Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-03 / 78. szám

Ma délelőtt 9 órakor t r- totia a Nehézipari Műszaki Egyetem ünnepi tanácsülését. Az aktuson az egyetemi ta­nács tagjain kívül részt vett Vineze Pál, a városi pártbi­zottság végrehajtó bizottsá­gának tagja és Tok Miklós, a városi tanács vb-elnökhe- lyettese. Hazánk felszabadulásának 25 éves jubileumára a kül­földi egyetemek és főiskolák is elküldték képviselőiket. Az elnökségben helyet foglaltak a Moszkvai Bányaipari Egye­tem, a moszkvai X. M. Gub­kin Petrokémiai és Gázipari Egyetem, a harkovi Műszaki Főiskola, a magdeburgi Mű­szaki Főiskola, a freibergi Bányászati Akadémia és a kassai Műszaki Főiskola ve- zetői. Az ünnepi tanácsülést — a vendégeket üdvözölve — dr. Lévai Imre rektorhe- lyéttes nyitotta meg. Ezután dr. Zambó János rektor emelkedett szólásra. A rek- tor ünnepi beszédében meg­emlékezett a szovjet harco­sokról és a munkásmozgalom mártírjairól, akik életüket adták hazánk felszabadításá­ért. Az elmúlt 25 esztendő rövid történelmi áttekintése közben különös hangsúllyal foglalkozott kultt^plis éle­tünk fejlődésével, demokrati­zálódásával. Az egyétem húszesztendős munkáját mél­tatva, megemlékezett a dol­gozó osztályok gyermekei­nek tanulási lehetőségeiről, s háláját fejezte ki mindazok­nak, akik az elmúlt évtize­dek folyamán segítették az egyetemi oktató munkát, és azokról, akik jóban, rossz­ban kitartottak az egyetem mellett, életüket, energiáju­kat áldozva az ifjúság neve­lésének, oktatásának. Ezután a külföldi egyete­mek és főiskolák képviselői köszöntötték a vendéglátó­kat, majd Vineze Pál, a vá­rosi pártbizottság végrehajtó bizottságának tagja átadta az egyetem oktatóinak és dolgo­zóinak a felszabadulási em­lékérmeket. Az ünnepi tanácsülés záró­akkordjaként dr. Lévai Imre rektorhelyettes kihirdette a jubileumi pályázat eredmé­ny ét Finom kenyér az ünnepekre Finom, fehér házi kenyeret rendelt a Miskolci Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a Szentpéteri ka­pui ABC-áruház számára. A gömbölyű, kétkilós kenyérből az ünnepre több mázsányit hoznak a mezőnyárádi ter­melőszövetkezet sütödéjéből. az iíWnlorpalom A megye idegenforgalmá­nak statisztikai adatai sze­rint megnőtt a borsodi bar­langokat látogatók száma az utóbbi évben: Aggtelek— Jósvafő barlangjait 134 ezren, a két lillafüredi barlangot 92 ezren látogatták meg, 6 ezer. rel többen, mint a korábbi évben. A „Domica” csehszlo­vák barlangba 7 ezer ma­gyar turista látogatott át, a magyar részt pedig ötezer csehszlovák érdeklődő ke­reste fel. Kirakatverseny Felszabadulásunk / évfor­dulójának tiszteletére a KPVDSZ elnöksége, a Bel­A jubileum alkuiméiból Hetvenkét miskolci dolgozó kapott kormánykitüntetést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa liazank felszabadulásá­nak 25. évfordulója alkalmából, népűnk szabadságáért és a szocializmus építéséért kifejtett eredményes munkásságuk el­ismeréséül, 72 miskolci dolgozót részesített kitüntetésben. A SZOCIALISTA HAZAÉRT ÉRDEMRENDDEL tüntették ki Solti András nyugdíjast, a forra­dalmi munkásmozgalomban, a szocialista társadalmi rend meg­teremtésében kifejtett tevékeny­sége elismeréséül. A munka Érdemrend arany FOKOZATÁT kapta: dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Bor­sod megyei Pártbizottság első titkára; Benyák Béla nyugdíjas; Berki Mihályné nyugdíjas; Boly- kó József nyugdíjas; Dozsnyák János, a