel, ünnepségekkel és önkéntes munkavállalással adózik az évfordulók emlékének. A tavaszi szünetben — húsz osztály részvételével, kétezemyolcszáz munkaórában — a Lenin-park építésén dolgoznak. nes egyáltalán nem hálás szerepét mély líraisággal, nagy fegyelemmel formálta meg. Az Anna Frank naplójából — mellyel felszabadulásunk negyedszázados évfordulóját köszöntötte a kiváló együttes — még sok előadást kívánunk. GYARMATI BÉLA Negyedszázados évforduló csak egy van, és a nagy, ünnepi alkalmak veszélye, hogy a műsorszerkesztők sokat akarnak markolni, nagyot akarnak ünnepelni, és a nagy igyekezet lerontja a célul kitűzött hatást. Nos, most nem ez történt. Az ünnep méltó műsorokat kapott. Az előestén fejeződött be Urbán Ernő kitűnően készír tett műsorsorozata, a Történelmi lecke. Az a láttató erő, ahogy riportjaiban újjá, szinte ma történtté varázsolta az eseményeket, és az az embert szerető, becsülő közvetlenség, mely hasonulni tudott mindegyik „riportalany” gondolkozásmódjához, egyéniségéhez, például szolgálhatna a tv majdminden riporterének. A szereplők nem „idegenedtek el” maguktól, főszereplők maradtak, rájuk emlékezünk, nem Urbán Ernő egyéni bravúrjaira! E műsort követő szovjet operett-összeállítás kellemes emlékeket, régi slágereket juttatott eszünkbe. Sokkal jobban sikerült, mint az egy héttel előbbi magyar operett-emlékezés, mely a jelentéktelenebb, slágerré sohasem vált operettrészleteket válogatta össze. Pedig nálunk is keletkezett nem egy kitűnő operett az utóbbi negyedszázadban. Az ünnepi műsor főelőadása Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök című kisregényéből készült tévéfilm volt. A Hajdufy Miklós rendezte film ugyanazt a problémát veti fel, melyet szintén Dobozy drámája alapján ezekben a hetekben láthatunk a moziban Szemtől szembe címen. És testvére Dobozy és Keleti Márton nagy sikerű filmjének A tizedes meg a többieknek. Valahol a kettő 1926-ban épült fel a mai Zenepalota, hogy igazi otthona lehessen Miskolcon a muzsikának, s alig szabadult fel a város, 1944. december között foglal helyet műfajilag a most bemutatott. A tragédia nem olyan éles feszültségben mutatkozik, a tehetetlenség, a két front közöttiség pedig itt nem teremt olyan szatirikus lehetőségeket. De tulajdonképpen mindhárom alkotás ugyanazt a történelmi szituációt vallatja, ugyanúgy hozzátartozik nemzeti önvizsgálatunk ma is szükséges végiggondolásához: hol tévesztett utat a nemzet, hogyan sodródott a katasztrófába, és miért volt képtelen időben kivágni belőle magát. Egyformán jól megoldott színészi alakítások segítették e meditációkon és hirtelen érzelmi kitöréseken egyként épülő előadás jó felépítettsé- gét, meggyőző voltát. Üj Kossuth-díjasaink köszöntése sajnálatosán az éjszakába nyúlt. Mert ugye ki tudta volna megállni délelőtt, hogy ne nézze, ha még csak íekete-feheren láthattuk is, a felvonulást. A délután is sok érdekes műsort ígért, az esti dráma erősen lekötötte figyelmünket. így, azt hiszem, kevesen néztük ezt a nagyon fontos és érdekes műsort. Vitray ismét minden ötletességét igénybe vette, hogy figyelmünket még ennek ellenére is fenntartsa. Kérdései provokálóak voltak, jellemzései, láttatóak, volt a műsorban rögtönzés, moszkvai tévé- közvetítés, szóval végül megint kaptunk egy Vitray- show-t. Mégis azt hiszem, főidőbe kellett volna tenni ezt a műsort, vagy egy olyan napra, amikor kevesebb érdekes látnivalót kapunk. És akkor kevesebb ötlet is elegendő lett volna, és több idő és figyelem jutott volna a fel- köszöntött és megszólaltatott művészeknek. K. L. 12-én az illetékes tanfelügyelő már arról tesz jelentést feletteseinek, hogyan indulhat meg a zenetanítás. 1945. január 24-én a tanárok leteszik az esküt és az eltelt évtizedek hagyományait munkájukba beépítve, a Bartók Béla és Kodály Zoltán által megjelölt új úton elkezdik az ifjúság tanítását. A Miskolc városi Hubay Jenő Zeneiskolát 1950-ben államosítják, Konzervatóriummá szervezik át. 1952-től tovább differenciálódik az oktatás, létrejön mai hierarchiája. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola után megalakul az Egressy Béni Állami Zeneiskola, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola. Most, amikor az elmúlt két évtized eredményeit és munkáját a szakiskola és a zeneiskola megőrzött dokumentumai kiállításával mutatja meg, idős, sokat tapasztalt zenepedagógusok emlékeznek a hőskorra. A ..konzi” — ahogyan a növendékek dédelgetve becézik — évtizedek óta zeng a muzsikától. A hétköznapok szívós munkája hagyományt teremtve neveli a zene szerelmeseit a mának és a jövőnek. Pekker Ziuzsa, Bogdán Emília és Gombás Ferenc zenetanárok ott voltak a kezdeteknél, nemzedékeket tanítottak. A gyakran felhangzó emlékszel? — kérdés mögött ott van a nyitott teherautó, amivel járták a megyét, a hegedű, amit féltve vigyáztak, nehogy a rossz utakon tönkremenjen, ott van az eső, a por, a fáradtság, a megérte? -kérdés, és a megérte!- válasz. Nem volt és ma sincs olyan ünnepség, ahol a zeneiskolák tanárai és növendékei ne lennének ott. A zene iránti alázattal és szeretettel szólaltatják meg hangszereiket. Tanszaki meghallgatások, tanár- és növendékkoncertek, neves vendégek előadóestjének plakátjai, és dísztáviratok sorakoznak a kiállítás tablóin. A nyomtatott betűk csendességével hallgatnak és a munkát megtestesítő hatalmas erőként beszélnek. Nagy magyar mesterek és a nemzetközi zenekultúra óriásainak muzsikája hallatszik mögülük. Arról szólnak, hogyan vált az ügyetlen gyermekből művész, sok ezer emberből zeneértő közönség, hogy hogyan lett zenekultúra Miskolcon. MAKAI MÁRTA Gazdag ünnepi műsor ELÍTÉLTEK EGY DIÁKLÁNYT A Massachusetts állambeli Cambridge-ben hathónapi börtönbüntetésre ítéltek egy 17 éves diáklányt, mert ebédszünetben, az osztályteremben elégetett egy amerikai lobogót. MEGHALTAK A LÁNGOK KÖZÖTT Heves robbanás történt egy brazil olajszállító hajó fedélzetén az Amazonas Purus nevű mellékfolyójának egyik kikötőjében. A legénység 13 tagja lelte halálát a lángok között. HASIS A DIPLOMATÁNÁL 37 kilogramm hasist koboztak el a beiruti nemzetközi repülőtér vámtisztviselői egy ghanai diplomatától. Ghana londoni nagykövetségének másodtitkára bőröndjében akarta magával vinni a kábítószert. MEGÖLTÉK .Kiyindou Michel volt parancsnokot, á március 23-i államcsínykísérlet egyik vezetőjét Brazzaville külvárosának egyik elhagyatott kunyhójában holtan találták. A volt katonatisztet ismeretlen személyek ölték meg. A tisztet távollétében halálra ítélték a puccskísérlet után. BEJELENTETTÉK Algírban hivatalosan bejelentették, hogy Buteflika, az Algériai Forradalmi Tanács tagja, külügyminiszter; a jugoszláv kormány meghívására ma, április 6-án Jugoszláviába látogat. ELFOGJAK Az NDK külügyminisztériumának szóvivője tiltakozást jelentett be az ellen, hogy a fennálló nemzetközi egyezmények ellenére Nyu- gat-Berlinben elfogják és kiszolgáltatják az NSZK-nak azokat a személyeket, akik kivonják magukat a Bundes- wehrben teljesítendő katonai szolgálat alól. MEGHALT A BÖRTÖNBEN EGY FOGOLY Az egyik athéni börtönben meghalt egy fogoly. Holttestét felboncolták. Bizonyos információk szerint állítólag a „demokratikus védelem” elnevezésű szervezet 35. vádlottjáról van szó, Antoine Parianosz kereskedelmi utazóról. BESZÜNTETTE MEGJELENÉSÉT Az Ethosz című görög ellenzéki lap meghatározatlan időre beszüntette megjelenését. Erről a lap szerkesztőségének bejáratán elhelyezett falragasz adott hírt. Ismeretes, hogy az athéni katonai törvényszék súlyos börtönbüntetésre ítélte a lap öt vezetőjét. ELTEMETTE ŐKET A LAVINA Lavina zúdult az Alto- Adige-i Val Gardena lejtőire és eltemetett 3 nyugatnémet turistát. A völgy aljában sikerült a holttesteket kiszabadítani a hógörgetegből. A tavaszi hóolvadásből keletkezett lavina éppen ott gördült le a hegyekről, ahol nemrégen az 1970. évi sí-vi- 1 ágbajnokságot rendezték.