Borsodi Szénbányák te­rületi főmérnöke; Drenkó Ist­ván, a Borsod megyei Ingatlan­közvetítő Vállalat igazgatója; Fe- renczi Géza nyugdíjas; dr. Gál Elek nyugdíjas; Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod me­gyei Bizottságának titkára; Hu- decz Sándor nyugdíjas: dr. Koleszár István, a BM Borsod megyei Rendör-fökapilányság vezetője; Kovács Sándor, a Le­nin Kohászati Művek pszicholó­gusa: Mazuch József nyugdíjas; Miklós Imre nyugdíjas; dr. Miess Egon, a Megyei Bíróság elnök- helyettese; Mráz Ferenc nyugdí­jas; Németh Imre nyugdíjas; Orosz Sándor, a MÉSZÖV me­gyei munkatársa; Radvánszky István nyugdíjas; Tóth Gyula, az MSZMP Miskolci járási Bizottsá­gának titkára és Varga József, a Miskolc városi-járási Tűzren­dészet parancsnoka. A MUNKA ÉRDEMREND EZÜST FOKOZATÁT kapta: Balázs Márton nyugdíjas: Becze Karoly, az Észak-Magyarország főszerkesztő-helyettese; Benedek Miklós, az Észak-Magyarország kulturális rovatának vezetője: Bial Bertalan, a MÁV Miskolci Főépítésvezetöségének igazgatási csoportvezetője; dr. Bónis Ber­talan nyugdíjas: Boros György, az Észak-magyarországi Textil- és Ruházati Nagykereskedelmi Vállalat igazgatója; Csege And­rás, a Vas-Műszaki Nagykeres­kedelmi Vállalat igazgatója; Cse­ge Géza, a MÉSZÖV megyei el­nöke; Csongrádi Béla nyugdí­jas; Farkas Dezső, a Megyei Be­ruházási Bank -műszaki revizora: Faust Pál nyugdíjas; Gáesl Imre nyugdíjas; Gál Imre, a TIT me­gyei titkára'; Grubics József, a Lenin Kohászati Művek előmun- kása; Jenovai Miklósné, az MSZMP Borsod megyei Bizott­sága oktatási Igazgatóságának tanára; Józsa László, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának politikai munkatársa; Juhász Lajosné, a megyei tanács sze­mélyzeti osztályának helyettes vezetője: Katona Lajos, a MÁV miskolci fűtőház mozdonyvezető­je; Laczkó Béla, a Bányagépja­vító Vállalat személyzeti vezető­je- dr. Kolos Oszkár, a D'ósgyőri Gépgyár jogügyi osztályának ve­hetője; Koval Pál, a Diósgyőri Gépgyár szociális igazgatója; dr. Lőcsei László, a megyei főügyész helyettese; Molnár József, a Mis­kolci Pasnutfonóipari Vállalat igazgatója; Papp Károly, a Ke­rületi Banyaműszaki Felügyelő­ség vezetője; Szabados Gusztáv, az I. kér. Tanács vb-elnökhe- lyettese; Szádeczki László, az MSZMP Miskolci járási Bizottsá­gának csoportvezetője; dr. Tóth István, a városi tanács vb-tit- kára; Varga József, a Vöröske­reszt megyei titkára; Varga Jó­zsef, a Borsodi Szénbányák Vál­lalat személyzeti vezetője; Var- gyasi Andor, a MÁV Miskolci Igazgatóságának osztályfőnöke és Zafír Sándor nyugdíjas. KIVÁLÓ SZOLGALATÉRT ER- DEMKENDET kapott: Epresi Gyu­la, a BM Borsod megyei Főkapi­tányság osztályvezetője és Sulyok János, a BM Miskolc városi-já­rási Kapitányság főelőadója. a munka Érdemrend BRONZ FOKOZATÁT kapta: Ducsai Istvánná, a Miskolci MÉH Vállalat személyzeti vezetője; Farkas Lajos, a Lenin Kohászati Művek művezetője; özv. Fekete Pálné, a Diósgyőri Gépgyár mű­szaki ellenőrzési főosztályának átvevője; Gergely István, a Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatóhelyettese; Györfi Berta­lanná, az MSZMP Miskolc váro­si Bizottságának ügyintézője; Gyurcsik Zoltán, a Csavaripari Vállalat 2. sz telepének anyag- ellátója; Ilniczki Mihály nyug­díjas; Kovács Józsefné. a Sem­melweis Kórház szb-titkára; Lo- sonczi László; a Miskolci Festő­ipari Vállalat cimfestője; Monos János, a Borsodi Szénhányák Vállalat igazgatója; Sólyomvári Mihály nyugdíjas; Szabados Ambrus. a Miskolci Nemzeti Színház művésze; Szabó Sándor nyugdíjas: Szalai István, a Bú­toripari Vall;.lat igazgatója; Szo­morú Kálmánné háztartásbeli; Tollal Ferenc, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottság ok­tatási Igazgatóságának tanára és Veres László nyugdíjas. A kitüntetéseket — mint arról lapunk április 1-i szá­mában beszámoltunk — dr. Fekete László, a városi párt- vb tagja, a városi tanács vb- elnöke ünnepélyes keretek közt nyújtotta át. Valameny- nyi kitüntetettnek egyidejű­leg átnyújtották a Felszaba­dulási jubileumi emlékérmet is. Dr. Bodnár Ferenc ■. s Gr ti bics József tegnap, április 2- án, csütörtökön a Parlament­ben vették át kitüntetésüket. kereskedelmi Minisztérium, a Szövetkezetek Országos El­nöksége és a Kisipari Szö­vetkezetek Országos Szövet­sége országos kirakatver­senyt hirdetett meg, amelyen a Borsod megyei üzletek is részt vesznek. Az április 3-án kezdődő tíznapos verseny értékes dí­jai között Moszkva—Lenin­grad társasutazás, s több, nagyobb összegű vásárlási utalvány szerepel. (Nem akadékoskodásként, de megjegyezzük: a legille­tékesebbeket, a járókelőket sajnos, kizárták a szavazási lehetőségekből. Módot kel­lene teremteni arra, hogy a vásárló is letehesse a vok- sát.) Meddig les* sárgás az ivóvíz? Három napja, hogy a mis­kolci ivóvíz sárgás színű, mivel a miskolci vízművek tapolcai gépházának karszt- víz-kútjaiba a hosszantartó esőzések és az olvadás miatt iszap- és agyagszemcsék ke­rültek. (Ezek az egészségre ártalmatlanok.) Kiss József osztályvezető tájékoztatása szerint napokon belül vár­ható, hogy az ivóvíz újra visszanyeri eredeti színét, ad­dig is kétszer annyi klóro­zással kerül a hálózatba. ifc Régi felvonulások emléke. (Ágotha Tibor felvétele) V (ise szt er súlyosból cezériaazQutó Itt születtem, itt nőttem fel.. Gácsi Miklós, diósgyőri vasesztergályos 1949-ben ke­rült — technikusként — míi­szaki állományba. Nem volt könnyű az Ú1 idáig. A tősgyökeres diósgyőri család sarja, akinek apja Ili éves korától nyugdíjaztatá­sáig dolgozott a mai Lenin Kohászati Művekben, 1939- ben lett vasesztergályos inas. Három év alatt végigjárta a szakmaszerzés rögös útját, majd a nehéz sorssal dacoló apa áldozatvállalásával a soproni Péch Antal Bánya-, Kohó- és Mélyfúróipari Kö­zépiskola hallgatója lett. A háború azonban közbeszólt: Németországba került, majd Franciaországba, mint hadi­fogoly. Amikor 1946-ban ha­zatérhetett. a soproni tanin­tézet már a vasgyári fiúisko­lában működött. Hegedűlés­sel keresett pénzt, hogy ki­egészíthesse apja támogatá­Hu/Jámverés a folyók árterű leién Megkezdődött a Bodrog és a íisza apadása Tegnap este 22 óráig tető­zött a Tisza vízállása. To­vább növekedett a folyó hul­lámtere is és a heves szél- rohamoh egyre nagyobb hul­lámokat kavarnak az egész árterületen. A kivezényelt mentőoszlagok a felkorbá­csolt hullámoktól rőzsesző- nyegekkel védik a gátak ol­dalát. Harmadfokú készültség őr­zi a Bodrog gátjait is. Sá­rospatak határában még mindig védekezni kell a hul­lámverés ellen. A folyó ken­gyeli szakaszán pedig kisebb gátszivárgást is észleltek, de a Bodrog árhulláma éjfeltől már levonulóban van, és To­kajnál megkezdődött a Tisza apadása is. Az utóbbi iáporok, ziva­tarok eddig még nem adtak sok pótlást a belvizeknek, így tegnap reggeltől további ötezer holdról sikerült leve­zetni a vizet. Jelenleg még mindig 190 ezer holdat borít a belvíz. A vízügyi igazgató­ságok azonban 164 nagy tel­jesítményű szivattyúteleppel és 131 hordozható szivattyú­val másodpercenként töb! mint 300 köbméter vizet ve­zetnek le az elöntött terü­letekről. sat. s 1947-ben leérettsegi- zett, Egyetem ív küldik a brigádot A következő állomás ismét a diósgyőri gyár. Tagja volt annak a tüzeléstechnikai bri­gádnak, amely elsőként nyerte el a köztársasági ván­dorzászlót. 3949 végén Her- czeg Ferenc igazgató a tüze­léstechnika vezetőjévé ne­vezte ki. Ekkor már két évé tagja volt a pártnak, a szakszerve­zetnek. S még ez évben is­mét változott élete. — A köztársasági vándor- zászlós brigád három tágját egyetemre küldték — köztük engem is. A sors szeszélye folytán már harmadszor jár­tam a vasgyári fiúiskolába, ott működött ugyanis az egyetem kihelyezett tagozata. A diplomámat 1952-ben véd­tem meg. Huszonkilenc éves volt még csupán, s mindjárt a kohó gyáregység vezetésével bízták meg, majd 1957. július 1-től 1959 végéig a Tűzálló Téglagyárat irányította. Köz­ben jelentős pártmunkát végzett, s 1953-ban ország- gyűlési képviselő lett. Az új beosztás: főmérnökség abban a gyárban, ahol mint vasesz­tergályos kezdte. Hat év után pedig a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatójává nevezték ki. Ma is ezt a tisztet tölti be. A városi párt-végrehajtó­bizottság tagja, 17. éve kép­viselő, az országgyűlés ipari bizottságának titkára, számos magas kitüntetés tulajdo­nosa. És édesapa is: 19 éves lánya orvostanhallgató Deb­recenben, fia 12 éves. Gyümölcsfák és horgászás Két eve mull meg csak annak, hogy a DIMÁVAG- ból, a Könnyűgépgyárból és a Nehézszerszámgépgyárból Diósgyőri Gépgyár lett... — Nem volt könnyű dol­gunk. De ma stabil, kiegyen­súlyozott vállalat a mienk. A gyár az elmúlt években magas kitüntetéseket nyert el, s most újabb kitüntetés várományosa. Szeretem ezt a gyárat, szeretem az itt dol­gozókat. Azt tartják róla: láradha- tatlan. — Nagyon szerelek dol­gozni. A napi 10—12 órai munka sem fáraszt. Boldog vagyok, ha jól mennek a dol­gok, ha elégedett embereket látok magam körül. Hosszan beszél eredmé­nyeikről, gondjaikról. S az embérekről, akikért mind többet szeretne tenni. Ami­kor arról kérdezem, mit csi­nál egy ilyen sokoldalúan el­foglalt közéleti személyiség otthonában, energikus arcán enyhe mosoly fut át. — OTP-kölcsönnel építet­tem egy házat, s legkedve­sebb szórakozásom a gyü­mölcsfák és a 36 szőlőtőke gondozása. Megvásároltam és megtanultam az összes sző­lészeti szakkönyveket. Ha­sonlóképpen vagyok a horgá­szással is. Aztán, amikor csak tehetem, olvasok, de so­kat és szívesen foglalkozom közgazdaságtannal is. Ez pi­henés számomra, s a vezetés egyik követelménye. Az ország házában Élete legemlékezetesebb eseményét nehezen választja ki a sok élmény közül. — Talán, amikor 1953-ban, 30 évesen bekerültem az or­szág házába, amikor kép­viselő lettem. Es amikor ve­zérigazgatóvá neveztek ki. Nagyon szerettem az ógyárat, soha nem is gondoltam vol­na, hogy valamikor elkerü­lök onnan. De hamar megta­láltam a helyemet itt is. Van fantázia ebben a gyárban, van jövője. Mint ahogyan a városnak is. amelyhez tarto­zunk. s amelyet valósággal imádok. Talán egy kicsit túl­zott lokálpatriotizmusnak tű­nik ez, de hát én itt szület­tem, itt nőttem fel... NYIKES IMM Unncm tanácsülés i as egyetemen

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom